Uj Kelet, 1926. április (9. évfolyam, 71-93. szám)

1926-04-02 / 71. szám

Féritek, 1926 április 2 ÚJ KELET ____ Kolozsvárnak még mindig nincsen polgármestere A hivatalos lap közli Iichali Tivadar kinevezését, de ő aligha fogadja el azt. Bukaresti hír az autonóm községi tanácsok feloszlatásáról Cluj-Kolozsvár, április 1. Az Új Kelet tudó Bitójától.­ A „ Monitorul Oficial“ március 30 iki ma ideérkezett száma közli dr. Mihali Tivadar­nak Kolozsvár polgármesterévé vaó kinevezé­séről szóló hivatalos dekrétumát. Ezzel az ak­tussal dr. Mihail Tivadar a város polgármesteri székében hivatalosan is megerősítést nyert. A helyzet azonban ma is az, hogy Kolozs­­várnak még nincs polgármestere. Ismeretes, hogy Kolozsvár városi tanácsának tagjai a hét­főre összehívott tanácsülés­en nem jelentek meg azzal az indokolással, hogy miután dr. Miha­i kinevezése nem jelent meg a „Monitorul Oficial“ ban, nem tekintik őt Kolozsvár polgár­mesterének. Hír szerint dr. Mihali Tivadart mélyen bántotta a tanács tagjainak magatar­tása és abból személye ellen bizonyos animo­zitást, olvasva ki, kijelentette állítólag, hogy nem lát garanciát a városi tanáccsal való békés és produktív együttműködés lehetőségeit, ille­tőleg és nem foglalja el Kolozsvár polgármesteri székét.. Ezt a feltevést látszik megerősíteni az a tény is, hogy bár Mihali Tivadar dr. egy hete kinevezett polgármestere Kolozsvárnak, installációja mindezidáig nem történt meg. Bi­­­­zonyos, hogy ehhez a rezsimváltozás is hozzá i­s járult, de tény az, hogy Mihali Tivadar dr. ezideig egyszer járt fent nem­ hivatalos minő­­ségben új rezidenciáján és tegnap este Dés melletti birtokon utazott az ünnepekre. A városházán kapott információink szerint, amennyiben Mihali dr. le nem mond tisztéről, úgy hivatalos beiktatással a szokásos formák között csütörtökön fog megtörténni. A hivatalos lapnak Mihali dr. kinevezését közlő dekrétuma egyidejűleg megállapítja, hogy Kolozsvár városi tanácsa illetéktelenül vonta kétségbe Drágos Teofil mérnök, műhelyigaz­­gató, Pora segédtanfelügyelő, Domide gimná­ziumi igazgató és Hancn volt liberális szenátor kinevezett tagok tagsági jogosultságát. Konsta­tálja, hogy az új adminisztrációs törvény ér­telmében erre csak a belügyi kormány illeté­kes és felhatalmazza nevezett tanácstagokat, hogy a városi tanács ülésein részt vegyenek. Ezzel kapcsolatban egyes bukares­i lapok azt a feltünést keltő hírt köztik, hogy az új kormány megsemmisíti a községi választások által alakult tanácsokat és visszaállítja a régi rendszert, vagyis — a meg nem erősített hír­­ szerint — a jövőben is a kormány fogja ki­­­­nevezni a városok és községek vezetőségét. Francia-román katonai szerződés készül Az a­ gara­nciapar­fűm kiegésí­­ti a francia-lengyel és a román-lengyel szövetségi szerződést. Wierowsky gróf bukaresti nagykövet nyilatkozata­ ­Cluj Kolozsvár, április 1. Az Új Kelet tudósítójától.) Párisi tudósítónk jelentése szerint Berthelot francia külügyminiszter-helyettes és Diamandi parisi román követ pár nap óta fontos tárgyalásokat folytatnak. Kiszivárgott hírek szerint a tárgyalás célja a francia—lengyel katonai szövetséghez hasonló francia—román egyezmény megkötése. A készülő fr­ancia román, valamint francia lengyel szerződés szoros összefüggésben van a román-lengyel szövetségi paktummal, amelyet a napokban írtak alá a két állam meghatalm­a­zottai. A lengyel-román katonai szerződés jelen­tőségéről bukaresti munkatársunk beszélgetést folytatott Wielowiesky gróffal, Lengyelország meghatalmazott miniszterével. Az érdekes tudó­sítást ez alábbiakban adjuk: A telefonhívásra a követségi titkár jelent­kezett : — A gróf úr végtelenül sajnálja, de ma délelőtt nincs abban a helyzetüm, hogy Önt fogadhatná, fontos megbeszélései vannak a kül­ügyminisztériumban, de délután 5 órakor szí­vesen rendelkezésére fog állani. A lengyel követségi épület kint van a Kiseleff-fasor végén. Ez az ötkilométeres fasor a Calea Victoriei folytatása és a pesti Stefánia­­úthoz lehetne hasonlítani. A boltozatosan ki­épített úttesten az autók százai suhannak tova. A követségi épülettől alig száz méterre a széles úttest felett emelkedik az a hatalmas diadalív, amelyet négy évvel ezelőtt építettek a király megkoronázásának emlékére. A majd­nem háromemeletnyi magas diadalív egész Románia történetét elmondja. A legutolsó évek történetét azonban nemcsak az a szim­bolikus rohamsisakos alak ábrázolja, hanem az a tény is, hogy a több mint húszmillió lejbe kerülő építményről, melynek tulajdonképen terméskőből kellett volna lennie, méteres da­rabokon lejött a burkolat és a malter mögött vádlón ásít a faváz . . . A követségi­­titkár barátságosan beinvitál a szobájába. Egy román újságíró van a „Mon­sieur le cont“-nál, még legalább tíz percig kell várnom a kihallgatásra. A követségi titkár megpróbálja, hogy a várakozás tíz percét kel­lemessé tegye. Az ajtó mellett egy retompítolt hangú csengő alig hallhatóan berregve megszó­lal. A követségi titkár barátságos mosollyal invitál be a „Monsieur le com“ dolgozószobá­jába. A lengyel követ egy még fiatalarcú úr, a jól ápolt tiszta arcán nincsen semmi a ti­pikus diplomata energikus, éles vonásaiból. — Románia és Lengyelország néhány nap­pal ezelőtt kötötte meg véglegesen azt a ka­tonai természetű megállapodást, melyet még öt évvel ezelőtt Take Ionescu kezdeményezett és amely ez év március harmadikén járt le. E katonai megállapodás egyszerű megújítása he­lyett hosszas tárgyalások folytak a két állam között és ez is volt az oka, hogy a harmadi­kon lejért egyezmény helyett az uj megállapo­dást csak 26 én írták alá. Wieloviesky gróf, míg ezeket mondja , unottan játszadozik a ceruzájával, láthatóan untatja ez a beszélgetés. Mély lélegzetet vesz és újból hozzákezd. — Két éve vagyok a helyemen és örülök, hogy részt vehettem ebben a nagy munkában, melyet szerénytelenség nélkül Keleteurópa Locarnojának nevezhetek. Az öt év előtt meg­kötött szerződés defenzív jellegű volt és annak az éle egy állam ellen irányult. Ez a mostani szerződés már teljesen mérlegeli az összes kül­politikai eshetőségeket és így nyugodtan mond­hatom, hogy arra az öt esztendőre, míg ez a szerződés érvényben marad, biztos záloga lesz Keleteurópa békéjének. Ez a szerződés Locarno jegyében született és így az összes szomszéd­államok, akik­ igazi békeszellemben óhajtják velük­k a viszonyt fentartani, csak örömmel vehetik tudomásul e katonai szerződés, illetve e geranciapaktum létrejöttét és egy állam sem veheti magára az ódiumát annak a feltevésnek, mintha a szerződés ellene irányulna.. Amikor az ajtóig kikisér, még megjegyzi: — Ha nem kellene a tradíciókat respektálnom, szívesen átadnám Önnek a szerződés szövegét. Egy kurír már két nap előtt felvitte Varsóba az aláírt példányt, ha a két állam országgyűlése raktifikálj­a a szerződést, úgyis nyilvánosságra fogjuk hozni. A követségi titkár ugyanazzal a barátságos mosollyal kísér ki az előcsarnokig, karon fog, mintha egy régi ismerőse lennék. Mondja kedves titkár úr, kockáz- * NYPEROL fertőtlenít, megvéd torokfájástól a SZÁJVÍZ TABLETTA kapható mindenütt. Szerelem, házasság, válás Karin Michaelis előadása Bécsben (Pécs, április 1. Az Új Kelet tudósítójától.) Karin Michaelis, a világhírű dán írónő, tegnap este „Szerelem, házasság, válás“ cimmal rend­kívül érdekes előadást tartott a bécsi zeneaka­démia nagytermében, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a nagyrészben nőkből álló közönség. Karin Michaelis, aki kifogásta­lanul beszél németül, a következőkben fejtette ki nézeteit: , A szerelem a nő legelső élménye. Mind­en gyermekben van már egy bizonyosfokú erotika. Az, ahogyan a gyermek a babájával, játéksze­rével játszik, abban már benne vannak a sze­relem alapelemei. Tud egy esetről, am­ikor egy tízéves kisleány szenvedélyesen szerette a fog­orvosát. A fiuk korai szerelme természetesen egészen más beállítottságú, mint a leányoké. Az asszonyok különben sem törekszenek túlságosan arra, hogy az általuk szeretett személyt birtokba vegyék, nekik elegendő néha az is, ha olykor messziről látják imádo­tt­jukat. Nagyon ritkán fordult elő, hogy egy nő elcsábított, vagy megszöktetett volna egy fér­fit. Éppen ezért rendszerint a nő az, aki a szerelemben áldozatot hoz. A nő szabad és lekötött is akar lenni. In­nen származik vágya a házasság után. De a nőemancipáció óta a házasság súlyos probléma lett. A férfi rendszerint kikérdezi a feleségét előéletéről. Ha az asszony mindent bevall, ez­zel olyan fegyvert szolgáltat férjének, amelyet az mindenkor felhasználhat ellene. A férfi ez­zel szemben megelégszik előbbi erotikus életé­nek ártalmatlan elbeszélésével, vagy éppen el­hallgatásával. Az előadónő ezután a nemi ellenségeskedés eseteit világítja meg és rámutat arra, hogy minden erotikus férfinek van egy bizonyos zsá­nere. Ha házastársa ezen a zsáneren kívül­­esik, akkor előáll a nemi ellenségeskedés. Ugyan­csak elemi csapása a házasságnak a féltékeny­ség. Vannak esetek, amikor a házasságban a férj egészen rosszul él a feleségével, mihelyt azonban a házassági kötelék megszűnik közöt­tük, jóba vannak és kitűnően megférnek egy­más mellett. Mi az oka annak, hogy a válások után a házastársak rendszerint meggyűlölik egymást­­? Egy valcer kölcsönös meghajlással végződik. A válásnál ezzel szemben megszűnik minden udvariasság, sőt néha még az ember­­ségesség is. A válásnak mindig disszonancia, gyűlölködés a következménye. Karin Michaelis ezután rátér arra, hogy a házasságból származó szerencsétlenségek nagy­részét anyagi körülmények okozzák és azt a javaslatot teszi, hogy európaszerte vezessék be a válás esetére szolgáló biztosítást. A szülök kössenek válásbiztosítást leányaik számára, amely akkor legyen esedékes, ha a leány, mi­után férjhez ment, bizonyos meghatározott évi házasság után elválna. » A dán írónő előadását a közönség lelkesen megéljenezte. — Lovászi Márton hétévi emigráció után visszatért Budapestre. Budapestről jelen­tik . A háború utáni m­agyar emigráció egyik ve­zető embere, Lovászi Márton, volt képviselő, tegnap este Bécsből Budapestre érkezett. Lovászi, aki a polt­ikai tevékenységtől teljesen vissza akar vonulni, hazatérése okául azt jelöli meg, hogy Budapesten súlyosan megbetegedett feleségéhez érkezett visara. Beavatott kormánykörökben azonban hangsúlyozzák, hogy Lováth­i hazatérésének semmi akadálya sem volt, mert csak sajtóvétségekért folyt ellene eljárás, ezek pedig jelentéktelen dolgoknak tekinthetők. Lo­vászi különben az emigráció minden aktív politiká­jától távol tartotta magát az utóbbi időben. Illeté­kes körökben a sajtó tudósítóinak kijelentették, hogy a hazatért emigráns a bíróság előtt lévő pe­reiben szabadlábon védekezhetik és semmiféle in­tézkedést nem fognak­ ellene foganatosítani. * A „Tungsram“ izzólámpák takarékos áramfogyasztása, jó világítás mellett csökkenti a havi kiadásokat. i­ tatom meg a kérdést, a gróf úr mindig ilyen fáradt és blazirt ? — Hová gondol, mondja ijedten a követségi titkár, mit gondol hány banketten kellett a „le pauvre contu-nak részt vennie, míg ez a katonai konver­cio létre jött.

Next