Uj Kelet, 1928. augusztus (11. évfolyam, 169-194. szám)

1928-08-01 / 169. szám

_______________________­__________ elhárítására, ahhoz még nem elég erős, vagy helyesebben, ahhoz még nincsenek megfelelő emberei. Ezért hívják vissza a pártba a szám­űzöt­tőkét, akiknek eszére és energiájára most nagy szükség mutat­kozik. Ha az agrár­problémát megszigo­rítanák, őszre esetleg paraszt­felkelések­kel kell számítani, de a szovjet kormány inkább koncessziókra hajlandó, semhogy sor kerüljön a tömegek lázadására. Tud­ják jól, hogy minden fölkelés olyan mo­torikus erejű, aminek következményei beláthatatlanok. Ám az orosz kormány nemcsak a pa­rasztsággal áll szemben, hanem a mun­kásság egy nagy rétegével is. Megírtuk, hogy a parasztságnak az a része, amely a mezőgazdaságban nem tud elhelyezked­ni, nagy tömegekben özönlik a városok­ba, ahol a gazdasági sagnálás miatt nem­csak hogy elhelyezkedni nem tud, hanem a régebben ott élő dolgozók helyzetét is egyre veszélyezteti Az intelek kicllek, a­kik az utóbbi években már megbékéltek az új renddel, most ismét nyugtalanok­ Ezt a nyugtalanságot főleg a Donyec, vidéki perben hozott és végrehajtott íté­let idézte fel. A per tárgyalása során ál­talánosan az a vélemény alakult ki, hogy nem lesz halálos ítélet, már csak azért sem, hogy a külföld lássa, mennyire szi­lárd és­tabil a szovjetrendszer. A hala­­■­­oc ítéletek csak azt demonstrálnák - mondották akkor a kormányhoz közel­állók is , hogy a diktatúrára még min­dig szükség van. Mégis, miután az íté­letet meghozták, lent Ukrajnában egy cso­portja a munkásságnak az ítéletet enyhé­nek találta és nem tö, hanem legalább h­úsz halálos ítéletet követelt. Úgy látszik a kormány, amely eleinte úgy határozott, hogy a halálraítélteket megkegyelmezi és a börtönreítélteket néhány év múlva ki­­en­gedi fogságukból, ettől a demonstrá­ciótól bi­folyásoltatta magát. Ezért nem­ adott a szovjet központi végrehajtóbizott­­sága kegyelmet az öt halálraítéltnek. De most, hogy az ítélet végrehajtatott, maguk a munkások fájlalják az esetet. A szovjet lapokban gyakran lehet olvasó­­cikkeket munkások tollából, amelyekben a „véruliiet" ellen a legélesebben és leg­határozottabban tiltakoznak. Ezekből a cikkekből a tömegek hangulata árad. A tömegeik pedig most szembenállanak az­zal az egyre gyérülő munkás réteggel, amely még mindig a forradalom erősza­kos­ ideológiájában él. A kormánynak számolnia kell a tömeg­hangulattal és ma már számolnia kell az intelligenciával is, amely Oroszországban erős tényezővé lett az utóbbi időben. A kormány valósággal dédelgette a ,,tech­nikai" intelektuelleket, akik erős táma­szai az államnak, de akiket a Donyec-vi­­déki ítélet és egy másik szigorú ítélet, amelyet egy népbiztosság mérnökei és műszaka emberei ellen hoztak, annyira megfélemlített, hogy valósággal menekül­nek az állásokból és nem vállalnak olyat, pozíciókat, amely felelősséggel jár. Hír szerint még ma is kétszáz orosz mérnök ül fogságban különböző ellenforradalmi vétség miatt, ami egymagában a rettegés hihetetlen atmoszféráját teremtette. Most egy újabb monstre-per előtt áll az or­szág. Nemsokára tárgyalni fogják a köz­­­lekedésügyi népbiztosság mérnökeinek perét. Ezt a pert előreláthatólag nem fogják ellenforradalmi perként tárgyalni, hanem egyszerű csalási mod­vmvumokat fognak benne keresni, hogy ilyen módon engeszteljék ki a megfélemlített intelek­­tuelleket. Oroszországban azonban mindenki ag­gódással gondol az őszi hónapokra. Ha addig­­a kommunista párt politikájában nem történik olyan orientáció, amely kontaktust talál a tömegekhez, akkor a roppant birodalom nagy eseményekre lehet elkészülve. Általában érezni leh­et a jobbfelé való orientálódást és ennek lát­ható jele az a néhány határozat, amit a párt központi bizottsága hozott legutóbbi ülésén. A határozatok szerint a paraszti individuális gazdálkodást a kormánynak támogatnia kell és a mezőgazdaság szö­vetkezeti megszervezését későbbre kell hagyni. Vannak határozatok, amelyek követel­ik, hogy a parasztság adminisztra­tív nyomásán könnyíteni kell. Ez pedig olyan koncesszió, amely egyenértékű a jobbra való eltolódással. És ha őszig Trockijt is reaktiválják, biztosra lehet venni, hogy nemcsak Oroszország belpo­litikájába, hanem a szovjet külpolitikájá­ban is nagy változások fognak történni. Bútorőrleszállitásra határoztuk át magunkat, hogy üzemünk munkásait foglalkoztathassuk ha tehát eleső és e­lintorí Bösen dori er. Stingi. Wirt Productivge­­nossenschalt és Hottmann zensorát, ??íanin&iv akar vásárolni ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és tekintse meg Székely és Réti bútorgyár rt. i­alai as r­aktárait Hitelképes egyenes­­nek kedvező fiz­ikai feltételek ÚJ KELET Szerdai, 1918 augusztus /. A „Röntgen-szemű“ Schermann szerint Amundsen még él és rövidesen fel fog bukkanni Bécs, július 31. Amundsen sorsa miatt még mindig gondok marják az egész ci­vilizált világot. Él-e még Amundsen, vagy az Arktis borzalmának esett áldo­zatául a tudós kutató? Hogy a talány megoldásához közelebb jussunk, egy bécsi újságíró Amundsen néhány sor írásával Rafael Schermann-hoz fordult, a világhírű pszicografológu­shoz, hogy Amundsen sorsát megérdeklődje. A ne­hézség csak abban volt, hogy Scherman­­nak nem volt szabad tudnia, kié az az írás, amelyet elébe tesznek, hogy ezáltal minden kombinatív lehetőség ki legyen zárva-Dr. Breitfusz professzor, egy Berlinben élő ismert nevű sarkkutató, akit évtizedes barátság köt Amundsenhez, az eltűnt egyik fotográfiáját őrzi, annak sajátkezű ajánlásával. Ezt a képet az újságíró dr. Breitfusszal együtt papirosba csoma­golta, mégpedig olyan módon, hogy az ajánlásnak csak egy sora volt látható, míg a fotográfia és az aláírás le volt fedve. Ezzel azután Schermannhoz men­tek, akinek Breitfusz professzor kijelen­tette, hogy e sor írója kereskedelmi aján­latot tett neki egy jövőbeli együttműkö­désre vonakozólag, a professzor azonban szükségesnek tartja végleges válasza megadása előtt Schermann véleményét kikérni. Ez a kísérlet hétfőn, július 23-án dél­után 3 órakor történt Berlinben a Bris­­tol-szállóban. Schermann először vé­gighallgatta Breitfusz professzor már fentebb említett magyarázatát,­­ azután megkérte őt, hogy vessen néhány szót papírra. Ezután összehasonlította a pro­fesszor írását a fényképen olvasható egyetlen sorral, mire megállapította, hogy az már 40 esztendővel ezelőtt kelt. Egyáltalán nem­ üzletáli.Mer­ t kereskedelmi ajánlat? Egyáltalán nem­ jöhet szóba- Önök ketten igen szo­ros viszonyban állnak egymással, de semmi szín alatt sem üzleti viszonyban. A magam részéről csak azt ajánlhatom, hogy ne ne lépjen üzleti összeköttetésbe e sor írójával, mert ő egyáltalán nem üzletember! _ Baráti szempontból minden téren és tekintetben m­egbízhatik benne. Én még a pénztárcámat is bátran rábíznám, anélkül, hogy a tartalmát előbb megte­kinteném. E sor írója rendkívül nemes és bü lélek. De azokba a kísérletekbe, amelyekre minduntalan vállalkozik, semmi szín alatt sem bocsáj­­koznám. És önök sem, uraim! E sor írója nyugodt természetű és szellemileg igen magas nívójú ember. Természete nem kereskedő, hanem inkább tudományosan rágódó, mert mindig ugyanazokat a dolgokat gondolja végig. Elhatározásait minden körülmények között véghezviszi, még ha ezerszer is az életét teszi kockára értük. Amire vállalkozik, az alaposan végig van gondolva — de néha a fantáziája mégis csak a legőrültebb merészségekbe ra­gadja. Minden tudományos fanatizmusa mellett mégsem típusa a nyugodt, tudós kutatóknak. Van benne valami a bakte­riológus vérmérsékletéből, aki állandóan veszedelmes mérgekkel dolgozik. Annyira megszállta őt az az eszme, amelynek életét szentelte, hogy minden mást elfe­lejt. Arról is megfeledkezik, hogy tisz­tességesen öltözködjék. Nagy ünnepélyek alkalmával nem jelenik meg frakkban, mint a többiek, hanem mint egy paraszt, aki egyenesen a mezőről jön. Ha néhol titkárjával együtt jelenik meg, olyan ko­pottan néz ki, mintha nem ő lenne a vállakozó, hanem önmagának lenne kis alkalmazottja. — Egyáltalán nincs is titkárja — vette közbe Breitfusz professzor. Mindent egy kártyára tesz fel — Nos, hát ha valahol a partnerével megjelenik, adekor vált ki ilyen hatást — válaszolta Sodermann. — Arra a má­sikra esik ekkor minden fény és ő az árnyékba áll. Csillogás­ és nagyság nem érdeklik. Olyan, mint egy állatszeliditő, ■aki mindig bemerészkedik az oroszlán ketrecbe. Mert bízik a revolverében. Mint egy hegymászó, aki a legmagasabb csú­csokat is eléri, mert tudja, hogy nem téved el. De egyszer mégis csak csődöt mondhat a revolver. Egyszer mégis csak­ eltévedhet és nem tér többé vissza. Újra meg újra életteszd­elemben forog, amely­re azonban alig vet ügyet, mert nem fél a haléltól. Mindent egy kártyára tesz fel. Mint az őrült — nem mint a ha­­zárdőr. __ ön életveszedelem­ről beszél, amely­be ez az ember került — mondotta az újságíró. — Van-e okuk hozzátartozói­nak, hogy féltsék ez életét? _ A hegyek és a levegő az ő sorsa és végzete — felelte nagyon komolyan Rafael Schermann. Majd mosolyogv­a, folytatta: — „Légüzletek“ az egyetlenek amelyeket kő!... A családja mindenesetre tartsa vissza a felesleges kalandoktól. De ő természetesen nem hagyja magát visz­szatartani. Nem baj. Életében már sok­szor jutott olyan helyzetekbe, amelyek annyira kétségbeej­tőknek látszottak, hogy más em­ber már régen golyót me­nesztett volna a fejébe, ő azonban egy elképzelhetetlen energia teljes megfeszí­tésével kitartott és mindig megmentette életét. Mindig meg is fog menekülni. Olyan nagyszerűen trenírozta be gyom­rát, hogy a legkevesebből is meg tud él­ni. Olyan tüdeje van, mint egy jege­­medvének De épen olyan pillanatokban amelyekben vállalkozásai a mélység szé­lére sodorták, már többször hihetetlen szerencséje volt. Azok közé tartozik, a­kiknek újra meg újra szerencséjük van Sorsa hallatlanul nehéz, én azonban nem aggódom miatta! Ő itt van... _ Mindenesetre, ha aggódnak érte, ez az aggódás egy olyan embernél, mint a­milyen ő, egyáltalán nem alaptalan. A legross­zabb változásoknak és legborzasz­tóbb véletleneknek van f kitéve. Könnyen lehetséges, hogy hetekre, sőt hónapokra elünik. Hogy már régóta halottnak tű­szik — és hogy hirtelen újra megjelenik Mert amilyen tehetetlen minden kereske­delmi dologban, olyan elhatározott mind azokban az ügyekben, amelyek fix ideái­val összefüggnek. Barátai mindenesetre optimisták lehetnek . . . — És az ellenségei? — kérdezte az új­ságíró — Vannak egyáltalán ellenséged — Természetes, hogy vannak ellensé­gei — felelte Schermann. — A saját bransában — azok az emberek, akik nem tudják neki megbocsátani, hogy felül­múlta őket. De ellenségei is teljesen rá­bízhatják magukat. Olyan becsületes em­ber,­­hogy egész tőkéjét rendelkezésükre bocsátaná, ha súlyos szükségben lenné­nek. Ha bárkinek szüksége van rá —­ ő itt van! És Schermann megismételte: — ő itt van! Északi országból való Breitfusz professzor ezután néhány részletkérdést intézett Schermannhoz. Mindenekelőtt megkérdezte tőle, hogy a kézirat szerzője milyen idős lehet. Scher­mann így válaszolt: _ Amikor ezeket a sorokat írta, kö­rülbelül negyven éves volt. Tényleg Amundsen akkor volt 39 éves. — Időközben azonban még frissebb és munkabíróbb lett — folytatta Scherz­mann. — Olyan a bőre, mintha kicsérel­ték volna. Épen csak, hogy néhány ránc van már az arcában. — Milyen nemzetiségű? — kérdezte Bren­ffusz professzor — Európai vagy amerikai? — Mindenesetre az északi országokból való — jelentette ki Schermann. De nem kellett volna kereskedőnek lennie. Pilóta vagy hegymászó, vagy talán még több: ez lett volna megfelelő pálya aa­p számára. Csak ezek utám közölték Breitfusz pro­fesszor és ar újságíró Schermannal, hogy tulajdonképen kinek a kézírását analizál­ta­, de még mindig nem mutatták meg neki az aláírását. Erre Sodermann azon­nal rekonstruálta Amundsen aláírását, a­melyet azelőtt­ nem látott A rekonstruált aláírás megtévesztően jól sikerülk . i—Tr'“ -» n I ——— ....... — Enyhül a fiffeé«. Berlinből jelení­tik­­ Az angliai depresszió az utóbbi 2 napon át helyét alig változtatta orvan de az orrán beáradó hűvösebb levegő rétegek Középeurópában a hőmérsék­letét a mai nap folyamán lehűtötték. Németország területén tegn­ap estefe­lé és az éjjel folyamán több helyütt sok csapadék volt. Felhős, élre­ hűvö­sebb idő várható, het­­ven kint zivata­rokkal és erősebb nymzatti széllel. Az általános európai lehűlés Budapesten is 4—5 fokkal alacsonyabb hőmérsék­­letet eredményezett a mai napon. Ma délelőtt a hőmérő árnyékban már nem érte el a 30 fokot. A tegnapi esőzés kedvező ha­tást gyakorolt az egész ország területén a kerti vetemények további fejlődésére. jooepaemopaeoet Hirdessen az Uj Keletben Irodák részére nélkülözhetetlen bútordarab Praktikus, kényelmes és elegáns. — Teljesen féregmenttS. 1500 leitel már beszerezhető. Mfrinus&cu Furpnn intnnen hem. rím­. Fillifl Bffi&Bl KO 71.

Next