Uj Kelet, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-01 / 198. szám

­ G£O55 Z­A­K Két ártatlan tévedés A tegnapi audiencián minden kide­rült. A flagráns törvénysértést egy kul­tuszminisztériumi aligazgató ,,jóhisze­mű'* tévedése idézte elő. Az általa meg­fogalmazott rendeleti Vlad kultuszm­i­­niszter aláírta, ugyancsak jóhiszemű té­vedésből. Furcsa játéka volt ez a téve­déseknek és különösen az az igyekezet, amellyel az aligazgató tévedni sietett, tápteret nyújt a fantázia szabad szár­nyalásának. Beavatottak szerint egyik kolozsvári, normzeti parasz­tpárti képvi­selő sem volt idegen a kolozsvári szefrád­i zsidók kis csoportjának elspanyolosítá-­­­sától. A helyzet az, hogy ez a képviselő m­niszteri padjáról, — hogy aztán aláír- I­jon egy a saját törvényével ellenkező­­ rendelkezést. Maniu miniszterelnök igazságérzete idejében elégtételt adott — nem a ko­lozsvári ortodox hitközségnek, hanem a törvényességnek, amelyet oly könnyedén rúgott fel nésmény ember. — olyan indí­tékokból, ameynek utánajárni osztólék szidva, semmi kedvük sincsen. ÚJ KEL­ET A törvénysértés nyilvánvaló volt. Alig hozták tető alá a módosított kultusz tör­vényt, amely 54-ik paragrafusában ki­­m­ondja, hogy új Mtköz­ségek nem ala­­kíthatók a végrehajtási utasítás elké­szültéig, a végrehajtási utáni feist pedig csak a zsidó kongresszus meghallgatása­­ után szabad kibocsájtani és Kolozsvá­ron néhány ember diadalnasan lobog­tatta kezében az Engedélyt. A „per­mist‘‘. Valahogyan már ebben az odió­­zus szóban benne volt, hogy olyasmit en­gedélyeztek, amit nem lett volna szabad engedélyezni. Ami nyíltan és brutálisan ellenkezett a törvényes rendelkezésekkel. Ami fájdalmas ellentmondásban volt a törvény tiszteletnek azzal a szellemével, am­el­tek jegyében a nemzeti­-paraszt­­párt átvette a kormányzást. Kifáradva abban a késhegyig menő harcban, ame­lyet az ország zsidósága a kultusztör­vény ellen folytatott, valahogyan nem fordíthattunk kellő figyelmet erre a na­gyon a régi rezsim szellemében készült gyorstalpaló ..engedélyezésre“. És Ko­lozsváron viran szervezkedésnek indult egy ..spanyol*' hitközség, amelynek a spanyol zsidósághoz pont­­annyi köze volt, mint a kultuszminisztériumi enge­délynek a törvényességhez, jelen volt a törvény tárgyalásánál, te­hát fel kell tételeznünk róla, hogy is­merte annak rendelkezéseit. Az aligaz­gató uraról még egyenesen hatóságsértés volna el nem hinni, hogy a reszortjához tartozó törvényt nem ismerte. És minek szólj­unk e helyen "Vlad kultuszminiszter­ről, aki valóban halált megvető bátorság­gal védelmezte törvényét napokon ke­resztül buzgalommal a parlament mi­Az angol és amerkai tőke harca Oroszország meghódításáért Németország térfoglalása után Oroszországban Amerika is előnyömül A leg­utóbb lezajlott választási kampány sorn Macdonald k­ülpolitikai program­jának egyik legfontosabb pontja az orosz­angol viszony rendezése volt. Haladék­talanul felvenni a diplomáciai és keres­kedelmi kapcsolatukat Szovjetoroszország­­gal:­ ez volt Macdonald egyik leghatá­rozottabb ús választási jelszava. Most hogy a moszkvai norvég körei útján az angol kormány a tárgyalások meg­kezdésére szólította fel a szovjetet, valószínű, hogy Macdonald minden ere­jével ígéretének beváltására törekszik. Igaz ugyan, hogy a domíniumok, amelyek­nek tanácsát Macdonald — a politikai frakciókhoz híven — előzőleg kikérte, általában ellene vannak az Oroszország­gal való diplomáciai kapcsolatok újra­­felvételének, de ez nem­ fogja megaka­dályozni a miniszterelnököt régi szán­déka keresztülvitelében. Aminthogy nem fogják akadályozni az orosz részről eset­­­­leg felmerülő gyor­soskodj­ó momentumok, sőt a keletázsiai háborús feszültség sem. Mert az angol-orosz viszony kérdése ma­­­ár nem annyira politikai, mint in­kább gazdasági kérdés. A legjobb akarattal sem lehetne azzal meggyanúsítani Macdonaldot, hogy elfo­gult — Szovjetoroszország mellett. A kommunizmus elleni elvi állásfoglalás­ban Macdonald majdnem megegyezik Baldwin-el, vagy akár — Chamberlain-el. De Macdonald egyik legszerencséseb­b tulajdonsága éppen az, hogy sohasem foly­tatja politikáját szigorú és kérlelhetetlen elvi alapokon és éppen így most más­részről nem helyezkedik szigorúan elvi álláspontra mint miniszterelnök Szov­­jetoroszországgal szemben. Macdonald tudott szerencsés kompromisszumot kötni az angol kapitalista világrenddel (már húsz évvel ezelőtt irt érdekes könyve a „Socialist Movement” is ennek a kom­promisszumnak az ideológiájában szü­letett meg) — ed, éppen így megtalálja a középút politikáját Szovjetoroszország­­gal szemben is. Az ismeretes Arcos-botrány óta meg­szűnt a diplomáciai viszony Nagy-Bri­­tánia és Oroszország között és az angol ipar és kereskedelem is likvidálta orosz­országi érdekeltségeit. Azóta az angol köz­vélemény széles rétegeiben megerősödött az a vélemény, hogy az angol tőke rossz üzletet csinált, amikor bojkotálta Oroszországot, helyesebben — rengeteg jó üzleti lehető­ségeket szalasztott el. És az Anglia által elszalasztott lehetőségeket egyre nagyobb mértékben aknázza ki Németország, és legujebben — Amerika. . A háború utáni években Franciaország rideg soviniszta külpolitikája kénysze­­ritette Németországot az Oroszország felé való orientációra. Halbenau­­ műve, a híres 1942-es rappallói német-orosz egyezmény, volt ma alapköve ennek az orientációnak. Halbenaunak életébe került a rappal­­lói egyezmény, Németország szűm­ém azonban kitűnő üzletnek bizonyult. A Tendkivü­l olcsó szovjet nyersanya­gok egyik legfőbb felvételi piaca ma Né­metország. A nagy nyugati államok tő­kéje nem akar szorosabb üzleti nexusba jutni vele. Németország kénytelen vol túltenni magát ezeken a konvenciókon,­­ és végeredményben sokat keresett az ügyön. Most pedig Amerika kezd egyre na­gyobb érdeklődést mutatni az orosz nyers­anyagok és termelések iránt. Különösen nagy ez az érdeklődés amióta Hoover lett az Egyesült Államok elnöke. Néhány koncessziótól eltekintve. Oroszország meglehetősen kiaknázatlan terület volt eddig az amerikai tőke számára, talán az egyetlen ország, amelyre nem terjeszke­dett ki a dollár hegemóniája. Hoover azonban, úgy látszik, sürgősen pótolni akarja ezt a hiányt de azért az első lépést ebben az irányban nem ő tette meg, hanem a világ egyik legnagyobb trösztje, az amerikai Standard Oil Company, amely már tavaly kibékült az egyre el­lenál­lhatatlanabbul előretörő orosz állami petróleum­iparral , és ennek a kibékülés- 9 legjobb nemesanyag, zseniális feltalálószellem, minőségmunka. Standard Electric gyártmányokal Tungsram Barium fémcsövek egyen- és váltóáramra, Standard rádióvevőkészülékek egyen- és váltóáramra, Standard conus hangszerek, Standard fejhallgatók, Standard Straight Line forgókondenzátorok,­ Standard erősítők és megafonberendezések, Standard leadóberendezések rövid és hosszú hullámokra minden kiterjedésre! Mind mesteriméi az Egyesült államok előrehaladott indiálechaikájának. Csak Standard márkával valódiak! Nemcsak évekre vagy évtizedekre, hanem egy egész emberéletre való egy jó beszerzés. Válasszon tehát egy megbízható, tökéletes rádióvevőkészü­léket valódi kitűnő keményfaszekrényben. — A BStandard“-rádió nemcsak otthonát díszíti és teszi lakályossá, hanem megoszt önnel örömet, bánatot és mialatt ön pihen, fáradhatatlanul nyújt szóra­kozást, felvidítást és oktatást Válasszon tehát Önhöz méltó darabot, mert rádiója a tulajdonos személyiségére enged következtetni A Standard-gyártmányok szeptember­­étől 20-ig van Carolban levő Standerd-pavilonban is minden Jobb vannak kiállítva a bukaresti Parcul szakmabeli üzletben kaphatók. A „Standard11 név garanciát jelent!

Next