Uj Kelet, 1934. július (17. évfolyam, 144-169. szám)

1934-07-01 / 144. szám

VASARKAP• 1934. JUUUS 1. Bl I lőbb Egyesült Európai Államokra an szükség, csak aztán lehet irán­yított gazdaságot megkisérelni mondja egy nyilatkozatban Dászi Oszkár volt magyar nemzetiségi miniszter érdekes nyilatkozata a demokrácia jövőjéről, a békéről és a háborúról 1­ Heures Vi­trultures, junius 30. (Az­­ Kelet tud.) Megírta már az Uj Ke­­, hogy Jászi Oszkár néhány napja ukarestben tartózkodik, ahol adato­­t gyűjt az utódállamok helyzetéről adó könyvéhez. Jászi Oszkár tevé­nysége a román közvélemény érdek­­lésének közép­pontjában áll, men־ t a magyar monarchia nemzetiségi­ogalmainak vezérei­ még mindig me­­g­bíkráti kapcsolatokat tartanak fel egykori magyar ellenzék nemzeti­­gi politikájának kodi­fi­kátorával. Jáz­i Oszkárt most a Dimineaţa interv­álta meg az aktuális politikai kérdé­sről és Jászi a következőkben fejtett ki erre vonatkozó nézeteit: — Mi a véleménye az európai de­­­krácia jövőjéről? — Ha a külső szimptómák és látsza­­tosságok alapján ítélném meg a hely­tek, nem lehetek nagyon optimista, könösen ha tekintetbe vesszük a poli­tai és gazdasági nacionalizmus meg­­bbentő aktivitását. Mégis, a továb­­bi perspektívák nézőpontjából, meg­gyök győződve a demokrácia végső érelméről, annál is inkább, mert a mokrácia megsemmisítése egyet te­­tt az európai kultúra megsemmisülé­vel is. Kezdve az antik Görögország ros-köztársaságaitól, folytatva a ró­­utais ״ ágbirodalmon, a kerész­énységen a*r re­szánszon és humanizmuson, vé-t a francia forradalom és a szocial­tes elméleteken és megvalósításokon, errehaladás lényege mindig és válta­lanul az egyéniség tisztelete és az venlőség elérésére irányuló küzdel Is volt. — Nem hiszem, hogy׳ Európa lemond­­ ezekről az ideálokról, anélkül, hogy áldo­zná fel egész életerejét. A má­­s­ok, ami miatt a demokrácia göyő­­­lmében hiszek, azok a ,,sikerek“, melyeket a fasiszta diktatúrák érnek és amelyek a valóságban nem egye­­k mint a teljes anyagi és erkölcsi ikrejutás szimptómái. Ennek az elő­ítése nem sikerülhet sem sajtópro­pagandával sem pedig a rádióban tar­tott szörnyű beszédözönökkel. Egy uj háború lehetőségeiről a követ­­kezőiket mondotta Jászi Oszkár: — Ezt׳ a kérdést én kellene, hogy fal­­׳ tegyem, mert éppen azért­ jöttem Euró­­pába, hogy tájékozódjam egy új háború lehetőségeiről. Annyit mondhatok, hogy benyomásaim nem a ׳ legmegnyugtatób­­bak: mindenütt a nacionalistta gyű­lölkö­­désnek paroxizmusával találkozom, úgy gazdasági, ׳ téren, mint­ egyes népek gon­­dolatvi­lágában. Nem láthatja senki­ előre, hogy ezek az antagonizmusok mikor rob­­bannak ki, annak következményeként, hogy az imperialista hatalmak expanzió­­jának már nem lehet eventállni. — Mik a .lehetőségei a Magyország és az utódállamok közötti békes együ­tttmű­­ködés kifejlődésének— hangzott a ׳ követ־־ kező kérdés. — E kérdés lényegére már az előző kér­désben feleletet adtam. Csak azt tenném még hozzá, hogy a mai Magyarország tör­ténelmi és hagyományos levegője annyi mindenben különbözik a környező álla­­mok levegőjétől, hogy ezen a szakadékon kereszt­ül hidak­­ építeni egyelőre valószí­­nűtlennek­­tűnik előttem. Jászi tudvalevőleg Amerikában él, ez­­ért a hírlapi TC a következő kérdést­ intéz­­te hozzá: — Ha Roosevelti elnök kísérletei siké־ rü­lnek, milyen hatással lesznek ezek Eu­­­rópa fejlődésére? — Roosevel­t elnök kísérletei egyelőre a megvalósítás után haladnak s így hatá­rozott jóslatot azoknak esetleges sikeréről nem lehet­ mondani. De feltéve — amit azonban én nem hiszek — hogy Roosevelt elnök kísérletei valóban sikerülnek, ak­­kor sem tudnám elképze­­lni, hogy az eu­­rópai állam­ok követhetik az amerikai pél­­dát Az irányítói gazdaság és a teljes autarkia lehet, hogy megvalósítható egy nagy kontinensen, mint a 140 millió la­­kosú Amerika vagy a 160 milliós Orosz­­ország. Ez a metódus azonban a kicsi és különálló európai államokra csak elsze­­gényedést és éhínséget­ hozhat. ״ Inops potentem dum vuit imitări, perit“. Mi­­előtt Európában az irányított gazdasági tényezők megkísérelnék, követni kell a második amerikai példát: az államok fö­­derációját. Újra kering a világsajtóban a fantasztikus kolozsvári örökség híre Megint meg fogják rohamozni a kolozsvári törvényszéket ״ a kör négyszögesitői״ Cluj-Kolozsvár, június 30. A hiét folya­­m­ napokon keresztül­ foglalkoztatta­ a 102׳ óvári sajtót az a­ fantasztikus kacsa. Helyet egy newyorki lap hozott nap­­ságra egy Kriszov­ics Béla álától­agos­­ozsvári cipész­mester negyvenmillió ׳ re- 5 hagyatékáról, amely összeget — a wyorki cikk szerint — annak szánt vég­idéletében Krisztovics, aki helyesen egold­ja a kör négyszögesítésének prol­­máját. Annak idején beszámoltunk arról, hogy jelentkezőknek milyen özöne lepte el ,hány hónap alatt a kolozsvári törvény­­ek irodáját. Fáradságos munkába ke­­rüt, amíg a jelentkezők nagy részével ígértették, hogy sem a newyork­ tap­ikében­ szereplő Krisztovics, még, ké­­­sbé a horribilis hagyaték nem létezik és kör négyszögesítésének esetleges meg­­olásáért a kolozsvári törvényszéken ti­etten bánit sem fizetnek. Lassan lassan alábbhagyott a fant­asz­­tus örökség hirétől a feltüzelt magántudó­sok érdeklődése és a kolozsvári törvény­­szék joggal hihette, hogy nincs többé je­­lentkező a fantasztikus örökségre. Annál meglepőbb azonban, hogy teg­­nap levél érkezett­­az egyik helyit szállító­­vállalathoz egy ismert bécsi információs irodától, amelyben fel­világosí­tást kérnek­­ teni׳ ügyfelüktől a Krisztovics hagya­­tékre vonatkozólag. Mellékelnek egy né­­met nyelvű újságcikket is, amely­­a mal heti keltezéssel állítólagos bukaresti for­­rásra hivatkozva nem kevesebbet ál­lít, mint״ azt, hogy a kolozsvári­ törvényszék elutasította Krisztovics örököseinek a vég­rendelet megsemmisítésére irányuló kéré­­sét, nem vette figyelembe azt a­z érvelést, hogy a kör négyszögessése megoldhat­at­­lan, hanem kimondotta, hogy­­a tudomány fejlődése mellett ez a probléma, is meg­­oldható. A bécsi lapnak ez a fantasztikus cikke csak arra jó, hogy a­­feltalálókat i* újra ráuszítsa a kolozsvári törvény­­székre. ­ OLDAL " Ez a szerény doboz a modern kozmetika csodáját zárja magába a 5'kCHAT NOIR I PUDER-T .Eddig a finom toalettszereket csakis a gazdag nők vásárolhat­­ták meg. Ma bárki megszerezhet egy kitűnő púdert csekély anyagi áldozattal. Chat Noir ez a púder. Bársonysimává teszi arc­­bőrét és egyúttal légies illattal is m­egillatositja... Tegyen egy pró­­bát és egyszerűen el lesz bájolva. Chat Noir PUDER EGY DOBOZ 20 LEI ״ A diákok ártatlanok, a rendőrség provokálta őket" ... ".t Egyi­k hadbíróság felmentette a Lidolf cirkat­terel vádolt cuzista diákokat Bucuresti-Bukaresti junius 30. A brailai törvény­szék ma ítélkezett Teo־­dor Iliuteanu és Stefan Balanescu, a brailai Nicolae Balcescu líceum hete­­di­k osztályába beiratkozott magánta­­nulók fölött, akik ellen az volt a vád, hogy június huszonkettedikén este az uccán megtámadták és megverték Lu­­ceyn Kremer német nyelvtanárt. A két diák tagadta a bíróság­ előtt, hogy professzorukat bántalmazták volna. A beidézett tanuk egy része ugyancsak azt állította, hogy nem látták, mintha a két diák lett volna Kremer bájitama­­zó­ja. A tanúvallomások alapján a két kö­­zépiskolás védői felmentő ítéletet kér­­tek, rámutatva arra, hogy a tanár ül­­dözi a két diákot A bíróság nem vette figyelembe a mentő tanúval­lomásaikat és a két kö­­zépiskolást három-három hónapi fog­­házra ítélte.­ ­holdjával Nyik­s u­ccán megverték tanárukat a brailai középiskolások Három-három hónapi fogházat kaptak a támadók Bucuresti-Bukarest júniu­s 30. Március hónapban a S­idoli-cirkusz vendégsz­ere׳־­pelt Iasiban. Huszonengyed­lkén este 9 órakor a cuzista diákok egy csoportja je­­lent meg a cirkusz előtt . Vezetőik követel­­ték az igazgatótól, hogy adjanak ki szá­­mukra kedvezményes jegyeket. A cirkusz igazgatósága ezt a kérést visszaalántott­a, mire a diákok tüntetni, majd rombolni kezdtek, összetörték a cirkusz halljának berendezését, majd­ beverték a személy­­zet lakásául szolgáló vagonok ablakait. A szolgálatot t teljerítő rendőrök azonnal közbeléptek. Erre verekedés támadt köz­­tük és a diákok közöt, amelynek során több rendőr és detektív­ sérüléseket szen­­vedett. Minthogy a rendbontás ostrom־ állapot falat­ levő városban történt, a za­­ץבמgó diákok hadbíróság elé kerültek. A Iasi második hadtest hadbírósága Popa Gavrilt egyévi, Indueanu Ovid­iu, Radu Sutu és Aurel Hutu diákokat hat-hat hó­­napi׳ börtönre­­­■ élte.­­ A hadbírósági ítélet ellen, úgy a vádlot­tak, mint a katonai ügyészség fellebbe ן­zéts jelenhettek be a katonai׳ semmi!­őszék■ hez, amely az ítéletet megs­emiisí­tette és annak újból való letárgyalását ren­־ delte el, más katonai׳ igazságszolgáltatási fórum előtt. Így került a per a galaci hadbíróság elé, mely Constantinescu ez­­redes elnökletével tegnap árgyalta a per■­. A tárgyaláson megjelent a Sidol׳­­­cirkusz ,igazgatója is, aki azt az érde­­kes és jellemző kijelentést tette, hogy a diákok ártatlanok voltak, miután a rend­­őrség provokálta őket. Erre azután a had­­bíróság felmentette a vádlottakat és­ el­­rendelte­­azonnali és szabadlábra helyezésü­­ket. Madách: Ember tragédiája. Propagan­dakiadás Zichy Mihály képeivel. 90 lej egész vászonban. Kapható az Uj Kelet könyv osztályában az összeg ég portó­­költség előzetes beküldésével vagy után-­ véttel.

Next