Uj Kelet, 1938. március (21. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-01 / 48. szám
b •szirák kormány elfojtitta a grazi nemzeti szocialista mécskísérletet A nemzeti szocialisták vasárnap önálló nemzeti szocialista állammá akarták proklamálni Stájerországot Valóságos ״ Marcia is Graz“••( Uszítanak élt a stájraruáai •belk. I hadsereg Swhnschigg mailé illett es Igy • kentavnak sikerült elhárítani az esenenyeket Az osztrák események Hilierbandtrechtigg beszédeive korántsem kerültek nyugvópontra. Gráz, a nyugdíjasok és üdülök egy־ tori nyugodt városa vasárnapra ismét Adrob־ Unt- Az új Grúz készült fellobogni, az a Gráz, amely Ausztria legújabb, világháború utáni történetében annyi osztrák nyugtalanság kiinduló pontja volt. Az új osztrák történelemnek vasárnap ismét újabb fordulója akart kezdődni Valóságos a la Marcia la Roma* Több mint ötvenezer steiermarki nemzeti szoetatistának kellett volna vasárnap a gr&zi huszonöt wer ■amsen ■fsoÉaltotával egyesület egyetlen, nagy, hadahnas gyűlésen. Graz, ahonnan 1931-ben a Heinwohr moz-Mi készült? Egyáltalán nem csekélység. A grásl wanti szocialisták nemzeti szocialista területnek akarták nyilvánítani Stelemarkot és Németország védelme alá helyezni-Schuschniggnak egyelőre sikerült elhárítani 120■reményeket. A hadsereg a kormány mellé állt. Az osztrák nemzeti szocialisták megint túlságosan elsiették a dolgaikat. Az új helyzet mindenképp felismerhető: Ihler reichstagi beszéde és Schuschnigg pént az esti rádiószózata között, amint az Schuschnigg beszéde után rögtön látható lett, a •Hentmondás letagadhatatlan. Hitler beszéde után az egész európai közvéleménynek volt a benyomása, hogy a független Ausztria napjai meg vannak számolva. A közvélemény megint olyan diadalt látott el- szungvelni Hitler beszédében, mint aminével utóbbi évek egész sor eseménye szolgált, erre a ״ diadalra" Schuschnigg beszéde cáfolta .־ Chuschnigg beszédéből derült ki, hogy a ^׳,hiosgudeni egyezményében Ausztria ^gőrlzt© teljes függetlenségét, sőt szabadszót nyert az osztrák nemzeti szocializmusal szemben, bármennyi látszólagos engedénnyel is szolgált A berchtesgadeni egyezmény szövegét nem verjük. Ismerjük azonban Schuschnigg be-,étt most már látjuk azt a helyes politát is, amit Schuschnigg Berchtesgadenben , szóta is követ. Hitler tényleg beleegyezettbba, hogy az osztrák nemzeti szocialista Mulatok megszűnésük után lépjenek be az Oztrák Hazafias Arcvonalba. Valószínűeg úda gondolt ezzel Hitler, hogy ha a nemzetizocialisták belépnek, felszívják és átitató nemzeti szocialistává teszik a Hazafias fővonalat, a a megegykezésnek ez a pontja megnyugtató volt számára. •l*za| azonban Hitler nem számolt, hogy *ohtwchnigg az egyik ajtón a Hazafias '־'■vonalba beengedi a nemzeti szóda'tákat, a másik oldalon pedig az osztrák munkásságot, nem kívánva tőlük egyeי°1״ mint osztrák patriotizmust , ausztria felépítéséhez szükséges akaratot. Be számoltunk a napokban arról a hallgatról majd pedig nem tetszésről, amely az ן galen. Indult el, ami 07. emlékezetes Pfrimer, piacosra vezetett, vasárnap ismét valami hasonlóra készült. A Pfricraer- féle puccs, mint tudjuk, az első olyan osztrák megmozdulás volt, amely a hitlerizmus malmára hajtotta a vizet. Három évvel később, 1934-ben, ugyancsak innen készítette elő süntelen társaival azt a mozgalmat, amely a bécsi kormányt volt hivatva megbuktatni és a nemzeti asocializmust uralomra ültetni. Nagy hiba volt Schuschnigg részéről, hogy ezekben az utolsó években folyton forrongó Grazba adott let©־ lepedési engedélyt a berchtesgadeni egyezmény következtében amnesztiában részesült Briteteinek. Mindenesetre egyelőre Grazban vasárnap nem történt semmi, illetve a «90 e vetségi hadsereg beavatkozása fejét vette mindannak, ami készült, egy nevezőre hozott német sajtót elfogta Schuschnigg beszéde után. Most már megállapítható, hogy ez a nemtetszés a német birodalmi kormány álláspontja 19, mert különben a vasárnapi események nem következhettek volna be. A vasárnapi eseményekkel nemcsak Ausztria sorsára messzemenő eseményeket céloztak az osztrák nemzeti szocia■ listák, de megmozdulásukkal egyszersmind a németországi közvéleményt is meg akarták nyugtatni, vagy legalább is igazolni Hitlert, aki a német közvélemény előtt olyrózsás színben tüntette fel a német előretörés stádiumát Ausztria felé. Kétségtelenül: ketten sohasem mondják ugyanazt ugyanarról a dologról. Két szem többet lát, különösen, ha az egyik szem különben is hajlamos a sokat látásni. Vonatkozik ez Hitler beszédére s a Hitler torzódét követő napok ujongó német sápijára, amely befejezett ténynek tekintette Ausztria felszívását a német birodalomba. Természetesen az események alig állnak meg. Az osztrák-német viszony a berchtepgadeni egyezménnyel nem került nyugvópontra. Már látható: Schuschnigg Hitlerrel szemben talált megfelelő alátámasztásokra. Elsősorban Mussoliniban, aki előtt bizonyára nem hangzott el nyomtalanul Hitler reichs־ tagi beszédének ama passzusa, meelyben a Németországon kívül lakó és felszabadítandó németeket sorolta fel. Mussolininek minden egyebeken kivül a déltiroli németek miatt 13 megvan a maga jól megfontolt oka nem kivánni a közös határt Németországgal. Számíthat ezen kívül Stohnaohnigg feltétlen Franciaországra és Angliára is, nem is erintve azokat az egyezségeket, amelyeknek az érvénye Ausztria függetlenségének biztosítását illetőleg még mindig tart. Hogy a Graz- ban készült nemzeti szocialista puccsal Scuhschnigg minden berchtesgadeni egyezmény és ebből származó híresztelések ellenére oly határozottan fel mert és fel tudott lépni, ez csak azokon múlhatott, amiket és akiket Schuschnigg a háta mögött érez cselekvésében. A gráci eseményekkel kapcsolatban természetesen minden irányból a különféle hírek csapata szállt fel. A gráci ucca, a stolermarki falvak nyíltan a nemzeti szocialisták puccskísérletéről beszállok. Mint a Hawaii־ ügynökség Grácba kiszállt tudósítója jelentette: ״ Grác tegnap a védelmi állapotban levő város képét nyújtotta, összeütközésre, eddigi értesülésünk szerint, sehol sem került sor. Maga az osztrák kormány hivatalos jelentésében a következőket írja: ״ Felelősen rémhírterjésztők megkísérelték, hogy az osztrák kormány gyenge, ■égéről és forradalmi állapotokról közöljenek koholt jelentéseket. A grádi és steiermarki intézkedéseknek csupán provenív a jellegük. Nem felel meg a valóságnak, hogy Grácban és Steiermark nagyobb helységeiben gépfegyvereket álltoltak volna fel az utcákon és hogy az elővigyázati rendszabályokba bevonták a légi haderőt iar. Ausztria legngyobb katonai repülőtere tudvalevőleg alig félórányi járásra fekszik Gráctól s a levegőben keringő gépek valamennyien csak gyakorlatozás céljából szálltak a város fölé". Eddig a hivataliss jelentés Viszont tény, hogy bizonytalan időre Steiermark összes iskoláit bezáratták és ez is a kormány intézkedésére történt. Arra vonatkozólag, hogy a Steiermark helységeiből Grác felé menetelő nemzeti szocialista csoportok ellenállás nélkül-e vagy ellenállással tértek el kitűzött céljukból, addig még nem számolt be a távíró, viszont feltételezhető, hogy visszatérítésük nem a legsimábban történt. Magi a ׳ kormányoldal kénézett hivatalos kommüniké is be Ismeri, hogy Seyse Inquart belügyminiszternek emle hosszas tárgyalás után sikerül a nemzeti szocialistákat rávenni, hogy tervezett gyűlésüket lemondják. Seyse Inquartnak különben a mai nap folyamán még az állónyilatkozata várt hlló Grácból Steiermark lakosságához. A Wiener Zeitung, mely az osztrák kormány hivatalosa, a puccskísérletet különben a következőkép glominálja: ״ Egyes elemek a német-osztrák békét úgy látszik helytelenül értelmezték. Azt hitték, hogy a berchtesgadeni találkozón létrejött megegyezés mögött tovább folytathatják politikai Üzelmeiket. A kormány felfogása ebben a kérdésben merőben el־ tér ezekétől a rendzavarokétól. Rendnek , és valóban békének kell lenni és minden politikai Akciónak szünetelni© kell a Hazafias zércvonalon kívül. Ha Steiermark és Grác rendbontói ezt nem akarják belátni, úgy a törvény teljes szigonrát fogja ellenük alkalmazni, mert erre éppen a berchteagadeni találkozó ad módot". Mindezekkel kapcsolatban jellemző, hogy berlini mértékadó körök mára erélyesen cáfolják egyes külföldi lapok azon hírét, amelyek szerint Németországnak szándékában árt ma új ״ dunai gazdasági szervezkedést" létrehozni bekebelezve abba Ausztriát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Törökországot. A gráci eseményekhez tartozik még, hogy a Hazafias Front gráci vezetőjét, Vorbachot visszarendelték és központi szolgákra osztották be. A grád szervezet elnökségét Jerritto miniszter, a Hazafias Front főtitkára vette át, aki eddig is a legnagyobb eréllyel járt el mindenféle ausztriai nemzeti szocialista megmozdulással szemben. Gazdasági kaleidoszkóp Már az elmúlt év decembrében felvetették a közgazdáinak a kérdést: vájjon a gazdasági élet jelenségei azt mutat nak, hogy egy új ciklikus válság szakítja meg az 1934-ben elkezdődő gazdasági prosperans vonalát. Ami az elmúlt év végén még csak feltevés volt, az azóta felmerült gazdasági tények Mikijében valóságnak mondható. 1937 egy új 1929 volt Most már csak annak megállapítása maradt hátra, milyen természetű és menyy nyíre mély a beköszöntő válság. Erre vonnatkozólag az alábbi számadatok nemcsak felvilágosítássá, de az előző válsáokat illetően is összehasonlítással szolgálnak. Az ipari termelés index száma a következőképen alakult Amerikában: ״ Tehát 1929 augusztusa és decembere között az ipari termelés index száma 19,5 százalékos esést mutat, míg 1937 megfelelő időszakában az esés 29,2 százalékos volt. Ebből az összehasonlító adatból az ז a konklúzió adódna, hogy a mostani vál־ ság sokkal intenzívebbnek ígérkezik, mint az 1929*03 volt. A gazdasági világ azonban ezen súlyos szimptómák ellenére sem akarja tudomásul venni a prosperálás koreszkának megszűnését. A különböző foglalkozási ágakban, a hangulat oldalában még kedvező és a gazdasági szaklapok elővigyázatosan kerülik a ״ depresszió‘ kifejezését. Ennek a jelenségnek az okát kétségtelenül a válság természetében kel keresni. Az új depresszió igen diszkréten vonult be. A fegyverkezési konjunktúra egyébként is lehetetlenné tette számára az élesebb megnyilatkozásokat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy azok a jelenségek, ammlyek az előző válságot súlyosbították, ezúttal nincsenek jelen: a nemzetközi híreek inflációja, az iparvállalatok tőkével való totápiása és a spekulatív hitelek szokatlan kiterjedettsége. Az új válságot éppen ezért írem a krachok példátlan sortüze nyija meg, mint ahogyan az 1929־ ben történt. Minden válság egy tapasztalat, amelyből tanulni lehet. Az 1929-es tapasztalat megtanított a hitelinfláció veszedelmére, és ez a tanulság jelen volt az 1934—37-es prosperiti egész ideje alatt. 1929-ben senki sem hitte, hogy a válság ugyanolyan ritmusban, amoly élesen és intenzíven fog 1932—33־ ig előre haladni. A helyzet azonban évről-évre rosszabbá vált, úgyhogy ma már senki sem tartja lehetetlenségnek egy kritikus periódus viszonylag hosszabb idő־ tartamát. A legutóbbi konjunktúra egy másik jellegzetessége: a gazdasági helyzet alakulásának politikai eseményektől való függése volt. Csak egy éve annak, hogy Boos־ welt elnök túlságosan magasnak minősítette az árakat és ezért a francia piacról oda menekült tőkéknek egy tekintélyes részét immobilizálták. A cél az volt, hogy megakadályozzák a hitelinflációt, amely az "utazó" arany odaözönlése foytán, a bankok tartalékjainak megnövekedése révén fenyegetett. 1937 vége felé Roosevelt arra a morállazításra jutott, hogy az árak ezúttal túlságosan alacsonyak. Ezért a behozott arany egy részét felszabadította. Bár az elnök kijelentette, hogy ez a von Hitler és Schuschnigg kétféle véleménye a berchtesgadeni egyezményről 1920 január 116 1929 augusztus 123 1929 december 99 1931 Július 74 1937 augusztus 117 1937 december 84 .J 03 VIKKEI 5 tel 5608. EV. Iן xxL Eve. Adat 28. 148 SZÁM. VILA.Q TCKMM