Uj Kelet, 1929. július (12. évfolyam, 146-170. szám)
1929-07-02 / 146. szám
KeM, 1926 jaw 2.3 . Amerikai botrány A gyöngébb idegzetű olvasó helvéért előre kell bocsátanom, hogy ezúttal nem történt újabb kéjgyilkosság Frisco kínai negyedében. Chicago gépfegyveres banditái is nyugton hagyták e héten, a bankok tressorjait, Texasban sem lincseltek meg tévedésből egy négert, mert állítólag megcsókolt egy fehér nőt. De még egy újabb Sacco- és Vinizetti-eset sem készteti a törvény őreit az amerikai igazságszolgáltatás szentsége érdekében sikra szállni, nem, mindez nem bolygatta meg a kedélyeket, a reggeli mellé nem kellett ilyen véres történést tálalni a lapoknak, mert a közvélemény más felett izgulhatott, valami sokkal delikátabb, sokkkal bonyolultabb és a lelkek mélyére rántó dolog felett, mint egy hiaccelő, vagy kéjgyilkosság, vagy néhány kótyagos európaitól jusztremordnak kikabálni kivégzés lehet. A botrány fészke ezúttal kivételesen nem Hollywood volt, nem láttak véletlenül egy nős filmsztárt idegen nővel kettesben autózni. Chaplin sem bocsátotta szélnek új felesége vendégeit hajnali háromkor, amikor végre egy verset akart aludni, nem, a hollywoodi élet zavartalanul tovább folyt etés megütközni csak egy businesshez mit sem érő idegen tud, holmi embervásár felett, amikor egy heti 300 dollárral szerződésben álló színészt az egyik stúdió el kölcsön, a másiknak a gázsi ötszöröse ellenében, amit persze nem a színész, hanem a miudenlirft© produce vág zsebre. Mondom, az üzletnek ezt a finom fortélyoskodását csak egy szentimentális európéer nem tudja kellően honorálni, mert elvégre, aki aláír valamit, az kötelezi magát és ha valaki kötelezte magát 300 dollárért odafutni vérét, az izmait, az idegeit és ,az agyát, miért ne keressen rajta az élet más businessman? Nyugodjunk meg, ilyesmi legfeljebb a mi kedélyünket izgatja, ők odaát nem érnek rá ilyen csipcsup. dolgok mélyére maezni és a pénzcemnMás művészetének árnyalataira tekintettel lenni ! A botrány, mely az utóbbi hetekben kipattant, egészen más természetesvolt. Hogy egy szóval jellemezzem: lényegesebb természetű volt. És amerikaiabb, és annak is a javából. Olvassuk tehát a washingtoni jelentést, mely szerint odaát roppant megütközést keltett, hogy az elnök felesége a legutolsó fogadás alkalmával többek között olyan asszonyt fogatott, akinek férje néger. Az asszony férje történetesen tagja az illinoisi törvénytertünletnek -ami ugyebár korántsem lehet érvi arra, hogy a felesége megjelenhessen a Fehér Hiázban. Tessék tehát ezennel megütközni és szörnyülködni mint ahogy a jó Blease szenátor sem mulasztotta el, hogy megbotránkoztatásának kifejezős-1 aljon. Blease szenátor a tettek mezejére is lépett, mert azt is olvassuk, hogy a déli államok nevében a botránnyal kapcsolatban indítványt terjesztett a kongresszus elé, melyben kéri, hogy az elnök felesége vizsgálja meg máskor pontosabban a meghívottak névsorát. Történt ez 1929-ben, nem a spanyol etikett merev páncélja mögé rejtőzött császári udvarban, hanem a „demokrácia"' s***lazzá tett honában. Önkéntelenül érzembe jut a Vestris néger matróza, aki két tucatnyi ember «életét mentette meg a hajó elsüllyedésekor és vagy egymilliót kapott ezért a hősi cselekedetért egy százszázalékos busines mairtól, aki ugyanezzel a négerrel egy newyorki étteremben nem ült le egy asztalhoz. Ha jól emlékszem, ezt a derék életmentő négert úgy kipenderítették egy ,,fehér“ hotelból, hogy a lába sem érte a földet. Hiába, a demokrácia néha a színek -szerint osztja az emberi megbecsülést ési vannak színbeli árnyalatok, melyeken a fehér ember elméje odaát nem tudji magát túltenni. Delikát dolgok ezek, nagyon távol esnek a mi megértésünktől és emberértékelésünktől. Szerintünk még sajnálatosan egy fehér ember koponyájában nagyobb lehet a sötétség, mint amilyen Invikss. ÚJ KERET ny lehet a legnégerebb Kongónéger ábrázat.i. Különösen olykor nem látják ezeket a botrányt okozó szinárnyalatasokat, amikor az éteremből kihajifál néger tucatnyi embert mentett, vagy történetesen a férje lehetsége jóvoltából , a Fehér Ház úrnőjének teaestélyére s legalább annyira illetékes, mint egy businesama rínak aaszonya, akinek sikerült , emer tönkretett egsinztencia árán kive- rekedni az első millió dollárt. Mondom, ezek szinhék árnyalatok, ezekhez a mi demokráciánk kevés, haladni kéne a korral, a civilizáció ütemével, hogy egyszer na is elérjük a középkort, amelyből valami érthetetlen véletlen egy időre kiragadott. E. V. Az új csekk- és váltójogi javaslat a hágai kereskedelmi egyezmény szellemében készült el A váltó- és csekkrezsim reformja meg fogja szüntetni a végrehajtásnak jelenleg nehézkes formaságait ( Biemesti-Bukarest, július 1. Az Új Kelet tudósítójától.) A kényszeregyezségről szóló törvény megszavazása után ■Junkin igazságügyminiszter most újabb törvényjavaslaton dolgozik, amely radikális változásokat készít elő a most érvényben lévő váltó- és csekktörvényről. Alig a kényszeregyességrőll szóló törvény elsősorban az adósok érdekeit kívánja megvédeni, az új váltótörvény a hitelezőknek ad sokkal tágabb lehetőséget tárcaköveteléseik érvényesítésére. Az új csekk- és váltótörvényt az új kereskedelmi kódextől teljesen függetlenül készíti ellő a kormány és fogja parlament felé hozni. Az új törvény mindenekelőtt is teljesen megszünteti a váltókeresetek mai nehézkes formaságait. Az új diszpozíciók szerint a váltó egyet fog jelenteni a végrehajtási jogcímmel. Az adós a végrehajtás ellen nem fog a váltót illető kifogásokkal élhetni és azt csak úgy akadályozhatja meg, ha bizonyítja, hogy fizetett, vagy hogy a váltó hamis. Az összes, ma érvényben lévő kifogásokat megszünteti az új törvény. Ugyancsak megszünteti a törvény azokat a nehézkes formaságokat, amelyek a csekk kifize-t tését ma akadályozzák. Hasonlóképen véget vet a törvény azoknak a anomáliáknak, amelyek a be nem váltott bankutalványok körül keletkeztek. Általában a két törvény tendenciája az, hogy a romániai váltó- és csekkrezsimet összhangba hozza a külföld idevonatkozó törvényhozásával. Hágában nemrégen huszonhét állam képviselői egyezmett írtak alá, amelyben a csekk- és váltóforgalomra vonatkozó egységes rendelkezések alapelvei voltak lefektetve. Az új törvény ezeket az alapelveket ülteti át a valóságba. II Megindult az első komoly küzdelem a kormány és az ellenzék között Az ellenzéki pártok vezérei a régenstanácsnál tiltakoztak a közigazgatási reform ellen A liberálisok, lupisták és averescanusok kivonultak a parlamentbe - a kormány nyugodt (Dururesti-Bukarest, július 1. Az ifj Kelet tudósítójától.) Minden jel arra mutat, hogy a közigazgatási reform ter- vezete körül megindult az első komoly harc a kormány és az elletmék között- Bukaresti jelentés szerint dr. Lupu ma délelőtt audiencián jellent meg a régenstanács előtt és kijelentette, hogy a közigazgatási reform, amelyet a nemzeti parasztpárt megszavaztatni készül, veszélyezteti a román nemzeti egységet és káros kihatással van az állami életre. Épen ezért Lupu kijelentette, hogy amennyiben a javaslatot a nemzeti parasztpárt a parlament elé terjesztené, ő és hívei kivonulnak a parlamentből és annak munkájában többé nem vesznek részt. Délután három órakor Bratianu Vintila jelent meg a régenstanács előtt és elismételte azt, amit Lupu mondott. Bratianu Vintila hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok együttes akciójáról van szó és hozzátette, hogy kormányrolativa esetén nem fogja respektálni a törvényt. Délután négy órakor Averescu tábornokot fogadta a régenstanács. Averescu természetesen Bratianu Vintilával egy véleményen volt és ő is bejelentette a közigazgatási reform elleni akcióhoz való csatlakozást. A kivonulás okai Kétségtelen, hogy a három ellenzéki pártnak ez a kormánnyal szembeni együttes magatartása új helyzetet teremt politikai életünkben. A nemzeti parasztpárt kormányzásának első hét hónapos tevékenysége alatt úgyszólván egyetlen komoly ellenzéki akcióval sem találkozott. A harci riadót most Bratianu Vintila fújta meg A liberálisok vezére elvi ellensége minden haladó reformnak, amely a liberálisok hatalmának végvárait megdöntheti,és különösen lasküdt ellensége annak a gazdasági és pénzügyi politikának, amelyet a nemzeti parasztpárt inaugurált kormányzásának első hét hónapja alatt. A liberális párt vezetői valamennyien a parlamentből való kivonulás és az ellenzékkel való rioalizálás ellen foglaltak állást de végül is kénytelenek voltak engedni a harcias törzsfőnök pressziójának Averescu és horga magatartása természetszerű. A néppártnak, amely rendre elveszítette I legértékesebb embereit, semmi veszíteni- s valója nincs egy olyan akcióban, amelyben a lilici a sisokkal együtt haladhat. Annál is inkább, mert hiszen Averescu tábornok politikai jelentősége annyira csökkent, hogy a néppárt egymagában a nevelegesség veszedelme nélkül nem indíthat és nem folytathat le semmlyen akciót. Lupu pedig egyszerűen azért kellemetlenkedik a kormánynak, mert a parlamentben nemrégen lepleztek le munkaügyi minisztersége alatt viselt dolgait horga semleges maradt. A kormány nyűgodt A „Lu,,la" információi szerint a közigazgatási reformot a kormány csak ősszel fogja megszavaztatni és ezért a liberálisok most még nem vonulnak ki a parlamentből . Ezzel az értesüléssel szeműen Vaida Sándor belügyminiszter ma délután a kamara folyosóján kijelentette az Új Kelet munkatársának hogy a kormány feltételénül még ebben a sesszióban megszavaztatja a közigazgatási reformot. Ebben az esetben a liberálisok, az aveneseánusok és lap-stár határozatukhoz híven végleg kivonuk.Ők a parlamentből és a kormány ellenzék nélkül marad. Informácóink szerint, a kormányt hidegen hagyják az ellenzéki manőverek, amelyek semmit sem fognak változtatni a politikai helyzeten. Drafianu Vintilát kifütyölték Csernovitzban A liberálisok vasárnap nagygyököt tartottak Csernovitzban Beszélei Nistor, Lapedatu Argetoianu, Duca és Drafianumlila, akik valamennyien támadták a kormányt és különösen a közigazgatási javasatót. Vintila kijelentette, hogy holnap a régenstanácshoz megy — nem azért, hogy a kormányt buktassa meg na nem hogy megvédje az országot A gyűlés végén a liberális korifeusokat a közönség kifütyülte és lehurrogta majd ) verekedés is támadt, miközben öten megy-, sebesültek, akiket a közeli gyógyszertárakban kötöttek be. A közigazgatási reform Mirto belügyi alminiszter a sajtó tagjainak nyilatkozott közigazgatási reformjáról. Mirto rámutatott a törvény szükségességére és arra, hogy a javaslat fő elvét, a decentralizációt még a liberálisok is elismerték az 1925 június 14-i közigazgatási törvény alkalmazásánál. Decentralizáció helyett fokozottabb centralizáció következett be a liberálisok közigazgatási törvénye alapján. A közigazgatási törvénynek olyan rendszert kell inaugurálnia, amely megfelelően elasztikus és az ország különböző részeinek mentalitásával összeegyeztethető. A miniszter ezen általános bevezetés után kifejtette, hogy az igazi decentralizáció értelmében minden egyes falunak joga van költségvetést készíteni és gazdálkodni. Ami a megyéket illeti, az egyetlen újítás a megyei közigazgatás végrehajtószervének választásában áll és ez. . szerv nem a megye prefektusa, hanem megyei tanács elnöke lesz. A megyékből előálló magasabb közigazgatási szerv nem képez majd a szó szoros értelmében vett kerületet, szorosan megáillapított határokkal A törvény fogja majd megállapítani azokat a szabályokat, amelyek ezt az új szervet közelebbről meg fogják jelölni. A törvény új autoritást kreál nem pedig új kerületet. A törvényjavaslat megszervezi a kormányszervek hierarchiáját a belügyminisztertől kezdve. A miniszter és a prefektusok közé ékelődnek a miniszteri igazgatók, a prefektusok után jönnek a főszolgabírók és szolgabírók és végül a helyi autonómia. Utóbbit biztosítani kell mindaddig, míg csak az állam magasabb érdekei nem lesznek érintve. A törvénytiszteletet biztosítani kell és ezért a polgároknak a magasabb közigazgatási hatóságokon kívül lesz módjuk az igazságszolgeltatásnál és a közigazgatási bíróságoknál is keresniök a maguk igazát. Ezenkívül speciális fórumként minden egyes igazgatóság mellé helyi revíziós bizottságot neveznek ki, amelynek felebbezési fóruma a központi felülvizsgálati bizottság lesz.