Uj Kelet, 1934. április (17. évfolyam, 75-95. szám)

1934-04-03 / 75. szám

tf- ------------T­*-----------------­Î*K­ft״*״** I Szerkesztőség %iíí« n?íí*i י és kfadóhiva­­■- 224713-933/fj tal: clujf str / Barun L. Pop fou: prí. Előfizetési árak: lYumnifflf, negyedévre 321,fél• re Ml. egészévre 12•• lej. Kül­­lerre: Havonta 2, negyedévre •,­­évre 12,egészévre 2• dollár. Hir.­lések díjszabás szerint. Aa ״ UJ SLET“ az erdélyi és bánsági dóság egyetlen napilapja. Cik- Ink utánnyomását csak a sor­­megjelölésével engedjük meg.IflKEMEff ZSIDÓPCUN­KAINSPN­Af Bérmen­tetlen leveleket nem fogadunk el. K «»iratok mtgönését én mi vállaljuk. Főszer Ernő. Felelő• ■1 Ferenc. Bukarest •■égi Ernő, Str. lAralMt umaktt­déeét nem kesztő dr. Martam­­erkesfttg Jámbor ti *zerke**tő Ház Matel Mill•­L Kedd, 1934 április, 5694. ÉV NISZAN 18.HL nec SeUaMecweit­­a OctaviosHol­ ucher Schächter, akiről az alábbi ik­­szó lesz, a galaci zsidó hitközség jó és talán kereskedő m­indenesetre ambiciózus ember. Politikai ambíciói vannak, hogy ráelégíthesse őket, beiratko­­zó regáti szokás szerint, az averes­­us pártba. Minden párt szívesen ölel keblére vala, aki szavazatokat szállít, fizeti a tag­­díját és cserében még csak képvisel mand­áumot sem kér. Schächtert tehát kitörő örömmel fogad a néppártban. Hősünknek azonban nemcsak ambiciói­tbk, hanem koncepciói is. Erre valt legalábbis­, hogy midőn párt­­kettészakadt, nem maradt hű a mar­­shoz, hanem a Gog­a Octavian­ féle­kcióba iratkozott bel­ügy számította, bár Goga az ő zsidó mivoltától­­szebb áll egy kissé, mint a marsalli hatalomhoz viszont lényegesen köze­­van, mint amazt, pedig nem akar egyszerű teoretikus ii. Sucher Schächter praktikus ember, a gyakorlati értékeket, az empirikus­­ságokat szereti. Csak éppen az nem volt ínyére, hogy utóbbi időben Goga mindenképpen tá­­aolni kezdett nemcsak a zsidóságtól, már a hatalomtól is e­­z pedig nem volt hősünk ínyére,­zóvá tette az ügyet a pártklubb­an. Talán meg is nyomta egy kissé a szót, adván, t­z) mégsem járja, hogy saját fiának vezére éppen a szélsőjobbol­dali tiszelmitizmus legfőbb ,­exponensének téré aspiráljon. Másnap kirúgták a pártból. rlint a hivatalos kommüniké mondja.­lyos eltévelyedések miatt­.­­ősünk az uccára került. Oda a párti oda ׳ a koncepció, oda az bició, oda a reménységek,­sak a zsidósága maradt meg, amely״ tudhatta volna, amikor Goga párt­­iratkozott, hogy önmagába véve is­éke a történelem ״ legsúlyosabb el­­elyedésének“. isszUaHpzásu HCVtU 7xxca Haasica Uasá^iaUt ioga lapja, a ,,Tara Noastră“, együtt jó a követ azokkal a fiatal közéleti bérekkel, akik a magánvállalatoktól iz­egen ‘ munkaerők eltávolítását köve­­ik. Szuttal listát közöl a .»Tara Noastră“, pedig a Kaján Nadrág vasgyárban al­­mázott ״ idegenek“ közül sorol fel ־ minc-negyvenet, leirva lapjában meg-­nyi magyar, német és zsidó nevet, ezeknek tulajdonosai elkövették azt szörnyű bűnt, hogy a kalán,nadrági­veknél eleszik az elnyomott román elet mindennapos kenyerét, akhogy mig az ״ idegen“ vagy ide­­hangzású neveket felsorolja, el­­íjti hozzátenni a román neveket is­. Mert azt Gogán és szűkebb hozzátarto, kívül aligha fogja valaki elhinni, Kalán-Nadrágban egyetlen román almazott sincs. sőt azt sem fogják neki elhinni, hogy­­ az idegenek 10 ezer lejen felüli fi­­lmeket húznak, míg a románok halnak éhen. Mikor négy évvel ezelőtt Kalánban tunk, megállapíthattuk, hogy a leg­­sz­akm­un­kások sem kerestek hat­­ezer lejnél többet havonta. N n egy évvel ezelőtt, most alighanem a felét keresik meg,­­ még annyit sem, h­át a .,Tara Noastră“, hivatásához ent ismét tendenciózusan ferdit, ez­onban nem a főszempont, főszempont, hogy ״ idegeneknek“ ini­­ti azokat a gyanús hangzású neveket, lyek nem végződnek ״ escu“-val. ״ Țara Noastră“ alighanem nem is:­, hogy ezek a munkások évtizedek dolgoznak ezeknél a gyáraknál. Kár­páti svábok, magyarok (elvétve egy-egy zsidó), akiket még akkor alkalmazta a művekhez mikor Goga Budapesten szer­kesztette a ,,Luceafărul “-t. Sokkal régebben tehát, mint amióta a ״ Tar׳ a Noastră“ és az általa terjesztett u. n. hazafiasság létezik. És mert nagyon régen történtek ezek a dolgok, ott már szerzett jogok vannak, régen, évszázadok óta ezen a földön élő n­épek évszázados jogai. Sajnos, ezeket a jogok­at ma már nem ültetik át a gyakorlatba. Sajnos, ma már nem alkalmaznak ilyen gylmnus nevű em­­bereket sehol. Nyugodt lehet a „Țara Noastră“. Ha még egyszer alakulna egy K­a­gán N­ad­­rág, ott még lámpással sem lehetne gya­­nús elemeket találni. Az a módszer azonban, amellyel Goga lanyja hónapok óta uszítja­­a román köz­­véleményt becsületben megőszült kisebb,­ségi munkások ellen, akiknek egyetlen binük, hogy keservesen keresik a kénye­­rüket, példátlanul felháborít. Ha Goga azért támadn­a egy kisebbségi embert, mert miniszter vagy tábornok, vagy miniszteri vezérigazgató, ezt még meg lehetne érteni. De órabéres munkásnak lenni az is akkora kegy, hogy talán csak többségi állampolgárnak jár? Ünnepélyes hangulatban kezdte meg a kamara a konverziós javaslat tárgyalásait Az ellenzék szónokai élesen kritizálják és nem fogadják el a javaslatot. Mi történt az Universul részvénypakettjével. Argetoianu radikálisabb konverziót követel Bucureşti, április 22. xi kamara mai ülésén Antonescu igazságügyminiszter־ benyújtotta a szenátusban már meg­­szavazott államvédelmi törvényt, majd a román len­gyel kereskedelmi egyez־ mény függelékének ratifikálásáról szó­­ló törvényjavaslatot. AV 11 m­i­n­is­z­teri padon ezalatt Tatar­es­­cuval az élén megjelennek a kormány összes tagjai. Ez az ünnepélyes kü­lszin is mutatja, hogy a kamara ma kezdi meg a konverziós törvényjavaslat vi­­táját. Goga nem fogadja el a ja­­v­asl­a­tot Goga Octavian az első felszólaló, aki pártja nevében nyilatkozatot olvas fel. Fenntartja Pártjának a jogot, hogy a részletes vitánál is hozzászóljon a ja­­­vaslathoz, hogy az abban lévő hibákat és igazságtalanságokat korrigálja. Az adósságok problémája a legégetőbb kér­dés, amely megoldásra­­vár és amellyel öt éve ki­sértet­eznak, de ahelyett, hogy ezek a helyzetet valóban tisztázták volna- nagyobb zavarig és krízist idéz­­tek elő. Ebben a kérdésben súlyos hi­bák történtek, 11 politikusok be nem tartott ígéretekkel áltatták a lakossá­­got. Különösen a moratóriumi meghosz­szabb k­trcsa volt az, amit a leghib­ázot­­tabbnak tart. Beszél ezután arról hogy a Banca Nationalátra­k, a konverzió miatt ért ká­­rait bizonyos összeggel akarják rekora­­penzálni. Kérdi, honnan veszik ezt a pénzt, amikor még a legszükségesebbek­­re *nincsen. Kijelenti, hogy nem szavazza meg a törvényt, mert elkésett és nem kielégítő móddal kívánja megoldani a kérdést. A nemzeti parasztpárt kritikája Raducanu, a nemzeti parasztpárt ne­­vében tart részletes beszédet. Gazdasági, társadalmi, pénzügyi és valutáris prob­­lém­ák komplexuma az adósságrendezés kérdése. Mindeme szempontok tekintet­­bevételével, több kísérlet történt már ar­­ra, hogy a konverziót megvalósítsák, de a problémát nemhogy megoldották volna, hanem a nemzeti tőkét még nagyobb megpróbáltatásoknak tették ki. A paraszt­ság helyzetéről beszélve, megál­lapítja, hogy a román parasztság új jobbágyság napjait éli, még reménye sem lehet arra, hogy nor­­mális keresete legyen. Rátér a jelenlegi­­tervezetre és megállapítja, hogy a nem­­zeti parasztpárt törvénytervezete, ame­­lyet nem valósíthatott meg, sokkal hat­­hatósabb, mint a liberális kormányé. Ar­­r­ól beszél, hogy a mezőgazdasági terme­­lés racionalizálása szükséges ahhoz, hogy a parasztság problémája megoldható le­­tí­yen. Hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági válság rendezése nemcsak nemzeti, de elsősorban in­­ternacionáls probléma, amely egy nemzetközi terv kidolgozását tenné szükségessé. Nem beszélek arról az internacionalizmusról,­­amelyről Cuza pro­fesszor úr szokott beszélni a parlament­­ben.Cuza: Nagyon sajnálom. Raducanu: A konstruktiv, becsüle es nemzetköziségre gondolok, mely az ösz­­szes mezőgazdasági­ terme­lőáll­am­ok blokkjában a parasztság problémáját megoldhatná. # A beszédbe beleszól Zacharov képvise­­lő, az Universul munkatársa, akivel Mad­gearu volt pénzügyminiszter élles vitát, kezd. Ebbe beleszól Popescu Necsepti ah miniszter, az Universul igazgatója is. Rendkívül éleshangú vita fejlődik­­ki, a­melynek ■során Madgearu kijelenti, hogy jelen volt, amikor az Universul megzsarolta a Banca Nationalst, hogy az Univer­sal részvényeit kiadja. Popescu Necsesti személyes ügyben kér szót. Az Universal részvényei­ ׳ a Bari­­fi Marmoroshoz kerültek mintegy 10 milliárd lej értékben. Ezt a részvény­­pakettet, amikor a Banca Marmorosch csődbe ment, a Banca Naţionala meg­­vásárolta és onnan teljesen törvényes úton került vissza az Universul főrész­­vényeseihez. Raducanu azzal fejezte be beszédét, hogy nem fogadja el a törvényjavaslatot. A konverzió atyja elégedetlen Argetoihnn a következő szónok, aki, mint a konverzió atyja, hatalmas beszéd­­ben göngyölíti fel a romániai­ konverziós mozgalom egész, histórikumát, valamint ismerteti a kérdésnek egész fejlődési út­­ját. Az a konverzió, amelyet­ három évvel ezelőtt készítettek, ma már nem kielé­­gítő. A közbeeső kormányok megváltoz­­­t­atták az eredeti törvényjavaslatot, fel­­hígították az ő koncepcióját és ezzel ha­­talmas konfúziót teremtettek ezen a téren és súlyosan befolyásolták az egész gaz״ d­ asági helyzet kialakulását. A parasztság helyzete ma talán még rosszabb, mint a konverzió előtt volt, mert a kormányok nem igyekeztek egy radikális és végleges megoldást adni a mezőgazdasági adósságaik problémájának. A liberális kormány most beterjesztett javaslata ugyancsak nem felel meg a mai­ követelményeknek, egyrészt m­ert nem elég radikális, másrészt mert túlságosan komplikált ahhoz, semhogy hamarosan helyre tudná állítani az ország belső hi­­teléletét. Ezenkívül igazságtalan is ez a javaslat, mert nem részesíti méltányos el hónában a következő adós kategóriáikat. Különösen mostohán kezelik a városi adó­sok problémáját, akik ma már éppúgy rávarrnak szorulva a konverzióra, mint a mezőgazdaságiak. A javaslatot nem fo­­gadta el. VILÁG TOKOL Korunk betegsége és gyógyulása Írta: Albert Einstein Ha életünk és törekvéseink fölött gon­dolkozunk, könnyen rájöhetünk, hogy minden cselekvésünk és kívánságunk hozzál van kapcsaiva más emberek lé­­téhez. Észérevesszük, hogy lényünk sokban a társaséletet élő ál­bitókéhoz hasonlít. Azzal táplálkozunk, amit más emberek á­llítanak elő, olyan ruhákat hordunk, amelyeket más emberek ké­­szítettek és olyan házakban lakunk, amelyeket szintén nem mi, hanem má­­sok építettek. Legtöbbjét annak, am­it tudunk és amiben hiszünk, más em­be­­rek közölték velünk, azon a nyelven, amit szintén mások teremtettek meg. Nyelv nélkül a mi gon­dol­kod­á­sunk na­­gyon fogyatékos lenne, hasonlatos­­a magasabbrendű állatokéhoz. Be kell magunk előtt vallanunk, hogy az álla­­tokkal szemben minden fölényünket el­­sősorban az emberi közösségnek kö­­szönhetjük. Az egyén — születése óta magára hagyt­a — gondolkodásban és érzésben, hasonlóim az állatéhoz, olyan primitív maradna, hogy mi azt nehe­­zen tudnánk elképzelni. Amit az egyes ember jelent, azt nem köszönheti más­­nak, mint a nagy emberi közösségnek, amely materiális és lelki létét kíséri születésétől halála órájáig. Hogy az egyén mit ér a közössége szempontjából, elsősorban attól függ, hogy­­érzésével, gondolkodásával és cselekedeteivel mennyire irányította be magát más emberek előbbre jutásá­­nak vonalába. Aszerint, hogy az egyes embernek milyen ebben a tekintetben a beállítottsága, jónak vagy rossznak szoktuk őt megjelölni. Az első pillanat­­ban úgy látszik, mintha egy embernek a szociális tulajdonságai lennének mér­tékadók m­egítéltetése szempontjából. Ez a felfogás azonban nem helyes- Könnyen rájövünk arra is, hogy , az összes materiális, szellemi és erkölcsi javak, amiket a társadalomtól kapunk, a számtalan nemzedékek sorá­n, alkotó egyénektől származnak. Valamikor egy ember találta föl a tűz használatát, egy ember fedezte fel a táplálkozást szolgáló növények kultiválását, egy ember találta fel a gőzgépet. Gondolkozni és a tá­rsadalom szám­á­­ra i1­­ értékeket szerezni, csak az indi­­vidum tud, úgyszintén az egyén az, aki új erkölcsi szabályokat tud felállítani, amelyekhez azután a közösség élete igazodik■ Alkotó- ön fi­­lóan gondolko״ dó és ítélkező egyéniségek nélkül a tár­sadalom magasabb fejlődése éppoly ke­­véssé képzelhető el, mint ahogy nem lehet a közösség tápláló talaja nélkül elképzelni az egyénnek a fejlődését. Egy egészséges társadalom tehát éppúgy hozzá van kapcsolva az indi­vidiumok önállóságához, mint az benső szóéi !Alis kötelmeihez. Sok •f?a­tal állították, hogy a görög,­­0*ר amerikai kultúra általában,­­ auTÓPnU pedig az olasz reneszánsz • *bVeacee״ vé­gzása —­­ amely az eur —. kültag׳ kor tespedtségét faivál '*.*Tv közé­ alapult ,máson, mint bad Húsán és relativ Tekintsünk csak ben élünk. Hogy közösséggel, ho A kulturorszf időkhöz kép ma hozzá'־ bort lát­zol sze .apá nc!to fel««*' Aotta a«׳ .tí­zi rég' annotemi* mnben a %

Next