Uj Kelet, 1934. június (17. évfolyam, 119-143. szám)

1934-06-01 / 119. szám

.î״ tî K* 8«erkertt**« Ph״ t*,î? '״“• et kitdóhivt. Nt. a47u«». C1111 str Baron L. Pop 10. Telafon: 0-77. Előfizetési árak: Havonta 11•, negyedévre 120, félévre CM, egészévre 120• lej. Külföldre: Havonta 2, negyedév* félévre 12, ©gévévre 20 dollár vetések dijazatá» s zerint. A* 11״ J KELET“ aa erdélyi é■ bániás) ••idóság egyetlen napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. máPconKAiinPAap ן Bérmentetten ! ! leveleket nem Ara ג b) fogadank el. Kézira tok * megőrzését és Kassakildését »*** vállaljak. Főszerkeczt* dr. Martsy Erné. Felesé• ••erkeerfé Jámter Ferenc. Bukaresti •zerkeemté fiák Érné. Str. Matei Milk 1 Péntek, 1934 junuse 1694. ÉV SZÍVÁN 18. XVII. ÉVI׳ 119 SÍ Ma egyoldalú kioktatás Az intellektuális nyomor elleni védekezésnek az az egyetlen módja, hogy a szabad pályára csak olyan embereket engedjenek, akik valóban odavalók. Nem először írjuk itt le, hogy a jelenlegi középiskolás oktatási rendszer elavult és bűnös könnyelműséggel engedi ki az ifjakat az életbe, anélkül, hogy pozitív módon biztosítanák megélhetésüket a mindennapi küzdelmekben. Nagy tömegember hagyja el a középskolákat, akiknek normális iskolai szelekció esetén ipariskolákat vagy főként mezőgazdasági iskolákat kellett volna elhagyniuk. Románia 14 milliós földművestömege drámáit évente allig néhányszáz földműveg-mérnök hagyja el a felső iskolákat és a parasztgyermekek most a túlzsúfolt ügyvédi és orvosi pályákon ténferegnek és gyarapítják az intellektuális munkanélküliek nagy tömegeit. Egészen bizonyos, hogy itt a hübb. Nem pedig az, hogy sok az egyetemi Egyetem soha sincs sok. Egyetem és iskola mindig kevés van. Ha Romániában sokkal több egyetem volna, mint amennyi van, de ezeken az egyetemeken nem ezrével, hanem csak százával tanúidénak a diákok, akkor minden sokkal rendesebben menne, mint ahogyan eddig ment, így hát éppolyan balfogásnak minősítjük azt, hogy a virágzó nagyváradi jogakadémiát beolvasztják a kolozsvári egyetembe, mint ahogy könnyelműség volt a ország összes gyógyszerészeti fakultásáit megszüntetni és a bukarestibe olvasztani. A kormány ahelyett, hogy az egyetemeket beszüntetné, találjon lehetőséget arra, hogy minél több mezőgazdasági iskola létesüljön az oszágban és ezekben a mezőgazdasági iskolákban a parasztfiúk tizedrei ámulják meg a mezőgazdaság tudó■ányos irányítását. A kormányok román középosztályt akartak, ezért ezrével termelték a dipl omásokat. Holott polgárosztályt azzal kellett volna׳ teremtenie, hogy támogassa a román ipar vállalatokért, legyen segítségre az alapításoknál, egészséges kereskedelmi alaku,latokat létesítsen, ami valóban kitermelן hetett volna román középosztályt így azonban a munkanélküli inteinerek tömegeit termelték ki, akik diákkorukban beteges szélsőséges mozgalmakban aktiváltak és azután is támaszai, spiritus rectorbi minden olyan mozgalomnak, mely az állam belső rendje ellen tör. A román egyetemi politika az alkotásban is egyoldalú volt. Most egyoldalúnak nitatkozik a likvidálásban is. Anghelescu mindent megszorít, ami középiskola és egyetem, de semmit nem tesz a mezőgazdasági képesítés tökéletesítése érdekében. És olyan alapvető hibája a román közoktatásügynek, mely még nagyon meg fogja bosszulni magát. Mérfde foztolúság A haldokló genfi leszerelési konferencián tegnap nyíltan és teljes hevességgel csapott össze az angol és a francia koncepció. Az összecsapás villámai teljes egészében világították meg annak az ellentét®ek mélységét mely a leszerelés, illetőleg a biztonság kérdésében a francia és ■״ angol álláspont között húzódik meg. Nehéz eldönteni, hogy a két koncepció közül, főleg lélektani értelemében, melyik jár közelebb a realitásokhoz illetőleg mellyik biztonsági elképzelés áll a tényleges biztonság szogálatában. Sir John Simon angol külügyminiszter abban látja a biztonság biztosítékát : h* elismerik Németország fegyverkezési egyenjogiságát 8 ezzel az elismeréssel megfosztják a német militarizmust attól • feszültségtől melyet lélektani vonalon •* egyenlőtlenség érzése fokoz a nemzeti *meialgiákban. Nem lehet letagadni, hogy valami igaz■•g ebben az álláspontban is van. Németország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése, melyet nemzetközi ellenőrzésré helyeznének, bizonyos mértékben lefokozná a teuton erőszak prepotenciáját és főleg megfosztaná agitációs anyagainak leglényegesebb részétől. . . . Ezzel szemben áll a francia koncepció, melyet Barthau külügyminiszter olyan fényes elokvenciával és meggyőző erővel vázolt fel. Barthau nyilván diplomáciai tapintatból nem mondotta ki, de annál inkább éreztette, hogy az angol felfogás érvényesülése kétélű fegyvert adna Hilerék kezébe, mely rendkívül sok kockázattal járna. Ma Németország arra hivatkozhatik, hogy a fegyverkezési egyenjogosulatlanság indokolja titkos fegyverkezését. Abban az esetben azonban, ha az angol koncepció érvényesülne, nagyon könnyen történhetik, hogy Hitlerék törvényes úton fognának hozzá a fegyverkezéshez — és emellett tovább folytatnák a titkos úton való fegyverkezést is. úgy érezzük, hogy Barthoa eme elképzelése és álláspontja sokkal közelebb jár a realitásokhoz, tehát az igazsághoz is. Egy olyan rezsim, mely minden eddigi tevékenységében a hazugságot és a megtévesztést tette meg politikája gerincévé, a fegyverkezési egyenjogúság elismerése esetén sem változtatna eddigi metódusain. Az angol külügyminiszter lehet, hogy jó pszichológus, de pszichológiája kétség- telenül az elképzelések és a nagyon is labilis feltételezések vonalán halad. A közvetlenül nem érdekeitek jóhiszeműsége ״ szól belőle, az előkelő Kegen álláspontja, aki számára a mai német Valóság nem élmény, hanem csupán elképzelés. A franciák ezzel szemben ismerik a mai Németországot és tapasztalataikat nem csak a jelen, hanem a mait is igazolja, tehát realisták a szó klasszikus értelmében. Ezért volt Sir John Simon beszéde, minden komolysága mellett is, légüres térben mozgó beszéd, míg a Barthoné a gyakorlati politikus beszéde, aki a valóságot nemcsak látja, hanem át is érzi. Az angol külügyminiszter biztonsági elképzelése ezért a bizonytalan biztonságé, amellyel szemben a Barthon biztonsági javaslatai a biztonság tényleges biztosítékaira mutattak rá. Átszervezéssel akarják helyreállítani a kormány tekintélyét Lepadatu és Nistor teljességű tagjai a kormánynak, ki lesz az új hadügyminiszter Bucuresti-Bukarest, május 31. A Tatabrescu-kormány helyzete pilanatnyilag legalább is konszolidáltnak tekinthető. Ma már liberális vezetőkörök és a kormány mértékadó tényezői nem a kormány bukásának lehetőségéről, hanem arról tárgyalnak, hogyan kellene a kormányt átszervezni, ahhoz, hogy a megfelelő autoritással tudja végezni további munkáját. Ezt célozta az a telefonbeszélgetés, amelyet Tatarescuminiszterelnök a Kissingenben kúráját végző Dinu Bratianuval a liberális párt elnökével folytatott. E beszélgetés során Tătărescu hír szerint felkérte Bratianut, hogy jöjjön haza és vállaljon tárcát a kormányban. A beavatottak szerint Dinu Bratianu elutasító választ adott, ami megnehezíti a kormány megfelelő átszervezésének ügyét Ez azt jelenti ugyanis, hogy azok a miniszterek, akik Bratianu közvetlen környezetéhez tartoznak, továbbra sem fogják nagy igyekezettel ellátni miniszteri teendőjüket. Ami miatt eddig is sokat szenvedett a kormány akcióképessége és tekintéllye. A megbeszélések tárgyát képeziik továbbá néhány felesleges alminiszternek a kormányból való eltávolítása. Tattarescu audienciája Tatarescu miniszterelnök ma déliben 12 órakor audiencián jelent meg az uralkodó előtt. A király ebédre is vendégül látta a miniszterelnököt, aki délután fél 8 órakor hagyta el a királyi palotát. Valószínű, hogy az este folyamán a miniszter, asek nyilatkozni fog a sajtó képviselőielőtt az audiencia eredményéről. Ki lesz az új hadügyminiszter Miután pedig valószíű, hogy Uica tábornok,a jelenlegi hadügyminiszter mégis lemond, helyébe Condescu tábornokot, ן az uralkodó egykori hadsegédjét hozzák kombinációba. A költségvetési munkálatok egyébként befejeződtek, most már csak részletkérdések vannak hátra. A költségvetés kiadási összege 19 és féli milliárd és az ezeknek fedezésére szolgáló bevételek feltétlenül biztosítva vannak. A valószínű bevételekből mintegy két milliárd összeget redukáltak, tekintetbe véve a mezőgazdasági helyzetét az egyes adók csökkenését. Holnap tartja a kormány gazdasági delegá־ ciója ülését, amelyen ־ többek között a kukorica kiviteléről is tárgyalni fognak. Az Adeverul értesülése szerint valószínű, hogy a tengeri kivitelének tilalmát viszszavonják. Beavatottak tudni vélik, hogy az uralkodó aláírta a dekrétumot amely a mánka és egészségügy , valamint a közoktatásügyi és kultuszügyi minisztériumok kettéválasztásáról intézkedik. Ez a dekrétum már több, mint egy hete az uralkodó asztalán feküdt, de aláírására nem került sor eddig, mert a király előbb magának a liberális kormánynak a sorsáról akart dönteni. A dekrétumok alapján Serpadatu és Nistor tárcanélküli miniszterek a kormány teljes jogú tagjai lesznek, előbbi kultusz, utóbbi pedig munkaügyi miniszteri minőségben. Hasonlóképpen ezen az audiencián közöse a minisztereinök az uralkodóval, hogy Preten marsall nem vállalja a hadügyi tárcát, amelynek élére a történtek után kivételes tekintélyű katonát szeretett volna állítani az uralikodó. A nemzeti parasztpárt meg van elégedve a válság megoldását! A nemzeti parasztpárt meg van elégedve a válság megoldási módozataival Mihalache ma reggel hosszabb megbeszólást folytatott Maniuval, Lupu* val és Popovics Mihállyal. Maniu Gyula ma délután a Rapiddal Kolozsvárra utazott. Vaida nem jelentette Bukarestbe való utazását és így az erről szóló hírek még nem nyertek beigazolást. Egyes lapok szerint a legutóbbi események változást idéztek elő a néppárt és georgista párt egymás közti viszonyában. Mindkét párt vezetői ezt határozottan cáfolják. A georgista párt egyébként holnapra értekezletet hívott össze, amelyen Bratianu Gheorghe beszélni fog a politikai helyzetről és valószínűleg az Averescuval kötött megegyezést is. ן VILÁG TŰKIÍS ׳ Ibi Saud király A napokban Genfben járt dr. William Cleve angol szemorvos, aki huszonkét évig tartózkodott Arábiában, Ibn Saud király udvari orvosaként. Az orvos, aki׳ végleg le akar telepedni Európában, könyvet készül kiadni a tropikus szembetegségekről. — Azt hiszem — mondotta a tartózkodó természetű orvos —, hogy becsület׳־ tel és lelkiismeretesen kezeltem őfelségét, jó szemüvegeket rendeltem neki és pontosan megállapítottam betegségének diagnózisát. Jobb szemén egy forradás van, amely — fájdalom — az ins egyharmadát elfödi. Az újságíró tovább érdeklődött az arab király felől, aki miatt nagyhatalmakat mobilizáltak és egy egész világrészt alarmiróztak. Az orvos szigorúan a tárgynál maradt és elmondotta, hogy a királynak éles szemüveget kell hordania, 4 dioptriás üveget. Egyszerre két tucatot hozatott Angliából számára, mert könnyen meglehet — mondotta —, hogy a nagy tolongásban eltörhet egy vagy két szemüveg. A ״ nagy tolongása alatt a doktor kétségtelenül Ibn Saud hadjárataira gondolt. Hosszas kéresésre végű próbálta jellemezni is a híres keleti királyt. A király egyike a legmagasabbra nőtt férfiaknak, akiket valaha láttam, mon1■ dotta dr. Celeve. Legalább két méter magas, anélkül azonban, hogy abnormálisnak látszana. Ez a rendkívüli nagyság ki van egyensúlyozva azáltal, hogy széles vállai vannak és azzal, hogy minden mozdulatában kemény férfiasság nyilvánul meg. Alapjában a király európai benyomást kelt, amellett hogy az európaiságot nem szívleli. Fehér humuszt és fehér turbánt visel, ami egyébként híveinek is rendes viselete. Viseli továbbá a tradícionális hegyes szakállt. Nem szereti általában az európai, szokásokat és távoltartja magát mindattól, amit európai erkölcsöknek neveznek. Mindazonáltal, amit népére és dinasztiájára nézve jónak talál, azt átveszi Európától és hasznosítja, így elsősorban 50- hát olvassa a hadvezérek memoárjait, főleg pedig a stratégiai könyvekben búvárkodik. Vezérkari tisztjeivel megmagyaráztatja magának a háborús technika legújabb vívmányait és a legmodernebb angol beretváló készülékkel beretválkozik minden reggel. A bezélgetés ezután Ibn Saud magán, életére terelődött. Hogy hány feleségek tart, hogy környezetében milyen a■ élet. — Amióta a királyhoz kerültem, emlékezetem szerint — mondotta az orvos — az ötvenöt éves Ibn Saud király legalább ötven feleséget vett magához. De vannak, akik azt állítják, hogy legalább kétszázszor nősült. Soknejiség! Nem! Inkább sok válás. A helyzet ugyanis az, hogy több mint négy nőit nem tarthat háremében a király. Minthogy azonban az államrezon soknejűséget követel, egyre újból válnia kell és újból házasodnia. Arábiában természetesen könnyebben megy, mint Európa bármelyik országában. A királynak mindössze annyi a dolga, hogy sajátkezűleg aláírott válólevelet juttat el a négy feleség egyikéhez, akinek azonnal el kell hagynia Ibn Saud házát. Az újságírónak arra a megjegyzésére, hogy a sok válás, illetve sok házasodás rengeteg hozományjövedelmet is jelent, a király orvosa .׳gy válaszolt: # — Tévedés azt hinni, hogy a házasság jövedelmező üzlet Arábiában. Nevetséges dolog azt gondolni, hogy a király hozományt kap. A király házassága ellenkezőleg sok pénzbe kerül, minthogy a király megvásárolja valósággal apósától annak leányát. Kötelessége tehát fizetni De ea a befektetés rentábilis, mert Ibn Saud lekötelezi magának ezzel az összeg volt és létező adósait, sőt elvált felesége férjeik is, akik büszkék arra, hogy a király egykor׳ felségeit vezethetik oltár elé.