Uj Kelet, 1936. február (19. évfolyam, 25-50. szám)

1936-02-01 / 25. szám

2. OLDAL mén a koronának, mint telektulajdonosnak. Ezenfelül a koronajavakhoz tartoznak nagy­­kiterjedésű birtokok, walesi bányajogok, skó­­ciai halászati jogok, Man sziget, a gibraltári jövedék fölöslege és sok egyéb vagyontárgy. 1760-ban HL György a koronajavak jövedel­­emét az állam­kincstárnak engedte át, meg­­határozott évi járadék, az úgynevezett civil­­lista fizetése ellenében. Abban az időben a király számára ez nagy kedvezményt jelen­­tett. Ma azonban a koronajavak hozzá­ve­tőle­­ges évi hozadék 1.320.000 font, míg a civil­ lista csak 470 ezer font. Viktória királyné a civillistából önkényesen jövedelmi adót is fi­­zetett. A civillistából az udvartartás költségeinek fedezésére 193 ezer font jutott. 125 ezer fon­­tot tesz ki az udvari személyzet fizetése, 20 ezer font szolgál az épületek tatarozására, amíg 110 ezer fontot kap a király magán­­pénztára, hogy ezzel az uralkodó személyes­­sen rendelkezzen. A király a civillistából gondoskodik az uralkodóház ama tagjairól, akik külön jövedelmet nem élveznek. Számu,­okat 15-re becsülik. A pénzügyi válság évei­­ben V. György király személyes rendelkezé­­sére alig maradt több 200 fontnál. A Buckingham-palota értékét 3 millió font­­ra becsülik, a windsori aranykészletet két­­­millió fontra, az udvari képgyűjteményt egy­­millió fontra és V. György bélyeggyűjtemé­­nyét 400 ezer fontra. Sandingham kastélyát és birtokát egymillió fontr­a becsülték már régebben. Ugyancsak a koronajavak birtok­­készletéhez tartozik a Balmoral-kastély, ame­­lyet Albert herceg, Viktória királynő férje vett 32 ezer fontért. Itt van még Mary királyné dközesgyüjtsemé­lye, amelynek leg­­szebb darabjait Alexandr­a királynőtől örö­­költe. Ezek a kincsek szinte felbecsülhetetle­­nek. A világ legszebb és legnagyobb brilliáns és egyéb kincsei vannak a gyűjteményben, amelyeket megfizetni a leggazdagabb mú­­zeumok sem tudnak. E nagy gazdagság közepette pedig az új angol király egyszerű­­ségével kíván, példáit mutatni. — Törvényeim­tár. Most jelent meg az 1919 január 1—1935 december 31-ike között közzé­­tett törvényeket, végrehajtási utasításokat és közérdekű rendeleteket felölelő törvényeim­­tár, világos és áttekinthető összeállításban. Könyvárusi forgalomba nem kerül. Ügyvé­­d­eknek, bankoknak, vál­­latoknak nélkülöz­­hetetlen. Ára 120.é­lej. Megrendelhető a szer- Bőnél: dr Röszler Viktor, Str. Ing. Péczi 5. ,Cluj. Példátlanul olcsó könyv­­vásár Lepanenál Clus Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maupassant, Móricz, R. Rolland, Zi­­lahy, Zola, stb., stb. Gazdasági, technikai könyvek, a fitozófia, művészettörténet, tör­­ténelem, természettudomány, irodalomtörté­­net, stb. alapvető művei: 10, 20, 30, 40 és 50 lejes árakonLEPAGE-nál Cluj. — Menjen be LEPAGE-hoz, mert ilyen alkalom ritkán adódik. Kérjen ingyen jegyzéket. Zionba a Zion Lloyd-al Zion Lloyd rendez és közvetít a legelőnyösebb fel­­tételek mellett utazásokat Palesztinába a Közel-Keletre, a DACIA, ROMANIA, POLONIA״ KOSCIUSZKO, HAR CION HAR CARMEL és ELGAR hajókon. Felvilágosítással és prospektussal szí­­vese® szolgálunk. Központ: Bucureşti, Calea Victoriei 33. Director: M. JAM­­POLSKI. , Kép­viselést­ek: Erdélyi központi képviselet: Dr. Neumann Vilmos Cluj, Str. Berthelot 12. Telefon 6-82 Bánáti képviselet:­­ Reitter Ernő Timisoara, IV. Str. Bonnaz 5. Bihor vm. és Oradea részére: Kirsch Tibor Oradea, Str. N. Iorga 21. Telefon ?-52. SZOMBAT, 1936. FEBRUÁR ÚJ KELET Felix M. Warburg és Sir Herbert Sámuel hivatalos nyilatkozatban ismertetik a német zsidó mentő­­akció programját Amerika tízmillió, Anglia zsidósága ötmillió dollárt hoz fel a németországi zsidók kivándorlására és áttelepítésére.Felix Warburg és Herbert Samuel hangsúlyozzák, hogy Palesztina felé kell irányulnia elsősorban a kivándorlási akciónak. Washingtonban hoznak végleges határozatokat a mentőakció keresztülvitelére ן St.­Louis, január 31. Mint jelentette az Új Kelet, az angol d zsidó delegáció tagjai: Sier Herbert Stam­el, Lord Bearsted és Simon Marks és az amerikai zsidó vezetők között az első hivatalos tárgyalás­­St.­Louisban, Missouri álam fővárosában zajlott le. Ugyanitt ült össze az amerikai zsidó szervezetek és jóléti intézmények nemzeti tanácsa is, amelyen Her­­bert Samuel expozét tartott a németországi zsidók helyzetéről és a tervbe vett kivándorlá­­si és telepítési akcióról. A st.-lou­­si tárgyal­­­ásokról Fe­ix Warburg, a konferencia ame­­rikai részének vezetője és Sir Herbert Samuel az angliai delegáció elnöke, hivatalos kom­­mlinikét adtak ki, mely a következőket tar­­tal­mazza. A németországi zsidók kivándorlása és át­­telepítése körül követendő taktikában teljes egyetértés jött létre az ang­lai és amerikai zsidó veeetők között és a Newyorkban meg­­kezdett és­­St.­Louisban folytatott tárgyalés sokat az amerikai zsidó vezetők és angol zsidó delegáció között Washingtonban folytatják. A mentőakció programja­ ­ Az amerikai zsidó szervezetek nemzeti ta­­­­nácsának St.­Lousban megtartott értekezle­­t­­én Felix M. Warburg és Sir Herbert Samuel­­ kifejtették az amerikai és angol zsidóság ál­­láspontját a németországi zsidó kivándorlás és áttelepítés kérdésében. A két zsidó vezető­­férfiú expozéját az értekezlet résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták. Felx M. Warburg kijelentette, hogy az akció első célja százezer zsidó kimentése Németországból és lete­lpí­­tése más országokban. A kivándorlóknak le­­­­hető legnagyobb száma Palesztinraein kell hogy elhelyezkedést és kolonizá­­st találjon.­­ A pénzügyi felelősség fő részét az angi­ai és­­ amerikai zsidóság vállalja. Ezért szükséges,­­ hogy az amerikai Joint és az United Palesz­­­­tine Appel (így nevezik Amerikában a Keren I Hajjeszed akciót, meyben az összes zsidó vezető testületek résztvesznek), folyamatban­­ lévő gyűjtőakciói nagyobb alapok fölhozásá­­­­ra minden lehetőséget és minden erőt a leg­­végsőkig kiaknázzanak olyan mérőkben, ahogy azt a mai szükségletek megkövetelik. Warburg végül felhívta a cionistákat, hogy igyekezzenek kooperációt keresni az arabok­­kal és keresztényekkel Palesztinában. Sir Herbert Scnauer beszédében rámutatott arra a fontos szerepre, amely Palesztinának jut a német zsidók megmentésére kezdem­é­­­­nyezett akcióban. " Biztos vagyok benne — mondotta Her­­bert Sámuel — hogy Palesztina­ fogja felvenni a németországi menekültek nagy­­ részét.­­ Ezeknek azonban alapos kiképzésben kell­­ részesülniük, mely alkalmassá teszi őket ipari­­ és mezőgazdasági foglalkozásokra.­­ Herbert Sámuel ezután a mentőakció prog­­­­ramját fejtette ki. Elsősorban arra göndöl­lünk — mondotta — hogy százezer német­­zsidót vigyünk át Palesztinába és más or­­szágokba. Ehhez tizenötmillió dollárra, va­­gyis hárommillió fontra van szükség, kiegé­­sztő összegként azon anyagi eszközökhöz, amelyek fölött maguk a kivándorló zsidók rendelkeznek. Ebből a tizenötmillió dal­árból tízmilliót Amerika és ötmilliót Anglia zsidó­­sága hoz fel. Végleges határpártokat rövide­­­­sen a Wash­­ngtonban összeü­s értekezlet fog hozni az angol delegáció és az amerikai zsidó­­ vezetők részvételével. A menekültek kölcsön ׳ formájában fogják kapni a kivándorláshoz és településhez szükséges öszegeket, amelye­­­­ket a menekültek részére létesítendő mentő­alapnak kell majd visszafizetniük. A vissza­­fizetett összegek segítségével újabb zsidókat fog kimenteni Németországból a mentő­ak­­ció.­­­ ן Felix Warburg és Herbert Samuel egyaránt­­biztosították a st.-louisi értekezlet résztvevő­i, hogy az egész mentőakciónak semmi köze nincs olyan tervekkel, hogy német árukat kü­földre vigyenek. Hol marad a Jewish Agency? ! Eddig szól az amerikai és angol részről kiadott hivatalos kommün­ké. Jóllehet mind­­két részről hangsúlyozzák Palesztina elsőren­­dű szerepét a mentő akcióban, mégis meg épő, hogy a Jewish Agency for Palestina nem szerepel hivatalosan az amerikai akció vite­­lében, holott a Jewish Agency, illetve annak megbízásából dr A­rthur Ruppin fektette le azt a tervezetet, amely egyedüli n­apja lehet bármely kivándorlási és települési akciónak a német­ zsidók érdekében palesztinai és ten­­gerentúli vonatkozásban. Ekinek két magya­­rázata lehet: vagy politikai okok teszik szük­­ségessé, hogy a Jewish Agency mai hivatal 108 tényező, ne szerepe­jen ezen akció élén, vagy pedig nézeteltérések állanak fenn tak­­tikai és egyéb kérdésekben az Agency exeku­­tivéje és az angol-amerikai akció vezetői között. . . Mihail Sol­escov A CSENDES DON (v maros napok) A világhírű regétív másod trt része Az első nagy szovjetregény ez, mely m numentális felépítéssel, a halhatatlan írókra emlékeztető nagyvonalúsággal, előkelő személytelenségének tárgyilagosság­gal tükrözi v­issza az orosz birodalom a" átalakulását. ízléses egészrészkikötés, oldal 156 lej. Az első rész ugyanolyan­­ állításban 129 lej. Kapható minden köny kereskedésben. A könyvpiac szenzációj­a: Ez a kérdés a washingtoni értekezlet ut­á­n feltétlenül tisztázódni fog, miután dr Steph .Wise, az amerikai zsidó kongresszus elnök az amerikai cionista mozgalom represent­ egyénisége, Rooseve­l elnöknél tett audi­ciója során bejelentette, hogy Sr Herb Samuel akciója kapcsán Washingtonba hívják az Egyesült Államok összes doni pártjainak és testületeinek általános rend­áját. Valószínű, hogy ezzel a bejel­téssel éli összefüggésben Herbert Samuel Felix Warburg azon kijelentése is, Washingtonban hoznak végleges határos­kát az akció beindítására vonatkozóan. Mandzsu és japán komitácsikba ütközött meg szovjet területen egy őrjárat Moszkva, január 31. (Rador). A Tass­­ügynökség jelenti: Egy orosz határőrjárat ,tegnap három kilométernyire a ha­­rtól orosz területen Grodekovo mellett négy pol­­gári ruhába öltözött japánt és mandzsut vett észre, akik tűz alá fogták őket, amikor az őrjárat megkísérelte letartóztatásukat. A puskatűzre megjelent még két csoport mandzsu és japán, akik szintén fel­fegyverezve. Mikor a szovjet őrjárat meg­­sítést kapott, a harc addig folyt, amíg to­zkodottakat sikerült visszaverni. A folyamán újabb japán és mandzsu észt­ avatkoztak be, akiknek száma meghalt egy század létszámát. A lengyelországi zsidó szervezete­k zsidó világkongresszus össze­hívását követelik A lengyelországi zsidó testületek pártközi értekezlete Varsóban­­ kívánság máris teljesült, amennyiben a világkongresszus előkészítő bizottsága­­ kapcsolta ezeket a kérdéseket program­­ vezetőből. Az elnök kifejtette jóvá, hogy a világkongresszus gondolata megvalósítása előrehaladott stádium van, előzőleg azonban létre kell ho a lengyelországi zsidó testületek egy­ni frontját ebben a kérdésben. Dr. Gottlieb kifejtette, hogy a resszus kérdésnek súlypontja Lengy­­szágban van, ahol hárommillió zsid súlyos viszonyok között és külön e­­ irányzatokra darabolva, míg az­ámer zsidóság zárt egységben fog résztve a kongresszusi választásokon. Konszol­c kell nemzetileg a lengyelországi zsid­­ot a reaktivált nemzeti tanács veze alatt. Liebermann a kiskereskedők szövet nevében ugyancsak a kongresszus csa­lása mellett foglal állást. Hasonló at­gozatot tesz Ing. Thont a Poale Csol­­­ágszövetsége nevében. Az értekezle után határozati javaslatot fogadót mely felszólítja a zsidó világkongres párizsi végrehajtóbizottságát, hogy­­ s lehetővé a világkongresszus össze is" ן még 1936-ban. Ezen kívül számos hát­ó­zatot hoztak a lengyelországi egysége­s megteremtésére és az előkészítő mun­­tákra vonatkozólag. Varsó, január 30. A zsidó világkongresz­­szus előkészítő tanácsának kezdeményezé­­sére pártközi konferenciára ültek össze Varsóban a lengyelországi zsidóság külön­­böző testületeinek vezetői. Ing. A. Reiss, a Poale Cion vezetője és az értekezlet el­­nöke rámutatott ׳ arra, hogy a zsidóság mai tragikus helyzete elengedhetetlenül szükségessé teszi a zsidó világparlament megteremtését és egységes akcióra hívta fel a lengyel zsidóságot. Ing. Reiss felol­­vasta׳ ezután az Agudasz Jiszroel lengyel­­országi szervezetének levelét, amelyben az Aguda londoni központjától teszik függő­­vé végleges állásfoglalásukat a világkong­­resszus kérdésében. A Mizrachi nevében Engelmann delegátus kijelentette, hogy a Mizrachi magáévá teszi a zsidó világkong­­resszus eszméjét. Hasonló nyilatkozatot tett J. Klarman a revizionisták nevében. Jakob Lestsinsky, a neves zsidó szocio­­lógus, rámutatott arra, hogy a zsidó vi­­lá­g kongresszus széles alapon fogja meg­­vitatni az emigráció és kolonizáció kérdé­­seit, nem szándékszik azonban konkurren­­ciát teremteni a Palesztina eszmének. Mindössze arról van szó, hogy más orszá­­gokban is kell bevándorlási és letelepítési lehetőségeket teremteni. Szeramszki (Mizrachi) a vallási és kul­­turális kérdések kikapcsolását követelte a kongresszus programjából. Ing. Reiss elnök kijelentette, hogy ez a Kiki Munkás Mozgó Szombaton nincs előadás. Vasárnap S, G és S-kor: I. A rejtelmes asszony II. Charlie Chan Londonba Főszereplők: WARNER­OLAND és PRUE LEYTO. Izgalmas kémdráma. Főszerepben: GELEERT ROLLAND, MONA BARRIC. Vasárnap este 9 órakor fellép a szünetben MORENO a gumiember szenzációs száma 1 Helyárak: 10 és 12+3 lej.

Next