Uj Kelet, 1937. szeptember (20. évfolyam, 198-218. szám)

1937-09-01 / 198. szám

Acadetti* 224718/929. IC. Telefon: 1860־. Előfizetési Havonta 110, negyedévre 820, évre 600, egészévre 1200 lej. KOI־ földre: Havonta 2, negyedévre 8, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hir­­detések díjszabás szerint. Az ״ UJ AELJffl״‘ a transilvania! és bánáti t»­dóság egyetlen politikai napilap־ ja. Cikkeink utánnyomását csak a fonás megjelölésével engedjük meg. B&mentettt* 1 leveleket nem ; fogadunk «1 1 — Kéziratot megőrzését és­­ vállaljuk. Főszert Ernő. Felelős « Ferenc. Bucureşti Szent Ernő, Stra« Ara 5 lej rissiz&ktű­vését M­­esz,tő: úr. serkesztő; Járs&­ szerkesztő:­­f£b te Dob&loMos flfc Szerda, 1937. szeptember 1. 5097. ÉV. ELÜL 25. I XX. ÉVF.­­ 198 SZÁM. Csang-Kaj-Sek marsall: ״ Nemzetközi beavatkozásra van szükség a kínai-japán háborúba" Kína megfenyíti a német kormányt. Általános mozgósítást rendelt el a nankingi kormány Nanking, augusztus 31. Csang-Kaj Sek marsall a Reuter-ügynökségnek adott nyi­­latkozatában kijelentette, hogy a hadüze­­net nélkül megindult kína-japán háború­­ban nemzetközi beavatkozásra van szük­­ség. Ez nemcsak Kína biztonsága, hanem a világbéke megőrzésére is szükséges vol­­na. A konfliktus eddigi eredménye a kína­­ nép egyesülése volt az engesztelhetetlen ellenséggel szemben, amely nem veszi te­­kintetbe a nemzetközi törvényeket és az emberi jóérzést. Bebizonyult Japánnak az a szándéka, hogy Kína fontosabb katonai kikötőit lerombolja. Jóllehet Japán pilla­­natnyilag erősebbnek látszik, Kína vissza­­utasítja, hogy alávesse magát annak a bánásmódnak, amelyben Japán részesíte­­ni szokta. Japán saját befektetéseit tette tönkre Kínában és saját kereskedelemi le­­ntőségeit olyan országban, ahol kétségen kívül biztosítani tudta volna magának a kereskedelem monopóliumát, ha bölcs, ud­­varias és tiszteletteljes, emberi méltóság­­ra valló módon járt volna el. A marsall még hozzátette, hogy csak akkor válaszol arra a kérdésre, mely az ellenségeskedé­­seknek bizonyos feltételek melletti felfüg­­gesztésére vonatkozik, ha a japánok vé­­gt vetnek ennek a lehetetlen helyzetnek, melyet Kínával és az egész világgal szem­ben teremtettek. A marsall hozzátette még, hogy nem le­­het tudni, mi fog történni az idegen lé­­pekkel, ha Japán fog uralkodni Kína 13­ itt. Nem kell különös találékonyság an­­ak megállapításához, hogy politikai szem­ontból milyen következményei volnának mnek. Az á­ítalagos titkos záradék A Yomiuri japán napntap, mely Sang­­aiban jelenik meg, az orosz-kínai meg­­győzés három titkos pontját közli a kö­­étkezőkben: 1. Kölcsönös megnemtámadási egyez­­mény és fegyveres együttműködés kötele­­sttsége a támadó ellen, Belső־, vagy al-Mongóliába való behatolása esetén. 2. A szovjet katonai tanácsosokat is ild az előző pontokban meghatározott gyver, lőszer, élelem és petróleum-anya­­gk mellett a kínai hadsereg számára. 3. A nankingi kormány hivatalosan eli­meri a kínai kommunista pártot, a kor­­ányzásban való együttműködés jogával azzal a kötelezettséggel, hogy a nan­­ngi kormány nem köt egyezményt val­a­­ely harmadik hatalommal a kommunizá 0s ellen. A Japán Times azt hiszi, hogy az egyez­­mé Kína szovjet felé irányuló politika- nak csődjét jelenti. Kínának nem sike­­rt megnyerni a szovjeteket olyan egyez­­ség aláírására, mely katonai segélynyitá­­st biztosít, hanem csak megnemtámadó­­szerződéssel kellett megelégednie, mely 111 jelent pénzügyi támogatást és igen vés­z gyakorlati értéke. A kínai nagykövet informálja a német kormányt Tokiói politikai körökben nagy elégté­­tel veszik tudomásul azt a berlini hírt, mtt a Harmadik Birodalom az orosz-ki- 1 egyezmény hírére meg akarja erősíte­­a Berlin-Tokió tengelyt. A Havas jelenti Berlinből: Tien-Feng- Csen dr., Kína berlini nagykövete ma fel­­kereste von Mackensen külügyi államtit­­kárt, akit hivatalosan tájékoztatott a kí­­nai-orosz megnemtámadási szerződés lét­­rejöttéről. A kínai követ ismertette azon okokat, amelyek kormányát az egyezmény megkötésére késztették. Állítólag Tien- Feng-Csen felhívta Mackensen figyelmét arra, hogy a német sajtó igen kevés meg­­értést mutat Kína iránt. Berlini kínai kö­­rök értésére adták, hogy ha a német saj­­tó tovább folytatja támadásait, Kina kö­­vetkezetesen szorosabbá fogja fűzni viszo­­­nyát a szovjetekkel. E körök hangoztat­­ják azt is, hogy ilyen orientáció kellemet­­len kihatással lenne Németország gazda­­sági helyzetére. Jól értesült helyről azt ál­­lítják, hogy von Mackensen rövidesen Berchtesgadenbe utazik, hogy Hitler kan­­cellárt tájékoztassa a kínai-német kapcso­­latok alakulásáról. Japán sikerek■ Sanghai, aug. 31. A sangnai fronton tegnap délután 6 órától ma délig csend volt, de a várostól északra véres harcok folytak. Az északi pályaudvart japán re־ pülők bombázták és hatalmas kárt tet­­tek­ abban. Bombákat dobtak le a Yang­­tepu negyedre is, ahol több ház kigyul­­ladt. ... A japán repülők ma hajnalban f­ltíz­­ben is megjelentek Kanton fölött. Egyik japán gépet lelőtték és legénységét meg­­ölték. A japán főhadiszállás jelenti, hogy a japán csapatok lassan nyomulnak előre a Tiencsin-Pukau vonalon, délkelet irányban. Liukuantunt kemény harcok árán elfog­­lalták. További harcok folytak Pekingtől keletre. A Mongóliából érkező hírek ellent­mondóak. Mégis tudni vélik, hogy a Kus­­tung hadserege és az északkínai japán se­­regek között helyreállt az összeköttetés. Ez azt jelentené, hogy a japánok teljesen uralják a Kalgan-Peking vonalat. A 29־ ik kínai hadosztály parancsnoksá­­­­ga megerősíti a hírt, hogy a kínai haderők augusztus 28-án kiürítették kalgan és csu­­jiungi állásaikat, amelyeknek további meg­­tartása lehetetlen volt. Általános mozgósítást rendel el a nankingi kormány Nanking, augusztus 31. A kormány 18 évtől 45 évig az összes ép férfiakat moz­­gósítani akarja. A kínai központi kor­­mány rendeletet adott ki, amelyben enge­­délyezi az összes fegyverviselésre alkal­­mas férfiak besorozását. bombázták a kínai repülők Hoowert Sanghai) augusztus 31. Kína hivatalo­­san vállalta a legteljesebb felelősséget a President Hoower hajó bombázása miatt és­­kész kártérítést nyújtani a tulajdonos­­nak. A kínai kormány tárgyalásokba kezdett az Egyesült Államok ügyvivőjével a Pre­­sident Hoower hajó bombázása ügyében. A kínai külügyminisztérium utasította washingtoni követét, fejezze ki sajnálatát az incidens felett. A kínaiak azt állítják, hogy amikor a japán hajók ellen támadást vezettek és amikor bomba esett a President Hoower amerikai hajóra, eltaláltak egy japán ha­­jót is. A japán hajón többen megsebesül­­tek. Ezzel szemben a japánok azt állítják, hogy lelőttek egy kínai repülőt. Az itteni konzuli testület tiltakozását jelentette be Hasegawa japán tengernagy­­nál, amiért a semleges kereskedelmi hajók számára lehetetlenné teszik a Szucsen fo­­lyótól északra fekvő dokkok megközelíté­­sét. ÚjHáború idején ne mulassanak.* 50 kínai diákból álló csoport kikergette egy mulatóhely 100 főnyi közönségét, azt hangoz­­tatva, hogy a jelen körülmények között nem engedhetik meg a kabarék működését. Vere­­kedéssé fajult az incidens, többen megsebesül­­tek. Egyik kínai nemzeti egyesület, amelynek elnöke Csang-Kaj-Sek marsall felesége, arra kérte a kormányt, zárassa be a mulatóhelye­­ket. Kifosztották és elhurcolták a francia szerzeteseket Több, mint ezer kínai rabló megtámadta és kifosztotta a Peking közelében levő francia misszionárius szemináriumot. A banditák több szerzetest magukk­al hurcoltak és vált­­ságdíjat követelnek értük. A japánok csapa­­tokat küldtek ki a rablók elfogatására. jegyzék, a Népszövet-Kinai­séghez Genf, aug. 31. Koo, Kina népszövetségi de­­legátusa, jegyzéket nyújtott át a főtitkárság­­nak, amelyben ismertette a július 7 óta lezaj­­lott eseményeket. A jegyzék megelégszik az események felsorakoztatásával, de nem közöl ís felhívást a Népszövetség tagjaihoz és nem is kéri a konfliktus tárgyalásának a népszövet­­ségi tanácsülés programjába való felvételét. Samghai, augusztus 31. A japán repü­­lők ma Yanghang helységet bombázták Usung mellett. Több, mint 200 parasztot megöltek a bombák. Horthy Miklós német­­országi és svájci útja Bécs, augusztus 31. Lapjelentések szerint Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, aki Salzburgban megtekintette a Jedermann szabadtéri előadását, Friedrichshafen­be uta­­zott, ahol két napot fog eltölteni. Német­­országból a magyar kormányzó néhány heti ן tartózkodásra Svájcba utazik. VILÁG TÜKRE Is négyéves terv Németországban A német fölalatti mozgalom egyik név־­­télén katonája, egyik a sok közül, akire minden percben rácsaphatnak a Gestapo ügynökei, csempészte át a határon az alábbi jelentést. Ez egyszer nem nagypo­­­litikáról van benne szó, apró személyi él­­mények csupán, de rendkívül jellegzetesek a vaj- és húsnélküli, ezzel szemben ágyú-­­ban és géppuskában oly gazdag Harmadik Birodalomra. Úgy élünk itt, — írja —, mint valami­ elhagyatott szigeten. Csak azt érti meg az ember, amit maga lát, vagy maga ér meg. Csupa kicsinységbe ütközünk, de ha a kavicsot kavicshoz illesztjük, a való­­ságban tarka mozaikkép lesz belőle, mi is ha még hozzávesszük mindazt, amit a pro­­pagandaminisztérium nyilvánosságra hoz, mingjárt :megértjük, hogya­n a­kadályoz­­zák meg a való helyzet fölismerését. Milyen ez a való­s helyzet? A külföldi, aki Németországba jön és csak felülete­­sen nézi a dolgokat, sohse jöhet rá. A szál­lodában mindent bőségesen kap: reggelire vajat és tojást, a kenyér fehér és az ételt jó. Nem tudhatja, hogy azelőtt minden­ 20—30 százalékkal olcsóbb volt. A kira­­katok tele vannak áruval és egyenesen csábítják a vevőt. Csak egy tűnhetik fel nekik, ha kissé figyelnek, hogy nincs töb­­bé hangos, korlátlan öröm, ahol örömet lát, egyenruhás emberek vannak, a többi­­ek helyesebbnek tartják, ha halkabban­ beszélnek. Mi a feltűnő homlokzat mögött élünk- A mi számunkra nincs az az egyenletes ellátás, mint a szállodákban. Egyszer az egyik dolog hiányzik, másszor a másik. Elmegyünk a legközelebbi faluba és ha szerencsénk van, ott megkapjuk a kivánt árut. A vajnál azonban megkérdezik, ben­­ne van ön a jegyzékben? Mindenkinek egy kereskedő jegyzékébe kell tartoznia, aki a szükségletnek körülbelül 60 százalé­­kát fedezi. Az ember azután elvonul a vaj­­adagjával, amely igen sárga és igen kétes tisztaságú. A munkanélküliek számára­ nincs többé olcsó margarinutalvány. Ma már 35 pfennig helyett 70 pfenniget fizet­­nek a margarinért. Van egy eljárás, mely, a hulladékból újból kivonja a margarint. Elképzelhetjük, hogy milyen. Húsz olyant vesznek, amilyen éppen van és a válasz­­ték nem tűl n­agy. A kolbászáru rossza­bb­ lett, még a hallei nádilap is mozog, miatta. A kenyér minősége megromlott, mert csak három nappal a sütés után árusíthatják. A pékek panaszkodnak, hogy a liszt rosz­­szul ragad. Gyakori dolog, hogy a fekete kenyér a kézben törik össze. A zsemlye viszont attól fehér, hogy tíz százalék ku­­koricalisztet kevernek­­hozzá. Tésztanemű nincs és csak rosszabb minőségű rizs van az üzletekben. Az éttermek menüi igen egyszerűek. Egész sor városban nem ir­­nak már étlapot. A különböző évszakok különböző étlapokat propagálnak: ״ Egye­­tek kelkáposztát.“ Propaganda-autóra sze­relt­­konyhák járják be az országot, hogy a háziasszonyokat meggyőzzék arról, hogy a tengeri hal egészségesebb, jobb, mint a hús, a vaj és a tojás. Éhezünk? Nem mondhatnánk, de nyo­­masztó­­hiányok vannak és nagy a rossz­­kedv. A cigaretták árát nem szabad emelni, de könnyebben lettek s nem illenek többé a dobozukba. A szivarok is „megkönnyeb­­bültek“. Azt a szót, hogy pótanyag, nem szabad használni, csak műanyag és ipari anyag van. Göring szerint ugyanis a pót­­anyagok a német művészi alkotás termé­­kei. A farostokból készülő textilk­ák gyára

Next