Uj Kelet, 1926. augusztus (9. évfolyam, 168-193. szám)

1926-08-02 / 168. szám

Hétfő, 1929 arguen­ta 2__________________ Oroszország angol szemüvegen is Az angol munkássza­kegyesületek, Trades- Union?, 1924 végén egy tíztagú delegációt küldtek ki Oroszországba, hogy ez az ottani politikai és gazdasági helyzetet tanulmányozza. Nemrég hagyta el a sajtót a bizottság jelentése (La Jouseie. Rapport offici­el de la Délégation Britani­que des Trabes Unions), vaskos kötet, mely mindenre kiterjedő figyelemmel­ ismerteti a delegáció tapasztalatait. Bőséges statisztikai adatok s különösen érdekes képek gazdagítják a jelentést, mely szemben sok jobbra és balra túlzó Oroszországgal foglalkozó könyvvel és közleménnyel, objektív nyugalommal számol be a Szovjetállam­szövetség helyzetéről 1924 év végén. A jelentés első része politikai jellegű. Az orosz kormányzat módját és eszközeit ismerteti. Már az első oldalakon rábukkanunk a zsidó kérdésre. Ezt írja: „Állandóan úgy igyekeztek feltüntetni a szovjetrendszerre, mintha az inkább zsidó, mint orosz volna. A zsidók természete­sen nagy befolyást gyakorolnak a politikában, mint különben minden virágzó és szilárd alapú társa­dalomban. De sem az elvek, sem az intéz­mények nem zsidó jellegűek, a zsidók befolyása intelligenciájukban rejlik. A kommunista Inter­­nacionáléban számos zsidó személyiség vesz részt, de pl. a külügyi hivatalban elvesztették elsőbbségüket, melyet 1920-ben még bírtak.“ Míg azonba a jelentés azt se­mire­gyzi, hogy a zsidó vallás épp oly türelmessé­gel találkozik, mint a többiek, nincs kiváló sz­ava azzal a súlyos elnyomó politikával szemben, melyet az orosz kormány a cionizmussal tanú­sít. Az angol delegáció általában elégedett Oroszország politikai rezsinéjével s megállapítja, hogy ott az egyén a köz­ügyek vitelére inkább gyakorol befolyást, mint az a parlamentáris rendszerekben a heftiger. Az ország pénzügyi helyzetét még nem látja stabilizáltnak, de mégis kielégítőnek, leg­alább is annyira, ha rím jobbát,mint Európa azon államaiét, melyek a külföldi tőke biz­al­mát bírják. A szovjet­ közgaz­d­ság, ipar, földművelés, közlekedés, külkereskedelem, a vizes hadsereg intézménye, a jogrendszer és az igazságszolgál­­tatás pon­t­ adatokkal és tényekkel kerül elénk s különösen érdekesek azok a fejezetek, melyekben az orosz házasségi jogot, a válást­, a férjes asszonyok helyzetét és a gyermekek jogát írják le. Oroszország csak polgári házas­­ságot ismer. Minden 18 éves férfi és minden 16 éves nő köthet egymással házasságot. A többnejűség tilos. A legközelebbi d okozók nem léphetnek egymással házasságra. A válást a házas­felek mindegyikének beleegyez­ésével a törvény­szék mondja ki. De egyik fél is kérheti a házasság felbontását, anélkül azonban, hogy házastársát bármivel is, mint válóokkal, vádolnia kellene. A válási ítélet ellen felebbezésnek van helye. A férjei nő vagyonát teljesen külön kezelheti férjétől s nem köteles férjét bárhova követni. A házasfelek műn­yi képtelenség esetén kötele­se­k egymást segíteni. A törvény gondoskodik úgy a házasságban, mint a házasságon kivül született gyermekiktől is s az utóbbiak ellátá­sára az apát és az anyát kötelezi. A házasságon kívüli gyermekek és a sérjetlen anyák ugyan­azon jogokat bírják, minden tekintetben, mint a többiek. A válás könn­yűcége — mint a de­legáció megállapítja — meglazította ugyan a családi életet, de az általános mort­lisáét mégis magsabbra emelte, mint a cári uralom alatt volt. Az akkor államilag protezsált prostitució ma tilos Oroszomágba­n. Talán leginká­bb a közegészségügyi reformok e­égitették ki a munkásdelegáció tagjait, akik közül tehár­man már a cári Oroszországban is jártak s igy összehasonlításra alkalmuk volt. A munkaügy és máskét ügy szervezése, a szövetkezeti mozgalom és a biztosítás kérdése elismerő figyelemben részesül a bizottság részéről, mely Oroszországot gyakran állítja oda köve­tésre érdemes példa gyanánt a többi európai államok elé. _ _ Meg kell emlékeznünk a jelentés rendkívül érdekes képanyagáról. A munkásság életének testi és szellemi megnyilatkozásait, testedzést, szanatóriumok és olvasó klubok belső életét szemléltetik a képmellékletek, melyek közül a gyermekegymégügyre vonatkozó művészi szín­nyomások megérdemlik, hogy az egész emberi­ség közkincsévé váljanak. Képzeljük el apró emberkék népgyűlését. Nagy ti meg 8-10 hónapos lába, piros és zöld mhálom, édesen komoly mind, kiabálva vesz körül egy szónoki emelvényt, melyen egy kis vercelyhÉB 8 hón após biby tart szónoklatot. A népgyföléttken szokásos feliratos táblák jel­zik a követeléseket: „Tiszta fehérneműt ké­rünk ! Adjatok anya fejet ! Friss levegőt és vilá­goslapot követelünk ! Egészséges szülőket !“ Egy másik propagandi képen sziklák kött rihenő Visen kis sajka, benne megint egy pár hónapos kis ember. A sajka vitorláján ez olyan­ható: „Vigyázzatok a gyermekekre ! Ne enged­jétek tapasztalni őket a sziklákon ! Ügyeljetek, hogy íz élet szabad tengerét erőben és egész légben érjék el!“ S a veszedelmet jelentő szik­lék nem egyibek, mint: piszkos ruházat, sötét szofdák, rosz levegő, korai elválasztás az anya­tejtől. Egy harmadik képen a tehén megkérdi az üvegből tehéntejet szopogató kis­gyermeket: Mért iszod az én tejemet? Anyád nem táplál téged ? A közegészségügyi és nevelésügyi reformok biztosítják az új orosz generáció frisseségét és egészségét. Mikor ez az új emberiség felhő­s birtokába veszi az országot, akkor talán a szov­jet rezsim mai egészségtelen, antidemokratikus, erőszakon alapuló intézményei is átalakulnak , hosszú­ békés fejlődést biztosíthatnak az orosz népnek. Tisztuló folyamat megy ma végbe Oroszországba!­, mely jobbá és boldogabbá teszi lakosságét, mint a cári uralom alatt s mint a kezdeti szovjetterror alatt volt, ebben a meg­látésban összegeződik az angol szakszervezetek jelentése. Nálunk pedig kitlöbőben jelentés kell, hogy legyen ez a könyv. Eg­y elölünk elzárt nép életét, törekvéseit, szervezetét mutatja be s jó, ha eloszlatjuk magunkban azt a bizalmatlansá­­got, melyet, minden, ami Umere tier, kelt ben­nünk. Az orosz és román diplomaták közeli találkozása talán megnyitja a két szomszéd nép között az utat s a népek közeledése mindig nagyobb biztosítéka a békének, mint a fegy­verekkel elzárt határok. Ügeti Sándor QI KILL? Jugoszlávia erélyes demszsot intézett Bulgáriához a komítácsi betörések miatt A belgrádi kormány a l­gdrasztikutabb teedszabályokkal fenyeget Saih (Bucuretti Bukarest, junus 31. Az Új Ke­let tudósítójától. A kadrilateri komitécsi be­tö­rések ügyében ma újabb csekszlot volt a bel­­ügy­minisztériumban, amelyen Vladetcu tábor­nok , kidi­lai­ri hidtrik pr­ratcsnoka is rész­t vett. Elhatározták, hogy a katonai ostromálla­potot 30 kilométeres sávon kim­­lik. Ezen a területen Vlades­cu ti­bornoknak korlátlan telj­­haté Ima leas ngy a közigazgatási, mint a ka­tonai r­adere patok között. Szerdán a m­iiszt­er­tanács fogja véglegesen a szükséges intézkedéseket jóváhagyni, illetve az életbeléptetést i­­hat érez­ni A „Politica“ értesülése szerint a jugoszláv­­bolgár határon történt összetűzések rendkívül súlyos természetűek voltak. A komitác­sibanda 230 tagból állott. A tűzharc egész délután és egész éjjel tartott és csak akkor szűnt meg,­­­­ amikor a jugoszláv határőrök erősítése megér­kezett és a komitácsik kénytelenek voltak elmenekülni. Az összetűzés során öt jugoszláv granicsárt meggyilkoltak, négyet súlyosan meg­sebesítettek. A komitácsik közül hárman meg­haltak és ketten megsebesültek. A jugoszláv kormány erélyes hangudemarsot intézett a bolgár kormányhoz, amelyben figyel­mezteti, hogy nem tűri tovább a komitácsik garázdálkodásait és amennyiben a bolgár kor­mány nem lesz abban a helyzetben, hogy a komitácsibandák betörését egyszer s mindenkorra megakadályozza, a jugoszláv kormány kénytelen lesz életbe léptetni a szükséges intézkedéseket még akkor is, ha azok a legdrasztikusabbak kell hogy legyenek. Egyben az elesett jugo­szláv katonákért hozzátartozóik számára m­eg­­felelő kártérítést követel. Brisnol és Vanderveide követelik von Seeckt német vezérkari főnök elmozdítását A francia és belga külügyminiszterek most is félelmetesnek találják a német hadsereget Októberben megszűnik Németország katonai ellenőrzése. Ausztria­­ teljesen leszerel (Berlin, július 31. Az Új Kelet tudósító­jától) A „Vonti­­ebe Zeitung" értes­ülése sze­rint a Berlinben székelő szövetségközi katonai bizottság legkésőbb ok­tóber­ben elhegy­ja Berl­­nt, ha csak különösebb okok mm adódnak elő, ameyik a bizottségot maraditra késztetnék. A bizottség lisztjeinek nagy része már utasítást kapott, hogy készülön el az ős­i áthelyezésre. Németorzég katonai ellenőrzésével kapcto­­latban Páris politikai és katona­i köreiben szen­zációt keltett ma az a hír, hogy Briand kül­­ügymin­iszter megegyezett a frakcia főváros­­ban tartózkodó Valderrilde­­t Iga külügymi­niszterrel abban, hogy ragaszkodni fognak von Seerkt tábornoknak a német vezérkar éléről való eltávolítáéihoz. Bi­and külügymini­ster ugyanis mér régebben tárgyalást folytatott Windetvelde miniszterrel és ezen a tárgyaláson szoba korút a német letét­relés kérdése. Briand közölte a belga külügyminiszterrel, hogy vé­leménye szerint a német hadsereg a világ leg­jobban felszerelt és legnagyobb hadserege. A rendőrséggel együtt Németország ma 350 ezer főnyi hadsereggel rendelkezik, amelynek úgy a felszerelése, mint a fegyelme az egész vi­­llgrn pirad­ar. A két külügyminiszter állítólag azt akarja kivinni, hogy Németországot csak abben az estiben vihetné fel a Népnövetség, ha a német korrrány pontosan betartja a béke­szerződés leszerelési feltételeit, ami mindezideig nem történt meg és amiért elsősorban Seockt tábornokot teszik felelőssé. Párt, Július 31. A nagykövetek tanácsának mai üléséről kiadott jelentés­ értelmében az osztrák kormány megbízottai és a nagykövetek tanácsa között Július 1- én megindult tárgya­­lások teljes eredményre vezettek. Az osztrák kormány kötelezte magát különböző hadianya­­goinak és hadianyagok gyártására a kalmas gépeknek megsemmisítésére, valamkint a titkos társas­ágo­k és különböző katonai szer­vezetek jelen látására. A katonai ellenőrző bizottság szervei mindaddig Ausztriában maradnak, amíg az osztrák kormány ezeket a feltételeket nem teljesítette. Kereskedelmi tisztviselő, aki a német és magyar nyelvet tökéletesen bírja, lehetőleg gépíró, több évi gyakorlattal, nagy szövőgyár részére, erdélyi megyeszékhelyin azonnal f­elv­et­etik állandó állásra. Román nyelvet és német gyors­írá­st tudók előnyben részesülnek. Ugyanott egy szövőiskolát végzett fiatalember, jó számoló, a műszaki iroda r­ezére is felvitelt talál. Részle­­tes ajánlatok, fizetési igénnyel és fényképpel el­látva „Jövő“ alatt a t­udóba vitázerdők. Weisz Adolf Calea Regele Ferdinand 17. sz. alá

Next