Uj Kelet, 1937. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-02 / 26. szám
KEDD, 1037. FEBRUÁR 2. A duji ügyvédi kamara elvetette az etnikai numerusz klauzuszt, de megszavazta az ügyvédek számának általános korlátozását és hogy a kamara vezetőségének diszkréciónál joga legyen az új ügyvédek felvételénél Országszerte viharos gyűléseken tárgyalták az ügyvédi kamarák az etnikai arányosítás kérdését 3á1. február 1. (Az Új Kelet tud.) A cluji pvédi kamara rendkívüli közgyűlése vastap ült össze, hogy az ügyvédszövetség ittai arányosítási programja fölött dönt. A cluji kamara döntése az ügyvédi korábbi sorsára nagyjelentőségű, egyrészt, ■X az ország egyik legnépesebb ügyvédteste, másrészt pedig, mert a transzilvániai üzetiségek felelős tényezői és politikai veői közül is számosan foglalnak helyet a napa tagjai között. Éppen ezért előztem országszerte nagy érdeklődés a kamarai gyűlést és már hetekkel ezelőtt méltató tárgyalások folytak úgy a kamara előségében, mint a kamarai tagok különצ csoportjai között a rendkívüli közgyűlés terjesztendő javaslatok és a kamara végállásfoglalása tekintetében. Mint ismértaz ügyvédszövetség igen diplomatikusabban tette fel a kérdést az ügyvédi karoknak: szavaztassa le az ügyvédi kamatagjai afelől, milyen álláspontot képvisela román elemek által jogosan követelt ikai arányosítás kérdésében. Az ügyvédvétség ismeretesen a targumuresi ügykongresszus határozatára hivatkozott, miezt az akcióját megindította. Míg azona targumuresi határozat úgyszólván perofesszionális jelleget akart kölcsönni a mozgalomnak, amikor a kérdést felette, a jobboldali eszmeáramlatok han alatt a probléma politikai térre siket és Istrate Micescu évek óta tartó rációval igyekezett ezt a politikai befőtt minél sikeresebben érvényre juttatni ország összes kamaráiban. A kisebbségi ügyvédek tanácskozásai a kisebbségi ügyvédek a maguk részéről előzetes tárgyalásokat folytattak le állásftjaik sikeres védelmének előkészítésére, zsidó Ügyvédek, dr. Fischer Tivadar, adópárt országos elnökének kezdeményezőe, számos megbeszélést tartottak és a jó ügyvédek álláspontját az ügyvédi karához előzetesen beterjesztett emlékirat- ismertették. Az emlékiratot a kamarai gyűlésen dr. Fischer Tivadar olvasta fel. Fan csak előzetes megbeszélést folytattak magyar ügyvédek is, akiknek emlékirata kegében azonos volt a zsidó ügyvédeké Mindkét emlékirat hangsúlyozta, hogy aidó, illetőleg magyar kisebbség elismeri omán ügyvédeknek azt a jogsát, hogy az védi kamarákat irányítsák. Hangsúlyozaz emlékiratok, hogy az impériumváltóóta a dolgok természetes fejlődése keveztében egy-két ügyvédi kamarát kivéve, idenütt többségbe jutottak a románok, akül, hogy törvényes intézkedésekkel kelvolna ezt elősegíteni. Mindkét emléki kifejezésre juttatta, hogy az ügyvédi iga eltörlése után valóban szükséges az ellenőrzés, mely az ügyvédi kar tulzsukát és elszegényedését megakadályozza, sek azonban nem szabad az életben lévő fényes és alkotmányos intézkedéseknek atmondana, tud összeállítani. Kétségtelen azonban, hogy a határozat, miután az csak kis részben tett eleget a zsidó és kisebbségi ügyvédek előzetes kívánságainak, aggodalmat keltett a kisebbségi ügyvédség és kisebbségi társadalom körében. Vasárnap délelőtt tíz órakor zsúfolt teremben nyitotta meg dr. Dragomir Alexandru dékán az ügyvédi kamara rendkívüli ülését, majd dr. Traian Giurgiu, mint előadó, a választmány alábbi határozati javaslatát olvasta fel. Az ügyvédi kamara vezetőségének álláspontja n zsidó ügyvédek igyekeztek román kollékkal összeköttetést keresni, hogy az ügyi kamara vezetői hivatalos állásfoglalóban tekintettel legyenek a zsidó és más elezségi ügyvédek kívánságaira is. Ilyen elények után szombaton az ügyvédi ka® választmánya ülést tartott, amelyen fgozati javaslatot fogadott el. Ez a ha- iati javaslat ment keresztül az ügyvédi kara közgyűlésén és mint azt az alábbóan részletesen ismertetni fogjuk, 1 határozattal a kisebbségi ügyvédségetét súlyosan veszélyeztető diszkréciónál is elvet tett magáévá. volna még messzemenő következteté*t levonni az ügyvédi kamara határozatát , mert még hosszú idő telik el, amíg az ^*ószövetség az összes kamarák elfoga* határozataiból tiszta képet nyer és migkból a határozatokból törvényjavaslatot GI KELET Az ügyvédi kamara választmánya diszkrécionális jogot követel a tagfelvételeknél A cluji ügyvédi kamara az ügyszövetség felhívására 1937 január 31-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megállapította a következőket: a) Állami és nemzeti szükséglet, hogy az ügyvédi kamarában a román elem domináljon, hogy ezáltal az ügyvédi kamarák életének minden megnyilvánulásában a román jelleg jusson kifejezésre. b) Az ügyvédi kamarák a tagok számának nagymérvű emelkedése következtében súlyos helyzetbe kerültek. c) A kamarák tagjainak nagymérvű emelkedését egyrészről az elméleti tudás leszállítása, másrészről a gyakorlati idő csökkenése idézte elő, ami viszont az ügyvédi kar anyagi erejének visszaesését és erkölcsi színvonalának esését idézte elő. Éppen ezért a cluji ügyvédi kamara az ügyvédi kamarák román jellegének biztosítása és ugyanakkor az ügyvédi kar anyagi és erkölcsi színvonalának visszaálítása érdekében a következő intézkedések megtételét látja szükségesnek: 1. Az egyes kamarákba felvehető ügyvédek számának meghatározása és helységek szerinti elosztása. 2. Az ügyvédi kamarák önkormányzatának kiszélesítése és a kamarák tagjainak kiválogatása már a beiratkozás alkalmával. 3. Az ügyvédek szakmai előkészítésének komolyabb alapokra való helyezése, szigorúbb elméleti és hosszabb gyakorlati kiképzésével. 4. Olyan törvény készítése, amely az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét megőrzi, de egyúttal alkalmat ad arra is, hogy az ügyvédi etika ellen vétőkkel szemben a legszigorúbban lehessen eljárni. Szükségesnek látja végül az ügyvédi kamara az ügyvédek hivatásbeli és magánéletének szigorúbb ellenőrzését abból a szempontból, hogy hogyan végzik el feladataikat, menynyiben tesznek eleget kötelességeiknek ügyfeleikkel és kollegáikkal szemben. Dr. Fischer Tivadar felolvassa a zsidó ügyvédek nyilatkozatát Az elnök ezután a kisebbségi ügyvédek képviselőinek adta át a szót. Dr Fischer Tivadar, a zsidó ügyvédek képviseletében a következő nyilatkozatot olvasta fel: ״ Dékán úr! Igen tisztelt közgyűlés! A romániai ügyvédszövetség azt kérte a kamaránktól, hogy tanácskozzon és határozzon azon eszközök felől, melyek révén a román kamarák elnyerhetik etnikai jellegüket. Engedtessék meg nekem, hogy a kamara tagjainak egy része, ezen nyilatkozat aláírói nevében ismertessük álláspontunkat ebben a kérdésben. A szövetség leirata abból indul ki, hogy a román kamaráknak joguk van a román etnikai jelleg biztosítására. Senki sem vitathatja el a román nép jogát, hogy a román kamarákban túlsúlyát biztosítsa. De ebben a tekintetben az egyesülés óta óriási haladás történt, amely bizonyítja, hogy ennek a célnak az elérésére nincsen szükség olyan intézkedésekre, amelyeket az ügyvédi kar megszervezésére vonatkozó törvény nem ír elő. 1 1 méter reklám vászon 1 méter mosott vászon 1 méter fehérnemű vászon lei 16 Lei 19 Lei 29 1 méter ágynemű vászon 1 méter alsólepedő vászon 1 méter paplanlepedő vászon 180 cm széles Lei 35 Lei 78 1Lei 98 a Dunai. tem, megrasttb Winuá met ejte ? Ezt ön gyakran kérdezi feleségem től, de sokszor előfordul, hogy felesége nem jól érzi magát: migrénje van és fájdalmai megakadályozzák abban, hogy társaságba menjen és mulasson. Ha mégis el akarnak menni, úgy mi sem egyszerűbb, mint hogy felesége egy ostya Algocratinet vegyen be Már néhány perc múlva újra vidám és jókedvű lesz. Egy kitűnő szer létezik Ellegendő, ha felidézzük a mi kamaránk példáját, ahol a román kollégák viszonylagosan rövid idő alatt döntő többségbe jutottak, minden rendkívüli inézkedés nélkül, csupán a román elem természetes és állandó fejlődése következtében. A román etnikai elem túlsúlynövekedésének ez a folyamata napról napra nő olyképpen, hogy a közeljövő eklatáns bizonyítéka lesz annak, miszerint a természetes fejlődés magával hozza a szövetség leiratában kifejezett cél elérését anélkül, hogy rendkívüli módszerhez kellene folyamodni, még kevésbé van tehát szükség igazságtalan határozatokra. Az uralkodó nép erői olyan hatalmasak, hogy a román nemzetnek nincsen mesterséges közbelépésbe szüksége fölényének kihangsúlyozására az együttélő kisebbségi népekkel szemben. De nem kevésbé igaz, hogy ennek a célkitűzésnek a megvalósítása nem lehetséges a jogegyenlőség és a hivatásbeli egyensúly és érdekek határain belül, holott ezek az elvek képezik egyrészt az egységesített Románia, másrészt pedig profeszszionális testületünk konszolidálásánál alapját. Az etnikai alapon történő törvénykezés nem történne ezeknek az elveknek a szellemében és veszélyeztetné úgy az állam magasabb érdekeit, mint a professzionális érdekeket. Tisztelt közgyűlés! Engedjék meg nekem ebben az ünnepélyes pillanatban, hogy teljes őszinteséggel jelentsem ki, miszerint ennek a nyilatkozatnak az aláírói a jövőben épp úgy, mint a múltban, minden munitijukkal elő fogják segíteni, hogy a román kamarák a hazafiság fókuszai és az igazság oszlopai legyenek és maradjanak és minden erejükkel a román igazságszolgáltatás megszilárdításán és fejlődésén fognak munkálkodni. Óvjuk meg a kamarát a politikától És ezért az az akaratunk, hogy a kamarák rendelkezésére bocsássuk szerény erőinket ennek a célnak az elérésére, meleg felhívással és teljes lojalitással kérjük a kamara tagjait, óvjuk meg ezt a tiszte- letreméltó testületet a politikai áramlatoktól, ne nyissuk meg a kamara kapuit bizonyos áramlatok számára, amelyek nem számolnak professzionális érdekekkel, mert csupán hivatásunktól idegen politikai előítéletek kisugárzásai. Ennek a kamaráinak kisebbségi tagjai lojalitásukat bizonyították( a román uralom kezdetén is, amikor egy pillanatra sem vitatták el a román kollégáktól a kamara vezetésének jogát, nem használva ki a számszerű többséget, amellyel abban az időben rendelkeztek. Ugyanez a lojalitás fogja irányítani a