Uj Kelet, 1937. augusztus (20. évfolyam, 172-197. szám)

1937-08-01 / 172. szám

׳־•* ■f^ii'Acftdemi«׳ Rob4»& tf....-•^AcB.deí tf ;r: • .<״׳ יז r׳ •1«• ■ ׳־•־. r ־׳ I N•. tal: Cluj, Str. Baron L. Pop 16. Telefon: 18­60. Előfizetés! Arak: Havonta 110, negyedévre 820, fél­­évre 600, egészévre 1200 lej. Kül­­földre: Havonta 2, negyedévre 11, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hir­­szerint. Az ״ UJ WCLET״ a transilvaniai és bánáti jóság egyetlen politikai napilap­­ja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. .. **.•־־ BUCUREŞTI $&־ _______ Bérmentett•■ leveleket nem fogadunk el ! — Kéziratok megőrzését 60­­ vállaljuk. Főszert) Ernő. Felelős 8ג Ferenc. Bucureşti szegi Ernő, Strtu Ara 5 lej laszaktdldénét M»­esz­tő: dr. Mar■» serk­esztő, szerkesztői Bt*i la Dob&laasou *x Vasárnap, 1937. augusztus 1. 5697. BV. AV 24. 1 XX. ÉVF. 1 172 SZÁM Costachescu és Vajda Sándor nagy­­fontosságú találkozása Kolozsváron A Viitorul szerint csak a jövő év elején távozik a kormány, Jinian párti külügyminiszter­ számában ismét foglalkozik a liberális kor­­mányzat tartalmának kérdéséve. A kormány­­lap ezúttal azt az álláspontot vonja kétség­­be, mely szerint a liberális parlament nem hívható össze többé , miután ez már az ötö­­dik ülésszak volna, holott az alkotmány ér­­telmében a negyedik szesszió eltelte után a parlament megbízatása véget ért. ״ Ezt a kérdést“ — írja a Viitorul — ״ ugyanolyan komolytalansággal kezelik nálun­k mint min­­den hasonló kérdést általában. Lapok, ame- lyek jól informáltnak szeretik magukat fel­­tüntetni, október 15-ik­ével a liberális kor­­­­ány és palament megbízatását lejártnak minősítik. Azt állítják, hogy ennek követ­­keztében a kormány augusztus 8-án beadja kimondását és közvetlenül ezután kitűzik az új választások időpontját. Nem fogunk vitat­­kozni ezekkel a lapokkal és nem jövünk cá­­fol­atokká, mert az eféle együgyűségek fi­­gyelmet sem érdemelnek. A közel­jövő meg fogja őket cáfolni, ahogyan három év óta már megannyiszor hozták e lapokat az ese­­ményes a szomorú és nevetséges helyzetbe ol­­vasóik­kal szem­ben. Ha ezek elolvasták volna az alkotmány szövegét, bizonyára óvakodtak volna ennyire téves kijelentéseket tenni. Az alkotmány ugyanis ezt mondja szóról szóra: Négy év és nem négy ülésszak törvényhozó testületek tagjai négy évre válas­zatnak meg“. A parlament időtartama nem függ tehát az ülésszakok számától. Az időtartam világo­­san négy évben van megállapítva, ami a parlament összehívásának napjától folyik. A jelenlegi parlament megbízatása tehát 1938 január­­ 10-én vagy február 10-én jár le. Mi­­után az első összehívást Duca halála miatt a második dátumra kellett elhalasztani. A kormányok időtartamát illetően az al­­kotmány nem intézkedik világosan. Honnan tették tehát ezek a lapok az uralkodó, az egyetlen döntő tényező távollétében a bátor­­égőt, hogy lemondási időpontokat állapít­­anak meg és általános választásokat tűzze­­nek ki? Egyetlen magyarázat van erre: fo­­galmuk sincs a kérdésekről, amelyeket rossz­­­üzeműen kezelnek. A kormányt ma kevés-­bé foglalkoztatják, mint valaha azok a kó­­rházi hírek, amelyeknek semmilyen értéke autoritása nincs és amelyeknek senki sem­d hitelt. A kormány folytatja a nemzeti ál­­lom újjáépítésének és konszolidálásának mis­­ét.“ A. Viitorul szerint tehát a kormány távozá­­sra csak a jövő év januárjában, vagy feb­­rák­ban fog sor kerülni. Az ellenzéki lapok Bobban változatlanul hangoztatják, hogy ez időm az ősz szokatlanul korán fog beál­­ni.“ Augusztus első hetében tér vissza » király Károly király külföldi útja során Spitben »glátogatja Marioara királynét, majd visz­­atér az oszágba, az uralkodó augusztus 5­7-dike között tér vissza az országba. A kor­­mány nagyszabású fogadtatást készít elő a irálynak, aki jóllehet magánjellegű ,tra­­n­­ul, sokat dolgozott Románia legmagasabb tőkéiért. A fogadtatás programját, amelyen most dolgoznak, kellő időben közölni fogják. Ma délelőtt fontos miniszterközi értekezlet­et Tatarescu, Cancicov és Costinescu rész­­lelével. A politikai helyzetet tárgyalták el és bizonyos intézkedéseket foganatosí­­ttak. A­ legutóbbi minisztertanács elhatározta, így brosúrát fognak kiadni a liberális kor­­mnyzat 1934—37-es periódusának teljesít­­ínyeiről. A brosúrát a „Monitorul Oficial“ Lindájában, öt millió példányban fogják ki­­kutatni. Tegnap este Cancicov és Costinescu minisz­­ter elutaztak a fővárosból. Costinescu le­­látogatja a Gorj­ me­gyei kórházakat. Utaz­ásuk során a miniszterek Tatar­escuval és családjával is találkozni fognak. Kedden az összes miniszterek visszautaztak a főváros­­ba. Ekkor már az ellenzék vezérei is ott lesznek, hogy részt vegyenek az uralkodó fo­­ga­­­tatásán, valamint az ezután lezajló poli­­tikai események kibontakozásában. A kisebbségek is jók a közigazgatás­­ban (Lapedatu szenátusi elnök Brassóban a li­­berális párt választmánya előtt érdekes poli­­tik­ai beszédet bántott, melynek során ismét kiemelte a román erők összefogásának fon­­tosságát a helyi közigazgatásokban. Az vol­­na az ideális, ha úgy a községi, mint a me­­gyei választásokon polgári listákat tenné­­nek le. — Meg vagyok róla győződve — mondot­­ta többek között Lepadatu—, hogy egyes ki­­sebbségiek is igen alkalmas elemek a helyi közigazgatás irányítására. A polgári listák­­nak az összes társadalmi osztályokat, hiva­­tás­okat és politikai hitvallásokat magában kell foglalniuk. A továbbiakban Laedatu kö­­zölte, hogy meg kell tenni az előkészületeket a ,parlamenti választásntem és híveinek utasí­­tást adott a választási kampány megszerve­­zésére. [Mihalache Slanicul Moldaveira érkezett, ahol Costachescuval fog találkozni. Az Infor­­matia úgy értesül, hogy Costachescu Kolozs­­ várra készül, ahol Vajda Sándor nagy fontoss­­águ megbeszélésen várja. Nemzeti paraszt­­párti körükben azt állítják, hogy Maniu a közeli napokban az országiba érkezik, de mean utazik a fővárosba, hanem Kolozsváron száll meg. Innen rövid időre Badacsonyiba utazik, majd Szovátára megy, ahol megvár­­ja a politikai események kibontakozását. Ionian­u külügyminiszter? A Lupta szerint a jurnaztisták azt a hírt terjesztették, hogy tárgyalások vannak folya­­lmaikban a nemzeti paraszt­párt és radikális parasztpárt között a béke érdekében. A két csoport közötti fúzió egyik feltétele állító­­lag az volna, hogy az elkövetkező nemzeti parasztpárti kormányban sonnan kapja meg a külügyi tárcát. Nemzeti parasztpárti kö­­rökben azonban az a vélemény alakult ki, hogy a külügyminisztérium élére a pártnak S. G. Miron­escut kell állítania, akinek ráter­­mettsége és presztízse nem hasonlítható ősz­­­sze a Iunianével. A Lu­pta szerint egyébként a nemzeti parasztpárt a külügyi tárca élé­­re más személyiségeket is tervibe vett, így többek között szó van Gusti­ professzorról, de Vajda kormány volt közoktatásügyi minisz­­teréről is, nemzeti paraszt. A napokban megtörténik a formális hadüzenet Kína és Japán között Borzalmas pusztítást végzett Tiencsin polgári lakosságában a japánok bombazapora. Egyre szélesebb frontokon fejlődik ki az északkínai háború Tokió, július 31. Egy kérdésre válaszol­­va, hogy milyen magatartást tanúsít a ja­­pán kormány Kína legutóbbi egyezkedési javaslatára. Konoye herceg miniszterelnök kijelentette, hogy Japán, új intézkedésekre kényszerül és még nem lehet tudni, hogy ezek miben állanak. Úgy tudják, hogy a császár utasította Konoyet, készítsen je­­lentést a helyzetről. Politikai körökben úgy hiszik, hogy Tokió és Nanking között valószínűleg hadüzenetre kerül sor. Egyidejű sanghai jelentés szerint a nan­­kingi kormány véleménye szerint most már nem lehet békés útra terelni a kínai­­japán konfliktust. A kínai kormány szá­­mára most már minden közeledési kísérlet hiábavaló volna. A japánok elfoglalták Tiencsint Sanghajból jelentik, hogy a japánok teg­­nap elfoglalták egész Tiencsint, a kínai városrészt is beleértve. Előzőleg a kínai rendőrségi is kivonult a városból. Az újabb hódítás Taku kikötő elfoglalása után tör­­tént. A kikötőből a japán csapatok felfej­­lődtek és frontot építettek a város körül és egy új katonai zónát nyitottak meg a japánok számára, akik most ellenőrzésük alatt tartják az északkínai vasúti hálóza­­tot. A 38-ik kínai hadosztály maradvá­­nyait a Pekinget környező dombokról el­­űzték. A japánok délkeleti irányban nyo­­multak előre és elérkeztek Csang-Shin- Tienig. A tiencsini kínai városban százával fekszenek a holttestek. Emberek ezrei, akiknek a házait a bombázások össze­­rombolták, a szabad ég alatt töltötték az éjszakát. Nagyon sokan menekültek a francia terü­­letre. A japánok csiencsini hadműveletei, kí­­nai becslés szerint, a polgári lakosságból hétszáz ember halálát okozták. Az ál­doza­­tok jórészét a repülőbombázás ölte meg. Csiencsinből jelentik újabban, hogy az elmúlt éjjel olasz katonák fegyverüket használták, hogy kínai szabadcsapatokat verjenek vissza, akik be akartak hatolni az olasz területre, hogy onnan a folyó túlsó partján levő japán területre lövöl­­dözhessenek. Egyidejű nankingi jelentés szerint,­ Észak-Kínában nagy előkészületeket tesz­­nek. Ezek az előkészületek arra mutatnak, hogy rövidesen újabb nagy ütközetekre lehet számítani az északkínai fronton. A csiencsini japán hadműveletek 200 pol­­gári lakos halálát okozták. A halálesetek jórészét a repülőbombázások idézték elő. Kína kölcsönt vesz fel London­­ban A­ nankingi kormány felhatalmazta dr Kung kínai pénzügyminisztert, hogy a lon­­doni piacon kibocsátott kölcsönt aláírja. A kölcsön összegéből Kuang S­ej és Pekue- Pusiekiang között vasútvonalat építenek. A kölcsön első részlete hétmillió font. VILÁGTÜKRE PEKING A távirati irodák 48 órája azt jelentik a világ minden tája felé, hogy Pekinget a Mennyei Birodalom ősi fővárosát bevették a japánok. Nem csoda, ha a szorgalmas újságolvasó hitetlenkedve fogadja a jelen­­tést, akármilyen megbízhatónak látszó hír­szolgálati forrásból ered is. A földteke másik pontján folyó testvérharc eléggé okuló példa a gondolkodóknak, hiszen a távirati irodák, már az elmúlt év decembe­­rében nem egyszer és ugyanolyan meggyő­­ző erővel Madridot is a felkelők kezére ״ juttatták“. Pedig akkor sokkal valószínűbb volt a felkelő­ győzelem, mint most Peking bevé­­tele, ha ismerjük az ősi kínai főváros to­­pográfiáját, amelyet lehet agyonbombázni, de az eddig néhány napig folyó közelhar­­cok semmi esetre sem járhattak a város bevételével. Peking, vagy ahogy 1928 óta nevezik, Peiping a kínai alföld északnyugati szög­­letében fekszik, közel az itt lévő hegység lábához a Hanho és a Paiho folyók között. Lakóinak száma, ha az elővárosokat is hozzászámítjuk, 1297.718 lélek. Konfuzus idejében a Pekinget is magába foglaló Jen állam tunguz állam volt. A város több íz­­ben cserélt tunguz és kínai gazdát, míg 1215-ben Dzsingisz khan mongoljai Pekin­­get elszakították a tunguz Kin dinasztiá­­tól. Peking, előbb tartományi főváros volt, majd 1264־ ben Kublai Khan az egész mon­­gol birodalom fővárosává ״ tette. A Ming dinasztia idejében 1368-ban Peking fővá­­rosi szerepét Nanking vette át, de 1421-től ismét visszakapta fővárosi szerepét. Egé­­szen 1928־ ig volt a Mennyei Birodalom fő­­városa, azóta távoli fekvése miatt ismét háttérbe szorult és Nanking lett az új fő­­város. Peking mai alaprajzát Kublai khánnak köszönheti, aki agyagfallal vette körül a várost, amelyet sokkal később a Ming di­­nasztia leromboltat és helyébe erős, ma is álló kőfalat emel. A város érdekes négy­­zet alakú, amely körül négyzet alakban fut a külső várost körülvevő vastag kí­­nai fal. Az északi városban az úgynevezett csá­­szári várost külön fal veszi körül. Ezen be­­lül széles árok tövében vörös fal húzódik, amely a császári palotát magába foglaló ״ tilos városrészt“ választja el A tilos vá­­rosrésztől nyugatra északdéli irányban׳ tósor vonul végig. A belső várost 23 km,­­ hosszú 13 méter magas 11 m, széles fal­­ veszi körül. Itt vannak a külképviseleti­­ paloták, még­pedig a német, orosz, fran­­­­cia, belga, spanyol, olasz, angol, holland, USA és Japán követségi paloták. Az ame­­­rikai, olasz, angol és japán követségeknek­­ 1928 óta összesen 1800 emberből álló őrsé­­gük van. Ebben a városrészben vannak a külföldi bankok és hatalmas, pazar luxus­­szállodák. Itt van a város csillagvizsgáló intézete, amely 1279-ben épült és amelyet a legújabb időkben újjáépítettek a jezsui­­ták. Ennek a városrésznek mindenképpen európai nagyváros arculata van. Itt van­­nak az egyetemek, főiskolák és a jezsui­­ta katedrális. A belső egykor titkos császárvárost 7 kilométer hosszú és 16 m. vastag fal vá­­lasztja el ettől׳ a városrésztől. Ezt a falat az idők folyamán lassanként lerombolták, ma csak egy része áll már. Itt van az el­­nöki és az érseki palota és a birodalmi egyetem, amelyet 1899-ben alapítottak és amely 1927-ben 2361 hallgatót számlált. Három rádió-stúdiója is van a város­­nak, ahol kínai és japán nyelven folynak az előadások. Van egy úgynevezett állami pedagógiai egyeteme, amelyet 1908-ban alapították és technológiája, amely szintén

Next