Uj Kelet, 1927. április (10. évfolyam, 75-96. szám)
1927-04-01 / 75. szám
2 Megtalálták Maimonidesz eredeti kéziratát — I. I. Tolédáné tangeri rabbi iktikája — Aki csak egy keveset is járatos a talmudirodalomban, tudja, hogy Maimuni híres misna-kommentárát nem héber, hanem arab nyelven írta meg. Az arab-zsidó fénykorszak azonban csakhamar letűnt és ezzel egyúttal Maimuni kitűnő kommentára is veszendőbe ment volna, ha azt a XIII. század első felében élt Móse Ibn Tibban nem fordította volna héberre. A héber fordítás száz meg száz kiadást ért el és évszázadok óta közkézen forog, míg az eredeti arab szöveg vagy elkallódott, vagy a nagyvárosi könyvtárak és múzeumok polcain várta a szobatudósok és kutatók látogatását. Az eredeti munka megírása után kb. 700 esztendővel meg is érkeztek a kutatók Mankás Derenbourg személyében, akik észrevették, hogy az arab szöveg és a héber fordítás között mind nyelvi, mind tárgyi szempontból, nem kevés eltérésre lehet reámutatni. Ki is adták az arab szövegnek egyes traktátusait. De ez a munka sem volt tökéletes, mert az általuk használt arab szövegek maguk is hiányos és nem precíz másolatok voltak. Sokkal szerencsésebb volt I. M. Toledánó tangeri (Marokkó) rabbi, aki Maimonidesz arab misnakommentárának nem az eredeti kézirat nyomán írott másolatát, hanem azt a felbecsülhetetlen értékű példányát találta meg amelyet 749 esztendő előtt Maimonidesz maga sajátkezüleg irt. A legendába illő — mind muzeális, mind tudományos szempontból nagybecsű leletre a szerencsés kutató Damaszkuszban bukkant, ahol Maimuni egyenes leszármazottai sok évszázadokig tartózkodtak. A kézirat egy tanulatlan damaszkuszi zsidó birtokában volt, akitől azt az akkor Tiberiásban működő és véletlenségből Damaszkuszon járt Tolédánó rabbi könnyűszerrel megszerezte. Pótolhatatlan kár, hogy a kézirat már nem teljes. Az egész misnakommentárnak csupán egyharmadát foglalja magában. A többi az avatatlan kezekben elkallódott. De annál megfelelőbb gazdára tett szert a kézirat, amidőn Tolédánó rabbi krei közé került, mert a rabbi nem csupán kitűnő talmudtudós, hanem nagymestere a héber és az arab nyelvnek is. Tolédánó rabbi „Jedé Móse“ címen mutatóba kiadta a kéziratnak Paszáchimra vonatkozó részét. A műnek első XII. oldalát a bevezetés teszi. Ebbenbizonyítja a kiadó, hogy a kézirat csakugyan Maimonidesz saját kezeírása. A legmegkapóbb bizonyítéka az, hogy a szöveg fölött és mellett rengeteg a korrigálás és ez a javítás olyan természetű, hogy azt kizárólag a szerző maga végezhette csupán. Néha egy egész oldal át van húzva, annak jeléül, hogy a szerző visszavonta a már leírt magyarázatot és azt máskép szövegezte meg. A korrigálások különféle szinti téntával vannak írva, tehát nem egyidőben keletkeztek. A mű ennélfogva hosszú éveken át feküdt a szerző előtt és ez állandóan javítgatott rajta , ami viszont a kézirat nagy értékét csak még emeli. Két helyen ezt az aláírást találjuk egyegy széljegyzet alatt: Avraham, aki nem más, mint Maimonidesznek hírneves fia és utóda. A tudós Tolédáné nemcsak az eredeti arab szöveget adta ki, hanem azt tiszta héberre le is fordította és rengeteg tudományos széljegyzettel el is látta. Ezekben figyelmezteti az olvasót helyekre, ahol a közkézen forgó fordítás eltér az eredeti arab szövegtől. Hogy ez a kritikai kiadás nagymértékben hozzájárul a kommentár tökéletesítéséhez, az csak természetes, de ezenkívül héber nyelvészeti szempontból is rengeteg anyagot szolgáltat a Misna nyelvének kutatásához. Ugyanis rengeteg oly héber szó van a Misnában, amelynek vocalizálásával még a nyelvészek sincsenek teljesen tisztában ; márpedig a kéziratban igen sok oly szót találunk, amelyeket Maimonidesz — a szokásos írásmódtól eltérően — vocalizálva írt le, mintha segíteni akart volna a késői kutató utódoknak. A mű utolsó 18 oldalán egy újabb leletről számol be a tudós szerző. Ugyanis Damaszkusz mellett levő geniza-iratok között reábukkant egy 7 lapra terjedő töredékre, amelyet „Sarse l’son hamisna“ (a misna nyelvének gyökerei) címen közöl le. Nézete szerint csaknem kétségtelen, hogy ezen töredék szintén Maimonidesz keze alól került ki. E töredéket — amely szintén arab nyelven maradt meg — ugyancsak héber fordítással és értékes jegyzetekkel látta el a szerző és mindezzel értékes adalékot szolgáltatott a Misna nyelvének kutatásához. A Misna nyelvének tudományos feldolgozása jelenleg éppen folyamatban van és különben is, a modern, élő héber nyelvnek a legfőbb bázisát a Misna nyelve képezi, így tehát Maimuninek felfedezett művei a ÚJKELET Péntek, 1927 április 1 Ritka alkalom! \\ 7/1----11 T-----------------------------—1 11 pár nagyon szép selyem,.... g 2 pár erős flór és.........................• 3 pár nagyon tartós cérna női.. . harisnyát, valamennyi a legdivatosabb színben .................... 10 lei ■ utánvét vagy a pénz előleges beküldése ellenében portómentesen szállítok. — Megnem |‡£ „SIPOS“ Clo}," 8 sí. ----1f 11--—uVAV-. .—_rj/AXV-z-7-=.T fr-li 1F---=r//\U=r--=nf r----iă/AYc=----1!11----'=SU kötet 16 év előtt jelent meg „Nér hamáarav“ címen.) A sokoldalú tudós és szerencsés búvár aggodalommal tekint műveinek befejezése elé, mert hol van egyelőre az a héber tudományakadémia, amely ilyen műveket kiadna, vagy legalább a kiadást szubvencionálná ? Holott ezt az örökbecsű munkát csak úgy tudná befejezni, ha akadna egy mecénás, aki hajlandó volna a kiadás költségeit’vállalni. * A mű a szerzőnél is kapható (Grand-Rabbin I. M. Tolédánó, Tanger, Marocco.) Fleischer Lipót héber nyelvújításnak is hasznára lesznek. Tolédánó rabbi által feldolgozott ás a palesztinai „Maimunia“ egylet által Széfedben kinyomatott „J’dé Móse“ 100 oldalra terjed. Ez azonban az egész leletnek csupán egy csekély hányadát képezi. Legutóbbi levelébet értesít a nagytudású kutató, hogy a kéziratnak még két traktátusra vonatkozó íjászét is feldolgozta. Most pedig Tangerben vállalt rabbiállást, hogy ezáltal alkalma legyen „A marokkói zsidók története" című munkájának második kötetéhez a helyszínen adatokat gyűjteni.Az első Hamburgban és még egy világkereskedelmi kikötőben szabad zónát ajánlanak Romániának A németek vámmentességet kérnek a dunai kikötőkben létesítendő iparvállalatok termékeire. A két Bratianu részben elfogadta a kormány álláspontját ebben a kérdésben (Cluj-Kolozsvár, március 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Budapesti jelentés szerint a „Pesti Napló“ mai száma feltűnő helyen azt a különös hírt közli, hogy Németország azt az ajánlatot tette Romániának, hogy a két ország saját területén kölcsönösen szabadkikötőt biztosítson egymásnak. Németország ebből a szempontból a hamburgi kikötőben hajlandó szabadzónát adni Romániának, ahol joga lenne ipartelepeket is létesíteni. Nagyon bonyolulttá teszi azonban a kérdést a németeknek az a kívánsága, hogy a Fekete-tengernél kapott szabadzónában építendő ipartelepeikről vámmentesen lehessen árut szállítani Románia bármely pontjára, mert ebben az esetben a belföldi ipar teljesen ki volna szolgáltatva a német konkurrenciának. A német ajánlat ezzel szemben hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy amennyire lehet, csak román munkásokat fognak ezeken az ipartelepeken alkalmazni.A német ajánlat hátterét igen érdekesen világítja meg a „Lupta“ mai cikke, amely részletesen ismerteti a tengeri kikötőkben létesítendő szabadzónákról szóló ismeretes törvényjavaslat histórikumát. Tudott dolog ugyanis, hogy ebben a kérdésben a liberálisok többször kifejtett álláspontja teljesen más, mint a kormányé. Az utóbbi időben azonban Bratianu Vintila elvben hozzájárult ahhoz, hogy a román kikötők szabad zónáiban külföldi iparvállalatokat létesítsenek. A kérdés már csak az, hogy ezek az iparvállalatok mentesek lesznek-e az importvámok alól, ami azt fogjajelenteni, hogy versenyezni fognak majd abalkán iparral, továbbá az, hogy lehet-e kötelezni őket arra, hogy kizárólagromán munkásokat alkalmazzanak. Liberális körökben nagy meglepetést keltett, hogy Bratianuinnia feladta a belföldi ipar bármilyen eszközzel való támogatásának gondolatát és általános gazdaságpolitikai argumentumokkal elismerte ,az összes nemzetek jogát arra, hogy a Dunát, mint Európa egyik legfontosabb szállítási útját, , igénybe vehessék. A volt pénzügyminiszternek ezt a front változtatását jól informált kormánykörökben a következőképen magyarázzák: Averescu miniszterelnök az utóbbi időben kétszer is meglátogatta lakásán Bratian Jonest és az aktuális külpolitikai kérdéseken kívül a Németországgal folytatott kölcsöntárgyalásokról is informálta a liberális párt vezérét. A miniszterelnök nagy optimizmussal tekint a tárgyalások elé, amelyek már a praktikus megvalósulás stádiumába léptek. A szabadkikötők kérdésében a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a Románia által biztosítandó koncessziók ellenében a kormány már két államtól kapott ajánlatot arra, hogy szabadzónákat biztosítanak Romániának, két nagy tengeri kikötő közelében. Averescu tábornok ismertetése alapján Bratianu Ionel meggyőződött arról, hogy az ország gazdasági életére, különösen pedig a gabonafélék, petróleum és a fa kivitelére óriási fontosságú volna az, ha szállítási kedvezményeket, vámmentességet és más könnyítéseket kapna, amelyekkel a világkereskedelmi centrumok közelében lévő szabadzónák használata kecsegtet. Arról, hogy a kormány- hoz érkezett ajánlatok mely kikötőkre vonatkoznak, a Luptánaknincsenek precíz adatai, de bizonyos körülményekből arra következtet, hogy az egyik szabadzóna az Északi-tenger mentén, van, a hamburgi kikötő területén, közvetlenül az Elbe folyó torkolatánál. Megváltotta már a sékelt ? — Földrengés volt Kecskeméten. Kecskemétről jelentik : Ma reggel enyhébb földrengést éreztek a városban és környékén, ami nagy nyugtalanságot okozott, tekintettel arra, hogy 1912-ben már nagyarányú földrengés pusztított Kecskeméten és a lakosság attól tart, hogy a jelenlegi földrengés egy nagyobb katasztrófának előjele. — H33____fffl____gaZZHIZZMEailSZZinaiZZ^ilZOBZZB . * fFmm ■ a múlt évben megnyílt s kitűnően bevált Izovata far den in ♦nanfrU uri panzió a villa SPERANZA-ban ■ eges átalakításokkal, ez idén már junius havában magnyíik. Elismerten elsőrangú konyha, SS Felvilágosítással és kívánatra főrabbiné, Dierosanmartin lényeges átalakításokkal, ez idén már június havában csukott veranda. Bejáró vendégeknek külön étterem. szolgál, előjegyzést elfogad dr. Krausz Józsefné