Uj Kelet, 1935. április (18. évfolyam, 76-95. szám)

1935-04-02 / 76. szám

te kiadói ^ tal: •;» ״ r« ttto te amm. awin/tf* MKw »-77. EMfteettel ám­ ■te -li, Mf7«devn SM, fél* CM, •graftvre 1200 M. KOI •ei H vonte 2, ■efyeőAvre 0, na IS, •*testere 10 dollár. Hir­­ják Csinabá* ■urioi Ab ״ UJ *BT* mm erdélyi te­­*nsA*1­01- ן egyetlen politikai napilapja :«Ink­atennyomteét­ónak a (or­­ז megjelü­lteivel engedjük meg 1■«vmMtelftM " "lAra 5 lej UTSiOfcgt — fofatftiak aL I — Ktentok uMgftntete te ▼1 vállaljuk. Vfmrk Erek Felölte M Ftnso. Booanfti »•Ifi *n*, «״te tmmtS te. M»r%Á leríeatf MariNw te Mate! telte & ״edd, )935. április 2. 5605. ÉV. W’ADAR 28.1 ן xvm. évf. 1 76. SZÁM. Líbiában véres verekedésekké fajultak ellentétek a Vaida-csoport és a nemzeti parasztpárt Vaida-f­éle Patria egyszerűen gyilkosoknak minősíti a hivatalos pártszervezet tagjait is Isten előtt is Maniut vallja az összes f­elbujtások és a Precup-féle összeesküvés értelmi szerzőjének Súlyos sebesültek maradtak Líbiuban a színtéren u.j, április 1. (Az Új Kelet tud.) A jeti parasztpárt Clujon megtartott er­­vezetőségi gyűlése után vasárnap­iban ment át a párt vezetőségének cs­­ata, hogy ott Tilea Viorel megyéjében instrálja a pártkeret egységét és a je­­gi vezetőség népszerűségét. A sibius­­sen most már tettlegességekben is ki­­ánt a két egymással szembenálló cső­­közötti ellenségeskedés. Tib­a szerve­­nagyobb csoport parasztot vonultatott a párt gyűlésére, mely a numerus vála­­st éljenezte. A két csoport között esz­­tközés történt, melynek következtében my vaidista a kórházba, került. z eseményeket a Vaida-féle Patria lét­­száma két teljes oldalon keresztül is­­teti és rendkívül durva hangon támad­­hivatalos pártszervezet vezetőit. Aurel rescut egyszerűen gyilkosnak, Lazar­­ ge­ngeelméjűnek nevezi, Mihalachet, Jut­te Popovics pedig a kapitalizmus idegen tőke kalmárainak. A Vaida- Patria rendkívül durván támadó hang­­már is inkább feltűnő, mert a pártszer­­­t szónokai úgy a cluji, mint a sibiui­an békejobbot nyújtottak Vaida felé és felitották a pártkeretek közé való visz­­e része. Líbiai eseményekről a következő rész­­tudósításunk számol be: Vaidista ellentüntetés a Thaliában nemzeti parasztpárt a Thalia teremben ־ ta megtartani nagygyűlését, Mihála־ elnökletével. A terembe azonban val­­ó csoport hatolt be, mely ״ le Mihala­­׳ al!, le Lupuval!, le a nemzet kihasz­­ival!“ kiáltásokkal lehetetlenné tették az ülés megtartását. Mihalache és Maniu is jelentek meg a teremben. A vende­­­g erre kiürítette a helyiséget és a Ifi­­iche hívek, élükön a Mániához hú­si­­politikusokkal, a Három tölgyfához ,ott vendéglőbe mentek. Itt a tömeg fel­­tüntetést rendezett Maniu és Mihála­­mellett és a Bulevard szálló elé vonult, szintén a pártvezetőséget és az elnö­­öltették. Az első verekedés: meg­sebe­­sül egy detektív vaidisták, akik szintén elhagyták a pia termét ugyancsak a Bulevard szálló onultak, ahol néma tüntetést rendez­ Maniu és Mihalache ellen. Ekkor a tó­­abban a hiszemben, hogy a pártgyü­­nem tartják meg, szétoszlott. Közben­­ban megtudták, hogy a gyűlés a Iió­­tölgyfában már folyik oda vonultak Az a két csoport egymásnak rontott. Skalommal azonban súlyosabb kövem­­­ényei nem voltak a verekedésnek, Giurgiu detektív, aki mint hatósági­­ volt jelen, sebesült meg könnyebb Előkerülnek a kések előbb a Piata Unirin folytatódott a kedés, hol revolverek és kések kerültek A Vaida csoportnak egy Rogozea nevű tője az üldözők elől a liberális párt­­re menekült, ahová a nemzeti paraszt­­iak követték. A klubhelyiségben su­­károkat okoztak és véresre verték Rogozent. A verekedésnél megsebesült dr. Vasiu, dr. Turea, Samoil David és Rosca, akik valamennyien vaidisták. A harc be­­fejeztével, amikor már a karhatalom ren­­det teremtett az utcákon, a hivatalos párt­­szervezet ünneplésére kivonult tömeg a Három tölgyfából visszatért a Thaliába, ahol megtartották a nagygyűlést. A gyűlést Stoichita, a Tilea felfüggesz­­tése után kinevezett pártszervezeti elnök nyitotta meg, majd Popovici Mihály be­­szélt. Popovici bírálta a numerus valachicus jelszavát, mely csak arra vezethet, hogy eredménytelenül fogják zaklatni a kisebb­­ségeket. A nemzeti munkát nem külsősé­­gekben és jelszavakban kell megvalósítani. ? Ez a jelszó fegyvert ad ellenségeink kezé­­be. Mihalache újra békeajánla­­tot tesz Ezután Mihalache szólalt fel, aki szerint Vaida mai eltévelygése ellenére meg van a “1”egyezés lehetősége. A numerus valahi­­cus eszméit ő is támadja, de ígéri, hogy védeni fogja a nemzeti munkát, hogy a ro­­mán karok ne álljanak tétlenül. Köztünk és Vaida között — mondotta Mihalache — nincsen program­különbség, hanem csak kicsinyes intrikák, melyeket az ő személyes barátai szőttek. Mihalache ezután a Skoda-ügyről be­­szélt. Mania: Numerus valachicus helyett irányított gazdálodás A következő szónok Mania volt, aki fáj­­dalmának adott kifejezést a két tábor között történtekről és különösen sajnálatát fejezte ki afölött, amelyek a Thalia Jepemben tör­­téntek. Ebben a teremben játszódtak le an­­ת ak idé­­­én azok a gyűlések, amelyeket Lagu­­na metropolita, dr Ratiu és Joan Pop tartot­­tak. Maníu is támdta a numerus valachicus teóriáját, hangsúlyozva, hogy a nemzetgazda­­ság vezetését az államnak kell kezébe ven­­nie, de nem numerus valachicussal, de irá­­nyító gazdálkodásai, ahogyan az másutt is történik. Végül Mihalache felé fordulva, ezeket mon­dotta: — Menj előre! Mögötted legyőzhetetlen se­­reg áll. A gyűlés lelkesen ünnepelte a szónokokat. Ezután bankett volt a Bulevard szállóban, mely után Mihalache, Maniu és Popovici tisztelgő látogatást tettek Bálán metropolitá­­nál. Vizsgálat az ügyészségen Délután hat órakor Lázár Illés volt képvi­­selő, Niculae Buta lapszerkesztőt és még számos pártembert az ügyészségre citáltak és kihallgatták őket. Lazar Illés és Buta Ni­­colae ellen Vasiu­­r vallott, azt állítván, hogy ők voltak a bántalmazók. Este nyolc órakor Mihalache Bucuresti­be utazott, Maniu és Popovici éjjel 11 órakor indultak el Cluj felé. A verekedéssel kapcsolatban egyes lapok tudni vélik, hogy a verekedésben Dobrescu Aurel fogarasi parasztjai is részt vettek. Mint a Curentul értesül, Vasiu és Rogozea állapota súlyosra fordult. A Patria szerint: előre megfontolt gyilkosság! kísérlet s­ Cluj, április 1. A Vaida-féle Patria a fenti eseményeket egészen fantasztikus köntösbe öltöztetve adja vissza. ״ A gyilkosság! kísér­ letek — írja a lap — előre megfontoltan történtek. Listát állítottak össze azokról a szemé­­lyekről, akiket Aurel Dobrescu ügynökei és banditái el kellett volna tegyenek láb­­aa alól. Ezen a listán szerepelnek dr Simonetti, dr Coriolan Stefan, dr Samoila, Rosca és dr Va­­siu barátaink A gyilkosok nem tudták meg­­lepni, csak az utóbbi kettőt. Ennek fejében­­ megtámadtak más polgárokat, akik útjukba­­ kerültek, a delirium, tremens állapotában,­­ amit az alkohol okoz. Aurel Dolmescu itt megtudta válogatni magának az őrültjeit.“ A lap szerint Mihalache erdélyi útját vér­­cseppek jelzik. A bérencek Mantu Gyula ,­alkotmányos­­nyugtalanságra״ mozgalmá­­nak hivei voltak és ezért az Erdélyben kion­­tott ártatlan vér Maníu Gyula lelkiisme­re­­tén fog száradni. A Patria cikke, mint ál­­talában, a lapnak az utóbbi napokban fel­­vett tónusa, élénk feltűnést kelt politikai körökben. ״ Maniu az értelmi szerző“ Cluj, április 1. Ismeretes, hogy a múlt hét péntekén a nemzeti parasztpárti épületben, történt összeütközéssel kapcsolatban a Vai­­da-féle Patria azzal vádolta meg Bolla Za­­cari­ást, a Romania Noua főszerkesztőjét, hogy a lap elleni támadást ő készítette elő. Bolla a vádakat lapjában viszautasította és felaján­­lotta Sever Stoicnak, a Vajda-féle Patria főszerkesztőjének, hogy állításainak valódi­­ságáról személyesen győződjék meg. Miután­­ Sever Stoica erre nem volt hajlandó, Bolla­­ Zacarias sajtópert indított a Patria ellen. Ezzel kapcsolatban a Vaida-féle Patria a­­ következőket írja: ״ Clujon minden bizonyíték megvolt arra, hogy a támadást Boila Zacarias Romania I Novaja készítette elő. Libiuban a gyakoso­­kat Mantu Gyula az erkélyről üdvözölte. A félelemtől, amely elfogta a bujtogatókat, Boila Zacarias Sever Stoica­nak vizsgálatot ajánlott. De csak azért, mert tudta, hogy ez az ajánlat illuzórikus, mert tudta, hogy a töb­­bi felbujtó nem fogja magát alávetni a vizs­­gálatnak de Boila Zacarias feltételezte, hogy zavart fog tudni kelteni egy Sever Stoicá­­val folytatott vitában. Mi azonban nemcsak Zaharia Bolla bűnös­­ségét látjuk mi a­ blokk a bűnözőket látjuk. Kijelentjük lelkiismeretünkre, Isten előtt, hogy a háttérben meghúzódó bujtogató Ma­­niu Gyula mint ahogy ő a Precup-féle ösz­­szeesküvés értelmi szerzője is. A Vajda-féle Pátriának ez a megjegyzése még alighanem élénk diszkusszió tárgyát fogja képezni a román sajtóban is. •­­A párizsi városi tanács 100 millió frank­­ hitelt szavazott meg a polgári lakosság légi­­ védelmének megszervezésére. Párizsból je­­lentik: A városi tanács 100 millió frank hi­­telt szavazott meg a polgári lakosság légi vélelmének megszervezésére. A hitelt har­­minc évre szóló kölcsönnel fedezik le. VILAQ TÜRXX A numerus valabhícus a francia sajtó tükrében A Le Temps, a francia külpolitika fél­­hivatalosa, március 27-i számában feltű­­nést keltő cikket ír Leon Theverin tollából a romániai helyzetről. A cikket, amely a szélsőséges agitációk által előállott belföl­­di helyzeten kívül a külpolitikai szempon­­tokat is rendkívül érdekesen taglalja, az alábbiakban ismertetjük: ״ Lehet, hogy még sokkal inkább, mint bárhol másutt, a romániai politikai életet a szüntelenül megújuló agitációk jellem­­zik. Ezek a kopvulziók, amelyek az utóbbi hónapok folyamán megismétlődtek, meg­­állottak legalább a kormánynál és meg­­állapíthatjuk, hogy egyes személyek hi­­básan következtettek apróbb belső nézet­­eltérések miatt a kormány bukására. Min­­den nézeteltérés eltűnt, a kormány és a liberális párt közötti egyetértés teljes, és sikeresen áthaladva a legnagyobb akadá­­lyokon, a közvélemény és a korona bizal­­mának birtokában a helyzet konszolidá­­lódott. Ennek ellenére az agitációk nem szűntek meg. Ezek csak megváltoztatták a terüle­­t­­üket. A kormánypárti berkekből az ellen­­­­zékbe csaptak át. Ma a nemzeti paraszt­­párt, a nagy demokrata alakulat, mely jog­­gal rivalizált a uralmon lévő liberális párt­­tal, a felbomlás és a szétesés jellegével bí­­ró belső válságokon megy át. Kétféle vélemény alakult ki a fenti ese­­rményekkel kapcsolatban. Egyesek úgy hiszik, hogy ez a rendkí­­vüli fontosságú jelenség dr. Vajda Veovod Sándor propagandájának az eredménye, aki numerusz klauzuszt akar bevezetni az etnikai és felekezeti kisebbségekre. Olybá tűnik, mintha egyszerű politikai machiná­­ciókkal állnánk szemben, olyan deus et machinával, amelyhez a volt miniszterelnök azért folyamodott, hogy sakkban tartsa a Maniu-féle alkotmányos mozgalmat és ilyen módon készüljön fel arra, hogy kor­­mányképes vonalba jusson. Mások messzibbrelátó tekintettel ezt a veszedelmes mozgalmat — veszedelemes, ha arra gondolunk, hogy olyan embertől ered, aki negyvennégy évig küzdött a de-­­­mokratikus szabadságjogok győzelméért és kétszer vállalta a kormányzás felelős­­ségét — úgy fogják fel, hogy gyökereit tá­­volabb kell keresni, az eredetét a tények­­nek annak az együttesében, amelyek beke­­ríteni és megkaparintani akarják maguk­­nak Romániát. Hogy világosan megértsük ezt a kérdést, emlékeztetjük az olvasót egyik novemberi levelünkre, amelyben ki­­fejezésre juttattuk aggodalmunkat, hogy­­Németország Lengyelországra hárította azt a kötelezettséget, hogy a román közvé­­leményre hasson abból a célból, hogy el­­ragadja a francia befolyástól és abba a kétesértékű irányba hajtsa, amelyben most a lengyel kormány halad. Az e célra vá­­lasztott ürügy nem hatás nélkül való. Két­­ségtelen, az egyetemi ifjúság nagy részé­­nek érzelmeit tükrözi vissza. Amellett al­­kalmas arra, hogy a nacionális és reakcio­­nárius csoportokat felrázza, mert napirend­­re hozza a kisebbségi kérdést. Emellett meg kell jegyeznünk azt, hogy Lengyelországnak azt a határozatát, amely túl ellentétbe került a békeszerződésekkel és a kisebbségekre vonatkozó kötelezett­­ségekkel, a román sajtó nagy részének éles kritikáját hívta ki. A román sajtó éppúgy, mint az egész európai sajtó felvetette azt a véleményt, hogy a lengyel nyilatkozat­­ból milyen veszély háramlik a békeszerző­­dések és a nemzetközi szerződések tisztelet­­ben tartásának eszméire. Ennek ellenére még attól a pillanattól kezdve egyes lapok dicsérni kezdték a román közvélemény előtt a „szabad mozgás és nemzeti önzés*k politikájának metódusait, amelyet Lengyel-»

Next