Uj Kelet, 1932. július (15. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-01 / 146. szám

taxa poștală ! Szerkesztőség: lătite în mun. J és kiadóhivat . 224.716 !129. E tal: Cluj-Ko­­lozsvár, Stra- Baron L. Pop (v. Brassai-u.) III. efon: 9­77. Előfizetési árak vonta 110, negyedévre 320, •e 600, egészévre 1200 1( ílre: Havonta 1, negyed fö évre 6, egészévre 10 dód» «, csek díjszabás szerint./ !LET** az erdélyi és ha­tóság egyetlen napilapja, ok■ nk utánnyomását csak a sor­­megjelölésével engedjük meg. ZSlDOPOilTlKAimUPíláP nentetlen I A m _ dunk ״ cTM I Ara 5 lej I iratok *־־....־־— Bérmentetlen leveleket fogadunk Kézira megőrzését nem vállaljuk. Fő­­szerkesztő dr. Marton Ernő. Fele­­lős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Sf. Constantin Nr. 31. Péntek, 1932 Jel. 1. 59-12. ÉV SZÍVÁN 27. xv. m­. 146. SZArt t mérlegre akarnék helyezni a Zsidó , illetve az önálló zsidó politika egy életét és ha egymás mellé párosít a­­, az elmúlt és az idei helyzetképet — érdekes jelenségre fogunk rájönni.­­ az első­ pillanatra furcsának látszó­­végeredményben azonban a dolgok ■rmészetesebb folyományai. ׳ elmúlt évben a kishitűségnek, a­z akaratnak, a gáncsoskodásnak ke- stü/.ében indult el a választási csa az önálló zsidó­­lista. A regátban és ►bbi tartományokban is az Uniunea ilor Români okádta ránk a tüzes rá- és bizony akkor még súlyos tényező­­kellett kezelnünk Fildermann dr. fét. Akkor, a választások és a nagy vérem után is még magasan kukoré­­l az UER kakasa: a Curierul Israelit. Hogyan? Fentrő­l­­lefelé. Maró gúnnyal látt­a az ,,úgynevezett Zsidó Pártot“. S ma?... Szánalommal, részvéttel tud­­­sak kisérni a UER-kakas nyafogó­­iát, elcsukló sirámát. Nem a gúny, is az a politikai él, hanem az a kese , önti el ma a Curierul lapjait, amely egyszerre felcsapott a zsidó egység tájának és jeremiádában panaszolja egy ő egységet akart. Egységet, ame­­ti 7 éven keres­ztül elgáncsolt. És szilvakereskedők fájára kellett fes­­zkedni a­­kor, amikor először indult harcba­n álló zsidó lista, a többi kisebbségek rehányólag árulással vádoltak be n­­et. Hogy melyik oldalon volt és van gazság, azt csak most látt­atják azok, eddig nem hittek benne, amikor az kisebbségi sajtó az elmúlt évi sze­­es és általános tendenciájú támadó­­helyett, egy természetszerű politikai ámként kezeli az önálló zsidó listát, egy olyan tényt, amely az egészsé­­gesakarából született meg és amely­­épp olyan joga van a zsidóságnak, bármely más többségi vagy kisebb­­sorsban élő népközösségnek, pedig nem a Zsidó Párt ideológiájá­­banem a népi igazságnak a győ­idó nép! Ma hiv a harc, a becsület, ha a mi válaszunk — a béke. Hazug­­a a mi válaszunk — az igazság. Az­ság pedig a mi oldalunkon van, mert igazságunk 17 millió zsidó igazsága, az igazság, de egy a zsidó nép és a zsidó ideál is. Ezért fog győzni az jó népi politika. ni Luput... egény Lupu dr., ő ártatlanul szén­­meg a biharmegyei román parasztok fíját. rt Lupu dr. valóban egyike a leg­­iszenvesebb politikusoknak Románia­­akiben politikai kvalitásai mellett ön megnyerő emberi tulajdonságok tu­lélhetők. ,ermészetesen ezt nem tudhatják a bi­­parasztok, akik előtt Lupu rablóknak sírta az erdélyi politikusokat, a maga irramentumos módján. Luput ért inzultusok másoknak szól­­az erdélyi lakosság részéről, élt annak a politikának, melynek szék Bukarest és ideológiája a gyarma­­ts és centralizáló politika, elynek következtében a­z egész ország !)védelmeiből Erdély nyújt 80 század és minden meggazdagodni készülő tbeli tisztviselő Erdélybe kérte at­­ztetését, ahol miként egykor a török k. kiszipolyozhatta a rendelkezésére ázott ״ gyarmati lakosságát. Jorga kormány bukása alatt nem sza, pusztán választások idején való ki­­esnek tekinteni a hasonló eseménye- Olyan természetes következmény, a perzselő napsütés után a nyári ur­­ak éppen a׳ z a sajnálni való benne, ׳ Luput verték meg, szegény, igazán ártatlan az egészben,­­ három képviselőjével... ­ Ismeretlen szándékok? ! A londoni sajtó terjedelmes cikkekben számol be a Schneider-Creusot francia hadiszergyár lapvásárlásairól. A cikkek révén a cikkíró annak a néze­­tének ad kifejezést, hogy a Schneider- Creusot céget ebben a vállalkozásában­­ ismeretlen szándékok vezérelik. A cikkírónak ez a megjegyzése, ha nem isteni naivitásról, akkor nyilvánvaló hi­­pokrízisről tesz bizonyságot. A legelemibb logika szerint ugyanis, ha egy hadiszergyár lapokat vásárol, akkor ennek a vásárlásnak a szándékai nem le­­hetnek ismeretlenek. Sőt, nagyon is ismeretesek. Mert hiszen a képtelenséggel volna ha­táros feltételezni azt, hogy Schneider Creusorék azért vásárolnak lapokat, hogy ezeken a lapokon keresztül a ku­ltúra és a civilizáció ügyét szolgálják. Még kevésbé valószínű, hogy a pacifiz­­mus ügyét óhajtanák diadalra vinni. Ezeknek a lapvásárásoknak csak egyet­­len céljuk lehet: az üzlet. Még­pedig nem közvetlenül lapüzlet, hanem hadiüzlet. Ám, hogy a hadiszereknek konjunktúrát teremthessenek, előbb szükséges, hogy annak a csőcseléknek fejébe, melyet e lapok ,,nevelni“ és befolyásolni hivatot­­tak, előbb a militariizmus és a háborús dicsőség gondolatvilágát plántálják.­­ Schneider-Creusoték azért vásárolnak meg rosszmenetelű francia lapokat, hogy e lapok cikkein keresztül az állandó há­­borús veszedelem feszültségét és ördögét­­ táplálhassák, hogy minden egyes külpoli­­tikai feszültséggel kapcsolatban a hábo­­­­rús megoldásnak csináljanak propagan­­dát. Most, a Hoover féle leszerelési javas­­latok idején, amikor a leszerelés ügye aktualizálódott, amikor, ha egyelőre nem is tényleges, de mindenesetre elméleti ve­­szedelem fenyegeti a militarizmust: a hadiszergyárosoknak különösképpen okuk van arra, hogy a militarista szellemet ne hagyják kirobbanni, mert ezáltal üzleti érdekeiket­­látják veszélyeztetve. Schneider-Creusorék politikát akarnak csinálni s ehhez van szükségük sajtóra. Ezért van szükségük uszításra, egy olyan atmoszféra teremtésére, mely egyre nehe­­zebbé teszi a nemzetközi megegyezéseket. Ne feledjük, hogy Hitler nacionál-szo­­cializmusát is a német hadiszergyárosok­­ és nehézipari fejedelmek pénzelték, s Schneider-Creusoték bizonyára megiri­­gyelték a Kruppok és a Hugenbergek di­­­­csőségét és most ők is törekedni fognak egy francia hitlerizmus kitermelésére. ■ Nyilvánvaló tehát, hogy azok a szán­­d­éékok, melyek a Schneider-Creusot cég­­­lapvásárlásai mögött állanak, egyáltalá­­­­ban nem ismeretesek, hanem, sajnos, na- I­lyon is ismerősök.­­ Ezek az ismeretlen ,,szándékok“ arra­­ térnek, hogy Európa népeit ismét vérbe és gyalázatba hajszolják, hogy milliók sir- i dombjai, özvegyek és árvák jajjai, elpusz­­­tított városok és civilizációk romjai fö­­lött a maguk arai­ ■egyet tornyozhassák még magasabbra. Herriot szerint Franciaország nem mondhat le jóvátétel­ igényeiről, de ״ jogával­ okosan és megértően akar bánni állítólag bizakodóbb a hangulat Lausanneban. A hitelező­­hatalmak hozzájárultak ahhoz, hogy Németország általány- összeget fizessen. Két-három évig nem fizet Németország Lausanne, junius 30. A konferenciát , összehívó hat hatalom fődelegátusai-­­ nak értekezletén két bizottságot szer- ׳ veztek a pénzügyi és a kereskedelmi­­ kérdések tanulmányozására. A bizottsá­­­gok a késő esti órákban megkezdették munkájukat s három napon belül ter­­vezeteket készítenek a plénum elé. A­­ hatalmak kormányférfiainak az az­­ óhajtása, hogy a konferencia a jövő­­ hét elején befejeztessék, mert az angol,­­ illetve a francia kormányelnököknek a­­ jövő hét közepén már hazájukban kell­­ lenniök. A bizottságok azonban a lausanne- i konferencia július 5. vagy 6-i felfüg­­­gesztése utáni időponton túl is folytat- •­­ni fogják a munkát.­­ A hatalmak kormányai azután alkal- , s más időpontban érintkezést fognak ke-­­­resni Amerikával, hogy megtárgyaltas-­­­sék a hadiadósságok kérdése is. Újabb­­ jelentés s­zerint csütörtökön délelőtt­­ Kernen, és von Papén négyszemközt ך tárgyaltak, majd sor került a francia és német pénzügy és a francia és né­­met kereskedelmi, illetve gazdasági mi­­niszterek tárgyalásaira. Délután öt órakor volt a hat hatalmi értekezlet, mely után Herriot és Papén is nyilatkozatokat adtak a sajtónak. A francia miniszterelnök hangoztatta, hogy Franciaország nem mondhat le jóvátételi igényéről, de ez nem akadá­­lyozza, hogy jogával okosan és megér­­tően ne éljen. A fizetés több módon is történhetik. Ezek között szerepelnek a­­ két ország gazdasági megegyezésének lehetőségei is. Megkönnyítené a tárgya­lásokat, ha Franciaország biztonsága tekintetében komoly garanciákat kap­­hatna Németországtól, de eddig sajnos nem nyújtottak reményt arra, hogy e téren engedékenyebb álláspontot készül­nének vállalni. Papén kijelentései sem engednek arra következtetni, hogy a konferencián már eddig valami lénye­­ges eredményt sikerült volna elérni, de általánosságban a kancellár nyilatko­­zata bizakodó. Grandi még nem tért vissza Rómá­­ból Lausanneba. Egyébként a francia lapok lausannei jelentései szerint a hangulat Lausanne­­ban most bizakodóbb. A tegnapi lázas konferenciai tevékenység azt a látsza­­tot kelti, hogy mégis közelebb jutottak a megoldáshoz. Hír van arról, hogy Macdonald a bázeli szakértők vélemé­­nyére való hivatkozással kérdést inté­­zett a hitelező­ hatalmakhoz aziránt, n­ajlandók-e a Young-terv annuitásai, helyett Németország által fizetendő ál­­talányösszeg elfogadásába belemenni. A hitelezők hozzájárulásukat adták eh­­hez a megoldáshoz. Most Németország kapacitálására fog sor kerülni. A terv szerint Németország 2—3 évi fizetési szünet után törleszteni fogja a most megállapítandó általányösszeg tőkéjét és kamatait. A tegnap megalakított pénzügyi bizotságban már az általány­­összeg tőkéjének nagyságáról folyt a vita. Utolsó jelentés szerint Herriot szombatig Lausaneban marad, majd visszatér a francia fővárosba s kedden újra Lausanneban lesz. V­lAC ----- I&S Nacionalizm­us­ és an­tiszemitizmu­s irta : Gróf Contiealiove-Calcoft A nacionalizmusnak, a világháború** közben és közvetlenül a háború után való megerősödése az antiszemitizmus kiéleződéséhez vezetett. Európában a háború révén a nacio­­nalizmus uralkodó szellemi áramlat lett. Minden nemzet politikai és szelle­­mi vezetői éveken át hirdették saját nemzetük f­elsőbbségét az ellenséges nemzetekkel szemben. Az abszolút nem­zeti felsőbbség és a nemzeti világmis׳׳ szió egyaránt erős németek, angolok, franciák, oroszok, olaszok, amerikaiak és japánok között. A kisebb népek: len­gyelek, románok, csehek, magyarok, bulgárok, törökök, szerbek és görögök megelégszenek azzal, hogy szomszéd­­jaik fölött relatív felsőbbségben hiszik magukat. Ezt a hitet alátámasztják fél­tudományos irodalmak, biológiai és tör­ténelmi teóriák és hamisítványok. Mint­hogy pedig ezek a teóriák hizelegnek a nemzeti hiúságnak, a félműveitek, a műveletlenek és részben az úgynevezett műveitek is minden kritika nélkül hi­­szik és terjesztik azokat. Aki ezeket a teóriákat támadja, vagy aki tamásko­­dik bennük, azokat nemzeti ellenségek­­nek tekintik. Ebből látjuk, hogy a né­­pek hiúsága miképen győzedelmeske­dik a népek igazságérzete fölött. Világos, hogy ezek a nemzeti teóriák sok esetben a zsidó kérdést is köreik­­be vonják. Problémakép állítják fel, hogy saját polgártársaik egészen más nemzeti erkölcsök fölött rendelkeznek, természetesen alacsonyabbrendűek fö­­lött, mint az ő nemzetüké. Mélyebb gyö­kerei vannak ennek a felfogásnak. A legtöbb ember ugyanis szívesen vet meg másokat. Minél mélyebben tee­­kinthet le, annál magasabban érzi ön­­magát. Másoknak a megvetése megerő­­síti hiányos öntudatát. Az efféle embe­rek szívesen ragadják meg az antisze­mitizmus gondolatát, hogy egy maga­­sabb faj vagy nemzet tagjaiként érez­­zék magukat. A lefelé való nézés azt érezteti velük, mintha fönnt lennének. A megvetni akarásnak ez a módja hozza magával, hogy az arisztokraták a polgárokat, a polgárok pedig a pro­­letárokat vetik meg, viszont a prole­­tárok a burzsoát. Aki azonban túl ezen és mindenáron meg akar vetni embere­ket, az antiszemitává válik és a zsidó­­kat veti meg. Azt hiszi, hogy ״ árja“ vérét ezzel viszonylagosan arisztokra­­tává emeli. A kontraszt hatása emeli önérzetét. Az antiszemitizmusnak ez a k­ívánsá­­ga különösen­ Németországban nagyon erős. Ennek a népnek a háborúban való négy éves elszigeteltsége és harca a világgal a nemzeti érzés, a nemzeti gyűlölködés és a nemzeti megvetés fo­­kozásához vezetett. Minthogy ez a gyű­­lölködés politikai okokból ango­­lok, franciák és olaszok ellen nem tu­­dott érvényesülni, mindenekelőtt ׳ a né­­met zsidók ellen irányult, aki a nemzet­­közi védelem hijján az üldözések, vá­­daskodások és szidalmak ellen fegyver­telen­ül állottak. A zsidóság villámhárítóként állott különösen Magyarországon, ahol a fel­­halmozódott nemzeti gyűlöletet nem le­­hetett kirobbantani az ellenségek ellen. A gyűlölködés tehát a zsidók ellen irá­­nyult és ilyen módon terebélyesedett ebben az országban az antiszemitizmus Minthogy Németországban és Magyar­­országon a zsidók ugyanazt az anya­­nyelvet beszélik, mint a nemzsidók és minthogy e területeket évszázadok óta

Next