Uj Kelet, 1928. február (11. évfolyam, 25-49. szám)

1928-02-01 / 25. szám

Sa­nto, 1*29 feb­ d' I ÚJ KELET Öt diákot felmentettek négyet pedig 2­2 hónapra ítéltek a mai hadbíró­sági tárgyaláson A a védők szerint zsidó templomot lerombolni nem bűn, hiszen a francia forradalomba is romboltak templomokat .Clu­s-Kolozsvár, január 31. Az Új Ke­­let tudósítójától.­ Ma délelőtt 9 órakor vet­te kezdetét a kolozsvári hadbíróságon kilenc bukaresti diák főtárgyalása, aki­ket a rombolásokban való részvétel vád­jával sorolt a részben már elítélt, rész­ben pedig még mindig vizsgálati tag­ságban élő tettesek mellé a hat­­á­i végzés. A hadbíróság az óriási érdeklő­désre valő tekintettel a kaszárnya egyik legnagyobb termet választotta ki a tár­gyalás színhelyéül, amely már a kora reggeli órákban zsúfolásig telt meg ér­deklődőkkel, annak ellenére, hogy a ka­tonai ügyészség rendeletére a kaszár­nyába való bejutást hihetetlenü­l megne­hezítették. A kaszárnya kapuja előtt fegyveres járőr tartóztatta fel a diákokat, sőt az újságíróknak is speciális belépő­jegyet kellett kérniök, hogy a tárgyaláson résztvhessenek. A nézők javarésze a tárgyalásra beidézett tanúkból, újság­­írókbó­l, az ezred katonatisztjeiből, a vádlottak hozzátartozóiból és a védőkből átlót! , * Vádlottak és védők A vádlottak padján Omat Alexandru, Papeliu Ioan, Ghitulescu Joan, Cantu­­avare O. Victor, Tace Pavel, Priziceanu Adelina, Pelicuda Tase, Toma V. Vasi­le és Manate Dumitru foglalnak helyet Valamennyien jólöltözött, részben diák­sapkás fiatalemberek, egyik sem töltötte be a huszonkettedik életévét. A védők j6­­száré fentartott asztal mellett hosszú sorban foglalnak helyet a többi diáksár­­g,válásokból is jól ismert antiszemita ügyvédek, élükön Zelea Andreanuval, ki a bejelentett Cuza professzor és Mota diákvezér nélkül érkezett meg tegnap hajnalban Kolozsvárra. A nemzeti ruh­á­­ba öltözött fiatalember ideges, szangvi­­nikus ember benyomását kelti, türelmet­len mozdulatokkal kíséri a tárgyalás le­folyását A védők között foglal helyet Catuneanu professzor is, a kolozsvári egyetem tanára. Mellettük Pop Valér, dr. Jiralit Helen, dr. Georgescu Mirea, dr. Popescu Flórin ügyvédek és néhány fiatal jogász ülnek. Ez utóbbiakat a diákszövetség delegálta kollégáik védel­mére. A vádirat és a vádlottak vallo­másai A hadbíróság jegyzője felolvassa a vádiratot, amely azt állítja, hogy a ki­lenc vádlott vezetője volt Kolozsváron a tüntető diáktömegnek. A diákok nagy ré­szét a kolozsvári állomáson tartóztatták le, amint a tömeget izgatták a katonai kordon áttörésére. A kordon áttörése után pedig ők voltak azok, akik a diákságot a kolozsvári utcákon keresztül vezették. A vádirat a rendtörvény idevágó pa­ragrafusainak alkalmazását kéri. A tüntetések vezetésével vádolt diákok tiltakoztak a rájuk rótt bűncselekmények ellen. Priziceanu Adelina diáklány el­meséli, hogy Paceliuval és Toviéval együtt a kolozsvári állomáson tartózko­dott Nagyváradról visszajőve­ és leszállt a vonatról, hogy az állomás szomszéd­ságában, valamelyik borlegában egyék valamit, amikor letartóztatták. Az egyik vádlottat, vallomása szerint, december 7-én este fél nyolc órakor a Széchenyi­­téren tartóztatták le. Ő sem vett részt a rombolásban, egyik barátjától jött, aki­­rel egész délutánját töltötte.. A többi vádlottak is hangsúlyozzák, hogy nem vettek részt a rombolá­okban. A vasúti Perre­non tartózkodtak, nem törték át a gordont és ártatlanul tartóztatták le őket. Letartóztatásukkor valam­ennyiüket a vasúti rendőrkomiszáriátushoz vezet­ték, onnan pedig a hadbíróságra,­­tiz 11 jegyzőkönyvet vettek fel és szabadon bo­csátották őket Kihallgatásuk után há­rom héttel kapták meg Bukarestben a letartóztatási végzést, amelyet szóbeli utasítás alapján egy-egy sziguranca­­detektív teljesített Bukarestben. Kérik felmentésüke! Mit mondanak a tanúk A vád tanújaképen kihallgatják Civra kapitányt, aki a vádlottak nagy részét elővezette. A vasúton letartóztatott diá­kokat a kordon áttörésének pillanatában fogta le és kísérte be a kom­iszár­iátus­hoz. Az ott felvett jegyzőkönyvek alap­ján emlékszik neveikre, azonban arcvo­násaikra már nem emlékszik. Ciuca után a mentő tanúk sorakoztak fel, akik kö­zött érdekes vallomást adott néhány ka­tonatiszt Ezek a diákzavargások óraiban a vasúton tartózkodtak és megakadályoz­ni igyekeztek a diákoknak a városba való behatolását. Egyikük sem látta hogy a vádlottak padján ülő diákok sze­mély szerint vettek volna részt a kin­dönt megrohamozó attakban. Különösen érdekes Luciv tüzérhadnagy vallomása aki mint mentő tanú súlyos ellentmm­on­dásokba keveredett. Elmondta, hogy je­len volt akkor, amikor pirzeciani d­ák lányt Paveliuval és még egy társával együtt letartóztatták és a komiszáriátus­hoz kísérték. Nem látta, hogy a vádlot­tak részt vettek volna valamelyes tör­vénytelen aktusban. Zbarcea elnök: Hol tartóztatták le a diákokat, a kordonon kívül, vagy belül? Tanú: A kordonon kívül. Itt a védők tiltakozva kiáltanak köz­be, bizonyítani akarják, hogy a diákot nem mentek át a kordonon. Az ügyész tiltakozik a védők közbeszólásai ellen Suciu további vallomásában ellenmmon­dásai során megtagadja egyik előtte be­szélő tanúnak vallomását, hogy Paveliu, a hatóság megverte, hogy az orra vérez­ni kezdett Zbarcea. Tátt­a, hogy Paveliu vérzett. Tanú: Mikor bejött a komiszáriálus­hoz, borzas volt a haja. A védők újabb tiltakozása követke­zett. Suciu befejezte tanúvallomását, az után több mentőtanyt ha­llga­tak még ki Stefanescu nagyváradi középiskolai igaz­gató bizonyítja, hogy Pelicuda Tase­­kit nála szállásoltak el Váradon, a rom­bo­lások ideje alatt ki sem mozdult a ház­ból, csak a tanú kíséretében. Érdeke vallomást tesz egy diáklány is, aki tor és őszintének látszó vallomásában igyekezett diáktársait védeni. Negulescu kapitány, mint a vdd tanúja Zbartica főhadnagy, királyi ügyész elégtelennek tartja a tanú vallomásokat és kéri Negulescu kapitány hadbíróság­ ügyész kihallgatását, aki a zavargásoi i­deje alatt az állomáson tartózkodott Negulescu ugyanis Statescu menesztett rendőrprefektussal a karhatalmat diri­gálta a rombolások idején és így auten­tikus tudomásai vannak az események­ről Negulescu vallomásában elmondta a vonatok érkezésének, a fékek leszerelésé­nek és a kordon áttörésének történetét, s vádlottak személyére vonatkozó nyilat­kozatokat azonban nem tud adni, mert csak félhatig volt az állomáson, amikor is a diákoknak sikerült keresztül fintol­niuk a kordonon. Így nem is lehetett je­len a diákok letartóztatásánál, amely­­ csak egy órával a kordon áttörése után történt. A vád képviselője kérte ezenkívül Tes­­pu ezredes kihallgatását is, aki a­zonban nem volt jelen. A tárgyalást délután há­romkor folytatták. A vádbeszéd A délutáni tárgyalást Zbartk­a főhad­­nagy-hadbíró ügyész felszólalása trys­­í­totta meg, aki vád­beszédében kijelentette, hogy a bíróságnak egy rombolásokra szövetkezett egyes­ület által véghezvitt cselekedetekről kell döntetnie. Ez a szer­vezet, amelynek tagjai nagyrészt a diá­kok közül kerültek ki, Nagyváradon­ Bánffyhunyadon és Kolozsváron köz­rend elleni cselekedeteket vitt végr­e és ezáltal tetemes erkölcsi és anyagi kárt okozott az ország zsidó lakosságának- A rombolások főtetteseit nem lehetett In­dekin­teni és ezért azokat kellett perbe­ fogni, akik a romb­olásoki ideje alatt a romboló tömeggel együtt tartottak és együtt zajongtak a tüntetőkkel. Erre vonakozólag a rendtörvén­ynek 1. és 14-ik paragrafusai határoznak, amelyek öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést ír­nak elő. A 14-ik paragrafus második szakasza szerint a bűnösök fel nem lel­­hetése esetére azokat mondja ki elíté­lendőknek, akik a zavargások idején a színhelyen tartózkodtak. Kéri a vádlot­tak ezen­ paragrafusok alapján való szi­gorú megbüntetését. Templomot rombolni nem bűn Zbartk­a vádbeszéde után a védőbe­­szédek következtek, amelyeknek során néhány jogilag megkonstruált beszéd­ben, amelyek a tanúk és a vádlottak vallomásai alapján igyekeztek bizonyí­tani, hogy a diákok nem vettek részt a rombolásban, olyan védőbeszédek hang­zottak el, amelyek még a Romániában otthonos antiszemita izgatóbeszédek kö­zött is megdöbbentőek. Elsőnek Mircea Georgescu szólalt fel, aki a tanúvallomások alapján képtelen­nek tartja a királyi üigyész által kért pa­ragrafusok alkalmazását. Utána Bratuné asszony szólalt fel, aki rövid beszédének nagyobb részét arra használta föl, hogy történeti példákkal igazolja azoknak a diákoknak a cselek­ményét, akik a rombolásokat esetleg el­követték. 1903-ban ugyancsak Nagyváradon román-ellenes tüntetések voltak, amelyknek során a románokat le­gyilkolták, lemialomaikat megszent­­ségtelenítették és ezért hiába folya­modtak jogorvoslásért bárhová. Miért akarják akkor elítélni ezeket a diákokat, akik nem tettek más­ mint amit a nagyváradi magyarok és zsidók tettek lend­bak­? Egyébként is a kilenc diák áratlan, amint ezt a tanúvallomá­sok is igazolják. Egy fiatal joghallgató beszéde után George Belenta orvos-kapitány emelke­dett szólásra, akinek gyűlölettől izzó beszéde türhetelett atmoszférát teremtett a zsúfolásig megtelt trágyalóeremben. —Mielőtt rátérnék érdemleges véd­­beszédemre, — mondotta Belenta — meg kell okoljam azt, hogy miért tüntetnek és miért rombolnak össze templomokat a román diákok. A román nemzet fiatal intellektuel­­jeinek ösztönös megnyilatkozá­sa volt ez, egy olyan nép ellen, amely pisz­kot és tolvajlást, meg nemzeti ellen­séget hoz az országra. Kik ezek a zsidók? Mert templomrombo­lásról van szó és pedig a zsinagógák összerombolásáról, ezért az úgynevezett közvélemény fellázadt és tiltakozott. De elfelejtik, hogy mit tettek a zsidók a há­ború alatt. Kezemben van egy könyv, amely felsorolja a zsidóknak a háború alatt véghezvitt cselekedeteit. Ezután a következőket olvassa fel Be­­beula: — ,,A német okkupálás ideje alatt az egyik román községben a zsidók egy német katonatiszt és egy román haza­áruló vezetésével románellenes tüntetést rendeztek. El kell pusztítani ra­mlent, ami a románoknak szent“ — mondták a zsidók és felfeszítették a templom ka­puját behatoltak annak belsejébe és le­­piszkolták Krisztus oltárát. Ezt tették a zsidók. Bűn volt tehát a diákoktól a zsidó templomok leromásolása? De a zsidó templomok lerombolása nemcsak azért nem bűn, mert a zsi­nagóga nem imahely, hanem azért is, mert a zsinagógák a konspiráció gyű­lőhelye is. Ugyanabból a könyvből felolvassa, hogy a háború alatt Vlascában a zsina­gógában összegyűlt zsidók az osztrák­német spionokkal együtt készítették elő a németek bevonu­sát. Nem bűn tehát a zsinagógák összerombolása azok ré­széről, akik ezt végrehajtják. De ezek a diákok még ebben is ártatlanok, amint azt a tanúvallomások igazolják. A jogi dokumentumok alapján irtat­­lanoknak mondott diákok ér­dekében mondott ezen .A tudományos“ vlöbeszéd elhangzása után Statescu ügyvéd emel­kedett szólásr­a: „Ezek a diákok­­ rombolások alatt éljenezték azon,akik let­ irtóztat­ták őket... — A tani,vallomások mindennél job­ban igazoltak, hogy a kilenc vadiv­­ár latlan, felmentésük tehát teljesen indo­kolt Azonban meg kell kérdeznem a hadbíróságot, hogyan lehetséges ez, hogy ezek a diákok a rombolások idején való­sággal éljenezték a hatóságokat Sta­tusén rendőr prefektust, Terpu ezredest, Negulescu kapitányt, Puica rendőiigaz­­gatót? És hogyan lehetséges, hogy az opciók után a rendőri és katonai ható­ságok letartóztatnak a romboid tömeg­ből kilenc személyt- akiket máira a­ vád koronatanúja sem tud azonosítani az általa letartóztatottakkal. A­ hadbíró­ságra vezetik őket, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel és azonnal szabadon bocsát­ják mindann­yiukat, igazolva azt, hogy nincsen terhükre róva a bűncselekmény. És ezeket a diákokat három hét múlva újra lehozák Kolozsvárra, negyven na­pig börtönben tartják őket és azután el­ítélik. Ez az- am­it bűnbak­keresésnek nevezünk. Olyan diákokat bozzanak a hadbíróság elé, akik templomokat rom­­boltak és akiket a­ rombolások közben tartóztattak le. ,,Analógia“ a francia forradalommal Statescu tanulságos és nagyon komoly védőbeszéde után Pop Valér, ismert ko­lozsvári antiszemita ügyvéd szólalt fel, aki azt a csekély történelmi tévedést kö­vette el, hogy a nagyváradi és kolozsvári rombolásokat a francia forradalom alatt történt eseményekkel hasonlította össze. Elmondotta, hogy a világtörténelem fo­lyamán se szeri, se száma azoknak az ideológiáknak, amelyek felekezetek el­pusztítására inspiráltak. Az eg­sz vilá­gon történtek már templom­romlol­ások és nagyon­ különös volna, ha ezr a francia szégyelné fracia mivoltát azért, mert a francia forradalom ideje alatt kerese­tén­y templomokat gya­láztak meg. Egy történelmi megtévesztésről kell itt beszélni és pedig arról, hogy az Ali jó, tiszta és ízletes kenyeret akar,fogyasszon HELLMANN-féle kenyeret. Vigyázzon a HELGÁS jelzésre

Next