Uj Kelet, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-01 / 1. szám
TupMfali lătite la •ul fo. 234.71»—WS. Szerkesztőség és kiadóravatal: Cluj-Kolozsvár, Stran Baron L. Pop (v. Brassai-u.) 1•telefon: 977. Előfizetési árak: Havonta 110. negyedévre 121, félvre 19, egészévre 120 lej. Külföldre: Havonta 1. negyedévre 3, élévre 1, egészévre 1• dollár. Hirdések díjszabás szerint As ״ UJ [ELET״ az erdélyi és bánsági zsidóság egyetlen napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. | ZSIDÓ POUTIKA1HAPIUIP Bennentetlen leveleket nem fogadunk el Ara 3 lelkeiiratok ־ megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk• Főszerkesztő dr Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor F. Bukaresti szerkesztő: Hátasegi Ernő, Str. Sf. Constantin Nr. St. Vasárnap 1913 jan 1 ff T DE1H3. XII Cl* 1 *33* Ismét új polgári év kopogtat az Idő gászi kapuján. De ez a kopogtatás kontsem a régi, erélyes hanggal hangzik, kább sejtelmesen, félelmetesen, nyegtanítóan. A lezajlott 1932-iki év szerte a világon válogatott szenvedések és a válogatott egpróbáltatások éve volt Amit az r*' .5 évekből az emberiség tényként fűtett át: az elmúlt évben ménytelenséfeké változott י■ Vájjon a ma beálló új esztendő több,omolyabb reménységre jogosít fel bennüket? Ha csupán a rideg tényeket vesszük apui , nem. A világválság mindenütt mélyült és még egyre fokozódik. Az a mű optimizmus, amit az egyes kormányok taktikából hangoztatnak: anyékben egyáltalán nem talál támasza. Játék ez az emberek türelmével, akik egyre türelmetlenebbek. Mégse volna helyénvaló, ha, az civilist emberiség a teljes csüggedésnek adát magát Nem volna helyes azért, ért mint minden nagy korszak, úgy a korszakunk is a szenvedések és megóbáltatások pokoli tüzében fogant és a envedések tüzében tisztul majd meg. Egy nagy társadalmi-gazdasági ezres szemtanút szenvedő alanyai és drági hősei vagyunk. Véres politikai harcok, őrjöngő tévelések színhelye lett a föld, melyen élnk adatott■ r Rosszul, gyalázatosan élünk, holott épen és jól is élhetnénk. Gépeink vannak, melyek bőséget ontinának, dolgos parasztok milliói van- Ik, akik termékennyé teszik a földet És mégis mindenütt éhség, nyomor,tségbeesés árulkodik. ־'. Hol van, hol lehet tehát rá hiba? Bizo 0y, hogy nem a külső adottságokban, hiba az emberek egy részének fejében Iki struktúrájában van. A hatalmas, drámai gigászi korszak, ilyhez foghatót a történelem még nem edukált szinte ordit ama nagy férik és vezérek után, akik kivezethetnk bennünket a rettenetes káoszból. E gigászi kor legnagyobb tragikumáak azonban éppen az a körülmény látok, hogy a cselekedet férfiai törpéknek izányulnak mellette. Törpéknek a törpék gonoszságával fonomániájával és makacsságával. A tények ereje hatalmas, de hatalmas emberi akaraterő is: az emberek eltilják történelmüket Ma rosszul csinálják. Várjon holnap, helyesebben a beálló évben jobban fogják-e csinálni. Bizonytalan jóslatokba nem bocsájtozhatunk. De tudjuk azt, hogy a dőlők kényszere még a tévelygő emberi lyaknál és akaraterőknél is hatalmabb. Az élet élni akar s az emberek misk ennek a csodálatosan hatalmas akartabb hordozót Ebben a reményben indulunk neki az 1. az 1933-iki évnek. Abban a kissé tri- fis hitben, hogy ahol legnagyobb a súly, legközelebb van a segítség is, és helyette Rendszerint úgy van az, hogy másképt történnek a dolgok, mint ahogyan az uber szeretné. Itt van például a romániai köztisztiselők ügye. Tíz év óta panaszkodik az ország a rosz közigazgatásra, Románia az az orság, ahol automatikusan nem intézik el polgárjogos kéréseit, ahol a bürokratinus ezernyi akadályt gördít a polgár idekeinek útjába, ahol nincs rendes átvitel és dühöng a korrupció. Tíz év óta követeli az ország, hogy zen változtassanak. Hát most változtatnak. Mégpedig úgy, hogy "leegyszerűsítik az állami apparátust" önmagában véve nem árt egy kis egyszerűsítés a túlzsúfolt állami hivatalokban és nem árt.a költségvetés szempontjából sem. De mikor éri meg az ország, hogy meg is javítsák a közigazgatást.. ? Schneider- Creutoi... A Journal de Geneve eddig a Népszövetség hivatalos orgánuma volt. A népszövetségi gondolatnak, tehát a ״ világbéke‘‘, az ״ általános leszerelés“ és — horribile — az ״ Európai Egyesült Államok“ gondolatának szószólója. Egy egészen egyszerű pénzügyi tranzakció azonban váratlanul megváltoztatta a Journal de Geneve eddigi irányvonalát A lap, melyre az európai gondolat és a béke nagy eszméje sütötte rá: azt hihettük volna — letörölhetetlenül — bélyegét, máról holnapra harcias, háborúra uszító orgánum lett. Ez az orgánum ugyanis átment a Schneider,Creuzot fegyvergyár érdekcsoportjának tulajdonába. Ennyi a hír. Tudja az Isten, mit mondjon az ember ehhez a dologhoz, amely kommentár néllkül is éppen eléggé ékesszóló. Nem a pénzügyi részéhez. Mert hiszen az adás-vétel az természetesen hozzátartozik a kapitalista társadallomhoz. De hogy pont a Népszövetség... Vájjon lehet-e őszinte az a békegondolat, mely pár millióért legékesebben szóló kürtjét eladta a fegyverkezésnek? Vájjon nem-e a legelszomorítóbb szemjátszatásnak tűnik-e az a sok békebombaszt és frázis, amely éveken keresztül kiröppent a Journal de Geneve hasábjairól? Mert ez a tranzakció nem jelent egyebet, mint azt, hogy a Journal de Geneve, ről váratlanul lekopott a zománc. És nem maradt meg csak a közönséges anyag, a közönséges és sárral freccsentett Érdek, melynek mélyén a Profit rejtőzik: eddig az államoknak békefrázisok mögé bujtatott profitéhsége, most pedig szimuilán: Schneider-Crenzot.. ! Maria román királynő szenzációs regényt írt ell Haiti hercegnőről, akinek hOiouooa 10 «I«■ el keltei! MtOBia hazajoi. A könyv egy becsi bl.OOvo falai mosásában rotivesen megjelenik Bécs, december 31. Az Ulster távirati iroda szenzációs hírt röpít világgá. Eszerint Maria román királyné, akinek irodalmi talentumát világszerte elismerik, olyan tartalmú könyvet irt, amely az egész világon nagy érdeklődésre tarthat számot. A könyv az egyik nagy bécsi tőadóvállalat kiadásában rövid időn belül meg is jelenik. Meséje egy fiatal hercegnőről, szól, aki házassága következtében kénytelen elhagyni hazáját és aki a messze távolból elkeseredett harcot vív a hazájában élő udvaroncok intrikái ellen. A történetet Mária királynénak a világháborúval kapcsolatos visszaemlékezései egészítik ki. A francia szenátus is megszavazta az osztrák kölcsönben való részvételt Bezárták a francia parlament ülésszakát. Párizsban nagy jelentőséget tulajdonítanak a német francia kereskedelmi egyezmény megkötésének Párizs, december 3. A francia szenátus tegnapi ülésén Jeanneney elnöklette alatt megvitatták az Ausztriának nyújtandó nemzetközi kölcsönben való részvétel kérdésére vonatkozó javaslatot- Beranger előadó után a vitában felszólalóknak Cherop és Paul Boncour válaszoltak. A szenátus ezután 144 szavazattal 68 ellenében megszavazta Franciaország részvételét az osztrák kölcsönben. Mintegy száz szenátor tartózkodott a szavazásban való részvételtől. Abel Gardet igazságügyminiszter a szavazás eredményének kihirdetése után felolvasta az ülésszak bezárását bejelentő elnöki dekrétumot. Az új parlamenti ülésszak január 10-én fog kezdődni. Ezzel kapcsolatban a népszövetségi főtitkárság közli, hogy Anglia ratifikációjának közlése az osztrák kölcsön ügyében beérkezett a főtitkársághoz. Mára remélik a francia ratifikáció megtörténtének közlését. Párizs, december 31. A német-francia kereskedelmi egyezmény megkötése párizsi politikai körökben nagy megelégedést keltett. A hivatalos kommüniké hangoztatja az egyezmény jelentőségét , azt a békülékeny szellemet, amely a tárgyalások során a delegációkat áthatotta. Az új egyezmény — mondja a hivatalos közlemény — bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok még szoítsabbakká válhassanak. Durand kereskedelmi miniszter sajtónyilatkozatban szintén utal az egyezmény nagy jelentőségére s kihangsúlyozza azt a meggyőződését, hogy a megállapodás kezdetét fogja jelenteni a francia gazdaságpolitika új orientációjának. Barcelónában a rendőrség felfed*»«« a szir*dikálista forradalmárok titkos fegyverraktára* Párizs, decemberül. Barcelonában a rendőrség felfedezte a szindikálista forradalmárok titkos bomba- és fegyverraktárát , több mint ezer nehéz bombát, több ezer fegyvert s nagymennyiségű muníciót, továbbá iratokat , titkos terveket foglaltak le. Megtalálták a forradalom megmozdulás haditervét és a kaszárnyák pontos tervrajzával együtt. A szindikalisták a közelnapok valamelyikére vasutassztrájkkal egybekötve tervezték a megmozdulást. Új házkutatások és letartóztatások egész éjjel folyamatban vannak.• világhágk G DC politikáján is? Irta: Dr. Mayer Ebner országgyűlési képviselők. Szovjetoroszországban szótöbbséggel kimondották, hogy nincs isten és nálunk a kamarában megegyeztek a román pártok, hogy a zsidóság nem etnikai kisebbség- A ״ beiratkozott‘* zsidó: Aureliu Weiss képviselő áldását adta erre az egyesülésre és a „mózes felekezetü“ románok a regátból, a zsidó tányérnyalók a csatolt területekről bravót kiabálnak. Nagy öröm érte Izraelt! Nem nemzet többé nem nép, nem is kisebbség. Etnikailag, vagyis népileg a többségi nemzethez tartozunk, fajtiszta románok vagyunk; az összes román pártok szélesre nyitják karjaikat, hogy befogadjanak és Weiss Aureliuval az élükön valamennyien, anathémát kiabálnak a Zsidó Pártra, amelyet Weiss ny .,az antiszemita liga pendantjának“ nevez el. A tisztelt Ház el van ragadtatva a Curientul Israelit, a román Uniune-zsidók lapja, reszket az örömtől. Az Országos Zsidó Párt a földön fekszik és minthogy a községi választásokon 20—30 szavazat hiányzott az egyes önálló zsidó listák sikeréhez, ez annak bizonyítéka, hogy a zsidó tömegek elfordultak a Zsidó Párttól és hogy tehát az asszimiláció magva ismét gyökeret vert. NI . A csernovitzi liberálisoknak egyik zsidó szolgája, egy liberális grand seigneur ״ moskó“-ja, felölti bölcs ábrázatát és azt írja: ״ A zsidóknak olyan politikát kell folytatniok amely a két nagy román pártnak egyaránt tetszik. Az isten ért, csak nem nemzeti koncentrációt, mert ez a gálatot jelenti a belpolitikában." És 11a választásokra kerül sor, megkezdődik a hajsza a zsidó szavazatok után. A román pártok felütik verbuváló zászlóikat és mint a cár a háború kitörésekor, valamennien aszeretett zsidókéhoz fordulnak, akiknek meg-ígérik a csillagokat is az égről. — Jertek hozzánk — mondja a nemzet parasztpárti Madgearu —, mert egyébként semmit sem várhattok a demokráciától. — Jertek hozzánk — mondják a liberálisok —, mert ha nem, odadobunk benneteket a cuzistáknak. — Szavazzatok rám — mondja a zsidó-védő Lupu — ellenkező esetben Robu jól teszi, ha Landaut üti és — — mélyen megindulva afölött, hogy a román pártok szívesen felfalnának bennünket, felállt a beszédes Aureliu Weiss, a zsidó hitnélküli román és kijelenti, hogy a zsidók kötelesek a nekik megadott polgári szabadságokért hálaképen a román pártokon belül harcolni az ország jólétéért. Hogy a románok száz évvel később adják meg nekünk a szabadságot s hogy kétszázezer román nép testvére a' cuzistákon keresztül ״ 108 Jidani‘‘-t kiált oda neki, az Weiss Aurelia urat nem rendíti meg. Valószínűleg az sem fogja megrendíteni, ha ugyanazt, csinálják majd meg vele, amint Blanc Aristiddel, a keresztény román diákok jótevőjével történt a ״ Fundaţia Carol"-ban... Ez a Weiss zsidó tradícióról semmit sem tud, zsidó nevelést nem kapott. Kézzel és lábbal tiltakozik a zsidó valláshoz a zsidó hithez való tartozás ellen. Mi jogosítja fel tehát arra, hogy a varlnynentben,a zsi■ dói nevében nyilatkozatokat tegyen. Zsidók választották meg tolónt Miféle zsidó tömének állatik a háta mögötti Milyen zsidó-priamvi a Javán itt öltette manót és hogy hívják azt a zsiddó szervezetet, amelynek exponenseként a parlamentben beszélt Az a tény, hogy Weiss Aurelint csak az anyakönyvi hivatal feljegyzése köti