Uj Kelet, 1926. április (9. évfolyam, 71-93. szám)
1926-04-09 / 76. szám
4 Strassnoff Ignác legújabb kalandjai Becsapta a francia detektiveket és hidegvérrel Mátészalkára utazott (Budapest, április 8. Az Új Kelet tudósítójától.) A szélhámosságok koronázatlan fejedeleme, akit évtizedek emlékezetes kalandortörténetei felejthetetlenül megismertettek a közönséggel — néhány nappal ezelőtt Budapestre érkezett. Strassnoffot nem nagyon kell bemutatni az olvasóknak. Hire már többször körüljárta az egész földgolyót. Végigszélhámoskodta Európát és utolsó tizenöt esztendejét a kufeteini börtönben ülte le, ahonnan 1925 februárjában szabadult. Strassnoff Ignác mátészalkai. Kiszabadulása után ment volna Mátészalkára, azonban semmiképen sem tudott útlevelet szerezni. Elutazott Berlinbe és a berlini magyar követségen jelentkezett, hogy neki, aki a magyar névnek annyi emlegetést szerzett, adjanak magyar útlevelet. Nem siettek az útlevéladással. Hiába kért, nem kapott útlevelet. Valami kevés pénze maradt még abból az időből, amikor a fegyházban volt. Ezt a pénzt szép lassan felélte, mert elegánsan, urasan, nagyúri módon szeretett élni. Egy szélhámos memoárjai Arra az ötletre jutott, hogy memoárjaival keresi meg a kenyerét. Strassnoff kitűnően beszél németül, természetesen azonnal németül kezdte megírni emlékiratait, amelyek nagy sikerrel meg is jelentek egyes bécsi és berlini lapokban. Majd azzal a tervvel foglalkozott, hogy az UFA-nál filmet készíttet klasszikus szélhámosságairól és ezekben a filmekben ő maga fogja játszani a főszerepet. Tárgyalt az UFÁ-val, kisebb szerepeket játszattak is vele próbára. Azonban valahogy nem ment ez a filmdolog, közben felélte azt az összeget is, amelyet eddig keresett memoárjaival. Bekapcsolódás a frankügybe Egy két hónappal ezelőtt már pénz nélkül állott Berlinben. Akkor jelentek meg az első híradások arról, hogy Schulze Henriket, a frankklisé készítőjét, Berlinben keresi a rendőrség. Stassnoff alaposan végigolvasta a frankhamisításról megjelent riportokat, hírlapi cikkeket és elhatározta, hogy belekapcsolódik a frankhamisításba. Már ekkor Berlinben ültek a kiküldött francia detektívek Benoist és Doucet. Együtt dolgoztak a berlini detektívekkel, hogy Schulze nyomára akadjanak. Strassnoff Ignác két nap alatt nyomára jutott Schulzenak és a harmadik napon már kedélyes barátságban együtt vacsoráztak. Két vagy három napig sétált együtt Schnitzeval, bujkált vele együtt a berlini rendőrség elől, mint hogyha neki is takargatni valói volnának és amikor Schnitzet elfogták, elegáns monoklis látogató jelent meg az egyik francia szállóbeli lakásán. — Kérem, én Strassnoff Ignác vagyok. Ha Ön a párisi rendőrségnek olyan előkelő tisztviselője, akkor azt hiszem felesleges bővebb bemutatkozásom, hogy személyi adataimat is elmondjam. — Mivel szolgálhatok ? — kérdezte Benoist,— hogy ez a kitüntető látogatás ért. — Szolgálataimat jöttem felajánlani — mondotta Stashnoff. — Én tudom, hol vannak a frankklisék. Schnitze a legjobb barátaim közé tartozik és felesleges mondanom, hogy órák alatt meg tudnám Önöknek szerezni valamennyi klisét. Ezt úri szavamra mondom. Egy Strassnoff pedig ritkán kockáztatja az úribecsületszavát. A francia rendőrtisztviselőnek nem volt gyanús Strassnoff jelentkezése, mert hiszen megállapították, hogy az utolsó napokban, közvetlenül Schulze letartóztatása előtt, gyakran volt együtt Strassnoff Schulzeval és érdeklődve kérdezte, hogy mi a frankklisék megszerzési módja? — Ha bizalommal vannak hozzám az urak, — mondotta Strassnoff — akik tudják, hogy Strassnoffban mindig volt zsiványbecsület, én, én meg szerzem a kliséket, vagy legalább is megmutatom a helyet, ahol a klisék vannak. A beszélgetés később már több rendőrtisztviselő előtt folyt le, bevonták a francia bank megbízottját és megkérdezték Strassnoffot, hogy mi a lehetőség a klisé megszerésére ? Strassnoff egy szóban válaszolt: — Pénz... — Ja, ezt tudtuk, — mondották a franciák — de mennyi pénz ? — Tízezer... — Frank ? — kérdezték a franciák. — Ugyan kérem!... Márka. Előre k. p. Akkor Budapesten rendelkezésükre állok tüstént. — Rendben van, — mondták a franciák — de ilyen összeget nem adhatunk egyszerre, hátha felsülünk... — ...de, ha Strasmoff mondja... — Mi hittünk önnek — ...de egy összegben mégsem lehet. Előbb valami kisebb összeget adunk, aztán ha a klisé a kezünkben lesz, a többit. — All right! — mondotta Strassnoff — azonban még egy kérésem van. Szerezzenek nekem azonnal útlevelet, adják ide a költségeket, hogy Budapestre rendesen megérkezhessen, és 24 órán belül az önök budapesti megbízottjának kezében van a klisé. Újabb érvágás a franciákon Sraf Stoff, ahogy a pénzt és az útlevelet a zsebében érezte, már nem tartotta szükségesnek a franciákkal való összeköttetést, már nem sietett el Berlinből. A francia detektívek azonban nem hagyták, kikísérték az állomásra, felültették a vonatra és útnak indították Budapestre. Már távirat ment a pesti megbízottaknak, hogy jön Stassnoff a klisék pontos címével. Nagy izgalom várta Stassnoffot A berlini lapok tudósításokban számoltak be, hogy Strassnoff Ignác, miután Schultzéval a legjobb barátságban volt, megszerezte a frankklisék rejtekhelyét, Peitre utazik és Pesten nyújtaná át a hamis kliséket. Strassnoff egyszerre a frankhamisítási bűnügy első harcvonalába került — és ezalatt a vonaton a zseniális szélhámos azon gondolkozott, hogy Budapesten hogyan tud majd kibújni a franciák ébersége alól. Da Strassnoff, nem azért Strassnoff, hogy kikerülje a nehézségeket. Baj volt a határon, Esztergomban latartóztatták, nem akarták beengedni az országba, öt napig ült, végül mégis csak megérkezett. Alig volt két napig Pesten, a franciák ráakadtak és elvitték a hotelba. — Na kedves Strasnoff úr, hát gyerünk azokkal a klisékkel. — Igen a klisék — mondotta Srassnoff . . . Hát bizony azzal baj van. Elő tudom keríteni, de egy akadály van. — Na és mi az ? * — Pénz. — Mennyit ? — Tízezer . .. Ne tessék kérdezni: márka — Kétezret adunk. — Nyolcezer. ——mondta Strassnoff. — Túl sokba kerül ez a franknyomozás, legfeljebb háromezerről lehet szó. — Az kevés. Hétezer. Hosszas alkudozás után ötezer márkában állapodtak meg. — Na de most gyerünk a klisével. — Igen, — mondotta Strasnoff — holnap jelentkezem. A lakásán közben újabb urak várták. A frankhamisítók védői közül dr. Dinér Bla akart Strassnoffal beszélni, hogy ő is megtudja tőle, hol van a kiké ? Srassnoff megjelent az egyik ügyvéd irodájában is. Itt is előadott egy mesét. És nagyszombat délelőttre szállítani kellett volna a kliséket. A franciák várták az ügyvéd várta, mindenki várta. Strassnoff pedig reggel felült a vonatra és elutazott Mátészalkára. Egy levelet küldött csak azokra a címekre, ahol a klisét várják ezzel a szöveggel : Boldog húsvéti ünnepeket kívánok és ha esetleg karácsonyig nem jönnek, ne várjanak tovább. Régi tisztelőjük Strassnoff Ignác. Karácsony még messze van. Egyelőre várják. ÚJ KELET Péntek, 1926 április 9 Befejezettnek deklarálták a diáksztrájkot Az egyetemi hallgatók kielégítőnek tartják a kormány intézkedésit (Bucuresti-Bukarest, április 8. Az Új Kelet tudósítójától.) Az ország összes egyetemeinek diákkiküldöttei ma délelőtt a Keresztény Diákok Szövetségének helyiségében ülést tartottak, amelyen a sztrájkhelyzettel foglalkoztak. A kiküldöttek megelégedéssel tudomásul vették a kormánynak a diákok helyzetének megjavítására tett intézkedéseket és hogy ezen intézkedésekre 3 millió lejt irányzott elő a közoktatásügyi miniszter. Megelégedéssel vették továbbá tudomásul azt, hogy Cuza professzornak visszaadták katedráját. Mindezeket figyelembe véve, a diákok vezetősége ezekben a jóindulatú intézkedésekben garanciát lát arra, hogy a többi kívánalmai is teljesítettni fognak és ezért elhatározta, hogy a sztrájkot befejezettnek deklarálja és hétfőtől kezdve ismét megjelennek a diákok az előadásokon. A határozatról értesítették az összes egyetemek diákegyesületeit. A „ Monitorul Oficial“ mai számában már meg is jelent a közoktatásügyi miniszter rendelete, mellyel Cuzét visszahelyezik egyetemi tanszékébe. A „Lupta“ szerint Cuza professzor visszahelyezése Petrovics miniszter kívánságára történt és a közoktatásügyi minisztérium illetékes ügyosztálya is pártoló előterjesztést tett. A lap egyúttal felveti azt a kérdést, hogy a reintegrálás egyúttal Cuza tanári működésének kivételes meghosszabbítását is fogja jelenteni, mert a professzor mér elmúlt 70 éves és a törvény szerint nyugdíjba kellene mennie. - Oroszország súlyos komplikációkkal fenyegeti Angliát a kínai beavatkozás miatt Peking állandó repülőtámadia alatt áll Amerikaellenes tüntetések az arang kellejében (Berlin, április 8. Az Új Kelet tudósítójától.) Moszkvából ideérkezett hírek szerint a szovjetunió hivatalosan a következőket közli a kínai bonyodalomról: A pekingi sajtó jelentése szerint angol hivatalos körök azt javasolták Csang Cso-Linnak, hogy Peking bevétele esetén utasítsák ki Karabant, a szovjetunió követét és szüntessenek be Oroszországgal mindenféle diplomáciai összeköttetést. Az orosz sajtó hitelt ad e híreknek és meg van róla győződve, hogy Anglia mai politikája telve van ilyen szándékkal. Egyúttal annak a véleményének ad kifejezést, hogy ha Angliának érvényesülne ez a politikája, a kínai közélet bizonyára élénken tiltakozna ez ellen és pedig olyan formában, hogy azzal minden kínai kormánynak számolnia kellene. Ha e terveket az idegen befolyás alatt álló reakciós tábornok realizálni akarná, akkor ez a legsúlyosabb komplikációkhoz vezetne és nemcsak Kínát érintené, hanem a távoli Kelet mindazon országai,, amelyek a béke felbontását nem tartják kívánatosnak. Egyelőre a helyzet az, hogy Peking Feng generális birtokában van. A szövetséges hidak repülőgépei ott keringenek a város fölött, bombákat is dobnak le, azonban jelentősebb kárt mindezideig nem okoztak. A „Times“ jelentése szerint a pekingi diplomáciai testület élénken tiltakozott a városnak a levegőből való bombázása ellen. Rámutatott arra, hogy ezidő szerint a nemzetközi tarifális bizottság tartózkodik a városban és annak tagjai a tárgyalásokat csak abban az esetben hajlandók folytatni, és sértetlenségük mindenképen biztosítva van. Ugyanez az újság jelenti, hogy Vu Pej-Fu tárgyalásokat folytat a nemzeti hadsereg vezetőivel és ha e tárgyalások eredményre vezetnek, Feng elveszíti hadseregét, Peking pedig kardeszpás nélkül Vu PeiFu birtokába jut. Más forrásból viszont azt jelentik, hogy Vu-Pei-Fu és Feng generálisok szövetséget kötöttek egymással. A két hadvezér arra kötelezte magát, hogy támadólag csak azon csapatok ellen lép fel, amelyek Pekinget veszélyeztetik. Kína belsejében közben újabb forrongások lángja lobbant fel. Vucsauban nagy zavargások törtek ki, mert az amerikai misszió nem engedte a bolsevik propaganda-iratok terjesztését. A tömeg megtámadta a misszió kórházát és letépte az amerikai lobogót. A tüntetők megakarták támadni a kórház amerikai személyzetét is, ezek azonban idejekorán elmenekültek. Legtöbbje egy amerikai ágyunaszádra menekült.