Uj Kelet, 1926. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

Péntek, 1926 januárul_____________________ ________________j Ujjgls KT______________ Török-angol csapatmozdulatok Moss­ulnál ■ Olaaaoranág katonai szem­ődént kötött Angliával (Bagdad, dec. 31. Az Új Kelet tudósítójától). A Reuter-ügynökség jelenti: A Mosszultól északra fekvő Drarbeli községbe brit haderők érkeztek. Egyidejűleg a mosszuli határról na­gyobb török csapatmozdulatokat jelentenek. A lakosság lázas izgalomban van és háború kitö­résétől tart. (London, dec. 31). Beavatott helyen úgy tudják, hogy Mussolini és Chamberlain Rapalló­­ban katonai jellegű megállapodásokat kötöttek arra az esetre, ha Törökország fegyveresen ellenszegülne a mosszali döntésnek. 3 Tirano gli slndesti ébrei A páduai egyetem erdélyi diákjainak d­anu­­kaestélyén a rektor éltette a zsidó diákokat (Padova, december 31. Az Új Kelet tudósí­tójától.) Vivano gli studenti ébrei, éljenek a zsidó diákok! Címnek is szokatlan és még szokatlanabb, hogy ezt a köszöntőt a páduai egyetem rektora mondotta ,a legszokatlanabb, hogy ezt a Paduá­ban tanuló külföldi zsidó diákok d­anukkaünnepé­­lyén mondotta az évszázados pádovai univerzitás tudós rektor magnifikusza : az ősz Luigi Lucatello lovag. " Tudni kell ugyanis, hogy a Pádovában tanuló külföldi zsidó diákoknak már fejlett zsidó életük van. Három aktív kulturegyesületten fejtik ki ez­­irányú munkásságukat. Ez a három egyesület: a Barieszia, Makkabi és Hatechijja rendezte meg a zsidó menza pompásan feldíszített nagy termében ebanulika utolsó napján a Makkabeusok ünnepét. Az ünnepélyen megjelent lovag Castellbolonese pro­fesszor, Pádua főrabbija, aki a napokban tért haza palesztinai tu­ista útjáról és akit haza ér kez­te al­kalmával II. Viktor Emánuel olasz király tanácso­sának nevezett ki. Ott voltak még Jaffe és neje, a zsidó menza első patrónusai, a pádovai zsidó hit­község vezetőcége, Levi, a­­„fascista Diákszövetség“ főtitkára, Proli gróf, a fascista „Gazetta Universi­­taria“ főszerkesztője. Pontban 8 órakor nyitották meg olasz nyelven az ünnepélyt Mózes László, a Barisszia ros rosinja és Sakin, a Hatechijja elnö­ke. A Hatikvah elének­­lése után váratlanul belép ez egy­etem tudós rektora, Luigi Lucatello lovag, hogy nemcsak sablonos közönettel viszonozza a diákok meghívását, hanem jelenlétével is meleggé tegye az ünnepi hangulatot. Hatalmas taps és vivát fogadja a mosolygós arcú ősz rektort, akit a Hitachabrutok vezetői üdvözöltek. Az üdvözlésre Lucatello rektor ezeket mondotta: — Kedves Diákjaim ! Eljöttem Önökhöz, hogy együtt ünnepeljem Önökkel a Makkabeusok, a leg­gerincesebb zsidó szabadsághősök emlékünnepét. Önök eljöttek mihozzánk, a mi nagy tradíciójú egyetemünkre, hogy régi nagy fényére emeljék. A XVI. század első évtizedében élte a padovai egye­tem fénykorát. Eljöttek ide a világ minden Bárkái és a tudást szomjazó ifjak, hercegek, lovagok, hogy maguknak tudást és egyetemünknek dicsőséget sze­rezzenek. És úgy érzem, ez a kor most újra elérke­zett. Újra dicsőség övezi nagymúltú egyetemünket és a padovai egyetem ismét régi fénykorát éli és ezt Önök, Európa különböző országaiból idesereglett zsidó diákok tették. Alig néhány hónapja nyílott meg egyetemük Jeruzsálemben, a Luppuson. Kö­szöntsék hevemben az ifjú egyetemet és kérem jutassák el a padovai egyetem szenátusának aján­dékát az ifjú egyetem szenátusának. Ezen díszok­­evél eredeti pergamenjét mi őrizzük meg szeretettel. Lucatello rektor átadta a díszoklevelet, mire a Bitchabrutok vezetősége néhány meghatott szóval köszönte meg a pompás ajándékot. A lelkes han­gulat a tetőfokra hágott, amikor a rektor felbon­­totta az oklevelet, amelynek szövege egy mogen­­dáviddal és benne héber betűs Cion­nal kezdődik. Ezután lovag Castellbolonese professzor főrabbi beszélt. Kérte az ifjúságot, őrizzék meg a zsidó karaktert. Az asszimiláció nem oldja meg a zsidó kérdést, azonkívül, hogy nem kultúrnéphez méltó.­­ Legyenek mindannyian h­alucai a zsidó népek, intellektuel phalucok. Hart (Makkabi) beszédére, amelyben Garibaldit az olasz Juda­ Makkabinak nevezte, ismét a rektor szólt néhány szót­a diáksághoz. — Vigyázzanak — úgymond — zsidó karak­terükre. A zsidó őti, nagyra hivatott kultúrnép és ezt ne adják fel, tanuljanak, hogy népük nagy nevét megőriz­zék. Hiszem, hogy a zsidó diákság tudatában van kötelezettségeinek, amelyekkel népé­nek tartozik és annak eleget fog tenni. Éljenek a­­­zsidó diákok ! — Vivano gli studenti ebrei! — fejezte be beszédét a rektor. A hazai egyetemekről­­elűzött zsidó diákságnak ez volt talán életének leg­melegebb perce, önkéntelenül is felsorakozott agyuk­ban a numerusz klanzuszi verekedések, mellőzések ,és ugyanakkor zúgott fejükben az elhangzott szó. Sakin felolvasta a királyhoz, valamint a kor­m­ányhoz intézendő üdvözlő táviratot, majd bejelen­tette, hogy a Padovában tanuló zsidó diákság a Siai olasz kormány tagjainak nevét, élén Mussolini­­ust bevezetteti a Keren Kajemet aranykönyvébe és erre a célra 200 lírát szavaz meg. A zsidó diák­­komité kéri a rektort, adja ezt tudtára a közok­­ tatásügyi miniszternek, aki megnyitotta a diákok­­ előtt az olasz egyetemek kapuit. _ Ezután több zongora, cselló és hárfaszám követ­kezett, majd egy hosszú hébernyelvű beszéddel be­­­ fejezték az oficiális részt. A diákok autójába emel­ték a távozó rektort, aki a Hitetabrutok vezetőivel melegen kezet fogott és így búcsúzott tőlük: — Ne felejtsék el soha, hogy Önök zsidó diákok! * Levi, a fascista diákszövetség főtitkára, (aki professzor Levi, az egyetlen fizika tanárának öccse) intézett rövid beszédet a diákokhoz. — Hosszú volt az út — mondta — de örül a lelkem, hogy eljutottam idáig, mert érzem és tu­dom — jehudi­ani — sono ebreo — zsidó vagyok­ Válasszanak bár el politikai falak, országhatárok, mi mindenütt és mindenkor zsidók vagyunk és a mi nagy nemzeti hősünk, Juda Makkabi, az ő em­lékét ünnep?Iténem ma és én eljöttem veletek Ün­nepelni, mert „nono ebreo“. A főrabbi rövid bucsúzóját hajnalig tartó tánc követte. És reggel a diákok hazatértek fü­tetlen szobáikba, hogy holnap újra kezdődjék a munka,­­ tanulni. K. F. A magyar nemzetgyűlés az árvizet a béke­szerződés elleni tüntetésre akar­ja felhasználni Apponyi Albert fogja feltárni a békeszerződés hibáit (Budapest, december 31. Az Új Kelet tudó­sítójától.) A magya­r politikai élet egész külö­nös alkalomból kifolyólag akar tüntetést ren­dezni a trianoni békeszerződés ellen. Az ösz­­szes magyar pártok elhatározták, hogy a nem­zetgyűlést január első felében rendkívüli ülésre hívják össze, amelyen az árvíz eseményeit mint a békeszerződés következményét akarják fel­tüntetni a világ előtt. ,A nemzetgyűlés összehívására Szilágyi La­jos, a demokratikus polgári blokk egyik ve­zére indította meg a mozgalmat. A tünteté­senkívüli ülés célja — a „Pesti Napló“ sze­rint — az, hogy a magyar nemzetgyűlés rámu­tathasson a trianoni szerződés gazdasági és földrajzi hibáira. ........... Az összehívandó rendkívüli ülésen Szilágyi Lajos felkérésére Apponyi Albert fel fogja tárni azokat a súlyos szempontokat, amelyek az ár­vízkatasztrófa folytán kerültek felszínre s ame­lyek az egész világ előtt bizonyíthatják a trianoni szerződés hibáit. A „Pesti Napló“ ebben az ügyben megin­­terviúvolta gróf Almássy Lászlót, az egységes párt elnökét, aki kijelentette, hogy a rendkí­vüli ülés összehívásához az egész párt hozzájá­rul. Az ülésen Apponyi főleg avval a gazdál­kodással fog foglalkozni, amelyet Erdély erdei­ben folytattak , amely föelőidézője volt az árvíznek. Szilágyi Lajos kijelentette a „Pesti Napló“ munkatársának, hogy a nemzetgyűlés összehí­vása biztosítva van. Budapest, december 31. Vass helyettes mi­niszterelnök kijelentette a sajtónak, hogy a nemzetgyűlés valamennyi pártja megegyezik abban, hogy a nemzeti katasztrófát jelentő ár­víz ügyét nemzetgyűlés elé vigyék. — Anélkül, hogy bele akarnánk avatkozni bárkinek a belügyébe — mondotta Vars — rá kell mutatnunk a katasztrófa okaira. A természettel nem harcolhatunk, a természetet nem tehetjük felelőssé, de amit az emberi erő és előrelátás megtehet, azt meg kell tenni és e kötelezettség alól sem a belföldi, sem pedig az együttműködésre utalt külföldi hatóságok nem vonhatják ki magukat. A helyettes miniszterelnök végül annak a véleményének adott kifejezést, hogy az árvíz ügyét feltétlenül a nemzetgyűlés elé kell vinni. Január 15-től kezdve megnövekedett tartalommal és terjedelemben jelenik meg az Új Kelet Felhívás a naidó olvasókönönaighe* (Cluj-Kolozsvér, december 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Január 15 én megnagyobbodott terjedelemben, átszervezett hírszolgálattal, min­den tekintetben európai nívót reprezentálva kerül az olvasó elé az erdélyi és bánáti zsidó­ság harcos napilapja, az Új Kelet. Evek termékeny és harcokban gazdag mun­kája áll mögöttünk, a kulturális és népi újjá­éledés heroikus korszaka, melyet még ellensé­geink sem kicsinyel­hetnek le. A legszerényebb eszközökkel mindig a teljesítmény maximumát adni volt törekvésünk. Ha ez nem mindig és nem mindenben sikerült, úgy ez nem a mi hi­bánk volt, hanem bizonyos gátló körülmé­nyekben és — valljuk meg — a zsidó közön­ség egy részének közömbösségében leli ma­gyarázatát. Most azonban frissült erővel, hatalmas kul­turális és politikai programmal indulunk küz­delembe, hogy az eddigi késlekedőket, az ed­digi gáncsoskodókat is olvasótáborunkba te­reljük és ezáltal ellenállóvá, egységessé és ön­tudatossá kovácsoljuk az erdélyi zsidóságot, mely szellemi és anyagi boldogulását csakis ennek az egységnek és öntudatnak jegyében biztosíthatja. Az Új Kelet január 1- től kezdve közölni fogja nemcsak az erdélyi zsidósággal közvetlen vonatkozásban álló eseményeket, hanem a zsidó világpolitika minden eseményét abban az ob­jektív megvilágításban, mely mindenkor saját­ságunk volt. Szoros és szorgos hírszolgálatot fogunk fentartani Palesztinával s általában a keleti eseményekkel kapcsolatban, melyeknek alakulása közvetlen befolyással van, vagy lehet az újjáéledő zsidó föld földrajzi és nemzeti ki­alakulásával. Tudományos, művészeti és irodalmi cikkeink a zsidó irodalom és tudomány jelentős esemé­nyein kívül állandóan be fognak számolni a vi­lág minden jelentős kulturális és irodalmi ese­ményéről. Zsidó szerzők regényei és novellái fogják élénkíteni tárcarovatunkat. A világ minden nagyobb városában mű­ködő tudósítóink érdekes cikkekben fognak beszá­molni a kulturális és politikai világesemények­ről. Erdély városaiban és falvaiban a tudósító­inknak egész gárdája fog dolgozni azon, hogy Erdély és Bánát minden zsidó és nemzsidó vonatkozású eseményeiről pontosan informálják lapunkat. Mindez óriási anyagi áldozatokat ró lapunkra, annál is inkább, mert dacára a megnövekedett oldalszámnak és tartalomnak, a lap árát nem emeljük. A nagy anyagi megterhelést tehát csak akkor viselhetjük el, ha a zsidó közönség tel­jes erejéből és áldozatkészségének maximumá­val siet segítségünkre azzal, hogy olvasóink és előfizetőink táborát növeli. Hisszük, hogy ez nem is fog elmaradni s az Új Kelet olvasó­tábora az eddiginek legalább is kétszeresére fog növekedni. Már mai számunknak is megnagyobodott terjedelemben kellett volna a közönség kezei közé kerülnie, ebben azonban a részben meg­szakadt és részben bizonytalanná lett vasúti közlekedés akadályoz meg bennünket, mely a lapok pontos kézbesítését és expedícióját lehe­tetlenné teszi.

Next