Uj Kelet, 1937. július (20. évfolyam, 145-171. szám)

1937-07-01 / 145. szám

tn ״ rím- I és kiadó ára-224713/029. I­tal: Cluj, str. -------- 1 ,"־־"־ Barou L. Pop telefon: 18­60. Előfizetési árak: nta 110, negyedévre 320, fél­­1 600, egészévre 1200 lej. Etil- Havonta 2, negyedévre 6, 1­12, egészévre 20 dollár. Hír­­­ék díjszabás szerint. Az ״ UJ a transilvaniai és bánáti ág egyetlen politikai napilap• Cikkeink utánnyomását csak a megjelölésével engedjük meg. Bérmentetlen'­­ leveleket nem fogadunk ©L [־ — Kéziratok megőrzését és­­ vállaljuk. Főszerfa Ernő. Felelős 83 Ferenc. Bucureşti szegi Ernő, Stra׳ Ara 5 lej Isszaküldését nem esz­tő: dr. Marton serkesztő: Jámbor ; szerkesztő: Hat. la Colestreesen IX. Csütörtök, 1937. julius 1. 5697. ÉV. TAMUZ 22. I XX. ÉVF. 1 145. SZÁM­­OTihpnnmmiKiCTiip , Noua, a maniuisták kolozsvári Uos lapja, mai számában az első oldalon betűkkel szedett cikket közöl *Inter■« ídó“ cím alatt. A cikk a következőké l­­a szik: idézzük a miniszterelnösfcön­ tudomása arról, hogyha párizsi kiálló­­t összeállítottak több m­kit‘300­­1- i könyvet az egyesülésr«r^2«fője állt- Lupas professzor v­olna j£ aki ybeli toeg I említve Maniu Gyula net^.^^'t-r 1 nem akarjuk azt hinni, let volna, hogy Maniu nevét meg se em­­kérdezzük a minisztereln­ök urat, mi­­­intézkedéseket hajlandó tenni hogy ez a yenletes mulasztás helyrehozásáért k­érdezzük a miniszterelnököt, van-e tudó-­­ a külügyminisztérium rendeletéről, hogy a talos távirati iroda egyáltalán ne szá­­m­ít be a lapoknak Maniu útjáról és ne ír- írt­a volt a volt miniszterelnöknek a­z élet volt vezetőivel folytatott tárgyak­stói. hijön igaz-e, hogy a külügyminiszter ur­atetta párizsi követünket, hogy járjanak illetékes fórumoknál és tegyen meg min­­d intézkedést, nehogy Maniut a hivatalos fogadja és semmi esetre sem, úgy ahol Titulescu fogadta.­­juk a felvilágosításokat!E­edig a România Noua vastagbetűs cikke, valószínű, hogy Tatarescu miniszterei­­bokros elfoglaltságai közepette időt talál arra, hogy a Románia Nona inter­­válaszoljon. Parlamenti szünet és ilyenkor a parlamentarizmust a leg­­végesebben respektáló­ kor­mány sem kö­­hető arra, hogy elvizéki interpellációra kiáljon. Annál inkább áll ez a Tatarescu­­lányra, amely egyébként is csak számába mes kérdésekben bocsátkozott parlamenti­e­s­től függetlenül a Maniu kérdés úgy lát­­napirendre kerül: volt miniszterelnök a jövő hónap elején mint két hónapi távollét után visszatér o­rszágba. E hónap alatt Maniu a közép­­ugateurópai államok különböző politika-­­ tárgyalt. A kisantant a miniszterelnök tbbi találkozásáról kiadott közleménye­­először szerepel hivatalosan is a dunai ár­­k együttműködésének kérdése. E kérdés­­ kezdeményezője a legalaposabb ismerő­­סי Gyula, akit nehéz lesz mellőzni a é­­lön ez a kérdés komolyabb formában ald napirendre. a Milán bucuresti, látogatása nlkal­­a tárgyalt Vaida Sándorral és ezekben pókban Prágában fogadja Maniu látogat A cseh miniszterelnök, Maniu és Vaida őri küzdőtársa a magyar parlamentben ,tag magára vállalta volna azt a kényel­­met, hogy közvetíteni próbálja a békét­­ és Vaida között. demokrácia érdekében, amelyet Roma­­komolyan veszélyeztet a két erdélyi ikus BZAmhpj1 állása ,zel előreláthatólag aktuálissá válik a lányváltozás kérdése. A nemzeti paraszt­­választási sikerei bármilyen respektábi­­­s, nem oly meggyőzőek, hogy kizárólag rá támaszkodva, követelhetné magának italmat. A mai kivételesen nehéz viszo­­között a párt csak abban az esetben hosszantartó és eredményes kor­­út az országnak, ha belső egysége is biztosítva van, azonban addig nem lehetséges, míg a lu-kérdés nincs elintézve. Maniu a párt erdélyi kereteit jelenti erdélyi keretek esetleges elfordulása azt, a pát még kormányra kerülése esetén ,reomlik. Ketes dolog, hogy amennyiben a Ro- Nova által felvetett kérdéseit meg­­teli a valóságnak, úgy ez semmiesetre alkalmas arra, hogy a kérdést a meg­­lítát közelebb vigye. 11 Pedig a Maniu probléma mégis meg­­­ kell hogy nyerjen. Nem a nemzeti parasztpárt, hanem az az ország nyugalma és békés jövője érdék Elutazott Varsóból Károly király­ Krakkóba Szombaton reggel érkezik Bucurestibe az uralkodó. Moscski elnök és Rydz Smigly marsall is elutaztak Károly királlyal Krakkóba Varsó, június 30. (Rador.) Tegnap dél­­előtt az uralkodó és Mihály vajda több ro­­mán és lengyel személyiség társaságában megtekintette a Belverede-palotát, mely mint ismeretes Pilsudski marsall székháza volt és ma történelmi műemlék. Azután a testnevelési főiskolába mentek a vendégek, ahol alaposan tájékoztatták magukat az intézmény rendszere felől. Az uralkodót, aki lengyel ezredesi egyenruhában volt, melegen ünnepelte a tömeg az utcákon. Ebédet, zártkörben a kastélyben szolgál­­tak fel. Azon jelen voltak Rydz-Smigly marsall, Beck és Antonescu. Este Duiliu Zamfirescu román követ adott vacsorát az uralkodó és Mihály vajda tiszteletére. Va­­csora után Károly király adott fogadást a Lazienski-palotában 500 meghívott szá­­mára. A fogadást színházi előadás előzte meg, amit a Lazienski-palota kertjében lévő tó közepén fekvő szigeten mutattak be. Jelen voltak többek között Moscicki elnök és neje, Rydz-Smigly marsall, a kor­­mány és a diplomáciai kar összes tagjai. Krakkói jelentés szerint az egész város és környéke ׳ gazdagon feldíszítve, román zászlókkal fellobogózva várja az uralkodó érkezését. Antonescu nyilatkozata Varsói jelentés szerint Victor Antonescu a következő nyilatkozatot adta a lapok­­nak: ״ A lengyel-román szövetség a két or­­szág közt fennálló érdekbeli összhang lo­­gikus eredménye. Azon népekben gy.v’׳ e­redző érzelmek mélysége és ereje, amikre támaszkodik, fényes megnyilatkozásra ta­­láltak e felejthetetlen napokban, amikor ténylegesen bebizonyítást nyert, hogy a két nép eggyé válik érzelmeiben. A lengyel sajtó Károly király bniedruski beszédéről Az egész lengyel sajtó továbbra is rész­­letesen foglalkozik a biedruski katonai ünnepségekkel és különösen Károly király beszédével. A lapok hangoztatják, mennyi­­re megható volt az a pillanat, amikor mi­­után az ezredzászlót kitüntette, az uralko­­dó megcsókolta azt. Az Hlustrovanny Kurjer Codzienny in­tervjút közöl őfelsége II. Károly királytól. Az uralkodó kijelentette, hogy köszönetét­­ kívánja kifejezni személyében és a román­­nemzet nevében az annyira meleg és a szű­­tkebbet ,elentő fogadtatásért, amiben Lengyelország részesítette és ami mélyen meghatotta. A király örömét fe­­jezi ki afelett hogy módjában állott elláto- t­gatni a baráti és szövetséges államba. Az­­ uralkodó azután mélységes csodálatát fe­­­­jezte ki a lengyel hadsereg iránt. Különö­­­­sen mély benyomást tett rá a lengyel ka­­tona nevelésbeli szintje és felkészültsége. Nagy és erős hadereje van Lengyelország­­nak, ami a legszilárdabb alap. Lengyelor­­szág óriási erőfeszítései biztosítékok az európai béke számára. Ez különben közös célunk. Ezek az erőfeszítések újabb ténye­­zők, amelyek megerősítik a lengyel-román szövetséget. A jugoszláv sajtó a lengyel-román barátkozás jelentőségéről A belgrádi Samuprava megállapítja Ká­­roly király lengyelországi útjával kapcso­­latban, hogy az újabb lehetőséget nyújtott a két ország közti szívélyes viszony újbóli kifejezésére, amit a lengyel népnek az ural­kodó iránti szeretete és tisztelet megnyil­­vánulásai bizonyítanak. Jugoszlávia szö­­vetségesének, Romániának erős összefogáá­sát a baráti Lengyelországgal úgy tekinti, mint erős sorompót, amely a jelenlegi eu־ rópai állapotokat védi. A jelenlegi status­­quo tiszteletben tartásával a varsói tár­­gyalások Európa alapvető fontosságú ér־ dekeit szolgálták, ellenállást minden hábo־ rús veszéllyel szemben és minden káosszal, bárhonnan is jöjjön az. Károly kristály Bu­covinában Szerda este az uralkodó különvonattal hazaindul Mihály vajdával, Antonescu külügyminiszterrel és kíséretének többi tagjával együtt. Az uralkodó részt vesz Bucovinában az arcasok Bucsani község­­ben rendezendő ünnepségein. Bucureşti jelentés szerint Donescu fő­­polgármester kiáltványt intézett a főváros polgáraihoz, jelenjenek meg minél nagyobb számban szombaton a pályaudvaron, az uralkodó fogadtatásánál. Délutáni varsói jelentés szerint őfelsége Károly király és Mihály vajda szerdán reggel 9.50 órakor indultak Krakkóba. Az állomáson a kormány összes tagjai, a törvényhozó testületek elnökei, a város főpolgármestere, a román követség tagjai vettek búcsút tőlük. A perronon disz-szá­­zad tisztelgett a kocsijába tartó uralko­­dónak. A királlyal együtt Krakkóba utazot­t Moscicki elnök, Smigly Rydz marsall, Be .1. külügyminiszter, Szembeck külügyi állam­­titkár, Zamfirescu varsói román követ és Arcziszewszki bucureşti lengyel követ is. Együtt utazik velük a román királyi kísé­­ret is. A király vonata Radomban A Krakkó felé vezető úton a királyi ven­­­­dégek vonata megállott Radomban. Itt Ká­­roly király és Mihály vajda meglátogatták a fegyvergyárat. Az állomáson óriási tö­­meg fogadta lelkes ovációkkal az uralkodót a fegyvergyárban pedig az üzem vezér­­igazgatója román nyelven üdvözölte a ki- נ rályt, akinek egy művészi kivitelű revol-­­­vert ,­ajánlott fel, Mihály vajdának pedig egy ־ puskát? ’ j VILÁG TÜKRM Roosevelt elnökségének mérlege Egy éve, hogy régi programja alapján Franklin D. Roo­seveltet újra­ megválasztották az Egyesült Államok elnökévé. ,״ Amikor először vette át a hatalmas biroda­­lom irányítását, az amerikai krízis tetőpont­­ján állott. A kisüzemek egyre-másra bezár­­tak, a kisebb tőkések pénzét elvitte a bankok és a börze krachja, az európai államok fize­­tési moratóriuma és fizetéseinek beszüntetése, ami miatt a hitelező Egyesült Államok is vál­­ságos pénzügyi zavarokkal küzdöttek. A mun­­kanélküliek száma húsz millióra rúgott. Ben­gély és szociális támogatás nélkül ezek az emberek olyan nívón éltek, amiről fogalmunk sincs. A­ farmer, az egyetlen, aki részben meg­­tarthatta függetlenségét, termékeit nem tudta eladni, kénytelen volt adósságból élni, mindad­­dig, amíg elárverezték földjét és házát és­­ kénytelen volt munka után, nézni a városban, amit természetesen nem kapott, csak gyarapí­­totta a nincsetlenek millióit. *­j­­Roosevelt elnök fölismerte, hogy választóit, s a kenyereiktől megfosztott középosztályt és a teljesen nincstelen munkásságot, a farmere­­ket kenyérbe kel helyeznie. Szociális és gaz­­das­ági rendelkezéseket léptetett tehát életbe, amit a világ National Recovery Act,NIRA (a gazdasági újjáépítés törvénye) név alatt ismer.­­A­ terv erőszakos beavatkozást jelentett az amerikai kapitalizmus struk­túrájában. Be­­vezette mindenekelőtt a negyven órás munka­­hetet, a szakszervezetek gyülekezési nehéz­­ségét, közmunkákat szerzett és betiltotta a kiskorúak bér­munkáját. Az új törvény követ­­keztében a munkanélküliek száma hirtelen le­­csökkent 20 millióról tizenegyre, a gyáripar jövedelmei egyre javultak és a farmerek is fellendültek. A nagytőkével ugyan ellentétbe került, a legfelsőbb szövetségi bíróság konzer­­vatív­­tagjai a NER/Akt alkotmányellenesnek nyilvánították, de a közbizalom oldalán volt és tavaly ismét megválasztoták önökké. Az elnök tovább haladt az általa kijelölt ú­­ton és újabb prosperitynek útját egyengette. Nem volt más célja, minthogy az amerikai polgár számára biztos ételstandardot­ teremt­­sen, tekintet nélkül arra, hogy ezzel a nagy­­tőkének károkat fog okozni. Egész sorát lép­­tette életbe az újabb ׳ törvényeknek, amelyen­ ezúttal New Deal (új mű) néven ismer az amerikai közönség. A New Deal alapjában vé­­ve nem egyéb, mint része az egykori NTRIA-­­tervnek, amelyet elnöki működése alatt marat­­ן dék nélkül végre akar hajtani. ן Az eddigi munka egyik legnagyobb teljesít- I ménye a ,­Social Security Akt“ nevű szociális törvény, amely bizosítja minden amerikai pol­­gár ׳ számára a munkanélküliség esetére való biztosítást és a nyugdíjat. 1A­ törvényt eddig 37 állam fogadta el a 48 szövetségi állam kö­­zül és eddig 26 ־ milió ember egzisztenciáját van hivatva biztosí­tani. Idővel a biztosítottak­ száma föl fog rúgni 35­-40 millióra. Az első nyugdíjakat 1942-ben fogják folyósítani ma pedig ezúttal csak azoknak, akik elérték a hatvanötödik életévüket. A nyugdíj összeg® a biztosított munkahetei szerint igazodik ez 10 dollártól havi 65 dollárig terjed. Ha a biz­­tosított meghal mielőtt járadékot igényelhet, családja az elhunyt 1936. évi jövedelmének­ 42/1 százalékát kapja. «A munkanélküli biztosítás nem minden szö­­vet­ségi államban van egy rendszer szerint végrehajtva. A biztosított általában átlagos keresetének 50%-át kapja, de ez soha sem le­­het több heti 15 dollárnál. Az állam a sege­­yeket a vállalatok fokozatos megadóztatásá­­ból fedezi. •A­ harmadik Roosevelt törvény ebben az évben az úgynevezett NLRB (National Labor Reletion Bill) amely jogot biztosít a dolgozók szervezkedésére és arra, hogy szabadon vá­­lasztott képviselők útján tárgyalhassanak munkafeltételeikről. Gyakorlatilag■ Jelenti ez a szakszervezetek elismerését és a kollektív szerződések megkötését. Ezt a törvényt, ame-׳ lyet a javaslattevő szenátor után Wagner-tör­­vénynek־ neveznek, a NIRA־׳ ból származtat­­ják. Amikor ugyanis a NIR­A-t a legfelsőbb­ törvényszék ítélete törvénytelennek minősí­­tette, Roosevelt ezt a törvényt kiemelte a

Next