Uj Kelet, 1937. október (20. évfolyam, 219-247. szám)

1937-10-01 / 219. szám

- OLDAL # új megvilágításba kerü­l á­taluk. Franz Ro­­senzweig, aki egy eddig kiadatlan levéllel is szerepel, a közkeletű felfogást támadja, hogy a szentély pusztulása teljesen új korszakot nyitott volna a zsidóság történetében. A zsi­­dóság már a d­urban előtt idegen uralom al­á került. A szentnyelv és a népnyelv már korábban elkülönödtek. A szétszórtságban élő zsidók már korábban messzemenőleg asz־ azimilálódtak, de persze a vallási és a nemz**­­ti különál­ásuk feladása nélkül És a népi­ szo­­kásairól és törvényeiről is lemondott már a zsidóság az isteni törvény javára. Ezért nem válthatta ki a Titus katonájának a szentélybe vetett tüzesévé­ja, azt a hatást, amit reméltek tőle.­­Scholem professzor a 12. század német­­zsidó chaszidjait, a chaszidé neken azt ismer­­teti. A zsidó és a keresztény misztikum ösz­­szefüggését állapítja meg. Tanulmányát né­­hány szemelvény követi: fordítások e kor­szak irodalmából, a Rokeachból, Mainz, Speyer és Warm tekanaiból, a 15. századbeli rabbi Israel Bruna egy testivájából, amely mindenekelőtt a női divat tu­­tengései ellen és a kártyajáték ellen irányul. Az impresszionista festészet nagysága, Max Lie­berm­armn, érdekes levéllel szerepel az Almanachban. Rembrandtnak a zsidósághoz való viszonyát igyekszik megvilágítani benne. ״ Rembrandt barátsága Manasse­ben Izraellel és Ephraim Bonusszal csak arra vall, hogy R. nem volt antiszemita... Csak az bizonyos, hogy többre tartotta a zsidókat, mint a fes­­tészet objektumát a keresztényeknél. Nem azért, mert zsidók, hanem, mert a belsejük könnyebben kiolvasható a kliséjükből.... A zsidók arckifejezése, az arcjátékuk, ahogy a kezükkel, sőt az egész testükkel beszélnek, rokonszenvesebb volt számára, mint a hollan­­dusok merevsége és zárkózottsága... Innen a vonzódása az ótestamentumi témákhoz... Élhez járult a spanyol, a portugál, egyálta­ln a ke­­leti zsidók pisdtoreszksége. A kosztümjeik, az arany és ezüst kegyszereik a zsinagógákbeli istentiszteletnél. A vallással mindennek sem­­mi köze... fis ami a födo og־. Rembrandt a zsidófertályban lakott és az ablakából megfi­­gyelhette és lerajzolhatta őket״.. Rembrandt tehát esztétikai és művészeti okokból vonzó­­dott a zsidókhoz. Hogy azután nem-e járult etikai ok is ehhez a vonzódáshoz, ds nem le­het bizonyítani, de valószínű.“ Martin Buber két dolgozattal szerepel a Schocken Almanachjában. Egy önéletrajzi elemekkel átszőtt filozófémával Istenről és ״ Misié“ fordítás-próbákkal. Az Almanach utolsó nyolc közleményének központjában Pa­­lesztina áll. Agnon novellája a szentföld po­­rának tradicionális szerepéről szól, amelyet az e hantolásoknál játszik. Cohn-­Reiss a gyer­­mekkorára emlékezik, melynek a 70 év előtti Jeruzsálem volt a színhelye. Mandelbaum Pa­­lesztina növényvilágát ismerteti, Ernst Simon az 1921-ben mártírhalált halt extravagáns pa­lesztinai költőről, Jószéf Chájim Brenne íról is. Cikkét Brenner noteszének fordítása kö­­veti A sorozatot kurd-zsidó és szamaritánus legendák fejezik be s egy vers, amelyet Lud­­wig ׳ Strauss az őrségen költött. A köze­­ kétszáz oldalas könyvnek össze­­vissza 60 Pfennig az ára. Érdemes megsze­­rezni hogy megismerkedjünk a szomorú 1937-es esztendő vezető szerepű német-zsidó kiadójának heroikus munkájával. (gr• »•) PÉNTEK, 1937. OKTÓBER 1. ÚJ KELET Az Alguda is részt akar venni a zsidó állam építésébem A terroristák elen­ killardre menekült Haifa arab poigánmesterei kártérítést kaptak a zavargások áldozatainak hozzátartozói. Két zsidói kalória szekvenciát kapott a karóráinál IxMoris, szeptember 30. Jakob Rosem­­­heim, az Agudasz Jiszroel elnöke ־ és H. A. Goodmann, az Aguda politikai főtitkára előadást tartottak Londonban a manen­­badi Knessio Gedajlo tárgyalásainak ered­­ményeiről és azoknak jelentőségéről.­­— Senki sem hitte volna — mondotta Goodmann — hogy a marienbadi kong­­resszus középpontjában a tervbe vett zsi­­dó állam kérdése fog állani. Az Aguda ke­­reste az együttműködés útját a különböző szervezetekkel. De arra a javaslatra, amit az Aguda a revizionistákkal együtt tett a konferencia ügyében, a Jewish Agency nem is válaszolt. Sajnálatos dolog, hogy a Cionista Szervezettel való kerekasztal­­konferencia­­ügyében a Jewish Agency nem is válaszolt. Sajnálatos dolog, hogy most is szakadékok állanak a pártok kö­­zött, mialatt a zsidók ellenfelei egysége­­sek. Jakob Rosenheim kifejtette, hogy a ma­­rienbadi kongresszus összes delegátusai egységesek voltak abb­an, hogy a zsidó ál­­lam csak vallási alapon és az Aguda köz­­reműködésével épülhet fel. Az idealisták azon reménye, hogy a zsidó állam a val­­lási fejlődés útján fog haladni, gy­őze­del­­meskedett a realisták félelme fölött, akik az ortodoxia elnyomásától tartanak. Megiildultttak­­­az arab­g notabili­tások Jeruzsálem, szeptember 30. Hassan arab polgármestere váratlanul külföldre uta­zott és megszakította a városi közigazga­­tás vezetésében kifejtett működését. A polgármester nemrég tért csak vissza hosszabb külföldi útjáról és általános a vélemény, hogy az arab szélsőségesek ter­­rorja kényszerítette arra, hogy család­­jával újból elhagyja az országot. A pol­­gármester ellen ugyanis újabb merényle­­tet kíséreltek meg, mivel egyike azon arab előkelőségeknek, akik békés együttműkö­­d­ésben akarnak élni az angolokkal és a Zsidókkal. Mah­mud el Chatif sejk, aki Haifa mellett lakik és az utóbbi időben többször kapott fenyegető levelet a ״ fekete kézé­­től, Szíriába menekült. Jeruzsálem, szeptember 30. A paleszti­­nai kormány tudvalévően 30 ezer fontot szavazott meg a tavalyi zavargások áldo­­zatai hozzátartozóinak. Ebből az összeg­­ből 18 ezer font kártérítés zsidóknak jut. Ezen összeg szétosztására a Vaad Le­um­it, a zsidó nemzeti tanácsot bízta meg a kor­­mány. Az elosztási kulcs szerint Jeruzsá­­lemben és környékén 20 halott és 29 sebe­­sült után 4200 fontot, Tel-Aviv körzeté­­ben 53 halott után 6900 fontot és 58 se­­besült után 1727 fontot, Nathaniában és környékén 10 halott után 1275 fontot és 6 sebesült után 160 fontot, Haifa körze­­tében tíz halott után 1800 és 6 sebesült után 270, Názáreti körzetében hat halott után 1050 és 4 sebesült után 115 fontot fog fizetni a Vaad Leumi a kormány által kiutalt kártérítési összegből Ey módon 99 halott és 103 sebesült zsidó hozzátar­­tozói kapnak kártérítést. Kozmárty-szubvizíció két zsidó kejtóniának Ugyancsak Jeruzsálemből jelentik, hogy a kormány megkezdte a kifizetéseket ab­­ból a segélyalapból, amelyet a hegyvidéki parasztoknak ültetvényeik­ fejlesztésére szavaztak meg. Az első kifizetésekből Kir­­jath Anavim és Ramath Rachel zsidó ko­­lárdák is megkapták a neldkjáró részt. A segélyt kölcsön formájában kapják, ame­­lyet nyolc éven­ belül kell visszafizetniök a telepeseknek. A fellachok 8 százalékos kölcsönt­­kapnak a kormánytól. Tel-Aviv, szeptember 30. A kormány vámhivatala igazgatójának meghívására Rokeach telavivi polgármester, a telavivi kikötő igazgatójának kíséretében Haifába utazott, hogy megtekintse és tanulmá­­nyozza a hajózási személyforgalomra szol­­gáló épületeket és berendezéseket A tel­­avivi kikötőben ugyanis rövidesen hozzá­­látnak a hasonló épületek és berendezések építéséhez. » Szabó Imre legújabb munkája Erdély zsidói I. rész. tanúidig­ták — chaszddok — cionisták Cluj zsidói a város kultúrájában. A napokban megjelenik! Bünden zsidó csaláskifil nélkü­l Pafaetetice ״ Európa“ rendezés miniszteri engedély alapján Útlevél nélkül Különvonat Budapestre, Prágába, Bécsbe IIL osztályom, számozott helyekkel. Indulás: 1937 október hó 14-én reggel Visszaérkezés: 1937 október hó 20-án este Jeaanticezési hatandó: 1937 október 7 este 6 óra, A közös útlevélhez szüksége® okmányok: a) A certificat de naţionalitate hiteles másolata; b) arcképes személyazonossági igazolvány, vagy ennek hiányában a kerületi rendőr­­komiszáriátus által igazolt fénykép, vidéken: a községi jegyző álltal hitelesített személy­­leírás; c) Katonakötelesek: livret. 2. Valutaki­vitel tekintetében a Nemzeti Bank fennálló rendelkezései mérvadóak, vagyis: utas vihet magával 2000 lejt fémpénzben, 1000 lej ellenértékét pengőben és 1000 lej ellenértékét más valutában. Részvételi díjak Clujról: Közös Egyéni útlevéllel útlevéllel Budapestre------------------------ 1450 1060 Bécsbe —-------------------------- 2900 2500 Prágába — — — — — — — 2780 A részvételi díjban benfoglaltatik: a vasút oda és vissza Hl. oszt. 69 a vízumok, 4 éven aluli gyermek bárhova 590 lejt, 4 éven felüliek teljes dijat fizetnek. Jelentkezni az Uj Kelet kiadóhivatalánál Cluj, Str. Baron L. Pop 10. Telefon 1860־. Delila _ Molnár Ferenc színművének bemutatója Kolozsváron­­ A hideglelkű, csábító Delia bibliai törté­­netét már számos változatban vitték színpad­­ra, többek között Vajda Ernő .irt évekkel ezelőtt egy modernizált színpadi Delila-vál­­tozatot. Annak bizonysága ez, hogy Delila, helyeseb­­ben a Delila-típus lelki alkatát a bibliai kró­­nikás sub specie aeteritatis — az örökké­­valóság jegyében látta meg és adta át az utó­­kornak anélkül, hogy az utókor okult volna belőle. Delilák ma is vannak, csak jelmezeik és körülmények változtak meg. S ma is vannak Sámsonok, akiknek erejük azonban nem a hajukban, hanem társadalmi helyezettségü­k­­ben van s ez az erő éppenugy gyöngeséggé változhat, mint az eredeti Sámsoné, ha felül­­a delilai csábításnak és felforralt vágyai illu­­zióit viszi a vásárra. Molnár Ferenc csak egy szimbólum erejéig használja fel a bibliai Sámson és Delila tör­­ténetének mélységes tanulságait, megrázó tragikumát és halhatatlan realizmusát. De ez a szimbólum a modern cselekményen keresz­­tül is csodálatos fényben ragyog és olyan örök emberi dolgokra világít rá, amelyeknek művészi felvázolása talán legmaradandóbb, legértékállóbb teljesítménye ennek a színpa­­di ezermesternek. Míg régebbi darabjaiban, kivéve a Liliomot, Molnár Ferenc a legritkább esetben tudott csak ezenállanak kissé hazárd játékszenvedé­­lyének: a Delila minden mondata, minden for­­dulata, minden szellemessége egy érett mű­­vész, egy mosolygóan fölényes bölcs, egy, a női és férilélek zsigereibe látó írt megnyilat­­kozása, akinek tekintete fölényesen siklik el mélységek és magasságok felett. Sehol semmi trükk, kiagyalt színpadiasság nincs ebben a darabban, ellenben annál több finomság, a vonalvezetésnek páratl­an egysze­­rűsége, napfényes­­tisztaság, melyben a spekt­­rum mind a hét színe benne van. Molnár Delilája nem főúri hölgy, nem di­­szes, páváskodó, majesztétikus külsejű dé­­mon, mint a bibliai Delila, hanem egy csinos kis pincérlány, aki a pénz erejének hódol, aki az Öregedő vendéglősben nem a hajdani nő­­hódítót szereti, hanem csupán szerencsejáté­­kon nyert tízezer dollárját. _ Sámson ereje a hajában volt, Molnár Sám­­sonjának (Virág urnák) ereje a pénzében, mely, amikor elvész, elvész vele a kis Delila ״ szerelmet“ is. A derűt ebben a darabban a modern Sám­­son felesége árasztja maga körül, a női átlag számító ravaszságának, pilléskedő gonoszko­­dásának megnyugtató ellentéte, akinek jósá­ga, szelíd okossága, lelki bátorsága mintegy mentőglóriaként ragyog fel a játék tragiko­­mikus egén, hogy végül is katarzist, r megbé­­kélő feloldozást ajándékozzon mindeneknek: Sámsonnak és Delilának egyaránt. Fitrben az asszonyaikban __ úgy érezzük ___ Molnár, csaknem halhatatlan figurát te­rem­tett, egy tapasztalatokban gazdag élet köl­tői summáját adta, a delilai rontás ellenké­­pét, a megtartó és óvó szerelem apotheozisát szólaltatta meg. S míg régebbi darabjainak szellemessége rendszerint kihegyezett paradoxonok élén táncolt, addig a Delila határozottan heinel espittje az emberi természet, a köröttünk zajló hitványság-áradat elevenébe vág és a humor könnyével-kacajával bilincseli le a kö­­zönséget. (Csak egy ilyen szellemességet re­­gadok ki, mely így hangzik: ״ Az ember pénz nélkül nem lehet igazi férfi.“) A ״ Delila“ epizód­ alakjai a régi molnárné­­rend, recipe szerint készültek: ízes gaminség, kippentírozott hatások hordozd, úgy hatnak, mint kivételes kanikorozó tehetséggel meg­rajzolt illusztrációk­at egy-egy pompás élő­hez. A darab lenyűgöző művészete teljes egészé­­ben meghódította a premier közönségét és hatalmas sikert aratott. A mi viszonyainkhoz mérten a Delila ra­­gyogó, emlékezetes előadásban került színre. A címszerepet Fényes Aliz játszotta, aki a kis nagyralátó proletár-Delila megszemélye­­sítőjeként nagy tehetségének legjavát dobta bele a játékba__a legteljesebb acker mellett. A pálmát ezúttal mégis Erényi Böskének kell odaítélnünk, aki annyi melegséget, annyi szint, annyi asszony­­ösztönösséget szólalta­­tott meg, mintha egészen nagy színésznők ih­­lete szállotta volna meg. Sokat várunk még tőle és nagy nyereségnek tartjuk visszaszer­­ződését Primadonnái elindulása óta nagy utat tett meg: kiváló drámai szülésznő lett. Nag í gyot fejlődött Mészáros Béla is, amit tegnapi szereplése is bizonyít. Egyes zökkenőktől el­­tekintve egészen kifogástalan alakítást nyúj­­tott. Tompa Pufi remek humora, vaskos ér­­zeln­essége ismét elragadó volt. Lantos Béla a vőlegény szerepében nem sok illúziót tudott nyújtani. Talán Perényinek inkább megfelelt volna ez a szerep. Kisebb szerepeikben Szaba­­dos Árpád és Tóth Elek adtak kitűnőet. A rendezésért Szabados Árpádot illeti elismert®. A szereplőket a közönség forró tapsokkal ü­n­­nepelte. Salamon László

Next