Uj Kelet, 1932. július (15. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-01 / 146. szám
taxa poștală ! Szerkesztőség: lătite în mun. J és kiadóhivat . 224.716 !129. E tal: Cluj-Kolozsvár, Stra- Baron L. Pop (v. Brassai-u.) III. efon: 977. Előfizetési árak vonta 110, negyedévre 320, •e 600, egészévre 1200 1( ílre: Havonta 1, negyed fö évre 6, egészévre 10 dód» «, csek díjszabás szerint./ !LET** az erdélyi és hatóság egyetlen napilapja, ok■ nk utánnyomását csak a sormegjelölésével engedjük meg. ZSlDOPOilTlKAimUPíláP nentetlen I A m _ dunk ״ cTM I Ara 5 lej I iratok *־־....־־— Bérmentetlen leveleket fogadunk Kézira megőrzését nem vállaljuk. Főszerkesztő dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Sf. Constantin Nr. 31. Péntek, 1932 Jel. 1. 59-12. ÉV SZÍVÁN 27. xv. m. 146. SZArt t mérlegre akarnék helyezni a Zsidó , illetve az önálló zsidó politika egy életét és ha egymás mellé párosít a, az elmúlt és az idei helyzetképet — érdekes jelenségre fogunk rájönni. az első pillanatra furcsának látszóvégeredményben azonban a dolgok ■rmészetesebb folyományai. ׳ elmúlt évben a kishitűségnek, az akaratnak, a gáncsoskodásnak ke- stü/.ében indult el a választási csa az önálló zsidólista. A regátban és ►bbi tartományokban is az Uniunea ilor Români okádta ránk a tüzes rá- és bizony akkor még súlyos tényezőkellett kezelnünk Fildermann dr. fét. Akkor, a választások és a nagy vérem után is még magasan kukorél az UER kakasa: a Curierul Israelit. Hogyan? Fentrőllefelé. Maró gúnnyal látta az ,,úgynevezett Zsidó Pártot“. S ma?... Szánalommal, részvéttel tudsak kisérni a UER-kakas nyafogóiát, elcsukló sirámát. Nem a gúny, is az a politikai él, hanem az a kese , önti el ma a Curierul lapjait, amely egyszerre felcsapott a zsidó egység tájának és jeremiádában panaszolja egy ő egységet akart. Egységet, ameti 7 éven keresztül elgáncsolt. És szilvakereskedők fájára kellett feszkedni akor, amikor először indult harcban álló zsidó lista, a többi kisebbségek rehányólag árulással vádoltak be net. Hogy melyik oldalon volt és van gazság, azt csak most láttatják azok, eddig nem hittek benne, amikor az kisebbségi sajtó az elmúlt évi szees és általános tendenciájú támadóhelyett, egy természetszerű politikai ámként kezeli az önálló zsidó listát, egy olyan tényt, amely az egészségesakarából született meg és amelyépp olyan joga van a zsidóságnak, bármely más többségi vagy kisebbsorsban élő népközösségnek, pedig nem a Zsidó Párt ideológiájábanem a népi igazságnak a győidó nép! Ma hiv a harc, a becsület, ha a mi válaszunk — a béke. Hazuga a mi válaszunk — az igazság. Azság pedig a mi oldalunkon van, mert igazságunk 17 millió zsidó igazsága, az igazság, de egy a zsidó nép és a zsidó ideál is. Ezért fog győzni az jó népi politika. ni Luput... egény Lupu dr., ő ártatlanul szénmeg a biharmegyei román parasztok fíját. rt Lupu dr. valóban egyike a legiszenvesebb politikusoknak Romániaakiben politikai kvalitásai mellett ön megnyerő emberi tulajdonságok tulélhetők. ,ermészetesen ezt nem tudhatják a biparasztok, akik előtt Lupu rablóknak sírta az erdélyi politikusokat, a maga irramentumos módján. Luput ért inzultusok másoknak szólaz erdélyi lakosság részéről, élt annak a politikának, melynek szék Bukarest és ideológiája a gyarmats és centralizáló politika, elynek következtében az egész ország !)védelmeiből Erdély nyújt 80 század és minden meggazdagodni készülő tbeli tisztviselő Erdélybe kérte atztetését, ahol miként egykor a török k. kiszipolyozhatta a rendelkezésére ázott ״ gyarmati lakosságát. Jorga kormány bukása alatt nem sza, pusztán választások idején való kiesnek tekinteni a hasonló eseménye- Olyan természetes következmény, a perzselő napsütés után a nyári urak éppen a׳ z a sajnálni való benne, ׳ Luput verték meg, szegény, igazán ártatlan az egészben, három képviselőjével... Ismeretlen szándékok? ! A londoni sajtó terjedelmes cikkekben számol be a Schneider-Creusot francia hadiszergyár lapvásárlásairól. A cikkek révén a cikkíró annak a nézetének ad kifejezést, hogy a Schneider- Creusot céget ebben a vállalkozásában ismeretlen szándékok vezérelik. A cikkírónak ez a megjegyzése, ha nem isteni naivitásról, akkor nyilvánvaló hipokrízisről tesz bizonyságot. A legelemibb logika szerint ugyanis, ha egy hadiszergyár lapokat vásárol, akkor ennek a vásárlásnak a szándékai nem lehetnek ismeretlenek. Sőt, nagyon is ismeretesek. Mert hiszen a képtelenséggel volna határos feltételezni azt, hogy Schneider Creusorék azért vásárolnak lapokat, hogy ezeken a lapokon keresztül a kultúra és a civilizáció ügyét szolgálják. Még kevésbé valószínű, hogy a pacifizmus ügyét óhajtanák diadalra vinni. Ezeknek a lapvásárásoknak csak egyetlen céljuk lehet: az üzlet. Mégpedig nem közvetlenül lapüzlet, hanem hadiüzlet. Ám, hogy a hadiszereknek konjunktúrát teremthessenek, előbb szükséges, hogy annak a csőcseléknek fejébe, melyet e lapok ,,nevelni“ és befolyásolni hivatottak, előbb a militariizmus és a háborús dicsőség gondolatvilágát plántálják. Schneider-Creusoték azért vásárolnak meg rosszmenetelű francia lapokat, hogy e lapok cikkein keresztül az állandó háborús veszedelem feszültségét és ördögét táplálhassák, hogy minden egyes külpolitikai feszültséggel kapcsolatban a háborús megoldásnak csináljanak propagandát. Most, a Hoover féle leszerelési javaslatok idején, amikor a leszerelés ügye aktualizálódott, amikor, ha egyelőre nem is tényleges, de mindenesetre elméleti veszedelem fenyegeti a militarizmust: a hadiszergyárosoknak különösképpen okuk van arra, hogy a militarista szellemet ne hagyják kirobbanni, mert ezáltal üzleti érdekeiketlátják veszélyeztetve. Schneider-Creusorék politikát akarnak csinálni s ehhez van szükségük sajtóra. Ezért van szükségük uszításra, egy olyan atmoszféra teremtésére, mely egyre nehezebbé teszi a nemzetközi megegyezéseket. Ne feledjük, hogy Hitler nacionál-szocializmusát is a német hadiszergyárosok és nehézipari fejedelmek pénzelték, s Schneider-Creusoték bizonyára megirigyelték a Kruppok és a Hugenbergek dicsőségét és most ők is törekedni fognak egy francia hitlerizmus kitermelésére. ■ Nyilvánvaló tehát, hogy azok a szándéékok, melyek a Schneider-Creusot céglapvásárlásai mögött állanak, egyáltalában nem ismeretesek, hanem, sajnos, na- Ilyon is ismerősök. Ezek az ismeretlen ,,szándékok“ arra térnek, hogy Európa népeit ismét vérbe és gyalázatba hajszolják, hogy milliók sir- i dombjai, özvegyek és árvák jajjai, elpusztított városok és civilizációk romjai fölött a maguk arai ■egyet tornyozhassák még magasabbra. Herriot szerint Franciaország nem mondhat le jóvátétel igényeiről, de ״ jogával okosan és megértően akar bánni állítólag bizakodóbb a hangulat Lausanneban. A hitelezőhatalmak hozzájárultak ahhoz, hogy Németország általány- összeget fizessen. Két-három évig nem fizet Németország Lausanne, junius 30. A konferenciát , összehívó hat hatalom fődelegátusai- nak értekezletén két bizottságot szer- ׳ veztek a pénzügyi és a kereskedelmi kérdések tanulmányozására. A bizottságok a késő esti órákban megkezdették munkájukat s három napon belül tervezeteket készítenek a plénum elé. A hatalmak kormányférfiainak az az óhajtása, hogy a konferencia a jövő hét elején befejeztessék, mert az angol, illetve a francia kormányelnököknek a jövő hét közepén már hazájukban kell lenniök. A bizottságok azonban a lausanne- i konferencia július 5. vagy 6-i felfüggesztése utáni időponton túl is folytat- •ni fogják a munkát. A hatalmak kormányai azután alkal- , s más időpontban érintkezést fognak ke-resni Amerikával, hogy megtárgyaltas-sék a hadiadósságok kérdése is. Újabb jelentés szerint csütörtökön délelőtt Kernen, és von Papén négyszemközt ך tárgyaltak, majd sor került a francia és német pénzügy és a francia és német kereskedelmi, illetve gazdasági miniszterek tárgyalásaira. Délután öt órakor volt a hat hatalmi értekezlet, mely után Herriot és Papén is nyilatkozatokat adtak a sajtónak. A francia miniszterelnök hangoztatta, hogy Franciaország nem mondhat le jóvátételi igényéről, de ez nem akadályozza, hogy jogával okosan és megértően ne éljen. A fizetés több módon is történhetik. Ezek között szerepelnek a két ország gazdasági megegyezésének lehetőségei is. Megkönnyítené a tárgyalásokat, ha Franciaország biztonsága tekintetében komoly garanciákat kaphatna Németországtól, de eddig sajnos nem nyújtottak reményt arra, hogy e téren engedékenyebb álláspontot készülnének vállalni. Papén kijelentései sem engednek arra következtetni, hogy a konferencián már eddig valami lényeges eredményt sikerült volna elérni, de általánosságban a kancellár nyilatkozata bizakodó. Grandi még nem tért vissza Rómából Lausanneba. Egyébként a francia lapok lausannei jelentései szerint a hangulat Lausanneban most bizakodóbb. A tegnapi lázas konferenciai tevékenység azt a látszatot kelti, hogy mégis közelebb jutottak a megoldáshoz. Hír van arról, hogy Macdonald a bázeli szakértők véleményére való hivatkozással kérdést intézett a hitelező hatalmakhoz aziránt, najlandók-e a Young-terv annuitásai, helyett Németország által fizetendő általányösszeg elfogadásába belemenni. A hitelezők hozzájárulásukat adták ehhez a megoldáshoz. Most Németország kapacitálására fog sor kerülni. A terv szerint Németország 2—3 évi fizetési szünet után törleszteni fogja a most megállapítandó általányösszeg tőkéjét és kamatait. A tegnap megalakított pénzügyi bizotságban már az általányösszeg tőkéjének nagyságáról folyt a vita. Utolsó jelentés szerint Herriot szombatig Lausaneban marad, majd visszatér a francia fővárosba s kedden újra Lausanneban lesz. VlAC ----- I&S Nacionalizmus és antiszemitizmus irta : Gróf Contiealiove-Calcoft A nacionalizmusnak, a világháború** közben és közvetlenül a háború után való megerősödése az antiszemitizmus kiéleződéséhez vezetett. Európában a háború révén a nacionalizmus uralkodó szellemi áramlat lett. Minden nemzet politikai és szellemi vezetői éveken át hirdették saját nemzetük felsőbbségét az ellenséges nemzetekkel szemben. Az abszolút nemzeti felsőbbség és a nemzeti világmis׳׳ szió egyaránt erős németek, angolok, franciák, oroszok, olaszok, amerikaiak és japánok között. A kisebb népek: lengyelek, románok, csehek, magyarok, bulgárok, törökök, szerbek és görögök megelégszenek azzal, hogy szomszédjaik fölött relatív felsőbbségben hiszik magukat. Ezt a hitet alátámasztják féltudományos irodalmak, biológiai és történelmi teóriák és hamisítványok. Minthogy pedig ezek a teóriák hizelegnek a nemzeti hiúságnak, a félműveitek, a műveletlenek és részben az úgynevezett műveitek is minden kritika nélkül hiszik és terjesztik azokat. Aki ezeket a teóriákat támadja, vagy aki tamáskodik bennük, azokat nemzeti ellenségeknek tekintik. Ebből látjuk, hogy a népek hiúsága miképen győzedelmeskedik a népek igazságérzete fölött. Világos, hogy ezek a nemzeti teóriák sok esetben a zsidó kérdést is köreikbe vonják. Problémakép állítják fel, hogy saját polgártársaik egészen más nemzeti erkölcsök fölött rendelkeznek, természetesen alacsonyabbrendűek fölött, mint az ő nemzetüké. Mélyebb gyökerei vannak ennek a felfogásnak. A legtöbb ember ugyanis szívesen vet meg másokat. Minél mélyebben teekinthet le, annál magasabban érzi önmagát. Másoknak a megvetése megerősíti hiányos öntudatát. Az efféle emberek szívesen ragadják meg az antiszemitizmus gondolatát, hogy egy magasabb faj vagy nemzet tagjaiként érezzék magukat. A lefelé való nézés azt érezteti velük, mintha fönnt lennének. A megvetni akarásnak ez a módja hozza magával, hogy az arisztokraták a polgárokat, a polgárok pedig a proletárokat vetik meg, viszont a proletárok a burzsoát. Aki azonban túl ezen és mindenáron meg akar vetni embereket, az antiszemitává válik és a zsidókat veti meg. Azt hiszi, hogy ״ árja“ vérét ezzel viszonylagosan arisztokratává emeli. A kontraszt hatása emeli önérzetét. Az antiszemitizmusnak ez a kívánsága különösen Németországban nagyon erős. Ennek a népnek a háborúban való négy éves elszigeteltsége és harca a világgal a nemzeti érzés, a nemzeti gyűlölködés és a nemzeti megvetés fokozásához vezetett. Minthogy ez a gyűlölködés politikai okokból angolok, franciák és olaszok ellen nem tudott érvényesülni, mindenekelőtt ׳ a német zsidók ellen irányult, aki a nemzetközi védelem hijján az üldözések, vádaskodások és szidalmak ellen fegyvertelenül állottak. A zsidóság villámhárítóként állott különösen Magyarországon, ahol a felhalmozódott nemzeti gyűlöletet nem lehetett kirobbantani az ellenségek ellen. A gyűlölködés tehát a zsidók ellen irányult és ilyen módon terebélyesedett ebben az országban az antiszemitizmus Minthogy Németországban és Magyarországon a zsidók ugyanazt az anyanyelvet beszélik, mint a nemzsidók és minthogy e területeket évszázadok óta