Uj Kelet, 1927. október (10. évfolyam, 221-242. szám)
1927-10-01 / 221. szám
S.irkesztőség, kiaddvvatal ás nyomda: 9 itt«forozsvár,StB*ron 1« Fap (Brosui-utca) 10. Telefon: Szerk. és kiadóhivatal 977 t*. N. as.-----------2-28 Igyac szám ár« pályaj Iraron és vidéken 5 lei á ^restben Is 5 le] 1827 október 1 Szombat Cenzurat: Sieti. I Cluj-Kolozsvár * X évfolyam * 221 szám I £2aaaUB8E9BBBflHS&aGB&9EMK8BKS3£8K£ ■■■■■■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre — m*** - -negyedévre — hónapra — Csehszlovákiában Egy hónapra Egyes szám ■ — 1150 - 600 — 32 — 11 Ck 40-_3*-5688 Tisri 5 Dilemmák és kérdőjelek — Külpolitikai figyelő — A francia külpolitika korifeusai, akarva, nézi akarva, a mesebeli hős szerepére vállalkoztak, aki, hogy elnyerhesse a tündér király leányának boldogító kezeit, három emberfeletti csodát kellett végrehajtania. A mesebeli hősnek, úgy látszik, megérte a csodák végrehajtása a mindig problematikus értékű tündérkisasszony kezét, kérdés azonban, hogy a francia politikusokban lesz-e elég romantika és könnyedség ahhoz, hogy a tündéri házért és vagyonért, amelyet ezúttal a békebeli orosz adósságok reprezentálnak, végrehajtsa azokat a feltételeket, amelyeket az oroszok előírnak az üdvözítő aranyak fejében. Kétségtelen, hogy a francia külpolitika matadorjainak e pillanatban egyáltalán nem irigylésre méltó a helyzetük. Míg egyfelől a pénzéhes rentier, a tőkés kispolgárság Karpagon szenvedélyével álmodozik a visszaguruló rubelekről, amelyeket annak idején jó kamat fejében adott kölcsön a cári Oroszországnak, másfelől az orosz feltételek olyan eszközöket akarnak kicsavarni a polgári Franciaország kezéből, amelyeknek akceptálása, főleg katonai értelemben, mélyen megrendítené a francia imperializmus féltve őrzött presztízsét. Oroszország ugyanis — többek között — a legszigorúbb semlegességet kéri Franciaország részéről a maga számára biztosítani, abban az esetben, ha bármilyen más állammal háborúba keverednék, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy nagyon is aktuális orosz-angol mérkőzés esetén Franciaország nem állhatna Anglia oldala mellé s a Franciaország járszalagján járó kisállamok, mint Lengyelország és Csehszlovákia, teljesen izoláltan maradnának egy orosz háború esetén. Márpedig nyilvánvaló, hogy az Oroszország által felvetett követeléseknek nagyon is súlyos természetű hátterük van. Oroszországnak az a nem is nagyon leplezett szándéka, hogy alkalomadtán beleavatkozzék a szomszédos kisállamok belügyeibe s a szovjet-imperializmus zászlóit meghordozza ezen összetiport kisállamok romjain. Franciaország pedig e bekövetkezhető eseményeknek ódiumát nem vállalhatja, annál is inkább nem, mert saját határain belül is halálos küzdelmet folytat az egyre agresszívebb kommunista hatalmi törekvések ellen. Viszont — s ez a dilemma lényege — a francia kispolgár, minden hazafisága s minden félelme ellenére a kommunizmustól, nem tudja mindaddig nyugodtan álomra hajtani fejét, amíg a cári Oroszországba gurult rubelek vissza nem sompolyognak dagadó zsebébe s meg nem javítják pocakrekordját, amely a háborús években és a háborús évek után a nemzetközi versenyben kissé hátramaradt. Valóban a francia politikusok nagy dilemmában vannak, helyzetük nem irigylésreméltó, mert egyfelől a kispolgár szeme tapad reájuk kérő és könyörgő tekintettel, másfelől John Bull komor pillantása, mely ködös és fagyasztó, mint London homálya s az angol géniusz fagyasztó hidegséggel telitett szelleme. * A francia dilemma mellé Magyarország egy csomó kérdőjelet biggyesztett a kíváncsiskodó politikusok, szkeptikusok és történetbúvárok gondolatai után. A kérdőjelek aktualitását a Paleologue-affér teremtette meg, azzal a jegyzékkel, amelyet az 1920-iki magyar kormány állítólag nem kapott meg, de állítólag mégis megkapott. Az egész ügy tegnap még rendkívül homályos volt s a leglehetetlenebb kombinációkra adott alkalmat, ami nem is csoda, hiszen tegnap még nem ismertük a Paleologuejegyzék teljes szövegét. Mára azután a tegnap még zavaros jellegű kérdőjelek egyszerre a szkepszis kérdőjeleivé alakultak át s bár a kérdőjelek nem tűntek el, mégis egészen pozitiven tudjuk, hogy miről van szó. Az, hogy Paleologue kormánya nevében területi engedményeket ajánlott fel az akkori Magyarországnak, ma már nem aktuális s így nem is nagyon érdekkeltő. Befejezett tények előtt állunk, amelyeket sem nem illő, sem nem praktikus dolog feszegetni. Ami részünkre még ma is érdekes az egykori francia követ jegyzékéből: azok a feltételek, amelyek mellett a francia kormány ezeket az engedményeket megtette volna. Ezek a feltételek : általános politikai amnesztia, a kurzuskormányzat likvidálása és helyette egy demokratikus éra megteremtése, stb. stb. voltak és ezekből a satöbbiekből egyszerre világossá lesz előttünk, hogy az akkori magyar kormány miért nem kapta meg Paleologue jegyzékét. És megértjük azt is, hogy a magyar közvéleményben miért vet olyan nagy hullámot a Paleologueügy, miért burkolóznak titokzatos hallgatásba és dodonai kijelentésekkel miért élnek az akkori idők vezető politikusai, mint Simonyi- Semadam és Praznovszky, volt követ. *z Anglia fáradhatatlan. Az elmúlt év külpolitikai sikertelenségei, a szovjetellenes front megalkotásának hiábavalósága egyre inkább kényszerítik arra, hogy más terrénumokon biztosítsa hatalmi pozícióit s még ki nem aknázott politikai eshetőségekkel bástyázza körül jól felfogott érdekeit. Ezen manőverei során most egy földközi-tengeri antant megalkotásának gondolatáig jutott el, amely minden bizonnyal sikerülnie is fog neki, mert ismert okosságával olyan államokat próbál belevonni hatalmi szférájába, amelyek egész szellemi, kulturális és politikai adottságuknál fogva e pillanatban szinte predesztinálva vannak a kalandor-imperialista politikára s amelyek megfelelő konc fejében szívesen sütkéreznek az angol presztízs napsugara alatt. Spanyolországról, a fascista Olaszországról s az operett-forradalmak megrendezésében nagy jártasságra szert tett Görögországról van szó, mely államok belső szociális nyugtalanságaikat és politikai láztüneteiket szívesen gyógyítgatják gyarmati kalandokkal, imperialista csinadrattákkal és presztízs kirándulásokkal. Mindez a brit lobogó védelme alatt a konszolidációnak némi látszatával lesz fémjelezve . Anglia jól tudja, hogy e fémjelzés fejében ő csak jól járhat, kitűnő üzletekre tehet szert, hiszen bármelyik pillanatban mozgósíthatja a három államok bármelyikét veszélyeztetett érdekeinek védelmére. Amelyek pedig nagyon számosak. (I.) Anglia nagy idegességgel figyeli az orosz-francia tárgyalásokat Az oroszok feltételei London, szept. 30. A „Daily " Teegraph“ diplomáciai tudósítója a francia-orosz tárgyalásokról, melyek a napokban kezdődtek el konkrét formában, hosszabb cikkben számol be. A tárgyalások alapját az orosz cári adósságok visszafizetésére irányuló javaslatok képezik,melyeknek ellenében Oroszország három feltételt állított fel a francia kormánnyal szemben. A megkötendő semlegességi szerződés szerint Franciaország köteles volna a legszigorúbb semlegességet tanúsítani minden háborúban, mely Oroszország és egy másik állam között ritör, kivéve, ha orosz-lengyel háborúról van szó. Franciaországnak formálisan is el kell ismernie a jelenlegi orosz határokat és kötelező ígéretet kell tennie arra nézve, hogy Oroszországgal szemben mindennemű megtorló rendszabálytól, mint a blokád és a bojkott, tartózkodni fog. Szó van arról is, hogy egy vegyes francia-orosz egyeztető bizottságot alakítanak a vitás kérdések eldöntésére. Angol részről a francia orosz tárgyalásokat nagy idegességgel és idegenkedéssel figyelik. Páris, szept. 30. Az „Agence Radio“ értesülése szerint Herbette újra figyelmeztette Csicserint arra a legutóbbi közlésre, melyben Rakovszki visszahívásának fontosságát hangsúlyozta. Nagy pompával ülik meg Hindenburg 80. születésnapját (Berlin, szept. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Hindenburg elnök 80. születésnapjának porgramját most már véglegesen megállapították. Vasárnap délben a berlini Stadionban 40.000 berlini iskolásgyermek ünnepli az elnököt. Az elnöki palotától a Stadionhoz vezető 10 kilométeres útvonalon a különbözőbbnél különbözőbb szervezetek állanak sorfalat. Szombaton, októberb én az elnök a Hindenburg-bizottságot fogadja, amely jelentést tesz a hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésére alapított Hindenburg-alap bevételeiről és a bevételek felosztásáról. Az elnök ezután a volt frontharcosok szövetségének deputációját fogadja. Este az elnöki palota előtt zenés takarodó lesz. Vasárnap reggel elsőnek a birodalmi kormány, a birodalmi hatóságok képviselői és a tartományi kormányok elnökei tisztelegnek az elnöki palotában. Ezt követően Hindenburg a berlini diplomáciai testvit i doyenjét, Pacelli pápai nunciust fogadja, majd a birodalmi gyűlés, a porosz tartománygyűlés és a városi tanács küldöttsége adják át szerencsekívánatunkat. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka a német kertészszövetség virágokkal diszíti föl az elnöki palotát, ajándékképen a birodalmi elnöknek. Hindenburg elnök 80. születésnapja alkalmával — mint ismeretes — nagyszabású amnesztia van készülőben. Az esti lapok értesülése szerint, az amnesztia elsősorban azokra fog kiterjedni, akiket az 1923. évi középnémetországi és hamburgi zavargásokban való részvétel miatt ítéltek hosszabb börtönbüntetésre. Amnesztiában fognak részesülni többek között Max Hölz is, akit annak idején életfogytiglani fegyházra ítéltek. Az amnesztiarendelet úgy a jobb-, mint a baloldali szélsőséges elemekre kiterjed. Hogy hányan kapnak amnesztiát, egyelőre még meglehetősen bizonytalan. A lapok szerint a kegyelemben részesültek száma 80 és 200 között fog mozogni. — A francia minisztertanács programja. Parisból jelentik: Rambouilletben ma délelőtt összeült a francia minisztertanács Doumergue elnökletével. Briand ismertette a genfii konferencia eredményeit, majd Bokanovszki a franciaamerikai vámtárgyalásokról referált. A minisztertanács 6 hónapra megújította Steeg marokkói megbízását, azután pedig az orosz tárgyalásokkal foglalkozott, anélkül, hogy ebben az ügyben kommünikét adtak volna ki.