Uj Kelet, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-01 / 48. szám

I OLDAL ellenén* is igazat mondott, ות időn zsi־ dóelyülölő beszédében kiemelte:, hogy ** zsidóság egy nép. Széjjel szórva , pár* *okra szakadva is egy nép, összehozva és egybetartva a sorsközösség által. A gondviselés úgy akarta, hogy széjjel legyen szórva, nem úgy, mint amikor Adasvéros idejében a zsidóságnak legalább is kilencven százaléka a perzsa fenhatóság alatt élt s ha Hámán po*koli terve sikerül, úgy kiholdta és megsemmisitette volna a világ zsidóságát. Azóta ez lehetetlen és ezt szétszóró* dásának köszönheti* a zsidóság. Mig saját független országa nem lesz, addig csak az a szomorú vigaszunk marad, amit ,Jákob ősatyánk mondott szorongatásában, midőn embereit ás háza ne* pót két csoportra osztotta, mondván. ..Ha jön Ézsau és megveri az egyik tábort úgy a másik az alatt megm* nekül״ Hogy a mostani I han ónok gonoszságától hogy menekül meg a zsidóság, azt ma senkii sem tudja. A zsidónyo* raor azonban egy néppé tett bennün* ket, úgy, ahogy Jeruzsálem elpusztu־ l ása óta nem votunk, ha széjjel is va* gyünk szórva és pártokra is vagyunk»szólva; de 1a ez sem használna, ak־ kor sem félünk életösztönünk és a gondviselés, mint eddig mindig, úgy ezután is megjelöli a helyes utat és ..szabadulás és menekvés fog támadni a zsidóságnak más helyről.“ Ez a Purini biztató és megnyugtató üzenete. Hatvanezer mozi van a föld kerekségén ,Neyd york, február 28. Az amerikai kereskedelmi államtitkárság minden esztendő végén statisztikát ad ki, melynek egyik fejezete a nemzetközi filmpiacok helyzetéről és adatairól számol be. E statisztikai évkönyv szerint 1934 január 1״ én az egész világon 60.347 mp* z. volt. Természetesen e statisztika csak azt közli, hogy־ mennyi mozi engedélyt adtak ki a különböző államok* ban, de nem állapítja meg hivatala* ban azt, hogy tulajdonképpen hány mozi működik a világon. A statiszti״ Icából is megállapítható azonban, hogy a mozik üzletmenete is hanyatlott, mert az előző évi statisztika szerint a földkerekségen 61.924 mozi volt, tehát a mozik száma egy év alatt majdnem ezerötszázzal csökkent. E csökkenésből az oroszlánrész Európára jutott, ahol 1933־ ban 930 mozival kevesebb működött, mint 1932־ ben Ha az összes mozik száma csökkent is, viszont a hangos mozik száma növekedett, amennyiben 1932־ ben 86.95,10 hangos mozi volt 1933 végén pedig 41.822. Ilyenképpen tehát a hangos* film számára újabb 5000 mozi nyílt meg egy év alatt A legtöbb mozi természetesen az USA területén van és pedig 19.000, amelyek közül 15.000 hangos. Európabenn a mozik számában Németország vezet 5100 mozival, amelyek közül 4059 hangos. Európa összes mozijainak száma 29 693, köztük 20.933 hangos mozi. Az Európán kívüli államok közül első helyen Japán áll, ahol 1669 mozi van, de ezek közül csak 450 hangos, a mesodik Argentína 1634 mozival, köztük 542 hangos. A legkevesebb mozi Madagaskár szigetén van, négy mozi, amelyek közül kettő hangos. A statisztikának egy másik érdekes fejezete arról számol be, hogy a nemzetközi filmgyártás milyen filmekkel látja el a világ mozijait. E statisztika szerint a nemzetközi filmpiacon az elmúlt évben 2100 sláger film készült A statisztikának legérdekesebb adata a־׳ a' זי״' ״ ־ י־־ rbb fim Japánban készül, ahol a múlt év folyamán 750 filmet forgattak le, míg az Egyesült Államok területén működő filmgyárak mindössze 510 filmet készítettek. 111 *"״י 1 11-------־י ----------------י* רשר % דרר Szilvóviiim 40 és 50 százalékos úgy hordókban, mint palackokban, valamint idei és óborok legolcsóbban beszerezhetők. Fritii Cseng éri Simbul*Savaniei~ ITT KELET Select Mozgó óriási sikerrel folytatja: Select Mozgó Szivek melódiája bécsi operett bemutatását. SCHUBERT FERENC zenéjével, főszerepekben: HANS JÁRAY és MARTHA EGGERT _________Monopol Phöbusfilm. Agyonlőtte magát az ankarai szovjetkövetség titkára Szabálytalanságok miatt történő visszahívása késztette az öngyilkosságra a Halai szovjet diplomatát Sztambul, február 28. Ivan Vasilevics Misin, Szovjet-Oroszország ankarai követségének titkára a sztambuli szovjet konzulátus épületében, egy fürdőszobába viszavonulva, agyonlőtte magát. A fiatal követségi titkár két golyót röpített agyába. A lövések zajára elesiető személyzet már csak az azonnal beállott halált konstatálhatta. Az öngyilkosság Törökország diplomáciai és politikai köreiben nagy feltűnést keltett és élénken kommentálják. Ivan Vasiljevics Misint a szovjet kormány röviddel ezelőtt visszahívta. A követségi titkár abban a pillanatain lőtte főbe magát, midőn a sztambuli kikötőből kifutott az a hajó, amely Moszkvába kellett volna őt vigye. Masaryk elnök nyilatkozata a gazdasági krízis erkölcsi hatásairól Brüssze, február 28. A estül köztár*saság világszerte nagy׳ tiszteletben álló ősz elnöke, akinek a nevét a szocio־ lógiív tudomány terén szerzett érde* mei éppúgy híresé teszik, mint a poli* ti lat államépítő munkájában elért sikerei, egy brüsszeli lapnak érdekes nyilatkozatot adott a mai világhelyzetről, amely komoly és felelősségteljes állásban lévő államférfiak szerint is a minden percben kirohanással fenyegető háború veszélyeit hordja magasban. Masaryk elnök nem látja ilyen peszimisztikusan a helyzetet. A gazda־ sági krízis megszüntetésének eszközeit nem látja ugyan és nem tartja való־ színűnek, hogy a gazdasági válság másról holnapra, megszüntethető lenne. Minden nemzetnek a maga szénapját kell rendbehoznia és nem szabad arra várnia, hogy־ mákok hozzák rend־ be a dolgokat• — mondja a tudós ál* kan fő. Mindenekelőtt arra volna szük* ség, hogy a nemzetek kölcsönös bizal־ matlansága szűnjék meg. Amíg egyik irigykedésssel néz a másikra, addig megegyezésről szó sem־ lehet. Enélkül pedig a gazdasági együttműködés alapjai nem teremthetők meg. Az kétségte־ len, hogy a mai ideges állapot nem biztosítja a gondolkodáshoz és a tanulmányokhoz szükséges nyugalmat. Ide״ ges állapotban pedig a nemzetek is csinálhatnak bolondságokat De a háború veszélyétől nem tartok. Nem lesz háború. A háború pénzt jelent és megint pénzt és nem látok államot, amely ■k* nek annyi pénze volna, hogy a felesle־ get ellövöldözhetné a levegőbe. A népék kétségtelenül nagyon idegesekezért beszélnek folyton háborúról, de verekedni nem fognak. I — Lehet — felete a lap tudósítója az elnöknek —, hogy a háború kitörésének veszélye nem imminens, de Euró־ pa égető problémái ilyen atmoszférában mégsem oldhatók meg. — Kétségtelen — válaszolta az el״ nök —, hogy a népeknek több és ko־ molyabb tanulságot kellene levonniok a gazdasági válságból. De ez sem olyan tragikus dolog, mint amilyennek mondják. Át kell térnünk egyszerűbb élet módra. Túlságosan hozzászoktunk a fényűzéshez. Sajnálom azokat az em bereket, akiknek nincs mit enniök, de semmi részvétet nem érzek azokkal a gazdagokkal szemben, akik nem tart hatnak annyi autót, mint azelőtt Ebrből azt következtetem, hogy a gazda־ sági válságnak is meg lesznek a maga jó eredményei: nem költhetünk annyit mint azelőtt s hozzászokunk egy talár rákosabb és megfontoltabb életmódhoz. Nem fogunk ragyogó kaszinókim járni, nem költünk annyit felesleges luk־ szusra, szerényebben fogunk öltöz־ ködni és illedelmesebben fogunk élni. Orvosságot nem tudok ajánlani a gaz־ dasági krízis megszüntetésére, de ar־ raszükség van, hogy minden nemzet־ nek legyenek ideáljai, amelyeket barátságos és békés levegőben kell tisztel־ niök, hogy mások is tisztelhessék azt, így׳ lehetne eljutni egy barátságosabb légkörbe Európa földjén és ebben az atmoszférában talán megtalálhatók lennének a gazdasági együttműködés fel־ tételei is, amelyek aztán a krízis meg־ szüntetéséhez vezetnének. így beszélt Európa egyik legnagyobb tudósa a nemzetek egymás kö־ zötti viszonyáról s a kontigens gazda־ sági bajairól. Masaryk mindig opti־ mista volt, a gazdasági krízis megszüntetésére azonban ő sem tud konkrét orovosszert ajáfnlani. A háborús veszélyt valóban erősen lefékezik a gazdasági és pénzügyi bajok, de az ellensiégeskeן ־ dósak fegyveres megnyitása a katonai erőkkel való hadakozás megkezdésé־ nek késedelme vagy hiánya nem fogja meghozni a nyugalmat és kölcsönös bi־ zalomnak helyrelátását. Amíg pedig a nemzetek ellenséges érzelemmel és irigykedéssel telve néznek egymásra, addig a gazdasági bajok megszűnésére sem lehet számítani. A zsidó sport ünnepnapja Frankfurtban A németországi Makkabi nagy sportünnepélyt rendezett a frankfurti hipodromban Frankfurt, február 28. Amióta Hitler az úr Németországban s amióta az üldöztetés és elnyomás az osztályrésze a németországi zsidóknak, azóta egyre erősbödik a zsidó kultur és társadalmi élet Németországban. A zsidók akik eddig a németségben élték ki magukat, felismerték és megtalálták zsidóságukat Megismerték egymást, egymás sorsát és e közös sorsból teremtődött meg egy élő és alkotó zsidó közösség Haller Németországban, amely önmagában él és önmaga értékeit akarja fejleszteni. Míg Berlinben, Münchenben, Hamburgban és Frankfurtban zsidó kulturegyesületek, színházak és zenekarok támadtak fel új életre, addig a zsidó sport is nagy reneszánszát éli Németországban. A Makkabi szövetség egyik legerősebb és legjelentősebb szervezete a német zsidóknak és különösen a német ifjúságnak. Néhány nappal ezelőtt lélekemelő ünnepségek zajlottak le Frankfurtban. A CSÜTÖRTÖK, 1934. MARCHTS ן 1 németországi Makkabi összes csoporjai találkoztak Frankfurt városát. Zsidó sportünnepély volt a frankfur hypodromban. A tolóikar A Café Fáikban volt az ország minden részéből egybesereglett makkabi fák találkozóhelye. Itt üdvözölte frankfurti Bar-Kochba a Makkabi népség résztvevőit. Itt jelentkeztek veresnyzők és itt osztották el a •juj tiereket. Nagy sürgés-forgás. Üdvödnek, késszoritások, hangos beszélések. ״ Talán már láttuk egymást az el makkabián .‘ Emlékeket elevenitet fel régi és uj ismerősök. Az össz Makkabi-csoportok megérkeztek mi csak Köln hiányzik még. Később telánon tudják meg, hogy a kölniek ,,0] busza a köd miatt késik. Éjszaka e parker végre megérkeznek ők is. ] annyian együtt vannak már. Hirtel csend lesz a hatalmas, kivilágított rémben és a pódiumon megjelenik a német Makkabi elnöke és igy szí résztvevökhöz: — Makkabim, makkabiot, köszitek benneteket... Az előverse Megkezdődnek az előversenyek. A program szerint a kézilabda-mérnsek kerülnek először sorra. Az elsőlepetés: Berlin 4:2 arányban Nürnberg fölött. Frankfurt viszol várakozásoknak megfelelően haveri Rasselt, Mannheim 6:2 arány szenved vereséget a Wiesbadenkoahtól, míg a stuttgarti Hakoah 1 lepetésszerűen 3:2 arányban gyra düsseldorfi Makkabi fölött. Az ifjúsági versenyek következ ezután, ötven méteres síkfutás, futás, stb., amelyekben a favok győznek. A tornamutatványok különösen Bella Stern, a franki Barkochba fiatal tornásza kelt feltűnést. Produkcióit hatalmas viharok jutalmazzák. A félve. Az ifjúsági versenyek után sor a nagy׳ felvonulásra. A meneti a berlini Barkochba halad, utánakezik a frankfurti SPD., mely ezt lommal pecsételte maga Makk vétséghez való tartozását. Zöldben vonulnak fel tagjai és kék-ís sárga lobogót visznek magukba után a kölni Hakoah, a kasseli kochba, a mannheimi Barkochi düsseldorfi Makkabi, a stuttgarti koah, a karlsruhei Hakoah, a Barkochba, a Wiesbaden Hake nürnbergi Barkochba és végül a f furti Barkochba csapatai von uhu A kép felemelő. A telavivi Makk emlékeztet. Kék-fehér színek huznak a hatalmas sporttéren és a fehér színeken diszes mágénáí csillognak. A csapatok elhelyezi Dr. Rabauép a mikrofon elé. csalja a rabbinátus, a hitközségi járósága és a különböző zsidó ízek üdvözletét. ..Ez a nap a zsidók ünnepe — mondotta —, mely seggel és elégtétellel tölt el benn Bizonyságot szolgáltat arra mű, amelyen negyven éve dáig győzedelmesen halad előre és ajt mutatja a világnak: a Makkabisben van“. A hallgatóság sporti emelkedik helyéről és a hatalmas éremben felcsendülnek a H! hangjai. A versenyek mindvégig maga vonalon állottak. A frankfurti Frankfurter Zeitunggal az élet tudósításokban számolnak be furti Makkabi-napról A nemztönség is meglepően nagy érdek kísérte a Makkabí-ünenpségek nyert. Mintegy 4000 főnyi k® nézte végig־ a versenyeket a sport nagy napja volt, igazi ünnep.