Uj Kelet, 1927. november (10. évfolyam, 243-268. szám)

1927-11-17 / 257. szám

2 Mr. Dempsey még nem döntött Szolgáljon minden politikus megnyugvására, hogy még Dempsey úr sem döntött, tehát nekik sem kell elsietniük a döntést, hogy összehívják, vagy ne hívják-e öss­ze a leszerelési konferenciát. Dempsey úr nem döntött afölött, hogy elfog­lalja-e a romolai polgármesteri széket, vagy ne foglalja el. Hát bizony, ez a késedelem nem szép Dempsey­ úrtól, aki tudhatná, hogy a romolai pol­gárok jóléte és erkölcsi intaktsága az ő dicsőség­ben megereszkedett bicepszeire épül, vagy szeretne felépülni. A romolai polgárokkal szemben ez csaknem illegalitás-számba megy, akik szeretnének bevonulni a világtörténelembe. S hogy bevonulhassanak, ehhez szükségük van a Dempsey boxbajnoki glóriájára. Ama glóriára, mely korunk egyetlen fényessége és sugarával bevilágít a sötétségnek mindama zugaiba, ahol a szellem föld alá kényszerítő« munkásai abszurd álmokat kergetnek . . . Már volt egy korszak az emberiség történeté­ben, amikor az erős izmok voltak az állam ama talpkövei melyekre a hatalom és igazság épülete nehezedett. Spárta és a spártai korszak világa volt ez, nyilt és őszinte világ: katonai célokért hevülő, defenzív szellem töltötte el. Ám Spárta mellett, mint az egész emberiséget bevilágító üstökös ragyo­gott fel Athén, a hellén derű, életimádat és filo­zófia otthona, amelynek szépsége és tisztasága még ma is nosztalgiával tölti el egynémely ember szívét. És Athén mellett Spárta hamarosan el­homályosult, annak ellenére, hogy Spárta a test­kultúrát inkább az egészség és harmónia kedvéért űzte, mint a brutalitásért. Ezzel szemben a mai Amerika se nem Spárta, se nem Athén, se e kettőnek szintézise. Amerika és az ő Dempseyje, akit néhány rúgással Tunney letaszított a dicsőség ormáról: a naiv brutalitás hazája, az ipari, erkölcsi és kulturális dempseyz­­musé, ahol a kvalitás helyét minden vonalon győze­delmesen foglalja el a kvantitás kultusza.­­• Ám kár volna, sőt illegalitás kizárólag Ameri­kát vádolni meg mindezzel. Ha Erópa politikai, társadalmi és kulturális életében is óriási lendü­lettel tör előre a dempseyzmus szelleme. A box­bajnoki világfelfogás, mely szerint az a kiválóbb, a tömegek bizalmára legméltóbb, aki frissebb a rúgásban, könyörtelenebb a harcmodorban, ele­venebb a könyörtelenségben, akár politikai, akár társadalmi, akár pedig kulturális vonatkozásban. Fascizmus, faj­védelem: mindezek a dempseyzmus állampolitikai revelációi, melyek még az úgynevezett demokratikus államokban is a küzdelmek motorikus hajtóerői, a demagógia és a legalantasabb tömeg­szenvedélyek kiszolgálói, a „panem et circenses“ történelmi rekonstrukciója. Az, hogy Dempseyt, a boxbajnokot h­ívták meg egy amerikai város polgármesteri székébe, szokat­lan, de nem elszigetelt jelenség. Egy kis szimboli­kus túlzással nyugodtan állíthatjuk, hogy Európa igen sok országában, nem csak a városok, de a kormányok élén is, boxbajnokok állanak, akik az egykoron elengedhetetlen feltételként megkívánt szellemi képzettség és magasabbrendűség helyett csupán a szellemi, vagy hatalmi boxolás fölényével rendelkeznek, igaz, a hozzájuk hasonló és hozzájuk méltó tömegek tapsai mellett, — mert hiszen a tömegek még ma is rabjai annak a brutalitásnak hódoló fetisizmusnak, mely annyira igazolja, hogy az emberiség mily kevéssé távolodott el ősi és eredendő primitívitásától.* Dempsey polgármesterjelöltté való avanzsálása a spengleri elmelét egy darab igazolása. Spártai reneszánsz Athén reneszánsza nélkül. A szellem végleges letaszítását jelenti trónjáról, mely — a tizennyolcadik és tizenkilencedik század elején úgy látszott — megingathatatlanul áll talapzatán. A gépipari termelés és pilóta-mithológia mellé a demo­krácia gyakorlati értelmezésének mikéntjeként rög­zíthetjük meg a nagy eseményt: egy emberi közös­ség szellemi, jóléti, közigazgatási irányítását Dempsey kezébe óhajtják letenni Romola város polgárai, aki­nek minden kvalitása izmainak túltengő kvantitásán nyugszik. íme : az izom és rúgás zsenialitás, mint a pol­gári jólét garanciája, mint a korszellem spont­án megnyilatkozása... . * ÚJ KELET Csütörtök, 1027 november 1­/ Hárlsbadi porcellán Ebédlőszerviz 960'— Kávésszerviz 360'— Üvegszerviz 336'— FISCHER üUEfluduar, Cluj Valamikor, ábrándosabb korokban az ambiciózus fiatalok azért tanultak, virrasztanak és nyomorog­tak, hogy tudásukat majdan embertársaik szolgála­tára bocsássák. A karrierek a szellemi kiválóságtól függtek, legalább is az esetek ötven százalékában. Romola városa fátyolt térít a múltra, új utakat szab az érvényesülésnek, a vezérségnek, a ráter­mettség kritériumainak. Romola az agytekervények helyett a bicepszek uralmát hirdeti. S talán jól is teszi ezt, hiszen csak egy jelentéktelen biológiai eltolódásról van szó. Ezért pedig nem érdem­i nagy lármát csapni. Az egész ügyben végeredményben csak az a jelentős és elcsodálkoztató motívum, hogy Dempsey úr még nem nyilatkozott. Ebben a szerénységben van egy kis amerikai íz. Ha Dempsey úr Európá­ban élne, már régen nyilatkozott volna. És pedig igenlő szavakkal. Salamon László Ausztria két év múlva csatlakozik Németországhoz Paris november 16. Az „Echo de Paris“ jelentése szerint Ausztria és Németország egye­sülését két év múlva fogják kimondani, mert mindkét fél még nem tartja egészen elérkezettnek erre az időt. A két évet az egyesülés jogi és közigazgatási előkészítésére fogják felhasználni, azután Genfből kérni fogják a csatlakozás megengedését. & MAGYAR SZÍNHÁZ Csütörtök nov. 17. 872-kor Vasárnap nov. 20. 6-kor Péntek nov. 18. 8V0-kor Newyorkban 2500 előadást ért meg. Énekek, táncok. Szombat nov. 19. Sb^-kor Az amerikai alkohol-csem­pészés izgalmas képei. — Hétfő 110V. 21. SV^kor A romániai cionista szervezetek legfőbb tanácsának ülése Az elmúlt napokban ült össze Bukarestben a romániai cionista szervezetek legfőbb tanácsa. Az ülésen a következők vettek részt: Adolf Bernhardt, dr. I. Niemerower, dr. H. Brezis a regáti szervezet képviseletében, dr. Kohn Hillel, dr. Marton Ernő és Weinberger Nándor az erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség képviseletében, Berland As Torkanowsky a beszarábiai cionista szervezet kiküldöttei, vala­mint Wiznitzer, prof. I. Silberbuschi és dr. M. Rei­­fel a bukovinai cionista szerv­szet képviseletében. A tisztújító gyűlés egyhangúi­g Adolf Bernhardt nagyiparost választotta meg a tanács elnökévé, míg annak főtitkára dr. A. Mivashan lett. A cionista szervezetek legalizálásának kérdésé­ben a gyűlés a következő határozatot hozta: A legfelsőbb tanács szükségesnek tartja és belátja annak f­itosságát, hogy Romániában a cionista tevéke­nység m­inél szélesebb alapon törvényes el­ismerést nyerjen Ennek érdekében megbízza az elnökségett, hogy december végéig szerezzen a kor­mány­tól a cionista tevékenység érdekében szóló nyilatkozatot. Kérje ki egy jogi szakértőkből össze­­állí­ló bizottság véleményét azon referátumok kér­dés­ein, amelyeket a különböző országrészek cionista szervezetei terjesztettek elő az illető országrész helyzetéről. A referátumok tekintetében minden egyes országrészben ki kell kérni egy jogi szakértő előzetes véleményét. A legfőbb tanács által foga­­natosítandó minden intervenció csakis a jogszakértők bizottságának véleménye alapján történhet. A kor­­mány előtt az elnök és a főtitkár reprezentálja a legfőibb tanácsot, amely fontosabb kérdésekben ki fo­rja kérni az adott pillanatban Bukarestben tar­tózkodó összes tanácstagok véleményét is. Kimondotta az értekezlet, hogy az egyes ország­részi szervezetek ki fogják cserélni egymás között az élükön álló végrehajtóbizottságok üléseiről szóló jegyzőkönyveket, valamint a helyi csoportokhoz inté­zett körleveleket. Minden hivatalos cionista sajtóor­gánum külön rovatban fogja közölni a többi ország­részek cionista híreit, amelyeket a főtitkár útján fognak megkapni. Ugyancsak a főtit­kár feladata az, hogy a sem cionista sajtót is informálja a cionista munkáról. A külföld infuralá­­sára szolgáló nagy sajtóiroda kérdését a legfőbb tanács központi iro­dájára bízták. Végül az értekezlet megállapította dr. Chaim Weizmann professzornak, a cionista világszervezet rövidesen Romániába érkező elnöké­nek a különböző városokban történő látogatási pro­gramját.. Weizmann bukaresti tartózkodása idején a legfőbb tanács ismét összeül. Ez az öles többek között a négy országrész Tarbut egyesületeinek egységesítési kérdésével is fog foglalkozni.

Next