Uj Kelet, 1928. május (11. évfolyam, 96-117. szám)
1928-05-01 / 96. szám
KIADÓHIVATAL TELEFON: 977 Str. Baron I -m SZERKESZTŐSÉG Éjjeli telefon 1 602 ELŐFIZETÉSI ÁROn. Egész évre . Félévre . . Negyedévre Egy hóra . , XI évfolyam •196. szám 1926 májusi Kedd * 5688 íjjár 10 • Cenzurai: Sueta Májas Inkább, mint valaha, a mai május egy külsőleg, belsőleg forrongó világot talál. Nehezen és véres vajúdásokkal megszületett május ez; szimbóluma mögött sohasem sejtett természeti összefüggések lapulnak, mint Mája mithologikus fátyla mögött az élet kiismerhetetlen körvonalai. A világháborút követő tizedik évben ez a mai május az első, mely korszakot zár le, hogy egy új, bár még bizonytalan korszaknak adja át a helyét A világháborút követő tíz év alatt, a reakció és a szélsőséges kilengések küzdelmében csak a káoszt láttuk tisztán: minden más irányvonalat elmostak a lázas rikoltozások és tétova kísérletezések abrakadabrái. Ezen a májuson azonban, annak ellenére, hogy a föld kérge részegen és eszelősen rázta meg magát annak ellenére, hogy folyók és tengerek a teremtés ismeretlen mágusának egyetlen intésére kiléptek medreikből s kataklizmát zúdítottak országokra és nemzetekre: ezen a májuson immár tisztán látszanak a következő évtized politikai és társadalmi kontúrjai. Nem kell hozzá különösebb optimizmus, vagy különösebb jóstehetség, hogy feltételezzük: a kirívó ellentétek, melyek tíz éven keresztül dominálták politikai és társadalmi életünket, hanyatlóban vannak, hogy egyetlen nagy törekvésnek, egyetlen nagy világakaratnak engedelmeskedjenek. Minden harc és forrongás, ami a föld belső életében erjed és természeti kataklizmákban érezteti erejét: egy újabb geográfiai és geológiai elrendeződés szükségességéért történik. És minden harc és forrongás, ami az emberiség életében tör felszínre, egy újabb szükségszerűség és fejlődési fok igazolása. Tíz év óta ez a harc és forrongás iránytalan volt, vagy olyan irányokat mutatott, melyeknek érvénye csak a részletekre és nem az egyetemességre vonatkozott. Ma túl vagyunk ezen a bizonytalanságon. Életünk fókuszába a bizonyosság tüze költözött, mely egyre nagyobb lánggal világít bele a kísértetiesnek látszott homályba. Ez a bizonyosság annak hite minden eszmélő és öntudatos emberben — álljon akár a jobb, akár a baloldalon, — hogy a civilizáció mai állása mellett a nyugtalanság mai atmoszférájában is régi doktrínák nem alkalmazhatók többé népekre és társadalmi osztályokra s a jövendő felé való haladásunkban alkalmazkodnunk kell az új társadalmi, népi és tudományos konstellációkhoz. Ez a bizonyosság a mai május lényege. Azé a májusé, mely megújhodást jelent ugyan, de leglényegében mégsem egyéb, mint változás. Mert a májusok is elmúlnál, mint a decemberek, hogy a lázas virágzós, ti bíbor és fehér szirmok költészetét a magbaszökkenés világa és Bulege váltsa fel, hogy azután újra az ősz és tél uralma következzék. Minden új május ezer más volt és leendő május valósága, annak az igazságnak rejtett szimbóluma, hogy nincs jövendő, aminek ne lenne köze a múlthoz és nincs múlt, amely jövendők kiindulópontja ne volna. A világ dolgozóinak küzdelme egy tisztultabb, boldogabb jövendő megvalósításáért végső fokon , egy súlyos törtnelmi és emberi igaztalanság felismeréséből robbant ki. Kirobbant akként elseje hogy egy érzésfolyamat tudományos öntudattá tisztult. De ez a küzdelem, épen kiindulópontját véve alapul, egyben azt is igazolja, hogy az igaztalanság emberi értelmezése valahogyan beletartozik az elhatárolások nélküli természetbe s igazolja azt is, hogy a küzdelem maga, önmagáért és önmagában: az élet megtartásának, fejlődésének záloga. És minden küzdelem a tökéletesbülésért folyik. A tökéletesbülés pedig sohasem vonatkozhat egyetlen osztályra, népre, vagy fajra, hanem csak az egyetemes emberiségre. A mai május a tökéletesbülés akarásának jegyében köszönt reánk, annak ellenére s talán épen azért, mert számosan vannak osztályok és kormányok, amelyek legfőbb feladatuknak az ezen egyetemes akarat ellen való küzdelmet ismerték fel. Azonban régi filozófiai megállapítás, hogy igen sok természeti jelenség saját ellentétéből magyarázható meg legjobban. A gyorsaság és előrehaladás mértékét néha az ellenállás erejével mérhetjük le legtökéletesebben. És valóban: a fejlődés és tökéletesülés útjában álló gátló erők, mint az a természet egyéb megnyilvánulásaiban is felismerhető, politikai és társadalmi tekintetben szintén a fejlődési akarat gyorsulását segítik elő. A kimenetel nem lehet kétséges. Soha még nem köszöntött ránk Május, melynek fénye alatt a boldogság, béke és igazságosság vágya egyetemesebben dobogtatta volna meg a szíveket A világ becsületes vezetői ma már csak a mikéntek tekintetében különböznek el egymástól, de a mikénteken túl, mindenki egyetért egy más, jobb, igazabb társadalmi és nemzetközi konstelláció akarásában , ha látunk megalkuvást és látunk pillanatnyi visszaeséseket, ez nem ok az elcsüggedésre. A föld nehézkedési törvénye a társadalmi és politikai célkitűzéseket is determinálja. Amíg a röghöz kötött ember eljutott a repülőgépig, évezredek peregtek le. De ma már repül az ember s tekintete a végtelenségre van beállítva. És minél nagyobb ellenállásokat győz le, annál inkább bebizonyosodik a büszke hit igazsága, hogy a világ, minden színével, minden pompájával azért adatott neki, hogy legyőzze a nehézkedési törvény ellenállásait, a magasba emelkedjék s mindenki paradicsomává alakítsa át a ma még mindenki számára csak relatív boldogságokat nyújtó földet. Ez a Május ennek a hitnek jegyében köszöntött ránk s minden virága, minden fénye, minden kacaja és szomorúsága ebben a harmóniába olvad fel. Salamon László: SZÁZEZER EMBER VETT RÉSZT A KILENEYI ÜNNEPSÉGEKEN Beszarábia csatlakozásának tízéves jubileuma alkalmából a kisebbségi jogokról és a demokráciáról beszélt Bratianu miniszterelnök Nem autonómia, hanem az egységes decentralizáció útján ígéri a kormány a tartományok boldogulását (Chisinau-Kisenev, április 30. –Az Új Kelet tudósítójától.) Vasárnap zajlott le nagy ünnepségek keretében Besszarábia csatlakozásának tízéves jubileuma Kisenevben. Az ünnepségeken részt vettek a régenstanács tagjai is akiket a kormány tagjai, a volt miniszterelnökök, valamint az 1918 évi besszarábiai országtanás tagjai fogadtak. Részvett azon kívül 30 tábornok valamint az összes polgári hatóságok és a besszarábiai falvak küldöttségei is. Az állomáson Cin- Qureanu dr., a volt moldva-besszarábiai köztársaság egykori miniszterelnöke üdvözölte a régenseket. Beszédében rámutatott a csatlakozás felejthetetlen palajia ■ taira, amelyek feloldhatalanul az anyaországhoz kötik ezt a tartományt majd biztosította a régenstanácsot a besszarábiai lakosság rendíthetetlen hazaszeretetéről. A régenstanács nevében Miron Christen patriarcha válaszolt. Üdvözölte az egyesülés első jubileumát, amely annak is kifejezője, hogy Besszarábia örökre visszakerült az anyaországhoz. Tedeum és iMenliszlelet A pályaudvarról mintegy százezer főből álló menet élén vonultak be a régenstanács tagjai a városba, ahol a székesegyházban fényes Tedeumot tartottak Curie metropolita és a beszarábiai klérus celebrálásával. Az istentisztelet után Miron Cristea, mint erdélyi származású püspök, az ország konszolidációjának befejezése érdekében az összes állampolgárok egysége appelál ____ Ezután a kisenevi zsidó templomban volt ünnepi istentisztelet, amelyen az ósggos hatóságok részt vettek. Az országtanács díszülése Délelőtt 11 órakor nyilt meg a besszarábiai csatlakozást kimondó országtrófiák emlékülése. Az ülésen Inculetz miniszter szólalt fel elsőnek, aki mint a moldai köztársaság volt elnöke nyitotta, meg az ülést. Beszédében arra emlékeztette a hallgatóságot hogy pontosan tíz évvel ezelőtt mondottak ki ugyanebben a teremben a Romániával való egyesülést Visszapillantást vett a történelmi aktust megelőző eseményekre, majd azt hangsúlyozza, hogy Beszarábia erős bástyája az országnak minden ellenséges ítélettel szemben, ugyanakkor azonban az európai civilizációnak is előretolt őrszeme. Miklós hibet beszéde Miklós régensherceg szólalt fel ezután. Boldog, hogy részt vehet ezen a tízéves jubileumon. Örömmel állapítja meg, hogy Besszarábiának az őshazához való visszatérése az önrendelkezés és a nemzeti öntudat elve alapján történt, minthogy maga a szovjetrendszer is az oroszországi népek teljes függetlenségét proklamálta és megengedte, hogy szabadon rendelkezhessenek sorsuk felől. Épenezért annak a reménynek adott kifejezést Miklós herceg hogy Oroszország végre is el fgja ismerni Besszarábiának végleges egyesülését Romániával, mert ez a csatlakozás az országrész lakosságának akarata szerintörtént. Reméli, hogy a román nép örökre egyesülve marad az ország és a nemzeti egység konszolidálásának nagy munkájában. fj? * * *■ 'Bratianu V in lila felszólalása Miklós herceg beszédét a jelenlevők Mihai király és a régenstanács éljenzésével fogadták. Ezután Bratianu Vintila miniszterelnök beszélt. Szerinte ennek az évfordulónak meg kell erősítenie a román népet saját értéke felöli meggyőződésében. Mert erre a népre nagy szerep vár a jövőben. Biztosítanunk kell fajra és vallásra való tekintet nélkül minden állampolgárnak a fejlődési lehetőségek teljesülését a román nemzeti állam keretein belül. Fenn kell tartanunk a néptestvériséget, mert az állam energiájának megőrzése a demokratikus elvek tiszteletben tartásából származik és ezek az elvek vezetik a román politikát Romániának be kell bizonyítania az egész emberiség előtt életerejét és egészséges voltát. A gazdasági, pénzügyi és kulturális konszolidáció az egyes tartományok boldogulását is meg fogja valósítani, nem az autonómia, hanem a jól megszervezett decentralizáció révén, amely az állam érdekeinek szem előtt tartásával működik. Ezt a programot diktálja Romániának az egyesülés óta istályt fizety minden tapasztalata. _ • Erdély és a többi részek üdvözlete Nicoltiescu, a szenátus elnöke, hódolatai emlékszik meg az elhunyt Ferdinand királyról, aki az egyesült Nagyrománia egyik megalapítója. Azon reményeinek ad kifejezést, hogy Mihály király uralkodása alatt Románia be fogja fejezni a konszolidáció munkáját Saveanu kamarai elnök Besszarábia múltjáról beszél, amely példát nyújt mindnyájunknak. Averescu tábornok ráimitat saját közreműködésére az egyesülés körül, reményét és meggyőződését fejezve ki az ország jövője iránt. Mihali"