Uj Kelet, 1927. október (10. évfolyam, 221-242. szám)

1927-10-01 / 221. szám

S­.irk­esz­tőség, kiadd­­vvatal ás nyomda: 9 itt«forozsvár,StB*ron 1« Fap (Brosui-utca) 10. Telefon: Szerk. és kiadóhivatal 9­77 t*. N. as.-----------2-28 Igyac szám ár« pálya­­j Iraron és vidéken 5 lei á ^restben Is 5 le] 1827 október 1 Szombat Cenzurat: Sieti. I Cluj-Kolozsvár * X évfolyam * 221 szám I £2aaaUB8E9BBBflHS&aGB&9EMK8BKS3£8K£ ■■■■■■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre — m*** - -negyedévre — hónapra — Csehszlovákiában Egy hónapra Egyes szám ■ — 1150 - 600 — 32 — 11 Ck 40-­­_­3*-5688 Tisri 5 Dilemmák és kérdőjelek — Külpolitikai figyelő — A francia külpolitika korifeusai, akarva, nézi akarva, a mesebeli hős szerepére vállal­koztak, aki, hogy elnyerhesse a tündér király leányának boldogító kezeit, három emberfeletti csodát kellett végrehajtania. A mesebeli hősnek, úgy látszik, megérte a csodák végrehajtása a mindig problematikus értékű tündérkisasszony kezét, kérdés azonban, hogy a francia politiku­sokban lesz-e elég romantika és könnyedség ahhoz, hogy a tündéri házért és vagyonért, amelyet ezúttal a békebeli orosz adósságok rep­rezentálnak, végrehajtsa azokat a feltételeket, amelyeket az oroszok előírnak az üdvözítő ara­nyak fejében. Kétségtelen, hogy a francia külpolitika matadorjainak e pillanatban egyáltalán nem irigylésre méltó a helyzetük. Míg egyfelől a pénzéhes rentier, a tőkés kispolgárság Karpagon szenvedélyével álmodozik a visszaguruló rubelek­ről, amelyeket annak idején jó kamat fejében adott kölcsön a cári Oroszországnak, másfelől az orosz feltételek olyan eszközöket akarnak kicsavarni a polgári Franciaország kezéből, amelyeknek akceptálása, főleg katonai értelem­ben, mélyen megrendítené a francia imperializ­mus féltve őrzött presztízsét. Oroszország ugyanis — többek között — a legszigorúbb semlegessé­get kéri Franciaország részéről a maga számára biztosítani, abban az esetben, ha bármilyen más állammal háborúba keverednék, ami a gyakor­latban azt jelentené, hogy egy nagyon is aktuá­lis orosz-angol mérkőzés esetén Franciaország nem állhatna Anglia oldala mellé s a Francia­ország járszalagján járó kisállamok, mint Lengyel­ország és Csehszlovákia, teljesen izoláltan marad­nának egy orosz háború esetén. Már­pedig nyilvánvaló, hogy az Oroszország által felvetett követeléseknek nagyon is súlyos természetű hátterük van. Oroszországnak az a nem is nagyon leplezett szándéka, hogy alka­lomadtán beleavatkozzék a szomszédos kisálla­mok belügyeibe s a szovjet-imperializmus zász­lóit meghordozza ezen összetiport kisállamok romjain. Franciaország pedig e bekövetkezhető eseményeknek ódiumát nem vállalhatja, annál is inkább nem, mert saját határain belül is halálos küzdelmet folytat az egyre agresszívebb kommunista hatalmi törekvések ellen. Viszont — s ez a dilemma lényege — a francia kis­polgár, minden hazafisága s minden félelme ellenére a kommunizmustól, nem tudja mind­addig nyugodtan álomra hajtani fejét, amíg a cári Oroszországba gurult rubelek vissza­ nem sompolyognak dagadó zsebébe s meg nem ja­vítják pocakrekordját, amely a háborús évek­ben és a háborús évek után a nemzetközi ver­senyben kissé hátramaradt. Valóban a francia politikusok nagy dilemmában vannak, helyze­tük nem irigylésreméltó, mert egyfelől a kis­polgár szeme tapad reájuk kérő és könyörgő tekintettel, másfelől John Bull komor pillan­tása, mely ködös és fagyasztó, mint London homálya s az angol géniusz fagyasztó hideg­séggel telitett szelleme. * A francia dilemma mellé Magyarország egy csomó kérdőjelet biggyesztett a kíváncsiskodó politikusok, szkeptikusok és történetbúvárok gondolatai után. A kérdőjelek aktualitását a Paleologue-affér teremtette meg, azzal a jegy­zékkel, amelyet az 1920-iki magyar kormány állítólag nem kapott meg, de állítólag mégis megkapott. Az egész ügy tegnap még rendkí­vül homályos volt s a leglehetetlenebb kombi­nációkra adott alkalmat, ami nem is csoda, hiszen tegnap még nem ismertük a Paleologue­­jegyzék teljes szövegét. Mára azután a tegnap még zavaros jellegű kérdőjelek egyszerre a szkepszis kérdőjeleivé alakultak át s bár a kér­dőjelek nem tűntek el, mégis egészen pozitiven tudjuk, hogy miről van szó. Az, hogy Paleolo­­gue kormánya nevében területi engedményeket ajánlott fel az akkori Magyarországnak, ma már nem aktuális s így nem is nagyon érdekkeltő. Befejezett tények előtt állunk, amelyeket sem nem illő, sem nem praktikus dolog feszegetni. Ami részünkre még ma is érdekes az egykori francia követ jegyzékéből: azok a feltételek, amelyek mellett a francia kormány ezeket az engedményeket megtette volna. Ezek a felté­telek : általános politikai amnesztia, a kurzus­­kormányzat likvidálása és helyette egy demokra­tikus éra megteremtése, stb. stb. voltak és ezekből a satöbbiekből egyszerre világossá lesz előttünk, hogy az akkori magyar kormány miért nem kapta meg Paleologue jegyzékét. És megértjük azt is, hogy a magyar közvélemény­ben miért vet olyan nagy hullámot a Paleologue­­ügy, miért burkolóznak titokzatos hallgatásba és dodonai kijelentésekkel miért élnek az akkori idők vezető politikusai, mint Simonyi- Semadam és Praznovszky, volt követ. *­z Anglia fáradhatatlan. Az elmúlt év külpo­litikai sikertelenségei, a szovjetellenes front meg­alkotásának hiábavalósága egyre inkább kény­szerítik arra, hogy más terrénumokon biztosítsa hatalmi pozícióit s még ki nem aknázott poli­tikai eshetőségekkel bástyázza körül jól felfo­gott érdekeit. Ezen manőverei során most egy földközi-tengeri antant megalkotásának gondo­latáig jutott el, amely minden bizonnyal sike­rülnie is fog neki, mert ismert okosságával olyan államokat próbál belevonni hatalmi szférájába, amelyek egész szellemi, kulturális és politikai adottságuknál fogva e pillanatban szinte pre­desztinálva vannak a kalandor-imperialista po­litikára s amelyek megfelelő konc fejében szí­vesen sütkéreznek az angol presztízs napsugara alatt. Spanyolországról, a fascista Olaszországról s az operett-forradalmak megrendezésében nagy jártasságra szert tett Görögországról van szó, mely államok belső szociális nyugtalanságaikat és politikai láztüneteiket szívesen gyógyítgatják gyarmati kalandokkal, imperialista csinadrat­­tákkal és presztízs kirándulásokkal. Mindez a brit lobogó védelme alatt a konszolidációnak némi látszatával lesz fémjelezve . Anglia jól tudja, hogy e fémjelzés fejében ő csak jól jár­hat, kitűnő üzletekre tehet szert, hiszen bár­melyik pillanatban mozgósíthatja a három álla­mok bármelyikét veszélyeztetett érdekeinek védelmére. Amelyek pedig nagyon számosak. (I.) Anglia nagy idegességgel figyeli az orosz-francia tárgyalásokat Az oroszok feltételei London, szept. 30. A „Daily " Te­egraph“ diplomáciai tudósítója a francia-orosz tárgyalá­­sokról, melyek a napokban kezdődtek el kon­­krét formában, hosszabb cikkben számol be. A tárgyalások alapját az orosz cári adósságok visszafizetésére irányuló javaslatok képezik,­­melyeknek ellenében Oroszország három fel­tételt állított fel a francia kormánnyal szem­­ben. A megkötendő semlegességi szerződés sze­rint Franciaország köteles volna a legszigorúbb semlegességet tanúsítani minden háborúban, mely Oroszország és egy másik állam között ritör, kivéve, ha orosz-lengyel háborúról van szó. Franciaországnak formálisan is el kell is­mernie a jelenlegi orosz határokat és kötelező ígéretet kell tennie arra nézve, hogy Orosz­országgal szemben mindennemű megtorló rend­szabálytól, mint a blokád és a bojkott, tartóz­kodni fog. Szó van arról is, hogy egy vegyes francia-orosz egyeztető bizottságot alakítanak a vitás kérdések eldöntésére. Angol részről a francia orosz tárgyalásokat nagy idegességgel és idegenkedéssel figyelik. Páris, szept. 30. Az „Agence Radio“ érte­sülése szerint Herbette újra figyelmeztette Csi­­cserint arra a legutóbbi közlésre, melyben Rakovszki visszahívásának fontosságát hang­súlyozta. Nagy pompával ülik meg Hindenburg 80. születésnapját (Berlin, szept. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Hindenburg elnök 80. születésnapjának porgramját most már véglegesen megállapították. V­asárnap délben a berlini Stadionban 40.000 berlini iskolás­gyermek ünnepli az elnököt. Az elnöki palotától a Stadionhoz vezető 10 kilométeres útvonalon a kü­lönbözőbbnél különbözőbb szervezetek állanak sor­falat. Szombaton, október­b én az elnök a Hinden­­burg-bizottságot fogadja, amely jelentést tesz a hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésére alapított Hindenburg-alap bevételeiről és a bevételek felosz­tásáról. Az elnök ezután a volt frontharcosok szö­vetségének deputációját fogadja. Este az elnöki palota előtt zenés takarodó lesz. Vasárnap reggel elsőnek a birodalmi kormány, a birodalmi hatóságok képviselői és a tartományi kormányok elnökei tisztelegnek az elnöki palotában. Ezt követően Hindenburg a berlini diplomáciai tes­tvit i doyenjét, Pacelli pápai nunciust fogadja, majd a birodalmi gyűlés, a porosz tartománygyűlés és a városi tanács küldöttsége adják át szerencsekívána­­tunkat. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka a német kertészszövetség virágokkal diszíti föl az el­nöki palotát, ajándékképen a birodalmi elnöknek. Hindenburg elnök 80. születésnapja alkalmával — mint ismeretes — nagyszabású amnesztia van készülőben. Az esti lapok értesülése szerint, az amnesztia elsősorban azokra fog kiterjedni, akiket az 1923. évi középnémetországi és hamburgi za­vargásokban való részvétel miatt ítéltek hosszabb börtönbüntetésre. Amnesztiában fognak részesülni többek között Max Hölz is, akit annak idején élet­fogytiglani fegyházra ítéltek. Az amnesztiarendelet úgy a jobb-, mint a baloldali szélsőséges elemekre kiterjed. Hogy hányan kapnak amnesztiát, egyelőre még meglehetősen bizonytalan. A lapok szerint a kegyelemben részesültek száma 80 és 200 között fog mozogni. — A francia minisztertanács programja. Parisból jelentik: Rambouilletben ma délelőtt összeült a francia minisztertanács Doumergue elnökletével. Briand ismertette a genfii kon­ferencia eredményeit, majd Bokanovszki a francia­amerikai vámtárgyalásokról referált. A miniszter­tanács 6 hónapra megújította Steeg marokkói megbízását, azután pedig az orosz tárgyalások­kal foglalkozott, anélkül, hogy ebben az ügyben kommünikét adtak volna ki.

Next