Uj Kelet, 1927. november (10. évfolyam, 243-268. szám)
1927-11-17 / 257. szám
2 Mr. Dempsey még nem döntött Szolgáljon minden politikus megnyugvására, hogy még Dempsey úr sem döntött, tehát nekik sem kell elsietniük a döntést, hogy összehívják, vagy ne hívják-e össze a leszerelési konferenciát. Dempsey úr nem döntött afölött, hogy elfoglalja-e a romolai polgármesteri széket, vagy ne foglalja el. Hát bizony, ez a késedelem nem szép Dempsey úrtól, aki tudhatná, hogy a romolai polgárok jóléte és erkölcsi intaktsága az ő dicsőségben megereszkedett bicepszeire épül, vagy szeretne felépülni. A romolai polgárokkal szemben ez csaknem illegalitás-számba megy, akik szeretnének bevonulni a világtörténelembe. S hogy bevonulhassanak, ehhez szükségük van a Dempsey boxbajnoki glóriájára. Ama glóriára, mely korunk egyetlen fényessége és sugarával bevilágít a sötétségnek mindama zugaiba, ahol a szellem föld alá kényszerítő« munkásai abszurd álmokat kergetnek . . . Már volt egy korszak az emberiség történetében, amikor az erős izmok voltak az állam ama talpkövei melyekre a hatalom és igazság épülete nehezedett. Spárta és a spártai korszak világa volt ez, nyilt és őszinte világ: katonai célokért hevülő, defenzív szellem töltötte el. Ám Spárta mellett, mint az egész emberiséget bevilágító üstökös ragyogott fel Athén, a hellén derű, életimádat és filozófia otthona, amelynek szépsége és tisztasága még ma is nosztalgiával tölti el egynémely ember szívét. És Athén mellett Spárta hamarosan elhomályosult, annak ellenére, hogy Spárta a testkultúrát inkább az egészség és harmónia kedvéért űzte, mint a brutalitásért. Ezzel szemben a mai Amerika se nem Spárta, se nem Athén, se e kettőnek szintézise. Amerika és az ő Dempseyje, akit néhány rúgással Tunney letaszított a dicsőség ormáról: a naiv brutalitás hazája, az ipari, erkölcsi és kulturális dempseyzmusé, ahol a kvalitás helyét minden vonalon győzedelmesen foglalja el a kvantitás kultusza.• Ám kár volna, sőt illegalitás kizárólag Amerikát vádolni meg mindezzel. Ha Erópa politikai, társadalmi és kulturális életében is óriási lendülettel tör előre a dempseyzmus szelleme. A boxbajnoki világfelfogás, mely szerint az a kiválóbb, a tömegek bizalmára legméltóbb, aki frissebb a rúgásban, könyörtelenebb a harcmodorban, elevenebb a könyörtelenségben, akár politikai, akár társadalmi, akár pedig kulturális vonatkozásban. Fascizmus, fajvédelem: mindezek a dempseyzmus állampolitikai revelációi, melyek még az úgynevezett demokratikus államokban is a küzdelmek motorikus hajtóerői, a demagógia és a legalantasabb tömegszenvedélyek kiszolgálói, a „panem et circenses“ történelmi rekonstrukciója. Az, hogy Dempseyt, a boxbajnokot hívták meg egy amerikai város polgármesteri székébe, szokatlan, de nem elszigetelt jelenség. Egy kis szimbolikus túlzással nyugodtan állíthatjuk, hogy Európa igen sok országában, nem csak a városok, de a kormányok élén is, boxbajnokok állanak, akik az egykoron elengedhetetlen feltételként megkívánt szellemi képzettség és magasabbrendűség helyett csupán a szellemi, vagy hatalmi boxolás fölényével rendelkeznek, igaz, a hozzájuk hasonló és hozzájuk méltó tömegek tapsai mellett, — mert hiszen a tömegek még ma is rabjai annak a brutalitásnak hódoló fetisizmusnak, mely annyira igazolja, hogy az emberiség mily kevéssé távolodott el ősi és eredendő primitívitásától.* Dempsey polgármesterjelöltté való avanzsálása a spengleri elmelét egy darab igazolása. Spártai reneszánsz Athén reneszánsza nélkül. A szellem végleges letaszítását jelenti trónjáról, mely — a tizennyolcadik és tizenkilencedik század elején úgy látszott — megingathatatlanul áll talapzatán. A gépipari termelés és pilóta-mithológia mellé a demokrácia gyakorlati értelmezésének mikéntjeként rögzíthetjük meg a nagy eseményt: egy emberi közösség szellemi, jóléti, közigazgatási irányítását Dempsey kezébe óhajtják letenni Romola város polgárai, akinek minden kvalitása izmainak túltengő kvantitásán nyugszik. íme : az izom és rúgás zsenialitás, mint a polgári jólét garanciája, mint a korszellem spontán megnyilatkozása... . * ÚJ KELET Csütörtök, 1027 november 1/ Hárlsbadi porcellán Ebédlőszerviz 960'— Kávésszerviz 360'— Üvegszerviz 336'— FISCHER üUEfluduar, Cluj Valamikor, ábrándosabb korokban az ambiciózus fiatalok azért tanultak, virrasztanak és nyomorogtak, hogy tudásukat majdan embertársaik szolgálatára bocsássák. A karrierek a szellemi kiválóságtól függtek, legalább is az esetek ötven százalékában. Romola városa fátyolt térít a múltra, új utakat szab az érvényesülésnek, a vezérségnek, a rátermettség kritériumainak. Romola az agytekervények helyett a bicepszek uralmát hirdeti. S talán jól is teszi ezt, hiszen csak egy jelentéktelen biológiai eltolódásról van szó. Ezért pedig nem érdemi nagy lármát csapni. Az egész ügyben végeredményben csak az a jelentős és elcsodálkoztató motívum, hogy Dempsey úr még nem nyilatkozott. Ebben a szerénységben van egy kis amerikai íz. Ha Dempsey úr Európában élne, már régen nyilatkozott volna. És pedig igenlő szavakkal. Salamon László Ausztria két év múlva csatlakozik Németországhoz Paris november 16. Az „Echo de Paris“ jelentése szerint Ausztria és Németország egyesülését két év múlva fogják kimondani, mert mindkét fél még nem tartja egészen elérkezettnek erre az időt. A két évet az egyesülés jogi és közigazgatási előkészítésére fogják felhasználni, azután Genfből kérni fogják a csatlakozás megengedését. & MAGYAR SZÍNHÁZ Csütörtök nov. 17. 872-kor Vasárnap nov. 20. 6-kor Péntek nov. 18. 8V0-kor Newyorkban 2500 előadást ért meg. Énekek, táncok. Szombat nov. 19. Sb^-kor Az amerikai alkohol-csempészés izgalmas képei. — Hétfő 110V. 21. SV^kor A romániai cionista szervezetek legfőbb tanácsának ülése Az elmúlt napokban ült össze Bukarestben a romániai cionista szervezetek legfőbb tanácsa. Az ülésen a következők vettek részt: Adolf Bernhardt, dr. I. Niemerower, dr. H. Brezis a regáti szervezet képviseletében, dr. Kohn Hillel, dr. Marton Ernő és Weinberger Nándor az erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség képviseletében, Berland As Torkanowsky a beszarábiai cionista szervezet kiküldöttei, valamint Wiznitzer, prof. I. Silberbuschi és dr. M. Reifel a bukovinai cionista szervszet képviseletében. A tisztújító gyűlés egyhangúig Adolf Bernhardt nagyiparost választotta meg a tanács elnökévé, míg annak főtitkára dr. A. Mivashan lett. A cionista szervezetek legalizálásának kérdésében a gyűlés a következő határozatot hozta: A legfelsőbb tanács szükségesnek tartja és belátja annak fitosságát, hogy Romániában a cionista tevékenység minél szélesebb alapon törvényes elismerést nyerjen Ennek érdekében megbízza az elnökségett, hogy december végéig szerezzen a kormánytól a cionista tevékenység érdekében szóló nyilatkozatot. Kérje ki egy jogi szakértőkből összeállíló bizottság véleményét azon referátumok kérdésein, amelyeket a különböző országrészek cionista szervezetei terjesztettek elő az illető országrész helyzetéről. A referátumok tekintetében minden egyes országrészben ki kell kérni egy jogi szakértő előzetes véleményét. A legfőbb tanács által foganatosítandó minden intervenció csakis a jogszakértők bizottságának véleménye alapján történhet. A kormány előtt az elnök és a főtitkár reprezentálja a legfőibb tanácsot, amely fontosabb kérdésekben ki forja kérni az adott pillanatban Bukarestben tartózkodó összes tanácstagok véleményét is. Kimondotta az értekezlet, hogy az egyes országrészi szervezetek ki fogják cserélni egymás között az élükön álló végrehajtóbizottságok üléseiről szóló jegyzőkönyveket, valamint a helyi csoportokhoz intézett körleveleket. Minden hivatalos cionista sajtóorgánum külön rovatban fogja közölni a többi országrészek cionista híreit, amelyeket a főtitkár útján fognak megkapni. Ugyancsak a főtitkár feladata az, hogy a sem cionista sajtót is informálja a cionista munkáról. A külföld infuralására szolgáló nagy sajtóiroda kérdését a legfőbb tanács központi irodájára bízták. Végül az értekezlet megállapította dr. Chaim Weizmann professzornak, a cionista világszervezet rövidesen Romániába érkező elnökének a különböző városokban történő látogatási programját.. Weizmann bukaresti tartózkodása idején a legfőbb tanács ismét összeül. Ez az öles többek között a négy országrész Tarbut egyesületeinek egységesítési kérdésével is fog foglalkozni.