Uj Kelet, 1932. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

ב mellett a szabadkereskedelem klasszikus hazája volt A válság a skandináv országokat is a hozzájuk oly kevéssé illő autarchiára kényszeríti. A világkereskedelem fennakadása és a legtöbb valuta megingása miatt lebocsátották a sorompókat az árucsere előtt. A világválságnak az emberiség által való gyógykezelése azt mutatja, hogy az emberek pontosan az ellenkező gyógyszereket alkalmazzák, mint aminek elméletileg jóknak volnának tekinthetők. Rosszul van megszerezve az emberiség és ez megakadályozza a nemzetközi együttműködést. A világgazdaság széthullása viharosan folyik tovább; úgyszólván a világháború második fele zajlik le szemünk előtt és miután Hoover hiába próbálta meg a világháborút likvidálni, ennek a második periódusnak talán meszszebbmenő visszahatásai lesznek, mint a véres első résznek-Közép- és Kelet-Európa államait a világválság hullámai ellenállhatatlan erővel sodorták tova. Az ezekben az államokban domináló agrárkérdés nemzetközi megoldására irányuló törekvések hasonlóképpen nem hoztak semmi jót és semmi biztatót 1931-ben. De éppen mezőgazdasági struktúrájuknál fogva ezek az államok a szociális megrázkódtatásoktól kevésbé fenyegetve várják azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, amelyek az ő gazdasági és pénzügyi problémáik számára is meghozhatják a megoldást. A nyugati államok közül kétségkívül Németországot rázták meg a legsúlyosabban a válság hullámai. A német biroda׳־ lom prosperálása a kivitel felfokozására van építve, a sovány és szűkmarkú német földön hiába próbálnak a birodalom autarchiával kísérletezni, mert ez csak rothadást jelenthetne. A jóvátételeken, a háborús veszteségeken, a hitelmegvonásokon elvérzett Németország nem igen tudja ígérni polgárainak, hogy a német birodalom saját erejéből talpra fog állni, mint ahogy az Franciaországban, Angliában és Amerikában várható. Különösképpen az angol és amerikai hitelezők szeretik állítani, hogy a világgazdaság meggyógyulása Németország nélkül nem képzelhető el. Gyakorlatilag azonban Anglia és Amerika igyekeznek Németország nélkül rendet teremteni portájukon. Más a helyzet Franciaországgal. A franciák nem igen mernek az autarchia sáncai mögé visszavonulni, mert tudják, hogy a magára hagyott Közép- és Kelet-Európa esetleges összeomlása komoly zavarokat jelenthetne számukra. A gazdasági tendenciák nacionalizálása a világgazdaság további szétesése kényszerítőleg oda vezet, hogy csak jelentős kiterjedésű és relatíve önálló gazdasági területek fogják a versenyben fenntarthatni magukat. Az európai nemzeti piacok — az orosz kivételével — túlságosan kicsinyek egy olyan autarchia számára, amely ne jelentené egyúttal a bénulást is. Konstruktív megoldást tehát csakis a nyugat-, közép- és keleteurópai nemzeti gátlások áthidalásában lehet keresni. Közép-Európa egymagában túlságosan kicsi és szegény és politikailag is széteső, semmint hogy megoldást kereshetne a maga számára. Csak egy a kedvezményes vámrendszerek és a konstruktív gazdasági együttműködés által teremtett új atmoszférában találhatja meg ismét egyensúlyát a gazdasági Európa. 1922, minthogy a fejlődés viharos tempóba ment át, valószínűleg hosszú időkre előre eldönti sorsunkat. A zsidónő Szabácsköiujre ——in 1 m₪mma₪m₪m₪₪₪m 1000-né több kitűnő recept A közel 400 oldals, •szép kiállítású vászonöléses könyvv ÁRA: 300 K al b a t 6 az Uj KELET könyvosztályában azÍDETÉS AZ ÜZLET LELKE *ÍWDE38EN úl UJ. KELETBE& ÚJ KELET Select Mozgó Újév alkalmával bemutatja Buster Keaton (Malac) legújabb elsőrangú vígjátékát: Malac, mint Casanova.. ellenállhatatlan humorú vígjáték, melynek minden jelenete mosolyra és vigságra derít. Monopol Metrofilm Uránia Mozgó Általános közkívánatra vetíti még néhány napig Viktória és a Huszárja nagyszerű operettet, főszerepekben: Verebes Ernő, Gretl Theimer és Petrovics Szvetiszláv. Monopol Pánfilm RTitk: DR. LIGETI SÁNDOR éS DR. FIARTON ERNŐ (13) ' * A középkor pénzgazdálkodása Izgalmas, vad, zűrzavaros korszaka következik most az emberiség történetének. Az emberi fejlődés grafikonja, amely a zsidó-görög-római korszakban szinte bámulatos magasságokig szökött fel, hirtelen zuhanni kezd és vannak pillanatok, amikor az az érzése támad a szemlélőnek, hogy az emberiség ismét visszasülyed ősi barbár állapotába és veszendőbe mennek a kultúra mindama vívmányai, amelyeket az ókori népek produkáltak. A középkor hajnalán egész Európa kavargó méhkas képét mutatja, amelyben megbomlott a rend s a népek élete fölött a céltalanság vált úrrá. Rom és pusztulás mindenfelé. A szilaj és ifjú barbár törzsek kéjes mohósággal rombolják le a görög-római kultúrának nemcsak kőbe és márványba faragott emlékeit, de egész társadalmi és jogrendjét is. A pusztulás képe azonban csak az első pillantásra ilyen tragikus. Ha jobban odafigyelünk, megláthatjuk, hogy az, amit a barbárok elpusztítottak, belülről amúgyis korhadt volt már és pusztulásra ítélve. Egy rablásra és kizsákmányolásra épült társadalmi rend volt ez, telve szociális igazságtalansággal és nyomorral. Ennek a társadalomnak nem volt meg az ereje, hogy önmagát regenerálja és ezért a sorsa meg volt pecsételve. A kezdődő középkor céltalannak látszó kavargásában azonban csakhamar gyülekezni kezdenek azok az erők, amelyek a régi romokon egy új társadalmat vannak hivatva felépíteni. Visszatérés a naturál gazdálkodáshoz A zűrzavarnak ez a korszaka természetesen nem kedvezett a pénzgazdálkodásnak sem, amely az emberiség gazdasági, tehát kulturális fejlődésének függvénye és produktuma. Azok a barbár törzsek, amelyek a római impériumon kívül éltek, még alig ismerték a pénzt. Gazdálkodásuk az úgynevezett naturál-gazdálkodás volt, ahol az áruk forgalma csere útján jön létre. Fémpénzek csak a kereskedelem térhódításával jutottak el ezekhez a népekhez, amelyeknek ilyenformán saját pénzük nem volt , csak ha idegen kereskedők vetődtek hozzájuk, jutottak érintkezésbe a pénzzel. Az ebből a korból származó sírokban az ásatások alkalmával gyakran találtak arany- és bronzkarikákat, amelyek minden bizonnyal pénzül szolgáltak, mert kicsiny méreteik mint karperecek, vagy egyéb ékszerek számára nem lehettek alkalmasak. Máramaros megyében 52 darab ilyen aranykarikát találtak. Az erdélyi leletek bizonyítják azt is, hogy ezek a barbár törzsek csak idegen pénzeket használtak, mert a feltárt sírokban sok macedóniai és egyiptomi pénzt találtak. Különösen elterjedtek lehettek II. Fülöp és Nagy Sándor ezüstpénzei, Lysimachos trák király aranyai, amelyek egészen a XVI. századig forgalomban voltak Erdélyben. A beözönlő idegen pénzeket a dák fejedelmek is utánozták és ezüst és bronz vegyülékéből verettek érméket, amelyeknek egyik lapja többnyire emberfejet, másik pedig lovat ábrázolt. Pannóniában, ahol a rómaiak visszavonulása után a barbárok a császári pénzverdéket is elpusztították, több mint 600 évig nem vertek pénzt. Visszatértek a cserekereskedelemhez s az idegen törzsekkel való forgalmat bizánci érmékkel bonyolították le. A hűbéri rend kialakulása Az általános bizonytalanság, amely ennek a kornak legjellemzőbb sajátossága, a politikai és gazdasági hatalomnak uj formáit termelte ki. A magános ember élete állandó veszélyben volt. Ez arra kényszerítette az embereket, hogy másokhoz csatlakozzanak, náluknál erősebbekhez, akiknél védelmet találnak. Rendszerint kikeresték a környék leghatalmasabb emberét, aki bizonyos szolgáltatások fejében megvédte őket. Minél többen csatlakoztak egy-egy ilyen nagy úrhoz, annál nagyobb volt a megvédelmezettek biztonsága, de egyben a nagyúr hatalma is. Így alakult ki lassanként a középkorra oly mélyen jellemző hűbéri rendszer, amely az állami hatalom egészen tragikus mérvű elaprózódásához vezetett. Ezt a hűbéri rendszert az első időkben legfőképp a naturál gazdaság és természetbeni szolgáltatások jellemezték, ami természetesen a pénzgazdálkodás jelentős visszaeséséhez vezetett. Főleg a szárazföldi forgalomra utalt államokban mutat nagy hanyatlást a pénzgazdálkodás, míg a tengeri államok, mint például Anglia és Franciaország pénzgazdálkodása aránylag korán tértek magukhoz ájultságukból. A nagy kiterjedésű szárazföldi államokban, ahol még nem tartottak rendszeres hetivásárokat, a pénz valóságos fényűzés volt és a természetes árucsere alakjai virágzottak. A népvándorlás politikai zavarai — mint említettük — számos helyen a már kialakult pénzgazdálkodást is visszavetették az árucsere primitív fokára, így Nagy Károly birodalmának egyes részeiben, Ausztráliában és Neusztriában is, annak ellenére, hogy Nagy Károly már kifogástalan jó pénzeket veretett. A magasabb gazdálkodási formának ezen új népek között akkor még nem voltak mélyebb gyökerei. A pénz temészetrajzának megfelelően ezekben a zavaros időkben a nemesfémek elrejtőztek és főleg fejedelmek és hűbérurak kincstáraiban gyűltek össze, hogy hadbavonulás esetén hadikincsül szolgáljanak. A földesúr és jobbágya A nagy nemzetközi forgalomba még be nem kapcsolódott szárazföldi államok nem is igen voltak rászorulva a pénzre, mert csereforgalmuk még kezdetleges volt és általában a zárt házi gazdálkodás rendszere volt elterjedve. A földesur jobbágyaitól természetbeni járandóságok és munka formájában szedte be az adót és igy az urasági udvar egész személyzetével együtt pénz nélkül is meg tudta szerezni a létfenntartáshoz szükséges javakat. Egy-egy ilyen urasági háztartáshoz a legkülönfélébb iparosok is tartoztak. Ezek végezték el a szükséges kézműves munkákat, amelyek ellenében ugyancsak természetbeni fizetséget kaptak. Azokat a finomabb termékeket, amelyeket a földesúr hűbéresei nem tudtak előállítani, rendszerint házaló kereskedőktől szerezték be, vagy pedig a nagy éves vásárokon, de ugyancsak nem pénzzel, hanem csere formájában, nyerstermékek, gyapjú, viasz, bőrök, állatok és jó ideig rabszolgák ellenében. Minthogy a fémpénz még fölöttébb ritka jószág ▼olt, szá más helyen megint divatba jött az akból átvett marhapénz. A germánok a*I .századig marhát használtak pénzül. Vág Ottó alatt a bírságokat még marháta rótták ki, Magyarországon is ismereti volt ez a pénzalak. Szent István királ II. dekrétumának 14-ik pontja szerint főuro ha hitvesét meggyilkolta, 50 ökr tartozott büntetésként fizetni, a közemb pedig 5 ökröt. A 15־ ik pont szerint ham eskü miatt a főurat 50 ökörrel, a kő embert pedig 15 ökörrel büntették. 30-ik pont szerint gyújtogatásért 16 ök büntetés járt. ZSIDÓ VIIA: Weizmann Chajim lesz az angliai cio ת ista föderáció elnöke. Londonból jelentik: Az angliai cionista föderáció exkutvéje egyhangúlag elhatározta, hog a föderáció évi konfernciáján dr. Weimann Chajimot a Jewish Agency és Cionista Világszervezet volt elnökén megválasztását fogja javasolni az angli cionista föderáció elnökéül. Dr. Eder, föderáció jelenlegi elnöke, bejelentett hogy ő maga ajánlotta fel Weizmanra az elnökséget, aki hajlandóságot mutett annak elvállalásra. * Lord Reading hitvallomást tett Palestinában a Zsidó Nemzeti Otthon jövő, mellett, Jeruzsálemből jelentik. December 24-én lord Reading, feleségével, vamint Pinkász Ruttenberg, a palesztin villamosművek igazgatójának társaságban Palesztinába érkezett. A volt ang külügyminiszter és indiai alkirály felesgével december 26-án Degania koloni látogatta meg. A kolonisták pompás fgadtatást rendeztek lord Reading és aének tiszteletére, amelyben a Jordai völgy összes telepesei is részt vettek. A üdvözlésekre lord Reading nagyszabás beszédben válaszolt, amelyben eme hangon fejtette ki ama hitét, hogy Zsidó Nemzeti Otthon eddigi fejlődés nem fog megszakadni, hanem a közejövőben egy új lendületteljes fejlődő fog az épülő országra köszönteni, zsidó kolonisták — mondotta — és azonak gyermekei egy szebb élet biztonságát fogják élvezni, egy olyan életét, amelyet méltán meg is érdemelnek. A Jewis Agency exekutivéje nevében dr. Chai Arlosoroff üdvözölte a magas vendégek, majd Josef Baratz, a palesztinai munkaszervezetek nevében beszélt, aki aggdalmának adott kifejezést a palesztin zsidóság biztonságának kérdésében. La és Lord Reading ezután a Balfour-erd látogatták meg, amelyben egy-egy fényfát ültettek el ünnepélyes keretek kzött. December 27-én a haifai kémiai intézet lord Melchet-emlékünnepély, vett részt Lady és Lord Reading, amelyek keretében a volt angol külügyminizer nagyszabású emlékbeszédet tartott ! kifejtette, hogy lord Melchet volt , aki őt a Palesztina-munkára inspirálta. * Az arab ellenzék a főmufti antiszemit legendái ellen. Jeruzsálemből jelenti! A napokban feltűnő kiáltvány jelnt mi a palesztinai muzulmán ellenzék részét amely éles harcot hirdet meg a főműi politikája ellen. A kiáltvány hazug kormánynak minősíti a főmuftinak an legendáját, amelyet a zsidóknak a mulmán szentségek elleni szándékaié találta ki. Ami Bey Abdul Hadi, az an exekutive titkárának elnöklete alatt, ■ aki a Shaw-bizottság előtt az arab új képviseletében nagy szerepet játszott, ־ bizalmas tárgyalásokat tartott a mazemán fiatalok Palesztina-szövetsége, ava iyen elhatározták, hogy harcot ingatan az Izlám függetlenségéért, valamint ellen is, hogy a főmufti a muzulmán nagy megmozdulását be fogja, egy cionizmus elleni külön küzdelembe . Egységes vélemény alakult ki abban irányban, hogy a muzulmánok pozit politikát kell, hogy folytassanak és tevéenységük nem merülhet ki negativ a ciókban. Vissza a háborúba?