Uj Kelet, 1925. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1925-07-01 / 148. szám

Szerda, 1920 Július 1 ÚJ KELET Lédererné a bíróság előtt Új momentumok merültek fel a gyilkosság körül. Lédererné vallomása (Budapest, június 30. Az Új Kelet tudósító­jától.) Még mindenkinek élénk emlékezetében van az a borzalmas gyilkosság, amelyet néhány hónappal ezelőtt Léderer Gusztáv főhadnagy és felesége követtek el. A bűnügy tárgyalása ma vette kezdetét a budapesti törvényszéken Deák biró hármas tanácsa előtt. Vádlottként Léderer Gusztávné és sógora Léderer Sándor állottak a bíróság előtt. Léderer Gusztáv fölött, minthogy a hadsereg kötelékébe tartozik, a ka­tonai bíróság ítélkezett. A tárgyalás iránt óriási az érdeklődés. A terembe csak a törvényszéki elnök által aláírott igazolványokkal lehet bejutni. Lédererné rend­kívül elegáns. Fekete, félig dekoltált selyemru­hában jelent meg, a hozzáintézett kérdésekre németül felül. Az elnök mindenekelőtt személyi adatait kérdi. Lédererné elmondja, hogy har­minckétéves, katolikus vallású, iskolai képzett­sége négy elemi osztály, büntetve nem volt. Sógora, Léderer Sándor, a Nemzeti bank tiszt­viselője, akit azonban a bank, a bűnesetből ki­folyólag, szolgálatából elbocsátott. A vádirat Ezután felolvassák a vádiratot, amelyben Lédereret csalással, gyilkossággal, felbujtással és lopás bűntettének elkövetésével vádolják. Léderer Sándor ellen bűnpártolás miatt emel­tek vádat. A vádirat részletesen ismerteti a bűntényt. Kiemeli, hogy Lédererné milyen trükköket használt, hogy a Kudelkától kicsalt hetven­­milliót megtarthassa. Férjét rábeszéléssel, válás­sal való fenyegetéssel és féltékenység felkelté­sével akarta rábírni, hogy Kudelka Ferencet ölje meg. Amikor Kudelkát meggyilkolták és értéktárgyait elvették, akkor Léderer Sándor pedig közreműködött a pénz eltulajdonításában, amennyiben hatvanötmilliót elrejtett. Bűnös vagyok! Lédererné síró hangon vallja, hogy bűnös­nek érzi magát abban, hogy a gyilkosságot megakadályozhatta volna, de másban nem bű­nös. Elmondotta, hogy Kudelka eleinte üzle­tekkel jött hozzájuk, később azután szerelmi ajánlatokkal üldözte. Rábeszélte, hogy váljon el férjétől, mert ő hajlandó feleségül venni. — Karácsony előtt átadott nekem Ku­delka — folytatta Lédererné — hetvenmilliót, hogy használjam úgy, ahogy akarom. Én azon­ban a pénzt visszaadtam és kértem, hogy le­gyen velem szemben lovagias, mert a házban sokat beszélnek és nyíltan mondják, hogy vi­szonyunk van. Másnap Kudelka mégis feljött és azt mondotta, hogy beinvitáltatja magát ka­rácsony estére. Meg kell vallanom, hogy fér­jem Kudelka látogatását nem nézte jó szem­mel. Általában üzleti ügyekről beszélgettek. Kudelka azt újságolta, hogy valószínűleg meg fogja kapni a Pálffy-kaszárnya husszállítását. Közben férjem bocsánatot kért és a kutyát levitte az utcára sétálni. Kudelka akkor hoz­zám jött és azt mondotta, hogy nem tűrheti, hogy én továbbra is ilyen szegény ember fe­lesége legyek. Megragadta a karomat és apám­­lag felé vonszolt. Erre arcul ütöttem. Férjem éppen akkor jött be és zavaromat alig sikerült eltitkolni. Amikor Kudelka eltávozott, felhá­borodva beszéltem férjemnek Kudelka vi­selkedéséről, amit azonban férjem nem hitt el. Másnap Kudelka újra jött. Férjem hidegen fogadta és elment hazulról. Egyedül maradtunk. A mészáros egy csomó milliós bank­jegyet vett ki a zsebéből és elém dobta. Meg­számláltam, hetvenmillió volt. Számlálás köz­ben Kudelka eltávozott. Amikor férjem haza­jött, azonnal megmondottam, hogy Kudelka pénzt hagyott itt. Másnap Kudelka feljött és akkor férjem indulatosan rátámadt és azt mon­dotta, hogy hagyjon békét a feleségének, egy­úttal pedig eléje dobta a tegnap otthagyott hetvenmilliót. Kudelka erre eltávozott. Mi történt Szilveszterkor? Elnök: Mi történt Szilveszterkor? Lédererné: Szilveszterkor Kudelka részegen jött fel hozzánk. Csuklóján meg volt sebesülve, valahol elesett. Bekötöttük és lefektettük. Elnök: Ezután is feljárt Önökhöz ? Léderné : Utána is többször feljött és min­den alkalommal füstölt húst és karajt hozott magával. Elnök: Mondja el Kudelka utolsó látoga­tását. Lédererné: Amikor Kudelka utoljára feljött, férjem nem üdvözölte s kezet sem fogott vele. Én éppen vacsorát készítettem és közben szóltam Ku­­delkának, menjen haza, mert férjemnek le kell fe­küdnie, hogy másnap korán reggel kimehessen Csepelre. Kudelka úgy tett, mintha nem is hallotta volna és tovább beszélgetett egészen más dolgokról. Tizenegy óra után bementem a hálószobába, elké­szítettem az ágyat és kimentem a konyhába, ahol Kudelka tartózkodott és azt mondottam neki, leg­főbb ideje, hogy hazamenjen. Újra nem felelt és láttam, hogy itt szeretne maradni. Ismét vissza­mentem a hálószobába, átvittem az ágyneműt a magam számára az úriszobába. Lefeküdtem és ipar­kodtam férjemet megnyugtatni. Később mégegyszer visszamentem a konyhába és akkor egy durranást hallottam. Nagyon megijedtem, nem tudtam mi történt. Bementem a szobába, minden csendes volt. Úgy látszik, hallucináltam. Kudelka reggel hat óra­kor távozott, de már kilenckor visszajött és azt mondotta, hajlandó lenne tízmilliót is adni, ha meg­kaphatná azt a bizonyos kaszárnyas husszállítást. Míg kimentem, egy csomó milliós bankjegyet ha­gyott az asztalon. A férjem délután hazajött és neki mindent elmondottam. Tisztelt Léderérésnél A vádlott asszony erre minden átmenet nélkül egész új momentumokat mondott el és így többek között azt, hogy Kudelka a lakásukra öt tisztet rendelt, akikkel a hússzállításról beszélgettek. A tisztek az ebédlőben liköröztek Kudelkával, ami­kor egyszerre kijött a férje és egy lavór vizet kért. Amikor bement, látta, hogy Kudelka feje csupa vér volt. Kudelka ott feküdt a sezlonon. A közönség soraiban lévő Apáthy ezredes és Krantz tisztek mosolyogva hallgatták az asszony előadását. Lédererné feléjük fordult és indulatosan magyarázta, hogy nem férje, hanem a tisztek gyilkolták meg Kudelkát, mert szemtelen volt. A tisztek azóta már leszereltek, — mondotta hisz­térikusan — de nagyon jó helyen vannak a levelei, amelyekkel bizonyítani tudja, hogy nem férje gyil­kolta meg Kudelkát, hanem a tisztek. Elnök: Eddig nem akartam önt zavarni, de most látom, hogy rossz vágányra terelődik a vallo­mása. Mondja meg, hogy tulajdonképen mi történt a gyilkosság éjszakáján ? A per tárgyalása folyik. A parasztpárt közzétette programját Új nemzetgyűlés összehívását követeli. A közigazgatási igazságszolgáltatás reorganizálása (Bucuresti-Bukarest, június 30. Az Új Kelet tudósítójától.­ A parasztpárt, amely Nagyro­­mánia egyik legszámottevőbb ellenzéki politi­kai pártja a napokban pártpogramot adott ki. Politikai körökben régóta várták, hogy a párt közzéteszi programját, mely hétéves megala­kulása óta most, amikor arról van szó, hogy kormányra kerüljön, fölöttébb aktuálissá vált. A bevezetőben megtaláljuk, hogy a paraszt­párt regáti része 1918. december 18-án alakult meg. A háború előtt történtek már kísérletek a parasztpárt megalakítására, azonban a liberá­lisok mindig kontrakarrírozták az akciókat és így a megalakulás mindannyiszor lehetetlené vált. Az orosz forradalom után, 1917-ben megalakult a jelenlegi párt beszarábiai része. 1919-ben az egyesült demokrata blokk uralma idején a blokkban részt vett a beszará­biai, a regáti paraszt-, az erdélyi nemzeti- és a regáti Jorga párt. A kormány bukása után az egyesült demokrata blokk átalakult nemzeti demokrata föderációvá. Ez a föderáció azonban csak 1921-ig maradt fenn, mert ekkor a szö­vetkezeti pártok széttagolódtak. Ekkor történt a parasztpárt beszarábiai és regáti részének fú­ziója és így alakult meg Nagyrománia országos parasztpártja. Az első nagygyűlést az egyesült párt 1921 novemberében tartotta meg és ekkor ki is dolgoztak egy provizórikus programot, a rákövetkező évben azt végleges formába öntöt­ték, míg 1924-ben az etnikai kisebbségek ér­dekeinek figyelembevételével újabban módo­­­­sították. . A program első része az alkotmánnyal fog­lalkozik. Nemzetgyűlés összehívása . Az alkotmánynak összes Romániában lakó népek szabad akaratát kell magába foglalnia s éppen ezért azt csakis az ország egységes akarata és hozzájárulása teremtheti meg. Mivel ez az alkot­mány alapelmélete s mivel ilyen nálunk még nincs, szükségesnek tartja egy új nemzetgyűlés össze­hívását, melyet a nép szabad akaratból választana meg. A választás időtartamára az országot fel kell szabadítani a hadiállapot nyöge alól, a cenzúrát meg kell szüntetni, a politikai üldözéseknek pedig eleve elejét kell venni. A választásokat független párton felül álló kormány kell, hogy levezesse. A nemzetgyűlés által készített alkotmánynak garan­tálnia kell a személyes szabadságot, lakhelyek sért­hetetlenségét, a hit és felekezeti szabadságot, a gyüle­kezési és társulási szabadságot, az összes polgárok egyenlőségét vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül. El kell ismernie a kisebbségek szervez­kedési jogát, saját nyelvükön fentartott isko­láinak jogait. Az állam köteles támogatni az egyházakat a fentartási költségekben éppen olyan arányban, mint ahogyan a román iskolák fentartásához hozzájárul. A közigazgatást a leg­szélesebb decentralizációra kell lefektetni, a köszégek részére a helyi autonómiát kell biztosítania. A kor­mánynak a községek fölött csak ellenőrzési joga lehet Fölösleges a szenátus A választójog szabad, egyenlő, direkt titkos és mindenkire nézve kötelező kell, hogy legyen, a proporcionális képviselet figyelembevételével. A program szenátust­a fölöslegesnek tartja. Hogy mindenkinek módjában legyen a parlament munkáit ellenőrizni, nagy gazdasági és szaktanács felállítását tartja szükségesnek. Ezeknek a taná­csoknak azonban csak kizárólag tanácsadói joguk lehet. Kivételes esetekben, s ezeket az eseteket az alkotmánynak fel kell sorolnia, a nép kell, hogy döntsön a fontosabb és életbevágó törvényjavasla­tok fölött. A király jogai A király a végrehajtó közegek feje. Az uralko­dónak óvakodnia kell a politikai harcoktól és a pártok fölött kell állania. A király jogait az alkot­mánynak fixíroznia kell és pedig olyan formában, hogy a kormányok ne lehessenek a király szemé­lyes közegei, hanem a népé s az országé. A király­nak az uralkodás a feladata, nem a kormány­zás. A kormány tagjait az uralkodó nevezi ki, felelősséggel azonban a népnek tartoznak. A minisz­terek az egyes visszaélésekért bíróság elé állítha­tók. A háborúbalépést csakis a parlament határoz­hatja el, épúgy, csakis a parlament határozhat a békekötés fölött. A közigazgatás menetét egészséges tisztviselői kar biztosíthatja. A tisztviselőknek olyan fizetést kell adni, amely biztosítja kényelmes megélhe­tésüket, hogy ne legyenek kénytelenek mással is foglalkozni. A tisztviselők elmozdíthatatlanságát biztosítani kell. Tisztviselő nem lehet banknak, vagy kereskedelmi vállalatnak igazgatósági tagja, vagy cenzora. Reorganizálni kell a rendőrséget A rendőrség újjászervezését tartja szükségesnek, mégpedig a titkos, városi rendőrség és a községi csendőrség egybevonásával. A rendőrség a helyi hatóságok hatásköre alá tartozik. Az igazságszolgáltatás terén a gyors és pár­tatlan igazságszolgáltatást tűzi ki feladatául. A bírák elmozdíthatatlanságát törvénnyel garantálja. A legnagyobb súlyt a mezőgazdaságra fekteti a program, lévén az ország agrárállam. A földet a nép kell, hogy megművelje s épp ezért a liberális kormány, illetve a Garoflid miniszter által készített agrártörvény radikális módosítását tűzi ki legfon­tosabb feladatul. ­ Negyven gyermekre egy tanító Az iskolaoktatásra vonatkozólag minden községben iskola- és óvoda­épületeket kell az államnak felépítenie és gondoskodnia kell arról, hogy minden negyven gyermekre egy tanító essék. A felekezeteknek meg kell adni a mó­

Next