Uj Kelet, 1926. július (9. évfolyam, 141-167. szám)

1926-07-01 / 141. szám

Megérkezett az olcsósági hul­lám. Sipos-céghez jött elő­ször. Vegyen harisnyát, kez­­tyűt és fehérneműt Síposnál, Cluj, Reg. Ferdinand 8 szám. ZSIDÓ KÖZÉLET * A gyulafehérvári Barisszia június 27 én tartotta meg ezévi Herzl ünnepélyét a zsidó iskola termében. Rosenberg Jenő és Stein­herz Manó ünnepi­­­szédiket mondottak, Lázár Rezső pedig Giszkahy: „Messiás heroldja“ című­ versének elsz­a­válásával járult hozzá az ünnepély sikeréhez. Ugyancsak ezen a héten ad­t meg a gyula­fehérvári zsidó elemi iskola évzáróünnepélyét Wein­stein Dezső tanító vezetésével. Az ünnepélyen az iskola növendékei román, héber és jiddis versekkel, dalokkal szerepeltek. Az évzáró vizsgák során az iskola III. és IV. osztályú tanulói minden tantár­gyából héber nyelven feleltek. A temesvári helyi csoport vasárnap délelőtt 11 órakor Herzl és Marmo­­rek Sándor halálának évfordulója alkalmából nagyszabású gyászünnepélyt rendez a belvárosi hitközség diostermében. Az ünnepélyre szóló meghívókat már szétküldötte a helyi csoport vezetősége, mely a temesvári körzet csoportjait ezúton hívja meg. Az „Ezra“ Herzl-matinéját a jövő hétre halasztották A kolozsvári „Ezra“ 2 sidó főiskolai hall­gatók Herzl-matinéját, közbejött technikai aka­dályok miatt a vezetőség július 11-ére halasz­totta el. Marosvásárhelyi hírek A marosvásárhelyi Barisszia Herzl-ünne­pélye. A marosvásárhelyi barisszia július 4 én Herz gyászünnepélyt rendez. A matiné kere­tében fellépnek dr. Kr­usz Mór, a helyi csoport ügyvezető alelnöke, Komjáti Klári, Hirsch Simon, Halmos László és a Vásárhelyen ven­dégszereplő vil­ai társulat egy-két tagja. A nívósnak ígérkező előadás iránt általános ér­deklődés nyilvánul meg. Héber nyelvkör Marosvásárhelyen. Június 27 én alakult meg Marosvásárhelyen Lerovitz Béla csoporttitkár kezdeményezésére az „Ivria“ héber nyelvkor, melynek már első gyűlése a Akiba írta Giszkalay János De ennek a tiz tizenöt évnek szervező mun­kája dúsan meghozta a gyümölcsét. A nagy­szerű szabadságharcra minden készen állott: fegyver, harcos, élelem és lelkesedés. Most már nem érhette a nemzeti ügyet olyan váratlan fordulat, mint amely a nagy vasgyűrű össze­omlását okozta. És ha Akiba még mindig nem találta eljöttnek az időt arra, hogy a felkelés zászlaját kitűzze, annak egyetlen oka volt. Fegyver és harcos volt már bőven és nagyszerű megszervezettségben. De nem volt még vezér, aki győzelemre vezessen fegyvert és harcost. Hiszen! Ha csak húsz esztendővel lett volna fiatalabb , Akiba ez egyszer félre tette volna minden ösztönös szerénységét és maga állott volna a zsidó hadak élére. A helyzet és a maga zsenijének ereje szinte­ szinte meg is követelte azt. Josua ben Chananja halála óta Akiba volt a zsidó nemzet elismert feje és vezetője. Nem azért, mert bármiféle tisztséget vállalt volna. Akiba végtelen szerénysége továbbra is vissza­húzódott minden tisztségtől. De a szava tör­vényerejű parancs volt és osztatlanul uralko­dott a zsidó lelkeken. Ha csak húsz évvel fiatalabb lett volna. De ebben az időben Akiba már túl volt a hetvenen — és a hadak nagy szervezőjét már csak egy vágy, egy feladat nyugtalanította: megkeresni, megtalálni azt a valakit, aki­ méltó vezére legyen a zsidó fegy­vereknek és diadalmas befejezője Akiba évtize­des életművének. Mit bánta­m a végső győze­lem dicsőségét: legyen az másé, fiatalabbá, erősebbé, mint amilyen az ő agg teste: nem a név a fontos, hanem az, hogy a nemzeti ügy diadalt üljön, hon­y és Judea lerázza végre a nyakáról a római jármot. Ez volt Akiba. ■ Az a két esztendő, amely Hadrian látoga-­­ tása óta elmúlott, ebben a nagy keresésben telt el. És Akiba méltó módon tetőzte be má­sodik, csudálatos életművét. Hogyan, milyen körülmények között találta meg, nem tudjuk , de megtalálta. Azt, aki feje, vezére, harci kardja és diadalmas lobogója legyen a szabad­ságáért birkózó zsidó nemzetnek a csudálatos Hőst, a Ragyogót, a végzet küldöttjét, a negyven év előtti önmagát, a megifjúkodott Akibát. Simon Bar-Kozibának hívták ezt az emberi testbe sűrűsödött nemzeti életakaratot. Honnan jött, mikor jött, ki volt apja, ki volt az anyja — nem tudjuk és nem tudták talán a kortársai sem. Ki kérdezi az éjszaka sötétjét keresztülhasító üstököstől, hogy honnan jött és miért jött. Az üstökös a végtelen semmiből sugárzik elő, ragyogása megtölti a szemet és a lélek elkáprázottságában elnémul minden fölös kérdés. Talán valamelyik titkos szemleútján talál­kozott vele először és Akiba ösztönös rásejtés­­sel véste az alakját emlékezetébe. Aztán egyre több alkalommal hozta őket együvé a szent ügy szolgálata. Akiba még mindig nem szólt, de feszülten figyelt. A figyelésre bőven volt ok. Valami ellenállhatatlan bűvös erő sugárzott ki ennek a ragyogó ifjú titánnak egész lényéből. Csudálatosan szép volt. Az arca, a feje olyan volt, mintha valamelyik ősi asszír dombormű királyalakja lelkesedett volna életre a bazaltok halott anyagából, sudár alak­ján úgy vibráltak az izmok, mint amikor teli vér csikó táncol a napsütésben, sötét szeme végtelen izzó mélységek kútja volt, a száján soha mosoly nem ült és a leghalkabb szava is úgy hatott, mint az ellentmondást nem tűrő parancs. Az agg harcos, Akiba titkon figyelte. Senki parancsnokká nem nevezte ki, senki vezérré nem választotta és mégis, a fegyveres tízezrek­­ úgy lesték minden intését, mint a forradalmi­­ gondolat inkarnációját, mint a testet öltött nem­­­­zeti akaratot. Talán ő maga se vette észre, ho­gyan történt mindez. Mert ez a ragyogó vég­zet­ embere nem szavakkal paracsolt, hanem tettekkel. Ha valami lehetetlent kellett lehet­ségessé tenni, ha egyre nagyobb fegyverszállít­­mányokat kellett a római helyőrségek orra előtt titkos rej­ekhelyekre szállítani, ha három napig étlen-szomjan, nyeregből le nem szállva kellett végig száguldani az országot, táborhelytől tá­borhelyig, ha legyőzhetetlen akadályokat kellett elhárítani, ha vihart szimatoló római orosztago­­kat kellett hirtelen rajtaütéssel megsemmisíteni, ha életet kellett játszva kockára tenni, senki sem küldötte, de mindenüvé­­ ment. És soha­sem mosolygott. Görög szobrászok ilyennek álmodták a félisteneket. A halhatatlanság ereje sugárzott ki belőle és ha ő megmozdult, ezrek sorakoztak vakon mögéje. Tudták, érezték, hogy az ő háta mögött nem érheti baj őket. A jövendő szabadságharc gyürköző hősei, csak a maguk rejtekhelyét ismerték. Százával voltak ezek a rejtekhelyek az ország területén. Barlangok, föld alá vájt tárnák, megközelíthe­­tetlen hegyszakadékok ,­­ mindegyikét ösmerte. Hirtelen, váratlan megjelent majd az egyikben, majd a másikban. A csüggedőkre rávetette mély pillantását és a vér az arcukba szökött és sze­mükből vaderő csapott ki. A türelmetlenkedők ránéztek szótalan szájára és úgy érezték, hogy fék szorult, toporzékoló lelkükre. És amikor végre, már két esztendő múlott el azóta, hogy Hadrián császár Judea földjéről távozott, ami­kor a felgyülemlett energiákat már semmi fék visszatartani nem tudta, — egy bizakodó, dia­dalmas, eget ostromló orditás szakadt ki éjsza­kák sötétjében ezernyi barlangok mélyéből: Bar-Koziba, Barkoziba. (Folyta­tás.­ következik. ÚJ KELET Csütörtök, 1926 Jil.u* 1 munka jegyében folyt le. Az egyesület célja a héber beszédnek társalgás általi tökéletesítése, a héber irodalom, művészet és tudomány elsa­játítása és terjesztése. A körnek már 14 aktív tagja van, akik mind beszélnek héberül. Azon­kívül kurzusokon mintegy 30 leány és fiú ta­nulja az ősi nyelvet biztató eredménnyel. A marosvásárhelyi somorydal julius 10 ikére hirdetett előadása közbejött akadályok miatt két héttel kitolódott és julius 24 ikén lesz megtartva. Az erdélyi körúton levő vilnai zsidó szín­társulat július 3 tól 6 ikáig Marosvásárhelyen vendégszerepel. Csatorna a Földközi- és a Holt-tenger között Egy párisi már­nök toros Palesztina villamosítására (Pária, június 30. Az Új Kelet tudóajtójá­tól). Egy párisi mérnök a napokban egészen eredeti tervvel lépett fel, amely azt célozza, hogy Palesztinát villamos árammal lássa el. Ez a terv azon az ismert tényen alapszik, hogy a H­it tenger négyszáz méterrel a Földközi-ten­ger színe alatt fekszik. A két tenger között egy hegylánc húzódik, amely a Genezáreth tó felé lejtősödni kezd, majd ismét a magasba emelkedik. A párisi mérnök, akit Pierre Gaudillonnak hívnak, azt tervezi, hogy ennek a hegylánc­nak legmélyebb részén csatornát ásat, amely a Haifa—Beisan ve­sut vonal mentén húzódna. A Földközi-tengerből vizet szivattyúznának a csa­tornába, onnan pedig a vizet tovább nyomnák a Jordán völgyébe. Ahhoz, hogy a vizet a kö­rülbelül nyolcvan métert kitevő hegylánc-nye­reg magasságáig nyomják fel, bizonyos energia­készlet szükséges, amit azonban a négyszáz­méteres magassági differencia önmagától ad. Ennek a négyszázméteres magassági külön­bözetnek az energia mennyiségét olyképen akarja Gaudillon mérnök villamosság céljaira kihasználni, hogy a Fekete-tengertől északra eső lejtőn, amely háromszáz, illetve négyszáz méternyire van a Földközi tenger színe alatt, villamosművet állítana fel. A hegygerinctől számítva tulajdonképen ötszáz métert tesz ki ez a lejtősödés és ezzel a mérettel csupán az a nyolcvan méter magasság áll szemben, amely­­lyel a Földközi-tenger partján a vizet emelni kell. Az ilyképen nyert elektromos árammeny­­nyiség kiszámíthatatlan jelentőséggel fog bírni Palesztina kulturális életére. A terv keresztülvitele annál könnyebb, amennyiben a Rattenberg-fáró vízművek folya­­tonosan újabb vízmennyiséget szorítanak a Holt­tengerbe. Minthogy pedig a Holt-tengernek tudvalevőleg nincsen lefolyása, a víztükör ál­landóan emelkedik. Ezt a folytonos dagadást úgy akarja megakadályozni G­andillon mérnök, hogy a Jordán folyót, amely Palesztina apróbb vizeit a Vörös-tengerbe továbbítja, gáttal el­­rekeszti és vizét a Jordán-völgy öntözésére használja fel. A francia mérnök tehát egy csa­pásra tét eredményt akar elérni: elsősorban is négyezer lóerősségű áramot akar nyerni, másod­sorban vízzel akarja ellátni az egész Jordin­­völgyet. Cionista körökben Gundillon terve iránt nagy érdeklődés mutatkozik. 9«*«* ****•«»■•«*•■»*• | Budapestre utazóki | ^Olejesmappvizumot!­óa főt Apu vasúti Jegyet (oda vissza) S­troloxevánon kizárólag a Főtér 1 szám * alatti menetjegyirodában szerezhetik be. 9 *•«*«■»»••» ««ft \ Tavaszi vásár­­t mélyen leszállított árakkal t I * # Kettyű ás r ’ út­­ára nagy riasztókban é­s HELIOS-nál ! Főtér 7 szám. * Muslin harisnya 7770­... lei 88 Cérna flór...................... lei 97 Selyem flór ........................ lei 115 Selyem, tartós ............... 150-180

Next