Uj Kelet, 1925. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1925-07-01 / 148. szám
Szerda, 1920 Július 1 ÚJ KELET Lédererné a bíróság előtt Új momentumok merültek fel a gyilkosság körül. Lédererné vallomása (Budapest, június 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Még mindenkinek élénk emlékezetében van az a borzalmas gyilkosság, amelyet néhány hónappal ezelőtt Léderer Gusztáv főhadnagy és felesége követtek el. A bűnügy tárgyalása ma vette kezdetét a budapesti törvényszéken Deák biró hármas tanácsa előtt. Vádlottként Léderer Gusztávné és sógora Léderer Sándor állottak a bíróság előtt. Léderer Gusztáv fölött, minthogy a hadsereg kötelékébe tartozik, a katonai bíróság ítélkezett. A tárgyalás iránt óriási az érdeklődés. A terembe csak a törvényszéki elnök által aláírott igazolványokkal lehet bejutni. Lédererné rendkívül elegáns. Fekete, félig dekoltált selyemruhában jelent meg, a hozzáintézett kérdésekre németül felül. Az elnök mindenekelőtt személyi adatait kérdi. Lédererné elmondja, hogy harminckétéves, katolikus vallású, iskolai képzettsége négy elemi osztály, büntetve nem volt. Sógora, Léderer Sándor, a Nemzeti bank tisztviselője, akit azonban a bank, a bűnesetből kifolyólag, szolgálatából elbocsátott. A vádirat Ezután felolvassák a vádiratot, amelyben Lédereret csalással, gyilkossággal, felbujtással és lopás bűntettének elkövetésével vádolják. Léderer Sándor ellen bűnpártolás miatt emeltek vádat. A vádirat részletesen ismerteti a bűntényt. Kiemeli, hogy Lédererné milyen trükköket használt, hogy a Kudelkától kicsalt hetvenmilliót megtarthassa. Férjét rábeszéléssel, válással való fenyegetéssel és féltékenység felkeltésével akarta rábírni, hogy Kudelka Ferencet ölje meg. Amikor Kudelkát meggyilkolták és értéktárgyait elvették, akkor Léderer Sándor pedig közreműködött a pénz eltulajdonításában, amennyiben hatvanötmilliót elrejtett. Bűnös vagyok! Lédererné síró hangon vallja, hogy bűnösnek érzi magát abban, hogy a gyilkosságot megakadályozhatta volna, de másban nem bűnös. Elmondotta, hogy Kudelka eleinte üzletekkel jött hozzájuk, később azután szerelmi ajánlatokkal üldözte. Rábeszélte, hogy váljon el férjétől, mert ő hajlandó feleségül venni. — Karácsony előtt átadott nekem Kudelka — folytatta Lédererné — hetvenmilliót, hogy használjam úgy, ahogy akarom. Én azonban a pénzt visszaadtam és kértem, hogy legyen velem szemben lovagias, mert a házban sokat beszélnek és nyíltan mondják, hogy viszonyunk van. Másnap Kudelka mégis feljött és azt mondotta, hogy beinvitáltatja magát karácsony estére. Meg kell vallanom, hogy férjem Kudelka látogatását nem nézte jó szemmel. Általában üzleti ügyekről beszélgettek. Kudelka azt újságolta, hogy valószínűleg meg fogja kapni a Pálffy-kaszárnya husszállítását. Közben férjem bocsánatot kért és a kutyát levitte az utcára sétálni. Kudelka akkor hozzám jött és azt mondotta, hogy nem tűrheti, hogy én továbbra is ilyen szegény ember felesége legyek. Megragadta a karomat és apámlag felé vonszolt. Erre arcul ütöttem. Férjem éppen akkor jött be és zavaromat alig sikerült eltitkolni. Amikor Kudelka eltávozott, felháborodva beszéltem férjemnek Kudelka viselkedéséről, amit azonban férjem nem hitt el. Másnap Kudelka újra jött. Férjem hidegen fogadta és elment hazulról. Egyedül maradtunk. A mészáros egy csomó milliós bankjegyet vett ki a zsebéből és elém dobta. Megszámláltam, hetvenmillió volt. Számlálás közben Kudelka eltávozott. Amikor férjem hazajött, azonnal megmondottam, hogy Kudelka pénzt hagyott itt. Másnap Kudelka feljött és akkor férjem indulatosan rátámadt és azt mondotta, hogy hagyjon békét a feleségének, egyúttal pedig eléje dobta a tegnap otthagyott hetvenmilliót. Kudelka erre eltávozott. Mi történt Szilveszterkor? Elnök: Mi történt Szilveszterkor? Lédererné: Szilveszterkor Kudelka részegen jött fel hozzánk. Csuklóján meg volt sebesülve, valahol elesett. Bekötöttük és lefektettük. Elnök: Ezután is feljárt Önökhöz ? Léderné : Utána is többször feljött és minden alkalommal füstölt húst és karajt hozott magával. Elnök: Mondja el Kudelka utolsó látogatását. Lédererné: Amikor Kudelka utoljára feljött, férjem nem üdvözölte s kezet sem fogott vele. Én éppen vacsorát készítettem és közben szóltam Kudelkának, menjen haza, mert férjemnek le kell feküdnie, hogy másnap korán reggel kimehessen Csepelre. Kudelka úgy tett, mintha nem is hallotta volna és tovább beszélgetett egészen más dolgokról. Tizenegy óra után bementem a hálószobába, elkészítettem az ágyat és kimentem a konyhába, ahol Kudelka tartózkodott és azt mondottam neki, legfőbb ideje, hogy hazamenjen. Újra nem felelt és láttam, hogy itt szeretne maradni. Ismét visszamentem a hálószobába, átvittem az ágyneműt a magam számára az úriszobába. Lefeküdtem és iparkodtam férjemet megnyugtatni. Később mégegyszer visszamentem a konyhába és akkor egy durranást hallottam. Nagyon megijedtem, nem tudtam mi történt. Bementem a szobába, minden csendes volt. Úgy látszik, hallucináltam. Kudelka reggel hat órakor távozott, de már kilenckor visszajött és azt mondotta, hajlandó lenne tízmilliót is adni, ha megkaphatná azt a bizonyos kaszárnyas husszállítást. Míg kimentem, egy csomó milliós bankjegyet hagyott az asztalon. A férjem délután hazajött és neki mindent elmondottam. Tisztelt Léderérésnél A vádlott asszony erre minden átmenet nélkül egész új momentumokat mondott el és így többek között azt, hogy Kudelka a lakásukra öt tisztet rendelt, akikkel a hússzállításról beszélgettek. A tisztek az ebédlőben liköröztek Kudelkával, amikor egyszerre kijött a férje és egy lavór vizet kért. Amikor bement, látta, hogy Kudelka feje csupa vér volt. Kudelka ott feküdt a sezlonon. A közönség soraiban lévő Apáthy ezredes és Krantz tisztek mosolyogva hallgatták az asszony előadását. Lédererné feléjük fordult és indulatosan magyarázta, hogy nem férje, hanem a tisztek gyilkolták meg Kudelkát, mert szemtelen volt. A tisztek azóta már leszereltek, — mondotta hisztérikusan — de nagyon jó helyen vannak a levelei, amelyekkel bizonyítani tudja, hogy nem férje gyilkolta meg Kudelkát, hanem a tisztek. Elnök: Eddig nem akartam önt zavarni, de most látom, hogy rossz vágányra terelődik a vallomása. Mondja meg, hogy tulajdonképen mi történt a gyilkosság éjszakáján ? A per tárgyalása folyik. A parasztpárt közzétette programját Új nemzetgyűlés összehívását követeli. A közigazgatási igazságszolgáltatás reorganizálása (Bucuresti-Bukarest, június 30. Az Új Kelet tudósítójától. A parasztpárt, amely Nagyrománia egyik legszámottevőbb ellenzéki politikai pártja a napokban pártpogramot adott ki. Politikai körökben régóta várták, hogy a párt közzéteszi programját, mely hétéves megalakulása óta most, amikor arról van szó, hogy kormányra kerüljön, fölöttébb aktuálissá vált. A bevezetőben megtaláljuk, hogy a parasztpárt regáti része 1918. december 18-án alakult meg. A háború előtt történtek már kísérletek a parasztpárt megalakítására, azonban a liberálisok mindig kontrakarrírozták az akciókat és így a megalakulás mindannyiszor lehetetlené vált. Az orosz forradalom után, 1917-ben megalakult a jelenlegi párt beszarábiai része. 1919-ben az egyesült demokrata blokk uralma idején a blokkban részt vett a beszarábiai, a regáti paraszt-, az erdélyi nemzeti- és a regáti Jorga párt. A kormány bukása után az egyesült demokrata blokk átalakult nemzeti demokrata föderációvá. Ez a föderáció azonban csak 1921-ig maradt fenn, mert ekkor a szövetkezeti pártok széttagolódtak. Ekkor történt a parasztpárt beszarábiai és regáti részének fúziója és így alakult meg Nagyrománia országos parasztpártja. Az első nagygyűlést az egyesült párt 1921 novemberében tartotta meg és ekkor ki is dolgoztak egy provizórikus programot, a rákövetkező évben azt végleges formába öntötték, míg 1924-ben az etnikai kisebbségek érdekeinek figyelembevételével újabban módosították. . A program első része az alkotmánnyal foglalkozik. Nemzetgyűlés összehívása . Az alkotmánynak összes Romániában lakó népek szabad akaratát kell magába foglalnia s éppen ezért azt csakis az ország egységes akarata és hozzájárulása teremtheti meg. Mivel ez az alkotmány alapelmélete s mivel ilyen nálunk még nincs, szükségesnek tartja egy új nemzetgyűlés összehívását, melyet a nép szabad akaratból választana meg. A választás időtartamára az országot fel kell szabadítani a hadiállapot nyöge alól, a cenzúrát meg kell szüntetni, a politikai üldözéseknek pedig eleve elejét kell venni. A választásokat független párton felül álló kormány kell, hogy levezesse. A nemzetgyűlés által készített alkotmánynak garantálnia kell a személyes szabadságot, lakhelyek sérthetetlenségét, a hit és felekezeti szabadságot, a gyülekezési és társulási szabadságot, az összes polgárok egyenlőségét vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül. El kell ismernie a kisebbségek szervezkedési jogát, saját nyelvükön fentartott iskoláinak jogait. Az állam köteles támogatni az egyházakat a fentartási költségekben éppen olyan arányban, mint ahogyan a román iskolák fentartásához hozzájárul. A közigazgatást a legszélesebb decentralizációra kell lefektetni, a köszégek részére a helyi autonómiát kell biztosítania. A kormánynak a községek fölött csak ellenőrzési joga lehet Fölösleges a szenátus A választójog szabad, egyenlő, direkt titkos és mindenkire nézve kötelező kell, hogy legyen, a proporcionális képviselet figyelembevételével. A program szenátusta fölöslegesnek tartja. Hogy mindenkinek módjában legyen a parlament munkáit ellenőrizni, nagy gazdasági és szaktanács felállítását tartja szükségesnek. Ezeknek a tanácsoknak azonban csak kizárólag tanácsadói joguk lehet. Kivételes esetekben, s ezeket az eseteket az alkotmánynak fel kell sorolnia, a nép kell, hogy döntsön a fontosabb és életbevágó törvényjavaslatok fölött. A király jogai A király a végrehajtó közegek feje. Az uralkodónak óvakodnia kell a politikai harcoktól és a pártok fölött kell állania. A király jogait az alkotmánynak fixíroznia kell és pedig olyan formában, hogy a kormányok ne lehessenek a király személyes közegei, hanem a népé s az országé. A királynak az uralkodás a feladata, nem a kormányzás. A kormány tagjait az uralkodó nevezi ki, felelősséggel azonban a népnek tartoznak. A miniszterek az egyes visszaélésekért bíróság elé állíthatók. A háborúbalépést csakis a parlament határozhatja el, épúgy, csakis a parlament határozhat a békekötés fölött. A közigazgatás menetét egészséges tisztviselői kar biztosíthatja. A tisztviselőknek olyan fizetést kell adni, amely biztosítja kényelmes megélhetésüket, hogy ne legyenek kénytelenek mással is foglalkozni. A tisztviselők elmozdíthatatlanságát biztosítani kell. Tisztviselő nem lehet banknak, vagy kereskedelmi vállalatnak igazgatósági tagja, vagy cenzora. Reorganizálni kell a rendőrséget A rendőrség újjászervezését tartja szükségesnek, mégpedig a titkos, városi rendőrség és a községi csendőrség egybevonásával. A rendőrség a helyi hatóságok hatásköre alá tartozik. Az igazságszolgáltatás terén a gyors és pártatlan igazságszolgáltatást tűzi ki feladatául. A bírák elmozdíthatatlanságát törvénnyel garantálja. A legnagyobb súlyt a mezőgazdaságra fekteti a program, lévén az ország agrárállam. A földet a nép kell, hogy megművelje s épp ezért a liberális kormány, illetve a Garoflid miniszter által készített agrártörvény radikális módosítását tűzi ki legfontosabb feladatul. Negyven gyermekre egy tanító Az iskolaoktatásra vonatkozólag minden községben iskola- és óvodaépületeket kell az államnak felépítenie és gondoskodnia kell arról, hogy minden negyven gyermekre egy tanító essék. A felekezeteknek meg kell adni a mó