Uj Kelet, 1928. február (11. évfolyam, 25-49. szám)

1928-02-05 / 29. szám

Vetárop, I°28 febb‘"ára~ «vagy hasonl az eredmény más isren is. Hogy aki egy ősrégi ,nagy muhtú és szinte páratlan történettel bíró népet ‘ c fv ízlésesnek alig mondható megverőhasonlattal intéz el és ezt az elintézést az élet oly eklatánsan trgcáfolja,hát az nem lehet hivatott irányító szerepre egy más népnél sem, még akkor sem,ha önámítással azt hiszi, hogy annak javát akarja. Az erények egymást fokozhatják, egymással kollisióba sohasem kerülhetnek. Aki nem jó zsidónak, hát az nem lehet jó se magyarnak, se másnak. Ez az igazság, amit az élet napról-napra igazol.És ebben rejtek ennek a nagyon is súlyos ítéletnek tudatos vagy tudatalatti motívumai. Amikor Töreki kioktatja Hatvanyt, aogy csak aljas és hitvány etuber viszi ki a piacra szülői hibáit, hogy ez áll a hazára is, és hogy aki ezt megteszi, lehet annak az országnak az állampolgára, de treni a fia — hát nagy igazságot mondott ezzel, sis ezt mi zsidók kell, hogy legjobban aláírjuk, hiszen lépten-nronton kell küldenünk az ily eljárás ellen. Lássák be a Hatvaniyak és még létező sok társuk ,hogy mi zsidók vérünknél és múltunknál fogva predesztinálva vagyunk alkotásra és nem rombolásra, ellentétek eliminálására és nem azok élesztésére, békére és nem harcra. Mert mi zsidók, más népekben elvegyülve, de soha érettségünkből teljesen ki nem vetkőzve és be nem olvadva, sohase felejtsük el, hogy si dao fadunt idem, non est idem és mi nem tudjuk soha megállapítani, hogy tudat alatt, avagy ösztönösen egy mártíromságra is késő, minden mellékgondolattól mentes hazafi rejlik-e bennünk, avagy világmegváltó gondolatoktól elszédült kozmopolita, aki a világot ugyan nem váltja meg, de országának mindenesetre ártani képes. Íme én ezeket a tanulságokat vontam le ebből az ítéletből. És ezután gondolhatnak az érdekeltek, hogy ebben a túlsúlyos ítéletben a katholikussá lett zsidót vagya zsidóból lett katholikust büntették-e meg. Dr. Pollák Sándor ÚJ KELET Karin Mieka a bukaresti Gra Hotelben (Bucuresti-Bukarest, február 4. Az Új Kelet tudósítójától.. Grand Ilorel 114. grámit szoba. Néhány héttel ele ott Maafiordanhoz kopogtattam be. Most a nagy dán írónő, Karin Michaelis lakik ebben a csinos nőies berendezésű kis szobában, amelyet a hotelokrekeió úgy látszik, decent nőhírességek számára tart fenn. Üde, csengésű hang válaszol a kopogásomra. . — Herein. . (Karin Michtelisnél) ■ Kissé molett, szürkülő hajú, de igen jól konzervált hölgy áll fel a kis portable írógép mellől. Sima, fekete selyem ruha van rajta a nyakában hatamas keleti gyöngysor. Fürgén és rugalmas léptekkel jön elém és acélkék szemeit kérdően szögezi rám. Mikor megtudja, hogyinterjút kérni jöttem nagyon szívélyesen kínál hellyel. Jólelkű, közvetlen, mondhatnám házias, idősebb asszony ül velem szemben, akinek mosolyában, mozdulataiban nyoma sincs a világhírű ember kimértségének és tudatosságának. Egészségtől viruló arcán fél és néhány éve ellenére sincs egyetlen ránc. Egész lénye az elpusztíthatatan életkedvet sugározza, Karin Mchaelis nagy európai felolvasó körútja során vetődött el Bukarestbe. Tegnap este tartotta első felolvasását az Alhambra színházban. A nőkrőlbeszélt, akiknek emberi és asszonyi jogaiért oly ékesszólóan harcol könyveiben. Önkéntelenül adódik, hogy beszélgetésünk is a nőkérdéssel kezdődik. Fledször nem elvont társadalmi és etnikai problémákról, hanem — in konkreten — a bukaresti nőkről esik szó. A bukaresti nőkről, akik között egy neves magyar iré sehogy sem tudta a félvilági n "ától megkülönböztetni a tisztessége« asz.*«,\ L Karin Michaelis azonnal kösz .1 felvilágtstással: (,A férfi gr ' — Ez kizárólag a férfiak bűne. itarttánc-negyverr évvel ezelőtt az ugynevez dtt jótársaság kiközösítette a festett ajkú félvilági hölgyet. A szegény tizességes asszonty pedig álláig begomisolt blkában és földet seprő szoknyájába•, lassanként rájött arra, hogy férjének , rozsos ajkak, az atropinos szemek csi lógása és a mély dekoltázs tetszenek. És ezért utánozni kezdte a félvilági konkurrensét. — Egészen bizonyos, tette hozzá mosolyogva, hogy ha a félvilági hölgyek ismét begombolóznának és megelégednének ajluk természetes pirosságával, akkor a trai divat egy csapásra anakronisztikussá pátria. . — Tagja valamelyik női szervezetnek, ~~ faggatjuk tovább. . — Nem. igy mindegyikhez tartóznajtam. Régen sokat támadtak emiatt, az utbbi években azonban, mint ..egyleten, kívüli“ szabadon küzdhetek a női igazságért. — Hát tulajdonképen mi is a nő hivatása ezen a föld tekén? (A gyermek anyától kell nyerje nevét) — Erre a kérdésre, ha őszinteakarok lenni, akkor én a doktriner is. Csak egy képen válaszolhatok: a nő hivatása: szeretni és szerettetni. De e termesz de» 6« évszázados elv mellett a nő belső tekintélyének a megteremtéséért küzdünk. Azért, hogy ne legyen diffamáló, ha egy valamivel idősebb hölgyet „kisasszonynak“ szólít a társadalom. És a program egyik legsarkalatosabb pontja ezért az, hogy a gyermek ne az apjától, hanem az anyjától nyerje nevét, mint ahogy az évszázadokkal ezelőtt volt. Nem kell többé miss és missis, madame 's madomossilo. A nő legyen egyszerűen asszony. (A konszolidált siker) Bár nem tartottam kimentettnek ezt e témát, nem mertem tovább érdekl-dni és megkértem, mondjon valamit odaírni működéséről. — Tizenöt éves koromban kezdtem írni verseket. Hol kevesebb, hol több irodalmi babér jutot osztályrészemül. Az utóbbi év idén azonban már ha konszolidálódott volna a sikerem, nemcsak nyugaton, hanem Európa keleti államában is. Lengyelországban az elmúlt évben három könyvemet fordították le egyszívre és magyar nyelven is napvilágot láttak öszszes munkáim. És érthetetlennek tartom... nem tudom miért, Romániában nem igen olvassák a könyveimet. Alig egy van közülük tudomásom szerint, lefordítva. De a bukaresti asszonyok között nagyon sok tsztelőm van, akik többészben keltek arra, hogy idejöjjek. Az évek során valami cső lákteás kapcsolat fejlődött ki köztem és a világ asszonyai között, akiknek és akikért és a kényeimet írtam. A világ minten sarka tud kanok leveleket. Indiai asszonyok, kínai nők fordulnak hozzám tanácsért és kérnék, hogy legyek segítségükre. • — Hány könyvet tervez még írni életében ? — Óh, még iogyon sokat — válaszolja és töretlen optimizmus csendül ki a hangjából. Most a nő fejlődését akarom megni, gyermekkorától asszonnyá vélő kiéréséig és azon is túl. Az első kötet már megdent és azt mondják róla, hogy a legjobb gyermekstádium. A második, a ,,Kis hazug“ kötetebbről megjelenik. Programja iránt érdeklődünk. — Innen Jugoszláviába utazom, Belgrádba, Zágrábba, onnan pedig Lengyelországba. Azután Bécs, Berlin, Paris. Nizza... És ősszel tudja hová megyek? ? — Me,Trek — Délamerikábal Hát nem nagyszerű ez. (.... és Balázs Béla) Gyermeki örömmel kacag. Aztán megkérem Karin Michaelist, mesélje eh hogyan került össze Balázs Bélával, a neves magyar íróval, akivel tudvalevőleg együtt írta meg a ,,Túl a testen“ cimil neves regényt A nyílt és közvetlen írónő váratlanul zárkózottá válik, szemmel láthatólag nem érinti kellemesen a kérdés és legszívesebben nem beszélne róla. önkénytelent is az az impresszióm, hogy vakimiak történnie kellett közöttük. — Nem emlékszem már rá pontosan, — mondja kelletlenül, — régen volt — Balázs Béla írta ugyebár a könyvben szereplő férfi naplóját... Türelmetlenül félbeszakít: — I et nem igy volt. A birtokunkba kerültek ezek a naplók és mi átdolgoztuk. Balázs Béla, hallom, filmnek dolgozik már csupán... Gondolom, nem nagyon tehetséges költő Balázs Béla ... , lherczeg Ferencet ismerem a magyar írók gőzül I.e is fordítottam dán nyelvre a ..kék róká“-ját. Apponyihoz is szívélyes barátság szálai fűznek és személyesen irv.np r.rri nvAf Tisza István. A magyar miniszterelnök sajátkezüleg irt egy vouknem négy oldalas levelet hozzám, holott úgy tudom, híres volt arról, hogy senkinek nem irt sajátkezüleg még csak magánlevelet sem. Az irénő az órájára néz, amit nem lehet félreérteni. Még csak egy kérdés: — Mi a véleménye a cionizmusról? (Pateszt hiába készül Karin Michaelis) — Sokat olvastam és hallottem róla Egyike a mai kor legnemesebb nemzeti és általános emberi törekvéseinek. Azt hiszem, a cionizmus a legtisztább szintézise a zsidó élet szabadságtörekvéseinek, amelyeket már a próféták hirdettek volt Legelőnyösebben vásárol Szőnyeget Linóleumát Oltomántakarót . Futószőnyeget Románia legnagyobb szőnyegíruházában . Cluj, A. Reg. Ford. G. Oradea-Mare. Timisoara • Kokos szőnyegek és lábtörlők a legnagyobb választékban Nagy örömömre szolgál, hogy a zsidó hon felépítési mozgalmában vezető szerep jut a nőknek. A Palesztinai baluon talán a legragyogóbb ma élő asszonytípus. Ha lehet, még talán ebben az évben elmegyek Palesztinába. — És mi a véleménye az antiszemitizmusról? — Csak annyi: épen olyan csúnya, viszszataszító és embertelen, mint az állatkindás... Én tisztelem és szeretem a zsidó népet Mit mondjak egyebet: Dániában a legkiválóbb, legte bőségesebb, legügyesebb emberek a zsidók. Átnyújtom Karin Michaelisnek noteszemet, amelybe ő markáns és férfias-in energikus vonásokkal a következőket írja: „Also, Herr Rudolf Kasztoer v+Tfj'ssrn Sic nicht die uralte, ewig furt ye Karin Michaelis.“ Hangosan, jóízűen nevetve, adja vissza a noteszt. (Kasztner Rezső.) Egy Nagyváradról elszármazott világhírű ékszerész levele szerint Oroszország nem adta el Románia értékeit, csak elrejtette azokat (Oradea Nagyvárad, február 4. Az Új Kelet tudósítójától.) Egy Nagyváradról elszármazott, világhírű ékszerésztől rendkívül érdekes levél érkezett ,a családjahoz. A levél írója Weisz Márton érmihályfalvai ékszerész húsz évvel ezelőtt Párisba ment. Később nagy tekintélyre tett szert az ékszerészszakmában és Londonban, Párisban, valamint Brüsszelben is nagy ékszerüzleteket nyitott. Majd Franciaországban, Angolországban és Amerikában is létesített ékszerüzleteket, úgyhogy valóságos nemzetközi ékszerhálózatot létesített. Nagy bankok és tőkecsoportok támogatásával réezhett a világ nagyobb ékszeraukcióin, ahol nagyértékű ékszereket vásárolt össze. Ezáltal óriási vagyonra tett szert de azért szülőhazáját, Erdélyt nem felejtette el. Évekkel ezelőtt hazajött és kibérelte a Félivfürdőt amelyet világfürdővé átvarázsolva, rokonai kezelésére bízta, ő pedig visszautazott Parisba. Amikor az orosz, szovjet kormány meghrdette a cári család s főhercegek ékszereinek árverését. Weisz kiment Oroszországba. A szovjet kormány támogatásával felkereste Oroszország összes nevesebb városait és rengeteg ékszert vásárolt öszsze. Így többek között a világ legnagyobb gyémántját, a Kohmort Két héttel ezelőtt megint árverés volt Oroszországban Weisz Nagyváradon élő rokonai most levelet kaptak az ékszerésztől, amelyben az ottani tapasztalatairól nem tesz említést, nehogy az orosz csekival kellemetlensége legyen, annyit azonban közöl, hogy a Banca Naţionala aranykészletet és főúri családok ékszereit, amelyeket a román kormány 1916-ban a moszkvai Kremlbe biztonságba helyezett, nem adták el, mint annak híre kelt. Az orosz szovjet u°aanis várja, hogy Románia és Oroszország között megegyezés jöjjön létre és akkor hajlandó Romániának az odamenekített értékeit kiadni. ji jóra!Mint minden lészer- és csemegeüzletben is kapható