Uj Kelet, 1928. május (11. évfolyam, 96-117. szám)

1928-05-01 / 96. szám

KIADÓHIVATAL TELEFON: 9­77 Str. Baron I -­m SZERKESZTŐSÉG Éjjeli telefon 1 602 ELŐFIZETÉSI ÁR­On. Egész évre . Félévre . . Negyedévre Egy hóra . , XI évfolyam •1­96. szám 1926 májusi Kedd * 5688 íjjár 10 • Cenzurai: Sueta Májas Inkább, mint valaha, a mai május egy külsőleg, belsőleg forrongó világot talál. Nehezen és véres vajúdásokkal megszüle­tett május ez; szimbóluma mögött soha­sem sejtett természeti összefüggések la­pulnak, mint Mája mithologikus fátyla mögött az élet kiismerhetetlen körvona­lai. A világháborút követő tizedik évben ez a mai május az első, mely korszakot zár le, hogy egy új, bár még bizonytalan kor­szaknak adja át a helyét A világháborút követő tíz év alatt, a reakció és a szél­sőséges kilengések küzdelmében csak a káoszt láttuk tisztán: minden más irány­vonalat elmostak a lázas rikoltozások és tétova kísérletezések abrakadabrái. Ezen a májuson azonban, annak elle­nére, hogy a föld kérge részegen és esze­lősen rázta meg magát annak ellenére, hogy folyók és tengerek a teremtés isme­retlen mágusának egyetlen intésére ki­léptek medreikből s kataklizmát zúdítot­tak országokra és nemzetekre: ezen a májuson immár tisztán látszanak a kö­vetkező évtized politikai és társadalmi kontúrjai. Nem kell hozzá különösebb optimiz­mus, vagy különösebb jóstehetség, hogy feltételezzük: a kirívó ellentétek, melyek tíz éven keresztül­­ dominálták politikai és társadalmi életünket, hanyatlóban van­nak, hogy egyetlen nagy törekvésnek, egyetlen nagy világakaratnak engedel­meskedjenek. Minden harc és forrongás, ami a föld belső életében erjed és természeti katak­lizmákban érezteti erejét: egy újabb geo­gráfiai és geológiai elrendeződés szüksé­gességéért történik. És minden harc és forrongás, ami az emberiség életében tör felszínre, egy újabb szükségszerűség és fejlődési fok igazolása. Tíz év óta ez a harc és forrongás iránytalan volt, vagy olyan irányokat mutatott, melyeknek ér­vénye csak a részletekre és nem az egye­temességre vonatkozott. Ma túl vagyunk ezen a bizonytalanságon. Életünk fóku­szába a bizonyosság tüze költözött, mely egyre nagyobb lánggal világít bele a kí­sértetiesnek látszott homályba. Ez a bizonyosság annak hite minden eszmélő és öntudatos emberben — álljon akár a jobb, akár a baloldalon, — hogy a civilizáció mai állása mellett a nyug­talanság mai atmoszférájában is régi dok­trínák nem alkalmazhatók többé népek­re és társadalmi osztályokra s a jöven­dő felé való haladásunkban alkalmaz­kodnunk kell az új társadalmi, népi és tudományos konstellációkhoz. Ez a bizonyosság a mai május lénye­ge. Azé a májusé, mely megújhodást je­lent ugyan, de leglényegében mégsem egyéb, mint változás. Mert a májusok is elmúlnál­­, mint a decemberek, hogy a lázas virágzós, ti bíbor és fehér szirmok költészetét a magbaszökkenés világa és Bulege váltsa fel, hogy azután újra az ősz és tél uralma következzék. Minden új május ezer más volt és leendő május valósága, annak az igaz­ságnak rejtett szimbóluma, hogy nincs jövendő, aminek ne lenne köze a múlt­hoz és nincs múlt, amely jövendők ki­indulópontja ne volna. A világ dolgozóinak küzdelme egy tisztultabb, boldogabb jövendő megvaló­sításáért végső fokon , egy súlyos tör­­tnelmi és emberi igaztalanság felisme­­réséből robbant ki. Kirobbant akként elseje hogy egy érzésfolyamat tudományos ön­tudattá tisztult. De ez a küzdelem, épen kiindulópontját véve alapul, egyben azt is igazolja, hogy az igaztalanság emberi értelmezése valahogyan beletartozik az elhatárolások nélküli természetbe s iga­zolja azt is, hogy a küzdelem maga, ön­magáért és önmagában: az élet megtar­tásának, fejlődésének záloga. És minden küzdelem a tökéletesbülésért folyik. A tökéletesbülés pedig sohasem vonatkoz­hat egyetlen osztályra, népre, vagy fajra, hanem csak az egyetemes emberiségre. A mai május a tökéletesbülés akarásá­nak jegyében köszönt reánk, annak el­lenére s talán épen azért, mert számosan vannak osztályok és kormányok, amelyek legfőbb feladatuknak az ezen egyetemes akarat ellen való küzdelmet ismerték fel. Azonban régi filozófiai megállapítás, hogy igen sok természeti jelenség saját ellentétéből magyarázható meg legjob­ban. A gyorsaság és előrehaladás mérté­két néha az ellenállás erejével mérhetjük le legtökéletesebben. És valóban: a fejlődés és tökéletes­ü­lés útjában álló gátló erők, mint az a természet egyéb megnyilvánulásaiban is felismerhető, politikai és társadalmi te­kintetben szintén a fejlődési akarat gyor­sulását segítik elő. A kimenetel nem lehet kétséges. Soha még nem köszöntött ránk Május, melynek fénye alatt a boldogság, béke és igazsá­gosság vágya egyetemesebben dobogtat­ta volna meg a szíveket A világ becsüle­tes vezetői m­a már csak a mikéntek te­kintetében különböznek el egymástól, de a mikénteken túl,­­ mindenki egyetért egy más, jobb, igazabb társadalmi és nemzetközi konstelláció akarásában , ha látunk megalkuvást és látunk pillanatnyi visszaeséseket, ez nem ok az elcsüggedésre. A föld nehézkedési törvé­nye a társadalmi és politikai célkitűzése­ket is determinálja. Amíg a röghöz kö­tött ember eljutott a repülőgépig, évezre­dek peregtek le. De ma már repül az ember s tekintete a végtelenségre van be­állítva. És minél nagyobb ellenállásokat győz le, annál inkább bebizonyosodik a büszke hit igazsága, hogy a világ, min­den színével, minden pompájával azért adatott neki, hogy legyőzze a nehézkedési törvény ellenállásait, a magasba emel­kedjék s mindenki paradicsomává ala­kítsa át a ma még mindenki számára csak relatív boldogságokat nyújtó földet. Ez a Május ennek a hitnek jegyében köszöntött ránk s minden virága, minden fénye, minden kacaja és szomorúsága eb­ben a harmóniába olvad fel. Salamon László: SZÁZEZER EMBER VETT RÉSZT A KILENEYI ÜNNEPSÉGEKEN Beszarábia csatlakozásának tízéves jubileuma alkalmából a kisebbségi jogokról és a demokrá­ciáról beszélt Bratianu miniszterelnök Nem autonómia, hanem az egységes decentralizáció útján ígéri a kormány a tartományok boldogulását (Chisinau-Kisenev, április 30. –Az Új Kelet tudósítójától.) Vasárnap zajlott le nagy ünnepségek keretében Besszarábia csatlakozásának tízéves jubileuma Ki­­senevben. Az ünnepségeken részt vettek a régenstanács tagjai is akiket a kor­mány tagjai, a volt miniszterelnökök, valamint az 1918 évi besszarábiai or­­szágtanás tagjai fogadtak. Részvett azon kívül 30 tábornok valamint az összes polgári hatóságok és a besszarábiai fal­vak küldöttségei is. Az állomáson Cin- Qureanu dr., a volt moldva-besszarábiai köztársaság egykori miniszterelnöke üd­vözölte a régenseket. Beszédében rámu­tatott a csatlakozás felejthetetlen palajia ■ taira, amelyek feloldhatalanul az anya­országhoz kötik ezt a tartományt majd biztosította a régenstanácsot a besszará­biai lakosság rendíthetetlen hazaszere­tetéről. A régenstanács nevében Miron Christen patriarcha válaszolt. Üdvözölte az egyesülés első jubileumát, amely an­nak is kifejezője, hogy Besszarábia örökre visszakerült az anyaországhoz. Tedeum és iMenliszle­let A pályaudvarról mintegy százezer fő­ből álló menet élén vonultak be a ré­­genstanács tagjai a városba, ahol a szé­­kesegyházb­an fényes Tedeumot tartottak Curie metropolita és a beszarábiai klérus c­elebrálásával. Az istentisztelet után Miron Cristea, mint erdélyi származású püspök, az ország konszolidációjának befejezése érdekében az összes állampol­gárok egysége appelál ____ Ezután a kisenevi zsidó templomban volt ünnepi istentisztelet, am­el­yen az ósggos hatóságok részt vettek.­­ Az országtanács d­íszü­lése Délelőtt 11 órakor nyilt meg a bessz­arábiai csatlakozást kimondó országtrófiák emlékülése. Az ülésen Inculetz miniszter szólalt fel elsőnek, aki mint a moldai k­öztársa­ság volt elnöke nyitotta, meg az ülést. Beszédében arra emlékeztette a h­allgatóságot hogy pontosan tíz évvel ezelőtt mondottak ki ugyanebben a te­remben a Romániával való egyesülést Visszapillantást vett a történelmi aktust megelőző eseményekre, majd azt hang­­súlyozza, hogy Beszarábia erős bás­tyája az országnak minden ellenséges ítélettel szemben, ugyanakkor azonban az európai civilizációnak is előretolt őrszeme. Miklós h­ib­et beszéde Miklós régensherceg szólalt fel ezután. Boldog, hogy részt vehet ezen a tízéves jubileumon. Örömmel állapítja meg, hogy Besszarábiának az őshazához való visszatérése az önrendelkezés és a nem­zeti öntudat elve alapján történt, mint­hogy maga a szovjetrendszer is az orosz­országi népek teljes függetlenségét prok­­lamálta és megengedte, hogy szabadon rendelkezhessenek sorsuk felől. Épen­­ezért annak a reménynek adott kifejezést Miklós herceg hogy Oroszország végre is el fgja ismerni Besszarábiának vég­leges egyesülését Romániával, mert ez a csatlakozás az országrész lakosságá­nak akarata szerint­örtént. Reméli, hogy a román nép örökre egyesülve marad az ország és a nem­zeti egység konszolidálásának nagy munkájában. fj? * * *■ 'Bratianu V in lila felszólalása Miklós herceg beszédét a jelenlevők Mihai király és a régenstanács éljenzé­sével fogadták. Ezután Bratianu Vintila miniszter­elnök beszélt. Szerinte ennek az évfor­dulónak meg kell erősítenie a román népet saját értéke felöli meggyőződ­ésé­ben. Mert erre a népre nagy szerep vár a jövőben. Biztosítanunk kell fajra és vallásra való tekintet nélkül minden állampolgárnak a fejlődési lehetőségek teljesülését a román nemzeti állam ke­retein belül. Fenn kell tartanunk a nép­testvériséget, mert az állam energiájá­nak megőrzése a demokratikus elvek tiszteletben tartásából származik és ezek az elvek vezetik a román politikát Ro­mániának be kell bizonyítania az egész emberiség előtt életerejét és egészséges voltát. A gazdasági, pénzügyi és kultu­rális konszolidáció az egyes tartományok boldogulását is meg fogja valósítani, nem az autonómia, hanem a jól meg­szervezett decentralizáció révén, amely az állam érdekeinek szem előtt tartásával működik. Ezt a programot diktálja Ro­mániának az egyesülés óta istályt fiz­ety minden tapasztalata. _ • Erdély és a többi részek üdvözlete Nicoltiescu, a szenátus elnöke, hódo­latai emlékszik meg az elhunyt Ferdi­nand királyról, aki az egyesült Nagy­ro­mánia egyik megalapítója. Azon remé­nyeinek ad kifejezést, hogy Mihály király uralkodása alatt Románia be fogja fe­jezni a konszolidáció munkáját Saveanu kamarai elnök Besszarábia múltjáról beszél, amely példát nyújt mindnyájunknak. Averescu tábornok rá­­imitat saját közreműködésére az egye­sülés körül, reményét és meggyőződését fejezve ki az ország jövője iránt. Mihali"

Next