Uj Kelet, 1933. október (16. évfolyam, 223-243. szám)

1933-10-03 / 223. szám

5­pülőit a közvetlen katasztrófa mély és döb­­retes é­ényszerűségével megrendülve id hoztunk ezidén. Drámai érzésekkel svörögtük az ״ Ungzane tokef“ imát. Mindnyájunk nehéz gőtét zsidó sorsa­­való kimenekülésért imádkoznunk és­­ Kor nidré estéjén a főváros egyik telkén, a Gr׳ ivicán bűnbánó ima köz­­, a kivilágított teremre hirtelen sé­­­g borul, a pusztulás sötétsége. Nők álsikolya dermeszt­ a férfiakat tám­­az irtózat a szent estén. ׳eomlik a karzat, a hivők egymás vén-hátán tülekednek a ki­járók felé, e­ős pszichózis közepette. Minden jó­­nság k­aludt az emberek lelkéből és s zsidó nőt — anyát, testvért, gyerme­­t ír־, akik imádkozni jöttek egy jobb hóért, agyontapostak, ־ cerc után feküdtek agyontaposva, amit nem ismer az engesztelő h­es imája. •kiló, szöréte, hereg, véd­enek. . . napon döntenek afelett, ki ér el­­ határához, kit köveznek agyon, ki tűzhalált, kit gy­akolnak meg agyon­­téssel, kit fojtanak agyon. . . incs közötte az agyontiprottság élet­­­ra. zsidó tömegek szomorú és lassú ,le­­ottságához ime megkaptuk a pilla­­ok alatt lezajló katasztrófát, ontaposág átkát. Tiz halott. Tisz­t­­aja a zsidó Istenszeretetnek. Vajhí Világok Ura tiz halottat tiz áldozat­ tekintené és megóvná népét a jövő-­ a letiprottság nehéz átkától. f■ tál lencse harmadik birodalom jobb módú pol­­­inak ma igen rossz napjuk volt. a a birodalom vendéglőiben csak egy ételt szolgáltak fel v­iszont három tál ételt kellett kifű­­i. z árkülönbözetet a vendéglősök te­­tték a téli inségakció javára, mint látjuk ezzel is, Hitler egyre kö­­tik a szociális program megvalósítá­­sa, ár ott tart, hogy akinek volt még ►m tál étele, attól is elvesz kettőt, éles azonban, hogy nem volt annyi ,m tál ételt evő ember Németország­­mint ahány embernek egy tál étel is lázott. Az egytál étalos rendszerrel átlátott mindenkinek az ebédből, a a harmadik birodalom eszközeit sem­­sem jellemzi jobban, mint ez az egy­­étel, amit Hitler most legújabban fő­­a birodalom polgárainak. Igan ez az egytál étel mint Hitler és szociális és társadalomboldogító Imánya. Cinikusan romantikus és őségesen aljas a­z antiszemitizmustól Wotanig és Wo­­ól az egy tál ételig. Minden pillanat­­, ami arra való, hogy a valóságos mórtól és tömegéhségtől, a fenyegető rémségektől elterelje a figyelmet ehet az egy uj mars, egy uj himnusz, új rádió szózat, lipcsei pergőtüzes er-beszéd. Akármi, csak meglehessen is rajta a Pillanatot, amely mindmn־ a megmutatja végzetes és elkínzott­­. Hitler azt hiszi, hogy aki időt , életet nyer. Elkendőzi a pillanatot, ly előbb-utóbb megjelenik a barma­­birodalom életében és akkor... kkor látni fogják a népek, hogy a lka, az étel és az élet jogát nem lehe­­megvenni a dolgozó tömegektől avval egy tál lencsével, amit a birodalom­­légtóiben hitleri önfeláldozással fel­­gáltak, a­mi .A román politika egyik régi csóna­­k új vizekre igyekszik. Icu Sever hitlerigta lett ú­gy találta״ hogy a zsidók korrupciót segítenek és megfertőzik a® ország \\\ Tâi» pontalá I Hüte in nem. ״«. ^.«afca.1 ft U2A » Baron L. Pop (v. Brassói-u.) II.­elefon : •77־. Előfizetési árak : [a vonta 111, negyedévre 321. féL­vre Ml. egészé­vre 12M lej. Kül־ Sídre: Havonta 1, negyedévre 2. Élévre I, egészé­vre NI utfUár* tfird­etések díjszabás szerint. A* ״ UJ .ELET“ az erdélyi és bánsági adóság egyetlen napilapja. Cik­­eink utánnyomását csak a form is megjelölésével engedjük meg.U­J KELET IDÓPOUXIKAllUPIUP Aran­y Bérmentetlen leveleket nem­­ fogadunk el. Kéziratok­­ merencsét és viuzakfildését nem vállaljuk. Főcserkeastó dr. Martra Ernő. Felelőt azerkesitő Jr ־ Ferenc. Bukaresti szerkesztő:___ sach­ Ernő. Btr Matei Miile 10. Kedd, 1933 október. 3. 5694. ÉV TISRI 13. XVI. ÉVF. 223 SZÁM. Ausztrália is fegyverkezik Példátlan arányban emelik az ausztráliai hadiflottát Párizs, október 2. A Chkogói Tribu­­ne európai kiadásának londoni­ távira­­ta szerint Ausztrália szövetségi kor­­mány­a eljuttatta a közeljövő ausztrá­­liai­ flotta-program tervezetét az ango admiral­it­áshoz. Londonban még nem tették közé az ausztráliai flottaépítési programot, de beavatott helyről olyan információk származnak, hogy a ja­­pán ׳ veszedelem elleni védekezésül szol­­gáló új flottaprogram olyan példátlan nagyarányú hadihajó-szaporítást ter­vez, amely­ egyenesen példátlanul áll az ausztráliai Connonwealth történeté­­ben. A parlament őszi ülésszakán meg­­szavazzák az új váltótörvényt Az új váltótörvény lehetővé teszi, hogy a hitelező a rossz, hiszeml­ adóst rögtön végrehajthassa Bucuresti-Bukarest, október 2. A kor­­mány a Banca Naţionala igazgatóságé­­val számos olyan intézkedést beszélt meg, amelyek a romániai hitelélet res­­taurálását és a bizalom visszatérését lennek hivatva keresztülvinni. Egyik ilyen intézkedés lesz az új váltó­törvény. Az új váltótörvény tervezete már készen van és már a parlament őszi üléssz­tr­kában a legelső törvény­ja­vas­la­­tok között kerül letárgyalásra. Mint kü­­lön törvényt fogják megszavazni és csak később illesztik be a szintén reform alá kerülő kereskedelmi törvénybe. Az új váltótörvény sarkalatos intéz­­kedése az, hogy a hitelező rosszhiszemű adósát azonnal végrehajthatja. Bécs, október 2. A nemzeti szocialis­­tákhoz szó­ló és nemrégen feloszlatott stájerországi Heimatschutz szervezet egy állítólagos karinthiai parasztzen­­dülés hi­rét arra használta fel, hogy újra akcióba lépjen. Rendtenberg ve­­zető elrendelte a stájer Heimatschutz mozgósítását és osztagaival az állítóla­­gos veszélyeztetett vidékre akart vonul­ni. A mozgósítás tulajdonképpen puccs kísérletet leplezett. Az osztrák szövet­­ségi kormány intézkedésére erős csend­őrosztagok vonultak ki a gyülekezők szétkergetésére, ami Leobennben, Do­­nawitzban és a kariinthiai tartományi határhoz közel eső stájer városok leg­­többjében aránylag simán ment végbe. Judenbringban, ahol két kézigránátrob­­banás jelezte a Heimatschutz megmoz­­dulását, összetűzésre került sor a puccs­ra készülő­ Heimatschutz és a csendőri karhatalom között. Tíz sebesületet­ szál­ltottak kórházba és nyolcvan letartóz­­tatás történt. A stájerországi csendőr­­főparancsnokság Karinthiából és Alsó­­ausztriából kormányintézkedésre újabb csendőri megerősítéseket kapott. Bécs, október 2. A főiskolai kirendelt rendőrség a bécsi egyetemen ma meg­­kezdte szolgálatát Az egyetem kapujá­ban rendőrosztag áll és a folyosókon rendőrőrszemek cirkálnak. A főiskolai rendőrség egyenruhája külön jelvényt visel. — Franciaország nem akar inflációt. Párizsból jelentik: Georges Bonnet fran­cia pénzügyminiszter Perigueuxben a dordognemelléki radikális szövetség gyűlésén tartott beszédében elégtétellel mutatott rá arra, hogy a francia köz­­vélemény többsége nem óhajt inflációt.­ ­ Puccsot kíséreltek meg a stájerországi hitleristák •f1® Leszerelték a puccskísérletét. Rendőrség a bécsi egyetemeken közélet­ tisztaságának nemes atmoszfé­ráját , mondja itt, Bocu .Sever. Aki még nem is olyan ö regen bíróság előtt kellett hogy feledjen a bánsági tartományi igaz­gat­óság foresa körülmények köz­ött ked־ zett pénzeiért. És akiről a lukaregt­ lapok fejcsóvál­­va állapították­ meg ,hogy sokmillió le­­jes ellenzéki­­adósságát tüneményes­­gyorsasággal fintte ki a kormányon. Nem tudjuk, h­gy a máfltban hogy vi­­selte magát a volt bánsági törzsfőnök. De bizonyos, hogy Maniunak oka volt, midőn nem merte rábízni 1928-ban a hőn óhajtott kultuszmiiszteri tálcát. Ilyen előzmények után Bocu purifikál­ni akar. Nem a panamistáktól, hanem a zsidók­­tól félti az országot. Zajos múltja kvalifikálja őt erre. Németországban sem történt más, mint hogy régi csónakosok új vizeken próbál­ták kimosni a régi rezsim alatt alapo­­san kompromittált becsületüket. Bocu is szerencsét próbál. Aligha hisszük azonban, hogy sikere lehetne. Mert az antiszemitizmus prédikálásá­­ban már sokan megelőzték a volt bánság kényurát. Az ország erkölcseit pedig — eddig legalább is — mindenki jobban féltette Bocu­tól, mint a zsidóktól. VILÁG TÜKRE A zsidóknak joguk volt Németország tolerenciájára Írta : Lord Grey Az alábbi cikk lord Grey volt angol külügym­iniszter utolsó írása, amelyet Angliában a nemrég elhunyt politikus szel­­lemi végrendeletének tekinte­nek. Bármennyire is igyekeznénk, nem tudjuk megakadályozni azt a mély le­­hangoltságot, amelyet a németországi helyzetben bekövetkezett fordulat az egész világon keltett Nemcsak a Né­­metország belsejében lejátszódó esemé­­nyek váltották ki fájdalmas meglepe­­tésünket, hanem az az atmoszféra is, a­melyet a német kormány magatartása az összes európai problémákkal szem­­ben kiváltott. Ez az atmoszféra fölöt­­tébb nyugtalanító- Engedtessék meg nekem, hogy éppen ezért feltegyem a kérdést: vájjon milyen volna ma a mi beállítottságunk, ha e pilanatban Né­­metország apoly erőteljesen fel­ volna fegyveresre, mint volt 1914-ben? A válasz kézenfekvő: Europei békéje egy pillanatig sem látszana biztosított­­nak• És hogy ha ez az impressziója az angol közvéleménynek, mennyivel in­­dokoltabb a nyugtalanság Franciaország­­ban, amelynek lakossága egy emberöl­­tő alatt kétszer is látta hazájának terü­letét elör­ittötte a német seregektől . Nem érezzük talán eléggé, hogy maga az a hangulat, amelyet a németországi események kiváltottak, egymagáiban veszedelmet jelent a békére? Nem álla­­pítjuk-e meg valamennyien, hogy a béke egyetlen biztosítéka ma az, hogy Németország nincs eléggé felfegyverez­ve és ezért nem tud a siker elegendő esélyével beugrani fegyveres konfliiktu­sokba? A német politika tónusa, a jelenleg ott uralkodó felfogás mélyen megrendí­t­tették az angol közvéleményt már csak­­ azért is, mert Nagy-Britannia a háború után nem egy biz­onyítékát szolgáltat­­j­­a annak, hogy szimpátiiáivu­l viseltetik­­ Németországgal szemben. Gondunk­­ volt arra, hogy ez az ország minél gyor­­­sabban újjáépüljön a romok fölött, a­­­melyeket az emberiség legköltségesebb­­ háborúja maga után hagyott. Éreztük, hogy a német nép veresége ellenére is nagy nép, nagy tudományos hódításá­­ban, muzsikájában, sok más tulajdon­­ságaiban, amelyeket megszoktunk a ci­­vilizáció tartozékai közé számítani. Hozzá kell tennem mindenesetre, hogy a zenei és tudományos téren leg­­felkészültebb szellemek között, akiket becsülünk és tisztelünk a németekkel, legalább is egyenlő mértékben voltak zsidók is. Nos, a támadás, amelyet Hit­ler Németországa a zsidókra zúdított, azt bizonyítja, hogy ez az ország a ma­­ga mélyebb tudatában nem volt hajlan­dó megadni a zsidóknak azt a toleran­­ciát, amelyhez nekik minden joguk megvolt. Ha Anglában csináltuk vol­na meg azt, amit most a német kor­­mány csinál, ha megvontuk volna az angliai zsidóktól azon polgári jogokat, amelyeket száz évvel­ ezelőtt megad­­tunk Tieki, feltétlenül azt kellett vol­­na­ hinnünk, hogy visszafejlődtünk száz évvel. Márpedig ez történt most Németországban. A ném­et nép úgy lát­szik át van hatva i­n­mak­ attól az esz­­métől, hogy az erő fölötte áll a jognak s hogy minden eszköz törvényes és jó, ha­­hozzájárul a német faj emeléséhez és וז­gy­a­nakkor csökkenti a többi nem­­zetek súlyát. Mint mondottam, Anglia sok szimpá­­tiával viseltetett Németországgal szem­­ben. Még a versailleei békeszerződés esetleges módosításával szemben sem zár­kóztunk volna el. A német birodalom a"

Next