Uj Kelet, 1934. április (17. évfolyam, 75-95. szám)
1934-04-03 / 75. szám
tf- ------------T*-----------------Î*Kft״*״** I Szerkesztőség %iíí« n?íí*i י és kfadóhiva■- 224713-933/fj tal: clujf str / Barun L. Pop fou: prí. Előfizetési árak: lYumnifflf, negyedévre 321,fél• re Ml. egészévre 12•• lej. Küllerre: Havonta 2, negyedévre •,évre 12,egészévre 2• dollár. Hir.lések díjszabás szerint. Aa ״ UJ SLET“ az erdélyi és bánsági dóság egyetlen napilapja. Cik- Ink utánnyomását csak a sormegjelölésével engedjük meg.IflKEMEff ZSIDÓPCUNKAINSPNAf Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. K «»iratok mtgönését én mi vállaljuk. Főszer Ernő. Felelő• ■1 Ferenc. Bukarest •■égi Ernő, Str. lAralMt umakttdéeét nem kesztő dr. Martamerkesfttg Jámbor ti *zerke**tő Ház Matel Mill•L Kedd, 1934 április, 5694. ÉV NISZAN 18.HL nec SeUaMecweita OctaviosHol ucher Schächter, akiről az alábbi ikszó lesz, a galaci zsidó hitközség jó és talán kereskedő mindenesetre ambiciózus ember. Politikai ambíciói vannak, hogy ráelégíthesse őket, beiratkozó regáti szokás szerint, az averesus pártba. Minden párt szívesen ölel keblére vala, aki szavazatokat szállít, fizeti a tagdíját és cserében még csak képvisel mandáumot sem kér. Schächtert tehát kitörő örömmel fogad a néppártban. Hősünknek azonban nemcsak ambicióitbk, hanem koncepciói is. Erre valt legalábbis, hogy midőn pártkettészakadt, nem maradt hű a marshoz, hanem a Goga Octavian félekcióba iratkozott belügy számította, bár Goga az ő zsidó mivoltátólszebb áll egy kissé, mint a marsalli hatalomhoz viszont lényegesen közevan, mint amazt, pedig nem akar egyszerű teoretikus ii. Sucher Schächter praktikus ember, a gyakorlati értékeket, az empirikusságokat szereti. Csak éppen az nem volt ínyére, hogy utóbbi időben Goga mindenképpen táaolni kezdett nemcsak a zsidóságtól, már a hatalomtól is ez pedig nem volt hősünk ínyére,zóvá tette az ügyet a pártklubban. Talán meg is nyomta egy kissé a szót, adván, tz) mégsem járja, hogy saját fiának vezére éppen a szélsőjobboldali tiszelmitizmus legfőbb ,exponensének téré aspiráljon. Másnap kirúgták a pártból. rlint a hivatalos kommüniké mondja.lyos eltévelyedések miatt.ősünk az uccára került. Oda a párti oda ׳ a koncepció, oda az bició, oda a reménységek,sak a zsidósága maradt meg, amely״ tudhatta volna, amikor Goga pártiratkozott, hogy önmagába véve iséke a történelem ״ legsúlyosabb elelyedésének“. isszUaHpzásu HCVtU 7xxca Haasica Uasá^iaUt ioga lapja, a ,,Tara Noastră“, együtt jó a követ azokkal a fiatal közéleti bérekkel, akik a magánvállalatoktól izegen ‘ munkaerők eltávolítását köveik. Szuttal listát közöl a .»Tara Noastră“, pedig a Kaján Nadrág vasgyárban almázott ״ idegenek“ közül sorol fel ־ minc-negyvenet, leirva lapjában meg-nyi magyar, német és zsidó nevet, ezeknek tulajdonosai elkövették azt szörnyű bűnt, hogy a kalán,nadrágiveknél eleszik az elnyomott román elet mindennapos kenyerét, akhogy mig az ״ idegen“ vagy idehangzású neveket felsorolja, elíjti hozzátenni a román neveket is. Mert azt Gogán és szűkebb hozzátarto, kívül aligha fogja valaki elhinni, Kalán-Nadrágban egyetlen román almazott sincs. sőt azt sem fogják neki elhinni, hogy az idegenek 10 ezer lejen felüli filmeket húznak, míg a románok halnak éhen. Mikor négy évvel ezelőtt Kalánban tunk, megállapíthattuk, hogy a legszakmunkások sem kerestek hatezer lejnél többet havonta. N n egy évvel ezelőtt, most alighanem a felét keresik meg, még annyit sem, hát a .,Tara Noastră“, hivatásához ent ismét tendenciózusan ferdit, ezonban nem a főszempont, főszempont, hogy ״ idegeneknek“ initi azokat a gyanús hangzású neveket, lyek nem végződnek ״ escu“-val. ״ Țara Noastră“ alighanem nem is:, hogy ezek a munkások évtizedek dolgoznak ezeknél a gyáraknál. Kárpáti svábok, magyarok (elvétve egy-egy zsidó), akiket még akkor alkalmazta a művekhez mikor Goga Budapesten szerkesztette a ,,Luceafărul “-t. Sokkal régebben tehát, mint amióta a ״ Tar׳ a Noastră“ és az általa terjesztett u. n. hazafiasság létezik. És mert nagyon régen történtek ezek a dolgok, ott már szerzett jogok vannak, régen, évszázadok óta ezen a földön élő népek évszázados jogai. Sajnos, ezeket a jogokat ma már nem ültetik át a gyakorlatba. Sajnos, ma már nem alkalmaznak ilyen gylmnus nevű embereket sehol. Nyugodt lehet a „Țara Noastră“. Ha még egyszer alakulna egy Kagán Nadrág, ott még lámpással sem lehetne gyanús elemeket találni. Az a módszer azonban, amellyel Goga lanyja hónapok óta uszítjaa román közvéleményt becsületben megőszült kisebb,ségi munkások ellen, akiknek egyetlen binük, hogy keservesen keresik a kényerüket, példátlanul felháborít. Ha Goga azért támadna egy kisebbségi embert, mert miniszter vagy tábornok, vagy miniszteri vezérigazgató, ezt még meg lehetne érteni. De órabéres munkásnak lenni az is akkora kegy, hogy talán csak többségi állampolgárnak jár? Ünnepélyes hangulatban kezdte meg a kamara a konverziós javaslat tárgyalásait Az ellenzék szónokai élesen kritizálják és nem fogadják el a javaslatot. Mi történt az Universul részvénypakettjével. Argetoianu radikálisabb konverziót követel Bucureşti, április 22. xi kamara mai ülésén Antonescu igazságügyminiszter־ benyújtotta a szenátusban már megszavazott államvédelmi törvényt, majd a román lengyel kereskedelmi egyez־ mény függelékének ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. AV 11 miniszteri padon ezalatt Tatarescuval az élén megjelennek a kormány összes tagjai. Ez az ünnepélyes külszin is mutatja, hogy a kamara ma kezdi meg a konverziós törvényjavaslat vitáját. Goga nem fogadja el a javaslatot Goga Octavian az első felszólaló, aki pártja nevében nyilatkozatot olvas fel. Fenntartja Pártjának a jogot, hogy a részletes vitánál is hozzászóljon a javaslathoz, hogy az abban lévő hibákat és igazságtalanságokat korrigálja. Az adósságok problémája a legégetőbb kérdés, amely megoldásravár és amellyel öt éve kisérteteznak, de ahelyett, hogy ezek a helyzetet valóban tisztázták volna- nagyobb zavarig és krízist idéztek elő. Ebben a kérdésben súlyos hibák történtek, 11 politikusok be nem tartott ígéretekkel áltatták a lakosságot. Különösen a moratóriumi meghoszszabb ktrcsa volt az, amit a leghibázottabbnak tart. Beszél ezután arról hogy a Banca Nationalátrak, a konverzió miatt ért kárait bizonyos összeggel akarják rekorapenzálni. Kérdi, honnan veszik ezt a pénzt, amikor még a legszükségesebbekre *nincsen. Kijelenti, hogy nem szavazza meg a törvényt, mert elkésett és nem kielégítő móddal kívánja megoldani a kérdést. A nemzeti parasztpárt kritikája Raducanu, a nemzeti parasztpárt nevében tart részletes beszédet. Gazdasági, társadalmi, pénzügyi és valutáris problémák komplexuma az adósságrendezés kérdése. Mindeme szempontok tekintetbevételével, több kísérlet történt már arra, hogy a konverziót megvalósítsák, de a problémát nemhogy megoldották volna, hanem a nemzeti tőkét még nagyobb megpróbáltatásoknak tették ki. A parasztság helyzetéről beszélve, megállapítja, hogy a román parasztság új jobbágyság napjait éli, még reménye sem lehet arra, hogy normális keresete legyen. Rátér a jelenlegitervezetre és megállapítja, hogy a nemzeti parasztpárt törvénytervezete, amelyet nem valósíthatott meg, sokkal hathatósabb, mint a liberális kormányé. Arról beszél, hogy a mezőgazdasági termelés racionalizálása szükséges ahhoz, hogy a parasztság problémája megoldható letíyen. Hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági válság rendezése nemcsak nemzeti, de elsősorban internacionáls probléma, amely egy nemzetközi terv kidolgozását tenné szükségessé. Nem beszélek arról az internacionalizmusról,amelyről Cuza professzor úr szokott beszélni a parlamentben.Cuza: Nagyon sajnálom. Raducanu: A konstruktiv, becsüle es nemzetköziségre gondolok, mely az öszszes mezőgazdasági termelőállamok blokkjában a parasztság problémáját megoldhatná. # A beszédbe beleszól Zacharov képviselő, az Universul munkatársa, akivel Madgearu volt pénzügyminiszter élles vitát, kezd. Ebbe beleszól Popescu Necsepti ah miniszter, az Universul igazgatója is. Rendkívül éleshangú vita fejlődikki, amelynek ■során Madgearu kijelenti, hogy jelen volt, amikor az Universul megzsarolta a Banca Nationalst, hogy az Universal részvényeit kiadja. Popescu Necsesti személyes ügyben kér szót. Az Universal részvényei ׳ a Barifi Marmoroshoz kerültek mintegy 10 milliárd lej értékben. Ezt a részvénypakettet, amikor a Banca Marmorosch csődbe ment, a Banca Naţionala megvásárolta és onnan teljesen törvényes úton került vissza az Universul főrészvényeseihez. Raducanu azzal fejezte be beszédét, hogy nem fogadja el a törvényjavaslatot. A konverzió atyja elégedetlen Argetoihnn a következő szónok, aki, mint a konverzió atyja, hatalmas beszédben göngyölíti fel a romániai konverziós mozgalom egész, histórikumát, valamint ismerteti a kérdésnek egész fejlődési útját. Az a konverzió, amelyet három évvel ezelőtt készítettek, ma már nem kielégítő. A közbeeső kormányok megváltoztatták az eredeti törvényjavaslatot, felhígították az ő koncepcióját és ezzel hatalmas konfúziót teremtettek ezen a téren és súlyosan befolyásolták az egész gaz״ d asági helyzet kialakulását. A parasztság helyzete ma talán még rosszabb, mint a konverzió előtt volt, mert a kormányok nem igyekeztek egy radikális és végleges megoldást adni a mezőgazdasági adósságaik problémájának. A liberális kormány most beterjesztett javaslata ugyancsak nem felel meg a mai követelményeknek, egyrészt mert nem elég radikális, másrészt mert túlságosan komplikált ahhoz, semhogy hamarosan helyre tudná állítani az ország belső hiteléletét. Ezenkívül igazságtalan is ez a javaslat, mert nem részesíti méltányos el hónában a következő adós kategóriáikat. Különösen mostohán kezelik a városi adósok problémáját, akik ma már éppúgy rávarrnak szorulva a konverzióra, mint a mezőgazdaságiak. A javaslatot nem fogadta el. VILÁG TOKOL Korunk betegsége és gyógyulása Írta: Albert Einstein Ha életünk és törekvéseink fölött gondolkozunk, könnyen rájöhetünk, hogy minden cselekvésünk és kívánságunk hozzál van kapcsaiva más emberek létéhez. Észérevesszük, hogy lényünk sokban a társaséletet élő álbitókéhoz hasonlít. Azzal táplálkozunk, amit más emberek állítanak elő, olyan ruhákat hordunk, amelyeket más emberek készítettek és olyan házakban lakunk, amelyeket szintén nem mi, hanem mások építettek. Legtöbbjét annak, amit tudunk és amiben hiszünk, más emberek közölték velünk, azon a nyelven, amit szintén mások teremtettek meg. Nyelv nélkül a mi gondolkodásunk nagyon fogyatékos lenne, hasonlatosa magasabbrendű állatokéhoz. Be kell magunk előtt vallanunk, hogy az állatokkal szemben minden fölényünket elsősorban az emberi közösségnek köszönhetjük. Az egyén — születése óta magára hagyta — gondolkodásban és érzésben, hasonlóim az állatéhoz, olyan primitív maradna, hogy mi azt nehezen tudnánk elképzelni. Amit az egyes ember jelent, azt nem köszönheti másnak, mint a nagy emberi közösségnek, amely materiális és lelki létét kíséri születésétől halála órájáig. Hogy az egyén mit ér a közössége szempontjából, elsősorban attól függ, hogyérzésével, gondolkodásával és cselekedeteivel mennyire irányította be magát más emberek előbbre jutásának vonalába. Aszerint, hogy az egyes embernek milyen ebben a tekintetben a beállítottsága, jónak vagy rossznak szoktuk őt megjelölni. Az első pillanatban úgy látszik, mintha egy embernek a szociális tulajdonságai lennének mértékadók megítéltetése szempontjából. Ez a felfogás azonban nem helyes- Könnyen rájövünk arra is, hogy , az összes materiális, szellemi és erkölcsi javak, amiket a társadalomtól kapunk, a számtalan nemzedékek során, alkotó egyénektől származnak. Valamikor egy ember találta föl a tűz használatát, egy ember fedezte fel a táplálkozást szolgáló növények kultiválását, egy ember találta fel a gőzgépet. Gondolkozni és a társadalom számára i1 értékeket szerezni, csak az individum tud, úgyszintén az egyén az, aki új erkölcsi szabályokat tud felállítani, amelyekhez azután a közösség élete igazodik■ Alkotó- ön filóan gondolko״ dó és ítélkező egyéniségek nélkül a társadalom magasabb fejlődése éppoly kevéssé képzelhető el, mint ahogy nem lehet a közösség tápláló talaja nélkül elképzelni az egyénnek a fejlődését. Egy egészséges társadalom tehát éppúgy hozzá van kapcsolva az individiumok önállóságához, mint az benső szóéi !Alis kötelmeihez. Sok •f?atal állították, hogy a görög,0*ר amerikai kultúra általában, auTÓPnU pedig az olasz reneszánsz • *bVeacee״ végzása — amely az eur —. kültag׳ kor tespedtségét faivál '*.*Tv közé alapult ,máson, mint bad Húsán és relativ Tekintsünk csak ben élünk. Hogy közösséggel, ho A kulturorszf időkhöz kép ma hozzá'־ bort látzol sze .apá nc!to fel««*' Aotta a«׳ .tízi rég' annotemi* mnben a %