Uj Kelet, 1938. február (21. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-01 / 24. szám

** 1■ -i— ÜF♦. 224711 tf. tai Cha •*. ni T*f»: 199־• Előfizetá* árt*:: 0*ro*t» 110, negyedévre 329, fél­­*re 9m­­é&KMém 1200 lej. KOI­­giére: Havonta 2, negyedévre 9, fényre 12, egész évre 20 dollár. Hír­­10*Mk díjszabás szerint. Am ״ UJ ftKMQT' • transilvmnisa és bánáti *Másig egyetlen politikai napilap­­*. Döckelnk utánnyomását ónak a fsrrá* merieiMénével engedik meg. |||­| |,||, fontai T Ara 5 lej — Kéziratok megőrzési és •Issialröltaó♦ Ma váll­atak. Főszerkesztő: dr. Marton Krafl. Főidős szerkesztő: G. tabor Ferenc. Bucuresti szerkesztő: Hát­­szegi Ernő, Ktrada Cohál­esoa SS. Kedd. 1038. február 1. 24 SZÁM. Sebat SO. Ha megjelenik az állampolgársági revízió végrehajtási utasítása? revixlé el• MicescapaL m­­rancia c m banda 9 a Hé­kan megjeleni ■yftieikeaaia alapján kit terjed­t el a valasztásévét, de a kermény kivalalti lapja cáfolja az elkalasztéit Nagyváradon csütörtökön függesztik ki a revízióra kerülők listáját Bucarad, január 81. A Capitala di lep, a Limtot a Viitorul, a liberális párt hivató­­מ lapja mai számukban azt a hírt közöl­­ék, hogy az Igazságügyminisztérium az ikonpolgárságok felülvizsgálásával Doaposo­­ltanu az Aratok benyújtására megállapított »tár­díj elhalasztásának lehetőségét tanul­­ányosaa. Az ország minden részéből bé­­rkezett­ jelentések arra utalnak ugyanis - írja a két lap -, hogy a szükséges iratok , másolatok beszerzése hosszabb időt vesz fénybe, mint a minő a rendezettörvény által agylélyezett terminus. Az új időpontot még­­m állapították meg és az attól függ, mi­­ren gyorsan tudják a hatóságok a polgá­­raink a szükséges iratokat kiállítani Cáfolat a revízió elhalasztásáról A kormány hivatalos lapja, a Tana Noast­­i, amely az előző kat lapnál néhány órával előbb jelenik meg, a következőket írja: ,Egyes dán lapok szerint "az igazságügy­­inisztárium az állampolgárságok felülvizsg­álására megállapított határidő elnapolásá­­­g lehetőségét tanulmányozza. Ez a hír kptalan. Felhatalmazást kaptunk annak­ategórikus megcáfolására". Mi00 2011 nyilatkozata alapján írtak az elhalasztásról Bucureşti, január 31. Az esti lapok jelen­­■se szerint az állampolgársági revízió termi­­jaénak elnapolásáról szóló hír a francia íjtóból származott, ahol állítólag Istrate Ucescunak ily értelmű nyilatkozata látott ipvilágot. Ma reggel megjelenik a végre­hajtási utasítás Az igazságügyminisztérium körökből nyert reszlés szerint egyébként a törvény végre­­hjtási utasítása a Monitorul Oficial mai, Kid reggeli számában jelenik meg. teszik Nagyváradon csütörtökön közzé a lisytát Oradea, január 31. (Az Új Kelet tud.)­udogatónk jelenti, hogy Nagyváradon cs­­­rtökán teszik közzé­­a revízióra kerülő­dó állampolgárok névsorát. Ezzel kapcso­­lban a nagyváradi állampolgársági hivatal­noka annak közlését kéri, hogy minden myváradi zsidó állampolgár személyesen ozódjék meg arról, hogy szerepel a ki- rigésztett listán, mert az állampolgársági óvázióly a listákból nem tudja pontosan t­­llapítani, hogy ki zsidó j­erífbot. január 31. MArgarieanu máramarosi efektus egycsncs utasítására a szigeti ixtiliábán és a községi hivataloknál beszün­­ték a községi illetőségről szóló bizonyítvs­­ok kiadását, ami addig folyamatban volt. ligeti városházán azzal magyarázzák ezt Intézkedést, hogy a prefektus személyesen írja fölülvizsgálni az állampolgárságokat, pedig nem a községi ileltőségi bizonyítás­­ok, hanem a régi adókönyvek alapján fog- 68*־ közölni, kimutatván, hogy az érdekeltek­­járultak-e a városi ־ közterhekhez 1914 1918 között. Ezen az alapon fogják az­­ki kiadni az új állampolgársági bizonyít­­ést. A Zsidó Párt máramarosmegyed tagozata Klein Arthur elnökletével (Információs állított fel a szigeti Chevra Kadisa k'Hubaában, ahol־ a zsidó ügyvédek utmuta­­tai és felvil­ágosltással állnak a zsidó pol­­r°k rendelkezésére. a községi primáriák utasítást kaptak •az 3®*polgárság!' lista elkészítésére, amelye­­ket valószínűleg a hét folymán fel fognak függeszteni. Hogyan adnak iletőségi bizonyít­­­­vényt Kolozsváron A kolozsvári városházán ma még mindig nem nyertek elintézést azok a kérések, amel­­­yeket az illetőségi bizonyítványok ktadásá­­val kapcsolatosan nyújtottak be. Néhány izolált esetben bocsátott id a város vezető­­sége másolatokat azokról a határozatokról, amelyekkel a városi tanácson. 1918-tól vissza­­menőleg terjedő időben az iletőséget egye­­sek számára megállapították. A városi ta­­nács megőrizte irattáraiban az összes jegyző­­könyveket, amelyek az illetőség elismerésé­­ről szólottak és betűrend névmutatóval is rendelkezik. A jogosultaknak azonban csak a végrehajtási utasítás megjelenése után fogják 2. kért bizonyítványokat kiállítani. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni ezzel kapcsolatosan a város egyik illetékes vezető tisztviselőjével, aki kijelentette, hogy a vá­rosi tan­ács a végn­­ifi utasítás 68 pontos kúrt .*üledék hiány áb. egyelőre tájékozatlanul áll a kérdéssé, sremta­n, hogy milyen bizonyít­­ván­yok kiadáséra lesz jogosítva. Egyelőre kizárólag olyanoknak adnak ki illetőségi bizo­­nyítványt, akik ezt a kolozsvári városi tanács­­tól 1918. előtt megkére­lmezték és a városi tanács a kérésnek helyt is adott. Pillanatnyi­­lag a tanács nem érzi magát feljogosítva arra, hogy akár különböző okmányok alapján is (a­ tü­netés itt lakás igazolása, stb.) az illető­­séget visszamenőig bárki számára megálla­­pítsa. A tanács állasontja jelenleg az, hogy erre a bírói fórumok lesznek hivatva. A regátban segéderőkkel dolgozzák­­ fel az Iratokat Bu­curenti, január 31. Különböző regátbeli mesékben a városházakat valósággal elárasz­­tották az állampolgárságot bizonyító iratok iránti kérvényekkel. Az északmoldovai anya­­kö­vi hivatalok segéderők igény­bevételével folytatják munkájukat. Jelentések a genfi tárgyalásokról Bucureşti, január 31. (A Rador távirati iroda jelenti.) A genfi lapok tegnapi szá­­mukban közük a zsidó világkongresszus végrehajtó bizottságának kommünikéjét, amely szerint a Népszövetség titkársága közölte a népszövetségi tanács elnökével, hogy a romániai zsidók helyzetére vonat­­kozó zsidó petíciókat rendes eljárásnak vetik alá. Ez az eljárás elég hosszada­tos, — mondja a közlemény — és elfogadták anélkül, hogy a román kormány minded­­dig formális biztosítékokat adott volna a­­ zsidóellenes intézkedéseknek az eljárás időtartamára való felfüggesztésére vonat­­kozólag. A kölemény szerint a Népszövet­­ség eljárása nem egyezik meg az alapok­­mány szellemével és fenntartja azt a rend­­kívül veszélyes helyzetet, amelybe több százezer romániai zsidó került. Ez a közlemény még csak fokozottabb­­ mértékben hangsúlyozza ki Micescu román külügyminiszter által Genfben elért si­­kerét. ן Genf, január 31. (Rador.) Micescu ro­­mán külügyminiszter és neje vasárnap este hazautaztak. Az állomáson a kisan­­tant genfi megbízottai, a román követség személyzete, élén Crutescu meghatalma­­zott miniszerrel és más szeméyiségek bú­­csúztatták. Hivatyos kommüniké Micescu hazatéréséről A Tara Noastra közli a miniszterelnök-­­­ség következő kommünikéjét: Istrate Micescu külügyminiszter kedden délben érkezik a fővárosba Génfből jövet, ahol győzelemre vitte a román álláspontot a zsidó kisebbségek petíciói ügyében, me­­lyeknek sürgősségét a népszövetségi ta­­nács elvetette. Ez a kisebbség ügyeiben példa nélkül álló siker a román állam felségjogainak töretlen kihangsúlyozását jelenti a kisebbségi kérdésekben. A zsidó delegációk tárgyalásai Genf, január 31. A zsidó delegációk ve­­zetői a Népszövetség tanácsának csaknem­­ összes tagjaival tanácskozásokat folytat­­tak. Svédország, Belgium és Szovjetorosz­­ország képviselői a Népszövetség titkár­aágánál érdeklődtek a zsidó kisebbségi problémák iránt és azon kívánságuknak adtak kifejezést Arond­ főtitkár előtt, hogy a petíciókat még ezen az ülésszakon tűzzék tárgyalásra. A zsidó delegációk ar­­ra kérték a Népszövetség főtitkárát, hívja fel Istrate Micescu román külügyminisz­­tert, hogy interveniáljon kormányánál an­­nak érdekében, hogy halassza későbbi idő­­pontra az állampolgársági revízióról szó­­rendélettörvény életbe égetését, amikor is a Népszövetség hármas bizottsága meg fogja vizsgálni az egész kérdést. A népszövetségi tanács számos tagja is csatlakozott ehhez a kívánsághoz, annak feltételeként, hogy elálljanak a kérdésnek a mostani­­ ésszakon való sürgős napi­­rendre tűzésétől. A Zsidó Világkongresszus delegációja felkereste a Népszövetség népk­isebbségi ügyosztályának vezetőjét, majd a Népszö­­vetség főtitkárához és az angol és francia delegációkhoz azzal a kéréssel fordultak, hassanak oda, hogy a romániai zsidók ál­­lampolgárságának revízióját hagyják füg­­­gőbe­n zsidó petíciók elintézéséig. Anglia, Belgium, és más államok tanácstagjai kö­­zölték Avend­ népszövetségi főtitkárral, hogy kormányaik súlyt helyeznek arra, hogy a zsidó petíciók a kisebbségi szerző­­dések szellemében kezeltessenek. Micescu kü­lügyminiszterrel nem talál­­koztak a zsidó delegációk vezetői. Spaak belga külügyminiszter és Jordan újzélandi delegátus vállalkoztak arra, hogy a zsidó delegációk á­láspontját Micescu előtt kép­­viseljék. Micescu külügyminiszter biztosí­­totta őket, hogy interveniálni fog kormá­­nyánál a szóbanforgó eljárás mérséklése érdekében. A Prager Tagblatt értesülése szerint a petíciók nem kerülnek tárgyalásra ezen az ülésszakon, de a Népszövetség kisebbségi ügyosztályához sem utalják, ami hosszas és vontatott eljárást jelentett volna. A sürgősség kimondása és a kisebbségi ügy­­osztály útján való vontatott eljárás között (Folytatása a nyolcadik oldalon) VILÁG TÜKÖÖM Lesz-e háború Európában? Irta: V!*count Samud (Sir Herbert B Jud­y Nagy■-Britannia volt belügyminisztere A legutóbbi két -három esztendőben Eu­­rópa erős idegmegrázkódtatásokon ment keresztül. Mindenfelé az az érzés uralko­­dott, hogy küszöbön áll és elkerülhetetlen a háború. Úgy látszik, mintha ez a kor­­sza­k most már eltűnőben volna. Sok szemmel látható oka volt az általá­­nos aggodalomnak és riadalomnak. Az új kormányforma al­á került Németország felbontotta a szerződéseket, amelyek egész Európa térképét meghatározták. Uralkodó elmélete ismét militarisztiikus volt, lázasan kezdett újra fegyverkezni. Olaszország, amely már néhány év óta hasonló eszmék­­ből táplálkozó kormány alatt élt, Afriká­­ban támadó politikát kezdett, amelynek révén éles ellentétbe került a világnak csaknem minden más államával. Mussot­­ni, hogy minden országgal elismertesse Abesszínia meghódítását, ingerült és ba­­rátságtalan viselkedést tanúsított. Közép- és Kelet-Európa sok országában megoldat­­lanul maradt a kisebbségek­­kérdése, ab­­ban az új formájában, ahogyan a béke­­szerződések létrehozták, —úgyhogy ebből csaknem mindenütt mély ellentét keletke­­zett a szomszédok között. Hozzá kell venni mindehhez azt, hogy a Népszövetség, amelyben a háború utáni világ a bé­ke fenntartásának főbiztosítékát szerette volna látni, hanyatlóban volt. Japán és Kína 1931 évi konfliktusában kudarcot vallott a genfi intézmény. Ugyan­csak kudarcot vallott akkor, amikor elle­­nezte Olaszországnak Abesszínia ellen irá­­nyuló támadását. Az a leszerelési konfe­­rencia, amelyet a Népszövetség hívott egybe, tízévi előkészület és háromévi meg­­feszített munka után teljesen és jóvátehe­­tetlenül csődöt mondott. Előre megmon­­dotta mindenki, hogy ha ez a konferencia összeomlik, akkor a szárazföldi, tengeri és légi fegyverkezés általános fokozása fog bekövetkezni; vaóban ez is történt, még­­pedig olyan mértékben, amiyenre csak há­­borús időben van példa. Alánntha mindez még nem lettt volna elég: jött a spanyol polgárháború, amely élesen szembeállította egymással jelen­­kori civilizációnk­­két szélsőséges ideoló­­giáját. Egyfelől Oroszországnak, másfelől Olasz- és Németországnak kifejezett ro­­konszenve bizonyos mértékig aktív rész­­vételre is vezetett. Közben gazdasági válság nyomásoz­totta a népeket. A munkanélküliség nö­­vekedése és a valuták zűrzavara a nem­­zetközi keresk­edelmben szigorú megszo­­rításokat idézett elő. Minden ország szom­­szádjában látta a maga bajának okozóját Belső nyomorúság valóban mindig okozhat nemzetközi nyugtalanságot. Nem csoda hát, ha Európa ideges volt Nem csoda, hogy közeli veszély felhői bo­­rították az eget. Nem csoda, hogy fiatal­­emberek nem akartak házasodni, nem akartak gyermeket, miután úgy látszott, hogy a gyerekek a káosznak a korszakába születnének bele, amelyet előbb vagy utóbb elsodor a világháború örvénye.­­ Ezek a veszélyek valóságosak és nyil­­vánvalóak voltak. És mindenkinek édeké­­ben állott, hogy ezt hangsúlyozza is. Sen­­kinek sem volt semmiféle oka, hogy egyet­­len biztató szót is kiejtsen. " Minden oszág kománya kellett, hogy nö­­velje fegyverezését, tekintettel Német- és Olaszország készülődésére; kellett, hogy meggyőzze lakosságát arról, hogy vállalni kell emiatt új adók súlyos terhét; ezért

Next