Uj Kelet, 1929. december (12. évfolyam, 264-287. szám)

1929-12-01 / 264. szám

tű évfolyam ★ 664. s*é* 1929 December 1 .yomását csak a jelölésével engedjük ,­­ meg. A­ktokat nem küldünk vissza és megérzésekre sem vállalkozunk 3 lei ' V ~ Szerkesztős­ég és kiadóhivatal Strada Baron L. Pop (v. Britai­ni lt Telefon 9—77. Éjjeli telefon (nyomda) 187. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....................1150 Lei Félévre........................... 600 „ Negyedévre................. 320 „ Egy hónapra................. 110 „ KÜLFÖLDI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 1 dollár (vagy ennek megfelelő más pénznem.) Egy évre .10 dollár. Hirdetések tarifa szerint vétetnek fel. Flammandok és a zsidók Néhány­ nap óta egy kitjg belgiui­i­ vá­ros egyetem­e került a kulturális és po­­litikai érdeklődés középpontjába. ^Bel­gium egyik legérdekesebb^ legrégibb, Isi kultúrával átitatott, gyönyörű fék ésű kis városkájában, ahol's Viaeterbeck s Verhaeren alakjai élnek, d­e kis Gent­in, van ez, az egyetem. Tudnunk kell, hogy Belgiumban kétféle lakosság,él: vallonok, akik francia nyelvet beszél­tek és a f­laman­dok, akik­­ ősi anya­­yelvü­ket használják. A flamandok ■szaki népekkel) a,svédekkel, norvégok­kal és finnekkel ..tartanak rokonságom­­ig a vallonok a franciák leszámlázott Ezek a flamandok körülbelül ugyan­azt a nemzeti­­viseletét is hordják, mint­éldául a szomszédjukban élő hollan­dusok, lányaik vésasszonyaik ugyanúb­an a felhajtott orrú facipőben és fel­ütött fehér kendőben járnak. A fla­m­­andok festője vo­lt Brueghel Péter, pikturának ez a különös, ködös, hideg­­­­üvésze és, mint már­ előbb említettük, J­imand volt Verhaeren is, az utak gy csavargója és a városok utalója. Itt azonban írjunk m­ég egy­­szóra V­erhaeren Brughel és maga M.letet­nek is csak a temperamen­tu­mok­ban,­­ érzéseikben és gondolkozásukban trol­ik flamandok, de francia nyelven írták beszéltek. E század elejéig a flamand épnek nem is volt különösebb kultu­ális megnyilatkozása. Amikor azonban stört a világháború és egy csapásra iszínre dobta a legnagyobb nemzeti és irsadalmi problémákat., — a f Inman - ok is magukra eszmélteik.‘'Egyidejűleg idult­­meg ez a folyamat egy egész rég más, aléltságban tespedő népi­­gben és, mint azoknál,­­itt is a fia­tók voltak azok, akik­­őseik nyelvé­ek feltámasztását és népi jogaiknak iy kulturális, mint politikai téren való vényesülését követelni kezdték. A mozgalom főfészke már ekkor is genti egyetem volt. Hiszen már évek­­ ezelőtt kísértett kormányválság a­nti egyetem tanítási nyelve miatt a konfliktust akkor csak ideig óráiu­dták elodázni.­­A népi reneszánsz idő­ízben mind nagyobb és nagyobb id­egeket mozgatott meg, népgyűlések ijlottak le és az egyetem falai közül tört az akció az utcára. Az évszáza­ik óta nem látott­­flamand zászlót k­ülhordozták Gent és a többi fra­­npollakta városokban és a flamand po­­sztok, akik alig-alig jártak be tanyáik­­, egyszerre tüntető menetbe tömörül­t és az egyetemi if­jakkal együtt kö­zeltbe jogaikat. A világháború befejezése után a fla­­in­d kultúra kézzelfoghatóan is ki­nyitan­i igyekezett, hogy nem miatt­ag az­­évszázados elnyomatás alatt,­ggmás után kezdtek megjelenni fla­­vnd nyelvű lapok és könyvek és a mand inteligencia, amely­­már-már elejtette az ősi nyelvet, ismét meg mit flamandul és tüntető szeretettel adte használt új nyelvét társaságban, lett életben és a fórum nyilvánossága­­t. Ekkor már­ előrelátható volt,­gy a mozgalom nem marad meg a k­ura keretein h­elyn­­, hanem betör a ttikába. Ezt a b­etörést úgyszólván kiprovo­ta a Jaspar-kormánynak a genti é­­­tem nyelvhasználata ügyében tanú­­tt állásfoglalása. Amióta ugyanis a ticia befolyás érvényesült Belgium etikai életében ,tehát, már hosszú- Szú idő óta, francia nyelven tanítót üzep az ősi egyetemen, amelyet f­lamand.dk alapítottak és amelyen év •tiizederc­en• keresztül flaman­dul adtak elő. Az egyetem hallgatóságának nagy része •most is flamand nemzetiségű és igy annál természetesebb, hogy az Európát felfrissitő Általános nemzetiségi rene­sszánsz hatása alatt a genfi egyetem flamand hallgatói mind erőteljesebben iksszolték követelni a flamand oktatási nyelvnek­ való áttérést. A Jaspar kormány, am­elynek tagjai liberális és­­keresztény­­eztódiá is vallonok, egészen mostanáig f­elzárkózott genfi flamand diákok kö­­­vetelései­­elől. A napokban­­azután a­­a konfliktus elérte a csúcspontját, amely abban kulminált, hogy a jaspar kor­mány tegnap kénytelen volt beadni le­mondását. A konklúzió nyilvánvaló:11 a gemi­­egyetem nyelve megszűnik .a ___francia lesmi és ezentúl flamandul fog fia p­ják oktatni a­­flamand diákokat. * Bennünket talán minden más nép­nél közelebbről érdekel a genti­­egye­tem ügye és az egész flamand prob­léma. Érdekel pedig főként azért, mert feltűnő sok hasonlóságot mutat a zsi­­dóság reneszánsz mozgalmával Hiszen nekünk is azt vetik a szemünkre, hogy Magyarországon,­ magyarul, Romániá­ban románul, Németországban németül beszélünk és emiatt nincsen meg a jo­gu­uk ahhoz, hogy most mi is beáll­junk azoknak a népkisebbségeknek a sorába, akikkel szemben — mert ta­lán­­kedvezőbb körülmények között vol­tak — egy percig sem merült fel az a gondolat, hogy nemzetiségük valósá­gát és elevenségét kétségbe vonják Holott mi a helyzet? Lám, Verhaeren írhatta franciául a verseit, mégis tudja róla az egész kultúremberiség, hogy flamand A képei, az elgondolásai, a technikája, mind mind annak a külö­nös, furcsa népnek a sajátosságait re­vellálja, amely lagúnák között és nagy­ síkságokon a templomok és régi várak tövében él. Brueghel Péter is hiába élt Parisban és hiába tartotta ott a tárla­tait, a festményein rajta van a flamand nép minden borúja és köde, így va­gyunk mi, zsidók is. Schnitzler Artur és Stefan Zweig, Jakob Wassermann­­és Bródy Sándor hiába írtak, a szüle­tési hely véletlensége folytán, néme­tül, illetve magyarul, az alakjaikban, a társadalomról és a világról való fel­fogásukban, gondolkodásuk egész me­netében: zsidók és csak zsidók marad­tak! De míg Verhaeren francia nyelvű költészetét az egész kulturvilág a fla­mland nép értékének tudja be, addig Eduard Bernstein alkotásait a francia, Von­er Ferenc színdarabjait a magyar és Einstein relativitási elméletét a né­met kultúra javára könyvelik el. A genti egyetem flamand hallgatói már a következő szemeszterben hozzá fognak jutni velük született jogukhoz, a népnyelvükön való tanulás jogához. Vájjon nem ugyanez a jog illeti e meg a zsidóság nagy tömegeit, amelynek népi nyelve a héber!? És ahogy a Jaspar kormány kötelességének érezte, hogy a flamand népi erő igazsága elől visszavonuljon, nem volna e kötelessége mindazoknak az államoknak, amelyek­ben zsidó kisebbségek élnek, hogy ennek a népnek is biztosítsák ugyan­azt a jogot, amit a flamandok most meg fognak kapni?! Nyugaton ime így értelmezik a kisebbségi szabadságjogo­kat. Egy egyetemi konfliktus kormány­válságot idéz elő. De milyen erő idéz­hette elő ezt a válságot? A flamand diákság és a flamand nép öntudatos akarata és kitartó, megalkuvást nem ismerő harca. Ha a zsidóságban is meglesz az erő, hogy jogaihoz és népi kötelességeihez ilyen önérzetesen, ilyen büszkén, ennyire emelt fővel és a vég­letekig való elszántsággal ragaszkod­jék, előbb utóbb ki fogja tudni vívni azt, hogy az ő jogát is elismerjék a külön népi életre és népi kultúrájának szabad művelésére. Nahum Szokolov ma délben Kolozsvárra érkezik Kolozsvárról, Nagyváradra, Aradra és Temesvárra látogat a­ Szokolov Este fé! 9-kor less a miting a­­ nagytermében Baruch Habba! A tradicionális ősi héber szóval kö­szöntjük Erdély földjén Nahum Szoko­lovot. Kolozsvár és Erdély zsidósága most másodszor hajtja meg mély tisztelettel é szíve szeretetével lobogóját az újjáéledett zsidó nép nagy vezére előtt. Mindig kü­lönös ünnepnap a számunkra, amikor a zsidó nemzeti gondolat előharcosai az or­szágépítés szolgálatába állított vándor­útjukon elzarándokolnak hozzánk is, hogy az­áró szó közvetlenségének erejével szá­mot adjanak az elvégzett munkáról, ki­jelöljék az új feladatokat és buzdítsanak a további építésre. Kétszeres az örömünk most, amikor Nahum Szokolovot várjuk, aki Chaim Weizmann mellett az újjászü­letett zsidó nép legpregnánsabb vezér­egyénisége. Erdély zsidóságának öt esztendővel ez­előtt volt alkalma először szemtől-szem­­ben látni Szokolovot és ez az élmény öt esztendő távlatán keresztül egy szikrát sem veszített fényéből. A szó szoros ér­telmében diadalútja volt Szokolovnak ez az öt esztendő előtti látogatás. Ezren és ezren zarándokoltak el a legtávolabbra eső városokból és falvakból Erdély szí­vébe, hogy Szokolovot, aki Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár zsidóságához be­szélt, meghallgassa. Nahum Szokolov ak­kor már megjárta Bukarestet és a régi királyságot és az erdélyi zsidóság már látta, hogy a cionista világszervezet vég­rehajtó bizottságának elnökét milyen meg­különböztetett figyelemmel és milyen tisztelettel fogadta ne­mcsak a zsidó la­kosság, hanem a királyi palota, amelynek még néhai Ferdinánd király életében vendége volt és az állami élet magas reprezentása. Azóta sokat fordult a koaks. Stokeler ma már nem sak a clamista világszerve­zet, de a Jewish Agency végrehajtó bi­zottságának is elnöke. És ez a változás, egy egész korszakot ölel keresztül, amely­nek végéről a felépített ország int fe­lénk. A Jewish Agency megalakulása fordulópont a zsidóság életében, hiszen a Jewish Agency maradék nélkül állítja az összes zsidó erőket Palesztina felépítésé­nek szolgálatába. Négy esztendővel ezelőtt Szokolov a cionista világszervezet nevé­ben szólott hozzánk és azok a nem cio- Ilisták, akik akkor kíváncsiságból hallgat­ták végig szavait, ma már mindnyájan a zsidó népet egységesen átfogó táborban vannak. De nemcsak ezért van különös jelen­tősége Szokolov második romániai útjá­nak. A palesztinai jisuv az utóbbi hó­napokban súlyos megrázkódtatásokon ment keresztül és az erdélyi zsidóság, amely büszke örömmel vette tudomásul, hogy az arab támadások nemcsak, hogy nem rendítették meg, de megacélozták a jisuv kitartását, szomjasan várja, hogy Palesz­tina helyzetéről közvetlen közelből kap­jon hírt az arra legilletékesebbtől. A galat­­zsi­dósága, mely teljesen egybe forrott már Palesztina felépítésének gondolatával és egész szívvel állott mindig készen a jisuv szellemi és anyagi támogatására, igazi zsidó szeretettel várja Nahum Szokolovot. Szokolov kolozsvári látogatásának programmja Nahum Szokolov, aki közel két hét óta a régi királyságbeli zsidóság vendége és akit bukaresti tartózkodása alatt Mihály király, a magas régenstanács tagjai, Maniu miniszterelnök, Mironescu külügyminisz­ter, Demeter Dobrescu főpolgármester külön kihallgatáson fogadtak,­ ma, vasár­nap délben 12 óra 8 perckor érkezik Kolozsvárra a bukaresti expresszel. Ko­lozsvár zsidósága nagy előkészületeket tett az élő zsidó nép nagy vezérének fo­gadtatására. Kolozsváron nemcsak a város, de az egész környék zsidósága ünnepelni kívánja Szokolovot, sőt igen sokan ér­keztek meg a Maros­ és a Szamosvölgye távolibb városaiból is. A pályaudvaron az egész város zsidósága várni fogja a nagy vendéget, akinek tiszteletére az elsőosztályú váróteremben ünnepélyes fogadtatás lesz, amelynek során az ö­sz­­szes közületek szónokai fogják üdvözölni Szokolovot és leányát, dr. Selina Szoko­lovot, aki édesatyját minden útján el­kíséri. Vasárnap délután négy órakor Szoko­­lov részt vesz a Jewish Agency erdélyi osztályának alakuló gyűlésén, amelyet az iparkamarában tartanak meg. Délután fél hat órakor Szokolov fogadja a kolozs­vári sajtó képviselőit, este félkilenc óra­kor pedig a megyeháza disztermében nagy nyilvános miting lesz, amelyen Szokolov fog előadást tartani Palesztina helyzetéről és a zsidóság új feladatairól. Szokolov és leányának kolozsvári útját a WIZO kolozsvári csoportja sem akarja kihasználatlanul hagyni és a miting után a Salamon klub helyiségében teaestélyt rendez. . ___ M­­ahum Szokolov és leánya hétfőn délig maradnak Kolozsváron. A hétfő déli vo­nattal Nagyváradra utaznak a vendégek, ahol Szokolov már ugyanaznap este tartja meg mitingjét. Nagyváradról Aradra és Temesvárra látogat el Szokolov és a Bán­ság zsidósága hasonló nagyszabású élőké-

Next