Uj Kelet, 1927. április (10. évfolyam, 75-96. szám)

1927-04-01 / 75. szám

2 Megtalálták­­ Maimonidesz eredeti kéziratát — I. I. Tolédáné tangeri rabbi iktikája — Aki csak egy keveset is járatos a talmudiro­­dalomban, tudja, hogy Maimuni híres misna-kom­­mentárát nem héber, hanem arab nyelven írta meg. Az arab-zsidó fénykorszak azonban csakhamar le­tűnt és ezzel egyúttal Maimuni kitűnő kommentára is veszendőbe ment volna, ha azt a XIII. század első felében élt Móse Ibn Tibban nem fordította volna héberre. A héber fordítás száz meg száz ki­adást ért el és évszázadok óta közkézen forog, míg az eredeti arab szöveg vagy elkallódott, vagy a nagyvárosi könyvtárak és múzeumok polcain várta a szobatudósok és kutatók látogatását. Az eredeti munka megírása után k­­b. 700 esztendővel meg is érkeztek a kutatók Mank­ás Derenbourg személyében, akik észrevették, hogy az arab szöveg és a héber fordítás között mind nyelvi, mind tárgyi szempontból, nem kevés eltérésre lehet reámutatni. Ki is adták az arab szövegnek egyes traktátusait. De ez a munka sem volt tökéletes, mert az általuk használt arab szövegek maguk is hiányos és nem precíz másolatok voltak. Sokkal szerencsésebb volt I. M. Toledánó tan­geri (Marokkó) rabbi, aki Maimonidesz arab misna­­kommentárának nem az eredeti kézirat nyomán írott másolatát, hanem azt a felbecsülhetetlen értékű példányát találta meg amelyet 749 esztendő előtt Maimonidesz maga sajátkezüleg irt. A legendába illő — mind muzeális, mind tudo­mányos szempontból nagybecsű­­ leletre a szeren­csés kutató Damaszkuszban bukkant, ahol Maimuni egyenes leszármazottai sok évszázadokig tartózkod­tak. A kézirat egy tanulatlan damaszkuszi zsidó birtokában volt, akitől azt az akkor Tiberiásban működő és véletlenségből Damaszkuszon járt Tolédánó rabbi könnyűszerrel megszerezte. Pótolhatatlan kár, hogy a kézirat már nem teljes. Az egész misnakommen­­tárnak csupán egyharmadát foglalja magában. A többi az avatatlan kezekben elkallódott. De annál megfelelőbb gazdára tett szert a kézirat, amidőn Tolédánó rabbi krei közé került, mert a rabbi nem csupán kitűnő talmudtudós, hanem nagymestere a héber és az arab nyelvnek is. Tolédánó rabbi „Jedé Móse“ címen mutatóba kiadta a kéziratnak Paszáchimra vonatkozó részét. A műnek első XII. oldalát a bevezetés teszi. Ebben­­bizonyítja a kiadó, hogy a kézirat csakugyan Mai­monidesz saját kezeírása. A legmegkapóbb bizonyí­­téka az, hogy a szöveg fölött és mellett rengeteg a korrigálás és ez a javítás olyan természetű, hogy azt kizárólag a szerző maga végezhette csupán. Néha egy egész oldal át van húzva, annak jeléül, hogy a szerző visszavonta a már leírt magyarázatot és azt máskép szövegezte meg. A korrigálások külön­féle szinti téntával vannak írva, tehát nem egy­­időben keletkeztek. A mű ennélfogva hosszú éve­ken át feküdt a szerző előtt és ez állandóan javít­gatott rajta , ami viszont a kézirat nagy értékét csak még emeli. Két helyen ezt az aláírást találjuk egy­­egy széljegyzet alatt: Avraham,­­ aki nem más, mint Maimonidesznek hírneves fia és utóda. A tudós Tolédáné nemcsak az eredeti arab szö­veget adta ki, hanem azt tiszta héberre le is for­dította és rengeteg tudományos széljegyzettel el is látta. Ezekben figyelmezteti az olvasót helyekre, ahol a közkézen forgó fordítás eltér az eredeti arab szövegtől. Hogy ez a kritikai kiadás nagymérték­ben hozzájárul a kommentár tökéletesítéséhez, az csak természetes, de ezenkívül héber nyelvészeti szempontból is rengeteg anyagot szolgáltat a Misna nyelvének kutatásához. Ugyanis rengeteg oly héber szó van a Misnában, amelynek vocalizálásával még a nyelvészek sincsenek teljesen tisztában ; márpedig a kéziratban igen sok oly szót találunk, amelyeket Maimonidesz — a szokásos írásmódtól eltérően — vocalizálva írt le, mintha segíteni akart volna a késői kutató utódoknak. A mű utolsó 18 oldalán egy újabb leletről szá­mol be a tudós szerző. Ugyanis Damaszkusz mellett levő geniza-iratok között reábukkant egy 7 lapra terjedő töredékre, amelyet „Sarse l’son hamisna“ (a misna nyelvének gyökerei) címen közöl le. Né­zete szerint csaknem kétségtelen, hogy ezen töredék szintén Maimonidesz keze alól került ki. E töredé­ket — amely szintén arab nyelven maradt meg — ugyancsak héber fordítással és értékes jegyzetekkel látta el a szerző és mindezzel értékes adalékot szol­gáltatott a Misna nyelvének kutatásához. A Misna nyelvének tudományos feldolgozása jelenleg éppen folyamatban van és különben is, a modern, élő héber nyelvnek a legfőbb bázisát a Misna nyelve képezi, így tehát Maimuninek felfedezett művei a ÚJKELET Péntek, 1927 április 1 Ritka alkalom! \\ 7/1----11 T-----------------------------—1 1­1 pár nagyon szép selyem,.... g 2 pár erős flór és.........................• 3 pár nagyon tartós cérna női.. . harisnyát, valamennyi a legdiva­tosabb színben .................... 10 lei ■ utánvét vagy a pénz előleges beküldése ellenében portómentesen szállítok. — Megnem |‡£ „SIPOS“ Clo}," 8 sí. ----1f 11--—uVAV-. .—_rj/AXV-z-7-=.T­ fr-li 1F---=r//\U=r--=nf r----iă/AYc=----1!11----'=SU kötet 16 év előtt jelent meg „Nér hamáarav“ címen.) A sokoldalú tudós és szerencsés búvár aggoda­lommal tekint műveinek befejezése elé, mert hol van egyelőre az a héber tudományakadémia, amely ilyen műveket kiadna, vagy legalább a kiadást szub­vencionálná ? Holott ezt az örökbecsű munkát csak úgy tudná befejezni, ha akadna egy mecénás, aki hajlandó volna a kiadás költségeit’vállalni. * A mű a szerzőnél is kapható (Grand-Rabbin I. M. Tolédánó, Tanger, Marocco.) Fleischer Lipót héber nyelvújításnak is hasznára lesznek. Tolédánó rabbi által feldolgozott ás a palesztinai „Maimunia“ egylet által Széfedben kinyomatott „J’dé Móse“ 100 oldalra terjed. Ez azonban az egész leletnek csupán egy csekély hányadát képezi. Legutóbbi levelébet­ értesít a nagytudású kutató, hogy a kéziratnak még két traktátusra vonatkozó íjászét is feldolgozta. Most pedig Tangerben vállalt rabbiállást, hogy ezáltal alkalma legyen „A marok­kói zsidók története" című munkájának második kötetéhez a helyszínen adatokat gyűjteni.­­Az első Hamburgban és még egy világkereskedelmi kikötőben szabad zónát ajánlanak Romániának A németek vámmentességet kérnek a dunai kikötőkben létesítendő iparvállalatok termékeire. A két Bratianu részben elfogadta a kormány álláspontját ebben a kérdésben (Cluj-Kolozsvár, március 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Budapesti jelentés szerint a „Pesti Napló“ mai száma feltűnő helyen azt a különös hírt közli, hogy Németország azt az ajánlatot tette Romániának, hogy a két ország saját területén kölcsönösen szabadkikötőt biztosítson egymásnak. Németország ebből a szempontból a hamburgi ki­kötőben hajlandó szabadzónát adni Romániának, ahol joga lenne ipartelepeket is létesíteni. Nagyon bonyolulttá teszi azonban a kérdést a németeknek az a kívánsága, hogy a Fekete-tengernél kapott szabadzóná­ban építendő ipartelepeikről vámmen­tesen lehessen árut szállítani Románia bármely pontjára, mert ebben az esetben a belföldi ipar teljesen ki volna szolgáltatva a német konkurrenciának. A né­met ajánlat ezzel szemben hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy amennyire lehet, csak román munkásokat fognak ezeken az ipartelepeken al­kalmazni.­­A német ajánlat hátterét igen érdekesen vilá­gítja meg a „Lupta“ mai cikke, amely részletesen ismerteti a tengeri kikötőkben létesítendő szabad­zónákról szóló ismeretes törvényjavaslat históriku­­mát. Tudott dolog ugyanis, hogy ebben a kérdés­ben a liberálisok többször kifejtett álláspontja tel­jesen más, mint a kormányé. Az utóbbi időben azonban Bratianu Vintila elvben hozzájárult ahhoz, hogy a román kikötők szabad­ zónáiban külföldi iparvállalatokat létesítsenek. A k­érd­és már csak az, hogy ezek az iparvállalatok mentesek lesznek-e az importvámok alól, ami azt fogja­­jelenteni, hogy versenyezni fognak majd a­­balkán iparral, továbbá az, hogy lehet-e kötelezni őket arra, hogy­ kizárólag­­román munkásokat alkal­­­mazzanak. Liberális körökben nagy meglepetést keltett, hogy Bratianu­­­innia feladta a belföldi ipar bármilyen eszköz­z­el való támogatásának gondolatát és általános gazdaságpolitikai argumentumokkal elismerte ,az összes nemzetek jogát arra, hogy a Dunát, mint Európa egyik legfontosabb szállítási útját, , igénybe vehessék. A volt pénzügyminiszternek ezt a front változ­tatását jól informált kormánykörökben a következő­képen magyarázzák: Averescu miniszterelnök az utóbbi időben kétszer is meglátogatta lakásán Bratian­ Jonest és az aktuális külpolitikai kér­déseken kívül a Németországgal folytatott kölcsön­­tárgyalásokról is informálta a liberális párt vezérét. A miniszterelnök nagy optimizmussal tekint a tár­gyalások elé, amelyek már a praktikus megvalósu­lás stádiumába léptek. A szabadkikötők kérdésében a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a Románia által biztosítandó koncessziók ellenében a kormány már két államtól kapott ajánlatot arra, hogy szabadzónákat biztosítanak Romániának, két nagy tengeri kikötő közelében. Averescu tábornok ismertetése alapján Bratianu Ionel meggyőződött arról, hogy­ az ország gazdasági életére, különösen pedig a gabonafélék, petróleum és a fa kivitelére óriási fontosságú volna az, ha szállítási kedvezményeket, vámmentes­séget és más könnyítéseket kapna, amelyekkel a világkereskedelmi centrumok közelében lévő szabad­zónák használata kecsegtet. Arról, hogy a kormány-­­ hoz érkezett ajánlatok mely kikötőkre vonatkoznak, a Luptának­­nincsenek precíz adatai, de bizonyos körülményekből arra következtet, hogy az egyik szabadzóna az Északi-tenger mentén, van, a ham­burgi kikötő területén, közvetlenül az Elbe folyó torkolatánál. Megváltotta már a sékelt ? — Földrengés volt Kecskeméten. Kecske­métről jelentik : Ma reggel enyhébb földrengést éreztek a városban és környékén, ami nagy nyugtalanságot okozott, tekintettel arra, hogy 191­2-ben már nagyarányú földrengés pusztított Kecskeméten és a lakosság attól tart, hogy a jelenlegi földrengés egy nagyobb katasztrófá­nak előjele. — H33____f­ffl____gaZZHIZZMEailSZZinaiZZ^ilZOBZZB . * fFmm ■ a múlt évben megnyílt s kitűnően bevált I­zovata far den in ♦nanfrU uri panzió a villa SPERANZA-ban ■ eges átalakításokkal, ez idén már junius havában mag­nyí­ik. Elismerten elsőrangú konyha, SS Felvilágosítással és kívánatra főrabbiné, Dierosanmartin lényeges átalakításokkal, ez idén már június havában csukott veranda. Bejáró vendégeknek külön étterem.­­ szolgál, előjegyzést elfogad dr. Krausz Józsefné

Next