Uj Kelet, 1938. június (21. évfolyam, 122-143. szám)
1938-06-01 / 122. szám
10. *etelon: 1060 Havonta 110, ■egyeóOvre .120, tim 600, égé—évre 1200 »ej. földre: Havonta 2, negyedévre 6, félévre 0, égé—évre 20 Hirdetések díjszabás ..LM KELET“ a cramátvaaM forr*• megjelölésével engedjük meg. ~ jAraOfcS Ernő. Felold• ■aerkentO: Ferenc. Bucuresti szerke—tet Erna, Stxana Cobál—oa 62. .Szerda, junius 1. 1988—5098. Szíván 2. XXL évf., 122. száza. NAP A hinduk és a zsidók India messze van földrajzilag, politikailag annál közelebb. Kért nem egészen közömbös */Arminam, hogy mi történik Ázsiának ebben a nagy országában,»ez az sem, hogy miként vélekednek ott az emberek a zsidó, kérdésről és a cionizmusról. Mohindramohan Mónnik dr nagy politikus ,s tudós, hírében áll Indiában. Legutóbb India gazdasági életéről írt alapvető, nagy mtít. Most pedig a zsidókérdésről nyilatkozott a Zs. T. L munkatársa előtt. — India népe — mondotta — megveti a németország. falgylPp.Yfil. Az Indiai sajtó részletesen regisztrálja a rár.Rezsim zsidóüldöző intézkedéseit és mélyen «*ítéli azokat. — Amikor Einsteinnnek el kellett hagynia Németországot, a kalkulál egyetem volt az első, mely meghívta őt. Az Indiai egyetemeken egyébként több, Németországból m©1uv kint tud('» kapott tanszakot. Még jellemzőbb azonban a zsidók iránti közhangulatra az a tény, hogy Travancore délindiai független ál Sm maharadzsája Cothim fővárosiévi külön torot ajándékozott a zsidóknak, hogy zsinagógát építsenek. — Jcs a cionizmus?’ — kérdezte az újságíró. , — Az Indiai mohamedánok arabbarátok és Ghandi híve is azok, mert meg akarnak egyezni az indiai mohamedánokkal.ízzel Riómban a Nohra és Bose nacionalista vezérek által irányított mozgalmak barátságos sralegességet tanunltanak, sőt pozitív a magatartások a cionizmus iránt. Ezek a körök ugyanis nem hoznak a mohamedánokkal vslő mercegyetífsbor. #« veszedelmesnek tartják Indiára nézve a pánhoamizmust. Ha igaz, hogy útban van a »*dó állam, higy nem közömbös annak politica! jüvője ! rompontjéből, hogy India barátja lesz-e vagyam... • Amerika aggódik htcófiáéd Cordell Hull, az Egyesült Államok külügymiasztere, a sajtó képviselő! Hett annak a kivánságának adott kifejezése., hogy Németország fajciSzlovákia békés megegyezésre jussanak a szudétanéni étel kérdésében. Expozéjában Hull kihangsúlyozta, hogy ״ az Egyült Államok nem manuyiu közömbös Németország azon kísérletével szemben, hogy rátegye kezét Csehszlovákia bizonyos tartonányaira.A V nyilatkozat világszerte tuitalmas megpjietést keltett; a «n agy nyugati demokráciák -lindenesetre elégtétellel n»gi*z trálták. Még Joni is olyan régen szenvedélyes vita színtén volt az lunerskid szenátus a Monroe előttz való ragaszkodás problémája körül. A» mapai eseményekkel szemben \16דו Jenin te- CNivent hivelnek szán*» azonban oly méretben csölfiont, ami 1101* m erősödik az nmeil.ai közvéleménybe a felismerés, hogy egy Közép-Európából fellángoló háború hatásul énvetkezményei alól Amerika mm vonhatná ki magát. Amerika óvakodik attól, hogy diplomáciai is belépések és dentársok formájában avatozzék be az euróiai államok viszályaiba. Ugyanakkor azonban Amerika ragaszkodik lekéhez. Tudja, hogy háború esetén nem találhatná magát. Ezért emelte fel szavát az amerikai kill- LC miniszter oly kategórikus formában. Az Egyesült Államok kormánya 62 más Huimnal együtt aláírta a Iirland-Kollegsíklmot, amely törvényen kívül helyezi a hárut és Hull leszögezi nyilatkozatában, egy ״ ezen fogadalom tisztítletben tartása ha kevéssé kötelező ma, mint azon a na®ח, midőn aláírták.41 1928. augusztus 27-ikén írtát alá Párizsul a Iirland-Kellog paktumot, amely elítélt háborút, mint a nemzetközi konfiktusok kioldásának eszközét és lemond róla az ^imok egymáshoz való kaj*׳ solatallMul. A traktum nem ír elő szankciókat, az Igaz táron *־•׳ יا׳,* י azon Isin alaposan meg kell indolnia a következményeket, lm Amerika 1 Menti, hogy az abban foglalt kötelezettség ] S közzétette német párt Megállapítható, hogy a csehszlovák-szudétanémet kérdés egyelőre nyugvópontra jutott. A vasárnapi választasoknak is már csak saját visszhangjuk van. Általában a kérdésnek már csak a sajtó részéről van feszült karaktere és ezt a feszültséget különösen a német sajtó táplálja. A német sajtó továbbra is az európai politika első számú ütközőpontjaként állítja be a csehszlovák kérdést. Ha azelőtt a német lapok teli voltak a német gyarmati követelések diszkulzálásától, úgy most ezt a helyet a lapok hasába ,jaina crudet ,német kérdés tölti be azok a német vezetők is, akik szerint eddig azeurópai megegyezés egyik legnagyobb akadályát a teljesítetlen német gyarmati követelések tették, most ugyancsak az akadálynak a megoldatla a szodétanémet kéz A német lapok természetszerűen ügyelemmel kísérik a külföldi sajtót,különösen az angolokét s kiemelnek minden A csehszlovák kormány és a szudétanémetek képviselői közötti kényes tárgyalások a legnagyobb diszkrécióval folynak tovább. A Reuter ügynökség szerint Hodicsak mniszterelnök vasárnap ismét találkozott a szudéták vezetőivel , ez a k köremény mindenkép a tárgyalások előrehaladására mutat. A nyugalom másik jele: a mozgósított katonák egy részét sürgős személyi ügyeik elintézésére hazaengedik, illetve a relhívottak katonai szolgálatait oly módon osztják el, hogy a katonák hazamenetele a szolgálat kavetelte szempontokkal összeegyeztethető legyen. Alnak az érdeke lrti viszont, hogy׳ a jövőre teljességgel f elzárjanak minden ,"határa óriási" kockázatot, az illetékes csehszlovák hatóságok ötkilométerről tíz kilométerre szélesítették ki a határmenti zónát, amely fölött csehszlovák repülőgépek számára tilos a közlelkedés. A feszültség felengos 160ére utal az is, hogy egyik Hornein párti és német demokra-ták közti május 29-én történt összeütközésnil kifolyólag letartóztatott 75 szemsölyt szabadon bocsáottáka. Holnéin ugyancsak a feszültség enyhítésére törelkedik és utasította híveit, hogy este nyolc óra után ne ülésezzenek. Párizs témnvéleményét meghelyetősen leköti Bauerweln, az Unnert francia publicista beszámolója csehszlovákiai útjáról, amely a színes holnapiról lendület minden eszközével érzékelteti a 10^*ס521111׳ י^ napok csehszlovákiai atmoszféráját. A szudetanéretek 14 pontja Feltűnést keltett viszont az a szudétanémet párt részéről közzétett nyiatkozat, ami Kundt képviselő 01׳ rlovivtarában tartott kongresszusi beszédét tartalmazza. A beszéd szövegét pkiig titokban tartották s mostani közlésének bizonyára taktikai a köngysrázata. Kundt képviselő, mint Jamiroles, a Homnéinrolírt, a szudétanémet kérdésről alkotott felfogásban. Az ilyen természetű közlemények kommentálása jórészt a sugalmazás céljait szolgálják azonkívül, hogy meglehetős mértékben bírálják az angol külügyminisztérium magatartását és legújabban az amerikai külpolitika irányítóinak állásfoglalását. Ezekből a bírálatokból kivétel nélkül 80- ha sem hiányzik az az Angliát érintő vád,hogy az európai egyensúlyra vonatkozó szempontok hangsúlyozásával befolyásoltatni engedi magát és nem hajlandó el isráérni a németség középeurópai érdekeit. Az olasz sajtó is állandóan terjedelmeיח foglalkozik a kérdéssel. Konradi Han- Teán ssemélyér® és törekvéseiről mind kimerítőbben írnak , a választások eredhiányét is kizárólag Hornein törekvéseinek a kiemelésére használják fel. párt parlamenti csoportjának elnöke és ezért beszéde rendkdvüli fontosságú. A tesszéd állásfoglalás és ellenjavaslat a szudetonómeUf.4 részéről a Prágában kidolgo-zás alatt álló kisebbségi statútummal szembon trrheli, hogy a kisebbségi statútumot az etnikai közösségek kataszteri és etnikai határai alapján készítsék el. A fszuddták etnikai csoportjainak saját szellemnevelésre és kulturális igazgatására van szükségük fejlődésük biztosítása érdekében. Az 1'ihiun szuverén ereje csupán a s tudotációmét etnikai csoportnak a többi népekkel és az államban élő többi «turkai csoporttal való teljes egyenlőségen alapuló együttműködésében állhat. A 14 pont a politikai jogok szempontjából kizárja mindennemű privilegizálását a cseh népnek. Nem a polgárok többsége, hanem az etnikus csoportok azok, amelyek egyforma jogú együttműkikkudetben meghatározzák az állam politikáját és közigazgatását. A szudétanémet jolgárok egyénenként! Jogegyenlőségének nincsen értéke csak alelti az esetben, ha az a szudétanémet etnikai csoport jogi és politikai tevékenységének lehetőségére támaszkodik. Kundt képviselő beszéde a szudétannémet csoportok, 11 német polgárok politikai közösségét kívánja kiépíteni s a németek jogegyenlőségét a német kisebbség jogi személyiségének elismerésével követeli biztosítani. Valószínűeg ez az a platform, amely kerüll most a kormány és a szudétanémet párt között a tárgyalások folynak. Tizennégy pontban a szudétakövetelését Folytatódnak a tárgyalások !lodzsa és a smdetanémogpárt között. Általános enyhülés az_e£C*sz vonalon Prága nyugodt geket dH7״ terotraf«l kivánja tartani, — vagyis civill szánva rá, hogy fellépjen az állammal szemléli, amely anélkül, hogy provokálták volna, megtámadtm egy másikat. null nyilatkozata: értékes láncszem azokban az erőfeszítéaekban, amelyet a világ nagy demokráciái a béke fenntartása érdekében tesznek. Nem lehet kétséges, hogy ez a nyilatkozat alkalmas bizonyos kedélyek lecsillapítására, amely ele önittas elvakultsággal hevültütt az utóbbi időben a háborúhoz vezető erőszakosságokért. 1 11 1rína tükre Németország és Oroszország Az utóbbi hetekben pár párizsi napilap ׳ ismét annak a lehetőségével foglalkozott, hogy Oroszország külpolitikai téren radikáljs fordulatra ■készül s Franciaország és a Népszövetséggel való együttműködés feladásával megegyezik Németországgal. Az elszigetelődés, amibe Litvinov legutóbb Genie került, Franciaország ״ gyengebb magatartása a spanyol kérdésben, a dér- Linn, illetve a moszkvai követségek újabb betöltése volnának ezek szerint a hírek szerint a magyarázatai, amiért Oroszország elfordulni készül a nyugati hatalmaktól és amiért a rapallói politiika megújításával kísérletezik. Már hónapokkal ezelőtt merültek fel hírek, ha nem is éppen orosz helyről, amelyek azt a kételkedést próbálták feloldani, ami Franciaországban az orosz szövetség célszerűségét illetőleg mutatkoztak. A csehszlovák kérdés miatt felmerült nehézségekkel kapcsolatban természetesen Franciaországban is élénk diszkusszió indult meg a moszkvai szövetség értékéről és veszélyességéről , bár semmiből sem lehet következtetni arra, hogy a Daladiar-kormány lemondana a francia-orosz szövetségről, az oroszokhak mégis előnyösnek tűnhet ezekben a kritikus napokban függetlenségük kiemelése. Természetesen az orosz emigrációban is akad egy csoport, a szociáldemokrata mensevikiek, akik szerint Oroszország csupán pillanatra vár, amikor Németországgal megegyezhet. Ezek szerint az Oroszország szövetségi hűségébe való kétkedés s az elszigetelődés aggodalma a francia sajtóban merült fel és Moszkva propagandistái számára,akk a francia kormánynak az Oroszországgal való katonai egyezmény megkötését szerették volna surgalmazni, ez csak jól jött. Az emigrációban élő orosz politikusok többsége eddig visszautasította a mensevildek felfogását, főleg Boris Nyikolajevszkiét (Nyikolajevszki Azevről, a híres cári kémről in könyvel- I vel vált ismeretessé), aki a leginkább van meggyőződve Oroszország ״ német őrien■ tálódásáróls. Ezek előtt nagyon is körmöntfontnak tűniik, hogy Oroszország most olyanérvekkel foglalkozna, aminekkel Dinovjevet és Kamenjevet, Pjatakovot és Tuhacsevszkit vád alá helyezte. Most azonban Nyikolajevszki egy olyan férfiú részéről nyert alátámasztást, akinek a legmagasabb orosz körök véleményébe való beavatottsága kétségtelen. Kriviczkil-Walter tábornok ez, aki fél évvel ezelőtt egy hivatalos külföldi útja alkalmával nyilvánosan megtagadta Oroszországot és átlépett az emigrációba. Amit a Szocialiszticseszki Vjesztnyik hasábjain ׳ oroszországi külpolitikai szándékairól׳ elmond,kétségtelenül meglepő. Kriviczki megállapítja, hogy a mai orosz rendszer már a múltban hangsúlyozta a Németországgal való barátsági kapcsolat szükségességét. A nemzeti szocializmus győzelme ezt a felfogást csak megerősítette. A Németországgal való megegyezést ma ezután inkább szükségesnek tartják, mert úgy a szocializmus, mint a demokrácia nyugateurópai erejét nagyonpesszimisztikusan. Ítélik meg. A Harmadik Birodalom oroszellenes propagandájaegyáltalán nem őszi alttá el ezt a hajlandóságot, mert abban olyan manővert láttal be, ami Németország tulajdonképpeni célját — Franciaország letörését ׳— lep fezte. S ezért Moszkva ellenmanőverrel válaszolt, hogy Németországot minél