Uj Kelet, 1924. november (7. évfolyam, 244-267. szám)
1924-11-01 / 244. szám
Szombat 1924 november 1 gába vigye és egy margittai koldtűkunyhóba rakje el. Ilyenkor szive nagyon elkeseredett, de, hogy valaki meg ne kacaghassa, lény de könnyeit. Életük szakadatlan nyomor volt és ők képzeletből pótolták azt amit az élet megvont tőlük. Az öreg Zombory táblát teatett a kunyhó kapuára, melyre ez volt festéktől kimázolva: „Pavillon Japán“. Azontúl egykedvűen figyelik, hogy a világ kerekei újra meg újra döccennek egyet, míg e hó 15 én a hetvennégy éves poétát fekvőhelyén, a parkezt módra földrevetett ez-lmán halva találta feleeése Még csek el sem bucsúzkodott a párisi Odeon-heatre egykori díszétől, utolsó simtásul mindössze egy mosolyt felejtett, a szája szögletében. Asszonya, az „egykori rámaszoknyás párisi lány“ pedig szintén beteg és ki se kísérhette a temetőbe. Szomorú, nagyon szomorú történet a Zombory Jenő élete. De ha jól meggondoljuk, ma már sokkal szerencsétlenebb a „Jolán asszonyé“, aki Pária fényét és pompáját a margittai tolduekunyhóval cserélte fel, csak hogy követhesse azt a férfit, akihez szíve láncolta és most tehetetlenül kell látnia, hogy házisélete elejétől végig szenvedés és nélkülözés volt s mindig kedves gavallérja mát még annyi figyelemben sem rászesitetve, hogy bevárja és együtt menjenek a másvilágra. Keresztury Sándor Mittelmann József ártatlanságáért Üzlet — még nem rablógyilkosság Befejeztük a „bizonyító eljárástÚjabb ellentmondások a bírói ítéletben. Tények és orcátlan hazugságok. Ki hat a gyilkos? (Cin)-Kolozsvár, október 31. Az Új Kelet tudósítójától) A „bizonyítási eljárásnak“ végére értünk Teljes megfontoltsággal sorra vettük a törvényied és a táblai ítélet s anélkül, hogy egyetlen bizonyítékot, amellyel a hét ló upa Mittelmann bűnösségét igazolva látja, — figyelmen kívül hagytunk volna,teljes világossággal, szedetok bő fe’sorakozatsával bíró nyitottuk be, hogy a két Ítélet, illetve a két indoklás: hipotézis, felevés cupán. A mi munkánk kettős volt. A könnyebb részész volt, amit logikai uton, Íróasztal mellet, Ítéletiél a kezünkben mi magunk megállapítottunk. És a rész volt a könnyebb, ami természetes is, hiszen hipotézisekre felépített szé ezekről van szó, amelyek igen könnyen, önmagukban hordak cáfolatokat. Ezek megdöntésére a feltevések, az éppenséggel ellenkező feltevések is elegendőek lettek volna , mert a bíróságnak bizonyiékok alapján szabad csak marasztaló ítéletet hoznia, feltétlenül elegendők arra, hogy Mittelmann József előtt megnyissák a fegyház kapuját. Ezzel azonban nem elégedhettem meg, bár jól tudom, hogy a trrói ítéletek indoklásának megdöntée önmagában olyan tényt kell jelentsen, mely Mittelmann bűnössége felett picát törni többé nem eléged. Ezt kell parsecaolja egy jogállam belső rendje, ezt kell parancsolja a birói ítélkezés magasztos feledata, ezt kell paranelja az az igaztár, amely igazság marad akkor is, ha paragrafusk mögé rejtik, vagy fegyház ajtajával zárják el. Ami az ügyészség feladata De mi teljesebbé akartuk tenni a birói lelkiismeret esetleg saját presztízsével — és ez esetben hamis presztízzsel — való viaskodását is tényeket hoztunk, részben a nyomozás adataival elenkező ténybeli megállapításokat, részben egész új, eddig fiyelem be nem vett tényeket, körüményeket tártunk fel s végül bebizonyítottuk a szakértői vallomások értékelésének labilitását, el nem fogadhatóságát. És még tovább mentünk. A gyilkosságra vonatkozóan rövid nyomozás eredményeképen olyan adatokat szereztünk be, amely most már, amint cikksorozatunk elején is megírtuk, az ügyészség könnyű feladatává teszi az igazi gyilkosok elfogatását. Ez természetesen nem lehet a mi feladatunk is csak végső esetben kényszerülhetünk arra, hogy akár a nyomozás érdeke ellen a nyilvánosság erejével juttassuk a bíróság kezére a gyikosokat Bprcen az iránytű-n azonban elhárítunk magunkról minden felelősséget, mert ez nem a mi feladatunk, de azé azügyészségé, amelynek sokkal több lehetősége van a bűnügy teljes tisztázására a jogosan gyanúsítottak elfogásával, mint minekünk, kik csupán csak egy juszite mordot akarunk megdönteni s módot adni arra, hogy a bíróság jóvátegye egy szerencsétlen ember ártatlanul való meghurcoltatását és szenvedését. Tények összefogása Hadd foglaljuk össze mindazokat a tényeket is bizonyítiaikat, amelyek alapján beigazolást nyert az, hogy a birói ítélet magát fenn nem tarthatja, hipotézisei meg nem állanak és ennek következtében Mittelmann József ártatlan. 1. A bírói ítélet feltevése, hogy Mittelmann mészáros bárójával Mittelmann maga ölte meg Kohn Dávidot. Mint ténybeli megállapítást állítom és bizonyítom azzal szemben, hogy Mittalmann bárdja a gyilkosságtól függetlenül került a Hollóstetőre, azt oda kicsempészték és azzal Kohn Daviaot meg nem ölték. 2. A bíróság bizonyítéknak vette, hogy a gyilkosság helyén egyedül Mittelmann József lábnyoma volt található és ennek megállapítása folytán senki más, mint Mittelmann a gyilkos nem lehet. Ezzel szemben fényképen álltam és bebizonyíottam, hogy számos tanú a támadás helyén több lábnyomot talart, továbbá, hogy Mittelmann lábnyomát bizonyítéknak elfogadni nem lehet, mert ha meg is találták, — ami kétséges — az későbben került oda, függetlenül a gyilkosság megtörténtétől. 3. A bíróság bebizonyítottnak vette, hogy a Vázmányról senki Mittelmannék elé a Hollós tetőre nem vághatott út, mert semmi ese út nincs. Ezzel szemben fényképen állom és bebizonyítottam, hogy a bíróság elé került helysz mnést a valóságnak meg nem felel, mert a Vác már út a Hollos-tetővel télen is hasznait út köti össze, viszont a Hollos-tetőről egy másik ugyansak fel nem tüntetett út visz le Koron■ kára. 4. A bíróság bebizonyítottnak vette, hogy Mittelmann József, miután Kohn Dávidot kirabolta, a pózt a szánban a szénába elrejtve eldugta és igy találta azt meg Oltean Tódor. Ezzel szemben fényképen álltam és be is bizonyítottam, hogy Hohn Dávid pénze nem Mittelmann utján került a koronkai istállóba, ezt Mittelmann el nem rejtette és azt Ol Jean Todor nem a birói ítéletekben megállapított körülmények között találta meg. Ezek voltak azok a látszólagos ténybeli bizonyítékok, amelyek ha nem is függnek közvetlenül össze a gyilkorsággal, mégis a brói ítélet indotoksának törzsét képezték. De ezenfelül sorra megdöntöttük a bírói ítéletnek merő feltevéseit, így azt, hogy Kohn Dávidot Mitelmann bívó állapotban, vagy erőszakkal vitte ki a KLI DB-tetőre. Megdöntöttük azt, hogy Mittelman a V ccsányon támadókkal nem találkozhatott és végül tényekkel alátámasztott egyedül elfogadható lefolyását adtuk magának a gylkosságnak.. Ezek után kétségtelenül áll Mittelmann József ártatlansága. De mielőtt utolsó írásomban magára a gyilkosság elkövetőire vonatkozólag megírnám azt, ami már most a nyilvánosságra tartik, még egy kérdést kell tisztáznom, amely tujdonképen fölösleges is. Ami „orcátlan hazugság" A törvényszéki ítélet hosszú oldalakon át akarja igazolni azt, hogy Mittelmann József előre megfontolt szándékkal gyilkolt. Ami tanát csak el lehet képzelni, az mind ott szerepel a tárgyaláson annak tisztázására, hogy miképen kötötte meg Mittelmann és Kohn a reménybeli lóherémeg üzletet. Ebből következtet ugyanis a bíróság az előkészítő szándékra. A bírói ítélet ebben a részében szinte elveszti higgadtságát. Szinte nyíttért nyilatkozat hangján állapítja meg, hogy Mittelmann „a mintit in mod foarte obraznia“, orcáidnál hazudott, amikor 1. Azt hazudta Kohn Dávidnak, hogy huvenöt lejért talált lóheremagot. 2 Amikor azt mondotta, hogy Erdélyi Elemér, a lóheremag tulajdonosa ötvenezer lej előleget kért. 3 Amikor azt mondotta, hogy Erdélyi Elemér csütörtökül nem utazott el Marosvásárhelyre, csak a felesége. 4 Amikor azt mondotta, hogy Erdélyi Elemér csütörtök estére várja Kohnt. 5. Ée végül amikor azt mondotta, hogy vasárnap, tizenhetedikén Erdélyi hazajön. Miután kétségtelen az, hogy Mittelmann nem gyilkolt és nem rabolt, egész természetes, hogy minden indulat nélkül tudjuk ezt az üzleti csereköttest kibogozni, amelynek megbélyegzésében a bíróság ilyen szokatlan hangot híznál. Az ítélet megint önmagát cáfolja Annál különösebb ez, mert hiszen megint előfordul ebben az ítéletben ugyancsak nem szokatlan eset hogy maga a bírói ítélet cáfolja meg önmagát, hogy a birói indokolás egyik állítás* megcófolja a másikat. Most is csekély három ellentmondásra találón*, pedg az egész most már abszolút jelentéktelen részletkérdés. Vegyük mindjárt a lóheremag árát. A birói ítélet szerint Mitelmann arcátlanul hazudott, amikor a 10 heremeg árát huszonöt lejbe adta meg. Ezzel szerűben vegyük elő a bírói ítélet 19. oldalát, amelyben a következő mondatot találjuk: özvegy Kohn Dávidné vallomásából megállapítást nyert az a körülmény, hogy a vádlott Kohn Dávidnak azt mondotta telefonon, hogy a lóheremag ára negyven lej kilogramonkint. A huszonöt lejfa ár másnap szerepelt csak. Macáit pibatjuk mi is s mint a bíróság megállapitotta hoseluis Mittelmann és Kohn Dávid között szó volt a negyven lejes árról ízt az a Kohn Dávidné vallja, azi a tárgyalás torán részben ego tyülölett. 1 vádlta Mittelnannt, részben pedig rideg zárultátsal igyekezett anyagilag alátámasztani a maga számára Mitelmann elítélteté* sét. Ezek után beszéljünk Erdély Eemérrel is, aki maga állója, hogy a hónap elején kérte a negyven 1-jes árt. Nem kell nyomozózasninek lenni ahhoz, elég bár még is nagyobb marosvásárhelyi terménycég üzlti könyveit megnézni és megállt, pithatjuk, hogy a lóhremag ára decemberben alaposan ingdozott és pedig lemenő tendenciával Egyszerűen arról van szó, hogy Mittelmann valóban mondhatta azt, hogy Erddyi negyven leje kért az áruért, de kijelentette azt is, hogy tekintettel az áru minőségért, esetleg huszonöt lejért is meg lehet kapni. Annál inkább logikus, hogy így állóhelyzet, mert hiszen abban az időben husztejes lóheremag is volt a piacon. A bit-i ítélet merev beállítása tehát függetlenül a gyilkosság egész tényétől, elesin és abszolút bizonyító erővel még egy egyszerű kereskedelmi perben sem bírna, nemhogy bűnügyben. A másik ellentmmondás arra vonatkozik, hogy a birói ítélet szerint Mittelmann telefonon hívta Kohn Dávidot, hgy csütörtökön este jöjjön a lóherémig megvételére Ez a biró itélet szerint azért történt, hogy „este már sötétség van és igy valószínűleg meg van a vért unalom arra, hogy a tervezett gyilkosságot elkövesse és az áldozatot kirabolja“. Ezzal szemben maga a birói ítélet megállapítja, hogy csütörtök délután beszélt ugyan telefonon Kohm Dáviddal, a magállapodás azonban az volt, hogy Kohn péntekin jön Balavásárra. Tehát csütörtök estéről szó sem volt. De még egy apróság. Ugyancsak itt állapítja meg a bíróság, hogy Kohn Dávid december 13— 17-én megszabtásnélküli úton volt. loböl követkötett ezután tat, hogy ezért elaludt és Mittelmann „könnyű szerrel“ vihette fel a Hollós-tetőre. A bíróságnak semmiféle alapja nem volt arra, hogy ezt megállapítsa. Annál is inkább, mert 16 án szombat volt, Kohn Dávid pedig vallásos zsidó, aki a péntek estét és a szombatot otthon töltötte a családja körében ünnepi pihenéssel Mindesetre ez is igen jellemzője a bírói indokolás alaposságának. Hasonló alapossággal állapítja meg a bíróság, hogy Mittelmann rábeszélte Kohn Dávidot, hogy ne korán reggel érkezzék Balavásárra, de délben, mert csak délután hat óra felé lesz Erdélyi otthon. Ugyanakkor megint megfeledkezik a bíróság arról a körülményről, 16-án szombat volt és hogy Kohn Dávidnál otthon egy árva hantja nem volt és csak úgy tudott pénzhez jutni, hogy vasárnap délelőtt bement Dicsőszentmártonba a bankhoz és ÚJ KELET 3