Uj Kelet, 1928. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1928-03-25 / 71. szám

PH: Jutta OADÓHIVATAL TELEFON : 9-77 Sir. Baron L Pop 10 SZERKESZTŐSÉG TELEFON 1-77 Éjjeli telefon (nyomda) 2­02 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egesz évre................1150 Le Félévre ....... 600 „ Negyedévre . . . 3^0 E*y hóra. . JL ... K­O „ *71. szám XI évfolyam Vs^re ).,4^ * .1 ZSIDÓ POLITIKAI NAPILAP Triteanu püspök és a zsidókérdés ,­­Triteanu püspök úr nyitott kapukat döngetett tegnap szenátusi felszólalásá­ban. Alig hisszük, hogy akadna értelmes ember ebben az országban ,aki kétség­­be vonná azt a nyilvánvaló tényt, hogy Romániában csakugyan van zsidóker­­dés,­i am­ely sürgős megoldásra vár. A zsidóságnak az a része, amely szakított a múlt asszimilációs törekvéseivel, máj­dig is hirdette, hogy a zsidókérdés Eu­rópa legtöbb államában nyitott és jelen lévő probléma, amelyet letagadni époly káros, mint amilyen céltalan. A kiinduló pontban tehát egyetértünk Tuteanu püs­pökkel, de ettől kezdve aztán annál ala­posabban szétválnak útjaink. Mert fel­szólalásának további során a püspök úr nem annyira a zsidókérdést, mint az an­tiszemitakérdést feszegette. Egészen cso­dálatos, hogy néha magas műveltségű és talán nem is rossz szándé­koktól vezérelt emberek mennyire elvesztik józan ítélő­képességüket, mihelyt a zsidókérdés in­gatag talajára lépnek. Tuteanu püspök a zsidóság ellen meg­nyilatkozó ellenszenv egyik fő okát abban látja, hogy a zsidóság ellentmondásokkal teli nép és míg egyrészről a Tóra és a jótékonyság alapján áll, másrészről kímé­letlenül egoista. Míg egyrészről végtelen jós ideális célokért lelkesedik, m­ásr­ész­ről a végletekig materialista. Ez volna hát a forrása a gyűlöletnek és a szenve­désnek, önkéntelenül vetődik fel a kér­dés, váljon a többi népek mind azonos felfogású egyedekből állanak, mondjuk, mind idealisták, vagy mind materialis­ták? Ilyen nép nem él a földön. Minden népnek vannak jó és rossz egyedei és mi nagyon jól tudjuk, hogy úgy a jó, mint a rossz relatív fogalmak. Ami az egyik helyen jó, az a másik helyen talán épen­­,séggel rossz és ami ma rossz, az talán holnap jó lesz. Minden társadalom ki­magasló csúcsain egymással szemben­álló "végletek vannak s a végletek szinté­zise alkotja azt, amit népnek nevezünk. Minden népben vannak idealisták és materialisták, vannak konzervatívok és vannak haladók, vannak hívők és hitet­lenek. Miért lenne ez alól kivétel épen a zsidó nép? A probléma magva nem ebben van, aminthogy az antiszemitizmus legtöbb ‘■rt­e esni: utólagosan megkísérelt igazo­lása egy már korábban meglévő primer fantagonizmusin.11. A való igazság az, hogy nemcsak a rossz tulajdonságaink, de talán sokkal hatványozottabb mérték­ben a jó tulajdonságaink váltják ki az ellenünk megnyilatkozó gyűlöletet. Ben­nünket nemcsak azért gyűlölnek, mert vannak közöttünk materialisták, de sok­kal inkább azért, mert idealistáink van­nak Nem azért haragszanak ránk, mert tehetségesek vagyunk, hanem mert sok közöttünk a tehetséges. Bármennyire nyilvánvalók azonban ezek a lények, még­sem hoznak közelebb bennünket a zsidó­kérdés valódi lényegének megismerésé­hez. Jellemző erre épen Triteanu püspök beszéde, aki azzal fejezte be felszólalá­­­­sát, hogy barátsággal viseltetik a jó tulaj- j donságokkal rendelkező zsidókkal szem­ben, de nem hallgathatja el, hogy Mol­­dovában annyi zsidó van, hogy ha vala­ki szombaton enni akar, úgy már pén­teken kell bevásárolnia. Ez volna hát a nagy bűn? Hiszen Triteanu püspök azt veti legfőbb bűnül a moldovai zsidók szemére, hogy vallásosak és megtartják a szombatot. Tehát épen egy jótulajdon­ Ssttruk miatt haragszik rájuk. Minden­esetre megnyugtatjuk magunkat azzal, hogy a püspök úr épúgy haragudna a moldovai zsidókra akkor is, ha szomba­ton nyitva tartanák üzleteiket és nem kellene már pénteken bevásárolnia an­nak, aki szombaton enni akar. Az ilyen kijelentések csak mellékes ki­sérő tünetei a­ab­ban etező centrális jelenségnek. Zsidókérdés van és van zsi­­dógyűlölet is, kell lenni tehát oknak is, amely ezt a problémát és ezt a gyűlöle­tet felidézi Ez az ok pedig nem egy spe­ciális gazdasági, vagy kulturális, vagy vallási szituációban keresendő, hanem a zsidó nép általán­os helyzetében. A zsidóság elhelyezkedése a népek és tár­sadalmak között nem természetes és nem normális és ez a természetellenes helyzet egy állandó ir­itáltságot eredmé­nyez úgy a zsidóságban, mint a környe­zetben, amelyben él, és ez az iritáltság termeli ki az antiszemitizmust. Egyedül­álló jelenség vagyunk a népek között és az a kiválasztottság nem könnyű teher számunkra. A középkor sötét századai, amelynek szelleme még ma is kísért az európai társadalmakban, egyoldalúvá és egész­ségtelenné tették gazdasági elhelyezke­désünket, az új kor liberálianusa pedig belső­­ellentmondásokkal töltötte meg kulturális életünket. Nép vagyunk a népi­ség minden arributumával felszerel­ve, anélkül azonban, hogy környeze­tünkben mint nép helyezkednénk el. Ez azonban nem mi rajtunk múlik­. Ez a haladás, a szabadság és a demokrácia­ kérdése. A zsidó probléma akkor fog megszűnni, amikor a zsidóság elhelyez­kedése a többi népek között ismét nor­­malizálva lesz, vagyis ha gazdasági, kul­turális és társadalmi téren ugyanazon szabályok lesznek rá mérvadók, mint a többi népekre, ha nem lesznek tilalom­fák, amelyek a termelés és az elhelyez­kedés bizonyos ága­­elől mesterségesen elzárják a zsidóságot, ha nem lesznek okok, amelyek a zsidóság egy részét ar­ra kényszerítik, hogy elkendőzze, vagy épenséggel letagadja sajátos népi mivol­tát. Egyszóval ha természetesen és egész­ségesen élheti ki, majd népi egyéniségét úgy saját földjén, mint a többi népek között. Aki tehát a zsidó problémával foglalko­zik, annak miként az orvosnak, tisztá­ban kell lennie azzal, hogy nem lehet egy betegséget a külső szimptómák el­tüntetésével gyógyítani, hanem le kell hatolni a baj gyökeréig és a kór igazi ROMAN KIR, UDVARI SZÁLLÍTÓ Platina, Br­iliáns, Arany, Ezüst- és Kína­­ezüst áruk. — A világhírű JUNOHANS fali- és Irodai órák főlerakata Widemberger“ alpakka ezüst mű­vészi dísztárgyak, úgymint: „Ch­ristofle Paris“ alpakka ezüst evőeszközök egyedüli képviselete BRAUNFELD ékszeráru­háza Cluj, Piaţa Unirii 15. — Telefon int. 6-43 okait kell megszüntetni. Igazságos, tiszta népi élet úgy befelé, mint kifelé,é — ez az az út, amely a zsidókérdés meg-­­oldásához vezet. Ezt az utat azonbannz nem lehet az antiszemitizmussal egyen­getni, mert az antiszemitizmus, épen el­lenkezőleg, eltorlaszolja azt Ext­ax utat csak az igazi emberi megértés és a be­csületes demokrácia teheti járhatóvá. (m. e.)­ ­ MM: A kormány megkötötte a külföldi kölcsönt, csak a súlyos feltételek miatt titkolja? A „Pátria“ feltűnést keltő cikkében bejelenti, hogy Amerikában hihetetlenül súlyos feltételekkel meg­kütie a kormány a kölcsönt és most vagy a kölcsöntől, vagy a feltételektől szabadulni akar (Clujj Kolozsvár, március 24. Az Új Kelet tud.) Néhány nap óta a külföldi és belföldi sajtóban egymásnak ellentmon­dó hírek jelennek meg a­­kormány köl­­csöntárgyalásairól. Amikor­ a kormány hivatalos és félhivatalos sajtóorgánumai a kölcsön kedvező kilátásairól számoltak be, ugyanakkor az ellenzéki lapok kül­földi forrásokból azt jelentették, hogy a kölcsön megkötésére semmilyen remé­nye sincs a kormánynak. Most, hogy az egyik nagy amerikai közgazdasági lap azt jelentette, hogy a newyorki piacon megkötötték a román kölcsönt, a kor­mány sietett erélyesen megcáfolni ezt a hírt. A kölcsönről szóló ellentétes hírek káoszában szenzációképen hat a nemzeti parasztpárti Patria ma délután megje­lent számának cikke, amely határozott­­í­­ággal azt állítja, hogy a kormány a kölcsönt megkötötte, csupán tagadja azt. A Patria feltűnést keltő cikke így szól: ...Jól informált külföldi pénzügyi kö­rökben szerzett információnk alapján je­lenthetjük, hogy a kormány álma, a kül­földi kölcsön realizálása­­ megtörtént. A kormány kapott kölcsönt Amerikában. Hogy a kormány mégsem veri dobra ezt a nagy „eredményt“, annak könnyen érthető oka van. Még a mai kormány­kommüniké is, amely cáfolja a kölcsön megkötését, teljesen indokolt, mert a kölcsön feltételei a szó szoros értelmé­ben riasztóak a román állam szempont­jából. A kormány a kölcsön után való örült hajszájában, amelyből politikai piedesz­­tált akart kovácsolni, behunyt szemmel fogadott el minden feltételt, amit felkí­náltak számára. Csak később ébredt rá arra, hogy olyan feltételeket fogadott el, amelyek felháborítják az egész országot Most megkísérli a kormány megkeres­ni azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezt a „sikerét“ elkendőzheti. És erre meg is van az oka. A nyújtott kölcsön voltaké­­pen nem egyéb, mint Amerika pénzügyi sakkhúzása, amely ilyen módon meg­könnyítette tőkéjének Oroszország felé való útját amelyre az amerikai pénzügyi körök olyan nagy súlyt fektetnek. Mindaddig, míg nem ismerjük a köl­csön anyagi feltételeit, egyelőre azt kér­dezzük a kormánytól, van-e tudomása, hogy milyen ígéreteket tett Amerika Oroszországnak Bes­zónábia kérdésében és milyen megállapodásra jutott körmi-­ vívunk Amerikával ebben a kérdésben? Világos és kertelés nélküli választ vá­runk. Nem érve-­hetjük m­eg a kérdés elől való kitérést, azzal a lakonikus cá­folattal, hogy a kölcsönt nem kötötték meg. A kérdés sokkal fontosabb, mint­sem el lehetne hanyagolni. Főképen pe­dig egyszer már tudnia kell mindenki­nek, hogy a kormány, mely monopolizál­ni akarja a patriotizmust, az ország ma­gasabb érdekeinek szempontjából súlyos cselekedetetet, követett el, csupán azért, hogy realizálni tudja olcsó belpolitikai sikereit Az amerikai kölcsön egy ilyen sikernek készült. De a tizenkettedik órá­ban Bratianu Vintila rájött arra, hogy voltaképen mit cselekedett és most min­­dent megkísérel, hogy vagy megszaba­­­duljon a kölcsöntől, vagy pedig módosí­tásokat eszközöljön ki, a hihetetlenül ter­­­hes feltételeken." Eddig tart a Patria cikke, amelynek értesülését egyelőre a legnagyybb fenn­tartással kell fogadnunk. — Április 18—21 ike között vizs­gáznak a kisebbségi tanárok. Bukarest­ből jelentik: A közoktatásügyi mi­niszter el­remi­et­te, hmrry a kolozsvári rés nagyváradi tankerületbe tartozó ki­sebbségi tanárok az április 18—­2 ike közötti időben tartoznak román nyelv­vizsgára előállani. A vizsgákat Ko­lozsváron tartják meg. ~ • "»v . - Vasárnapi előadások­ a Magyar Színházban Fél 3-kor: Krétakör. (Újdonság. Kínai játék, 5 felvonásban. Olcsó hegyárak) Fél 6-kor: Nászéjszaka. (Operette­ újdonság. Kolbay, Mende, László, Jíjász.) Háromnegyed 9-kor: Aranyhattyú. (Operette újdonság 14- edszer. Kolbay, Mende, László, Ihász, Leövey, Réthely, Selmecz.

Next