Uj Kelet, 1938. október (21. évfolyam, 221-243. szám)

1938-10-01 / 221. szám

?. OLDAL fel van tüntetve, ezeket szintén intő és־,­ meg־־ állítja az ember és beül. Kiváló in­tömény, mert nagyon sűrűn 03 nagyon gyomon jár­­nak bárhonnan bár 1.0 rá. A földalatti teljesen olyan, mint a londoni, talán még modernebb is valamivel; a feljárók és állomások termé­­szetesen szintén tökéletesek, mozgólépcsők­­kel ellátva. A közlekedési tarifa mind a négy járművön 10 cent (kb. 5 lei) és ezért egész nap utazhatok, de ha átszállok, újabb 10 centet kell fizetnem. Ez az ország, de különösen az országban teljes­en önálló és sajátos jelleggel bíró fővá­­ros, talán a világ leg­kozm­­opontább városa. Miután az itteni kereskedelem és gazdasági élet általában külföldi, elsősorban angol, amerikai és német tőkétől alakult, természe­­tes, hogy az egyes tőkecsoportok saját nem­­zetükbeli embereket bíztak meg a bizalmi és vezetőállásokkal és ennek tudható be, hogy Buenos Airesben a spanyol és olasz ele­­men kívül nagyszámú angol, északamerikai, német, skandináv, stb. él és dolgozik. Az üz­­leti élet képe :angolszász jellegű. Ez mindjárt az ״ Office and business hours“-okon látható, melyek teljesen USA mintára vannak beoszt­­va. Hivatalokban 9-kor kezdődik a munka és tart 12־ ig (bankok pénztárórái 10-től 3-ig, szemben a bucureşti 6־ től 2-ig rendszerrel), utána 2-ig ebédszünet, majd­­ megint 2-től megszakadásig, ami adott esetben 6 órát, de inkább 7-et, vagy néha­­8־ at is jelent A fent említett bankmenetrend indokolt, miután 12—2 közt a dolgozó elem is el tudja ezek szerint intézni a bankban lévő dolgát. A ko­­rai ebéd és késői, 8 órás vacsora következté­­ben itt még annak is rá kell szoknia a teá­­zárra, aki ezt azelőtt nem tette, miután a 2—8־ ig húzódó étkezés nélküli periódus két­­szer akkora, mint a reggeli 9—12-ig tartó. Adminisztratív munka itt alig folyik, az üz­­leteket telefonon, lehetőleg prompt lebonyo­­lításra kötik, üzleti levelezés csak elenged­­hetetlenül szükséges esetekben folyik. Az üzletek este 7—8 óra között zárnak. Általá­­ban az üzleti élet súlya délutánra van he­­lyezve, öt óra utánra. Itt mindenki ügynöki tevékenységet folytat, ami alatt az értendő, hogy a vállalatok alkalmazottjai egész nap ügyfeleket látogatnak és igyekeznek újabb kötéseket cs­­zelni, ezért van az, hogy egyes üzletág­­ alkalmazottait csak bizonyos fix cr'Jtfxo- •et hivatalukban találni. Az élet itt relative olcsó, különösen ami a séglst­ cikkeket illeti. Nagyon o:o*a n&s, ki ' nösen a bus. Kilója cca 20 «V. i. 9 .nek felel meg. Drágák viszont « L * .klönösen a jobb negyedekben. Mi­­után .k őzlekedés olcsó, a k03zt olcsó, a ru­■ adás a román árszínvonalon mozog, de jobb minőségben, itt kevesebből meg lehet élni, mint az európai államokban. A város tele van penziókkal, úgyhogy, aki nem en­­gedheti meg magának egy lakás kivételét, nagyon megfelelően elhelyezkedhet a pen­­siókban is. A kereseti lehetőségek igen változóak. A tisztviselői fizetések általában 100 pesótól felfelé mozognak, de egy t­öbb nyelvet beszélő és némi gyakorlattal rendelkező egyén rend­­szerint 200 pesónál kezdi el tevékenységét. Az intenzívebb üzletkötési tevékenységet k­i­­fejtő vállalatoknál, ahol a tisztviselő egyút­­tal és elsősorban ügynök is, némely helyen, különös tekintettel az argentin tisztviselők alaptermészetére, jutalék­rendszer, illetve kis fizetés plusz jutalékrendszer van bevezetve. Az argentin ember lusta természetű és ha megkeresed 300 pesót, kijelenti, hogy ez neki elég, többet dolgozni nem érdemes, ezért ve­­zenék be a jutaléksziszté­nát. Mint látható, a minimális fizetések, nem is beszélve a pénz itteni és az európai átlagnál magasabb vá­­sárlóért­ékéről, itt is jóval túlhaladják a romániai standardot; itt kétezer lejró fizetések csak nagyon elvétve és nagyon utolsó helyekben képzelhető el, de szellemi munkát végző embernél sohasem. Általában a sok angol érdekeltség következtében az it­­teni üzleti életben majdnem elengedhetetlen az angol nyelv ismerete. Ebben a városban rengeteg lehetőség és al­­kalom nyílik a szórakozásokra is, bár ez itt másod­rangú szerepet játszik, lévén Buenos Aires elsősorban és majdnem kizárólag a munka városa. Azonban van itt kávéház, éj­­jeli lokál, étterem, mozi, színház, sportcsar­­nok, sportklub, opera, varieté és minden, mi csak kell. Nem kapni Azonban újságokat az Itteni­­kávéházakhoz!, arra itt az embereknek nincsen idejük, hogy órákat töltsenek a ká­­véházakban újságot olvasva. A mozik fan­­tasztikus­an nagyok, modernek és szépek, ki­­vitelezésük egyenesen fényűző. Itt 3—1 órás programok vannak és az árak talán valami­­vel magasabbak, mint az otthoniak. A szín­­házak itt nem annyira népszerűek, mint Európában, népszerűségük eltörpül a moziké mellett. Az operaszolgálatot a Teatro Colon látja el, amely a világ legnagyobb művészeit szerepelteti a szezonban. Általában Buenos Airesben megtalálja az ember azt, amit Európában talán Mah London és Párizs nyújtanak. A napokban az angol kormány meg­­hosszabbította a IFC, az Iraque Petrol Company koncesszióját, mely tehát­ to­­vábbra is biztosítja a társaság jogait az iraki petróleum a Mossuiból Haifáig menő csővezetéke fölött. Ugyanez a társaság néhány hónappal ezelőtt megkapta a Pa­­lesztinában található petróleumforrások­atEredménytelen­ ásatások A Palesztinában folyó élet-halálharc és az egyes hatalmak beavatkozása nem kis mértékben az itt feltételezett petróleum leletekkel függ össze. Az érdekelt felek információs szolgálata kitűnő és nem hagyja magát megtéveszteni olyan trü­k­­kökkel, mint például az 1934-es angol ügyeskedés volt. Ekkor ugyanis a Holt tengernek Transzjordánia felől benyúló félszigetén ásatásokat kezdtek és hivata­­los közlés szerint eredménytelenül fejez­­ték be. Ugyanakkor jelent meg az a ren­­delet is, mely eltiltotta, hogy a Holt ten­­ger környékén és a Negev felső, u. n. ״ ipari­ zónájában bizonyos mélységnél lejjebb fúrjanak. Azóta tehát nincs szó petróleum-fúrásokról, viszont az angol kormányzat állandóan folytatja fúrásait a víz felkutatására. Épít az IPC Mig koncessziót adnak ki,­­ ugyanak­­kor cáfolatok hangzanak el, az IPC a pa­­lesztin­ai krízist meghazudtoló építkezési tevékenységbe kezd Haifán. A társaság kikötői telepén további hat hatalmas tar­­tályt építenek és Haifa tövében, a Semen és a Neser gyár között megkezdik végre annak a nagyméretű olajfinomítónak az építését, melynek az lesz a hivatása, hogy majd benzinnel lássa el az migol hajó- és légh­ajt, a közelgő háborúban, és ugyan­­akkor, amidőn különböző formákban igye-­­­keznek megoldani a palesztinai válságot­­ és ezerféle kombinációval igyekeznek zsi­­dó állami határokat megállapítani, hallat­­lan ügybuzgalommal ügyelnek rá, nehogy­­bizonyos területek zsidó, vagy arab fenn­­­hatóság alá kerüljenek. A Petróleum a Hatt tenger és az­­ északi Negevben A sokféle sejtésnek és feltevésnek most már véget vetett a palesztinai lapok has­sábjain is szellőztetett hír, hogy az 1934- ben­ sikertelenül befejezett fúrási mun­­kálatok mégsem bizonyultak annyira si­­kerteleneknek. Igen meglepő magasság­­ban, alig ötven méternyi mélységben bő kőolaj-forrásokra bukkantak. A Moesul petróleum-koncesszió tulajdonosai akkor még nem tartották fontosnak az olaj fel­­tárását és így jelent meg a talajfúrási tilalom, mely a társaság terveinek értel­­mében megakadályozta magánszemélyek, vagy társaságok olajfúrási kísérleteit. Ifiért építtetett Ruthenberg új erőműveket A Holt tenger melléki olajforrások fel­­tárása most már rövid idő kérdése csu­­pán és ez az egyik oka annak, hogy a pa­­lesztinai válság végső megoldása nem kés­­het már sokáig. A társaság tárgyalásai igen előrehaladott stádiumban vannak. ׳ Ismeretes, hogy׳ a Holt tenger a föld leg-­­mélyebben fekvő pontja és épen ezért nem ,könnyű feladat innen a kőolajat a kellő­­magasságba felpumpálni. A Ruttenberg­­­művek felsőjordáni telepe fogja szolgál­­tatni az elektromos áramot a petróleum feltárásának munkájához. Tudni kell, hogy a Ruthenberg erőmű máhárájimi telepe m­ég négy évvel ezelőtt az egész országot látta el árammal. Azóta azonban Rutten­­berg nemcsak Haifán, de még Tel-Aviv­­ban is felépítete Diesel-motoros­ nagy h­­anytelepeit és ezek most már a váro­sokat környező falvakra is szállítják az áramot. A főü­zem­ tehát tehermentesült a nagyvárosok forgalmának ellátásától. Nem kell ezek után csodálkozni azon, hogy a Ruttenberg-üzemnek ez a szervez­­kedése egybeesett a Holt tenger környéki ásatások gyors megszüntetésének időpont­­jával, valamint azon sem, hogy a Peel-bi­­zottság felosztási javaslata a Ruttenberg­­erőművet kivü­l helyezte a tervezett zsidó állam határain. • A petróleum és a zsidó állam jövője A palesztinai petróleum rövides feltá­­rása páratlan jelentőségű úgy a közelke­­leti angol politika, mint a cionizmus szempontjából. Bárhová kerüljenek is ezek a petróleum mezők, a palesztinai zsi­­dó település annak mindenképpen hasz­­nát fogja látni. Seh­ogysem lehet például olyan megoldást elképzelni, hogy a zsidó tőke és a zsidó munka ne kerüljön köz­­vetlen kapcsolatba a palesztinai petróle­­ummal. A holttengeri és negevi petróle­­um feltárása az angol hadseregnek olyan nagy jelentőségű problémáját oldja meg, mint a hajó és légiflotta Akabában való ellátása. Akaba, Palesztinának a Vörös tengerig kinyúló kikötő városa, egyike a Közel kelet leglényegesebb stratégiai pont­­jainak. Itt, Szuez háta mögött, az olasz Abesszínia bejárójánál, az angol hajóraj­­nak olyan támaszpontja van, amelyre az angol had­vezet­őség hallatlan energiát pa­­zarolt már és amelynek hovatartozása tudvalevőleg a háborús okok között is szerepelt. Akaba katonai jelentőségére jellemző, hogy az ezzel való kapcsolat megteremtésére született meg a második szuezi csatorna terve, az a terv, mely Gáza és Akaba között újabb csatornával akarja összekötni a Vörös és a Földközi tengert. Mit takarít meg ,Anglia A második szuezi csatorna mellett hú­­zódott volna a petróleum vezeték, ame­­lyet Haifától kellett volna, az egész ten­­gerparti zóna mentén a Vörös tengerig le­vezetni. A Holt tenger melléki és negev petróleumleletek azt a gigászi munkát lát­szanak megkönnyíteni. A Holt tengertő Akabáig csővezetéket építeni nem na­gyobb feladat, mint amilyen például a Constanta—i Ploesti vezeték építése volt Ha a pár száz kilométernyi megtakaríts költsége nevetséges összeg is a lelet gaz­dasági és stratégiai jelentősége mellett óriási a hordereje az időmegtakarítá szempontjából. A háború közelsége mos már szinte lehetetlenné teszi, hogy ezt vezetéket Haifától Akabáig kellő időpon­tig megépítsék. Nem ilyen feladat azon­ban a vezetéknek a Holt tengertől Akabá­ig való kiépítése. Harc a Nevével A kérdés sürgőssége adja meg a felü­letet arra, miért várja a cionista politik teljes­­ bizonyossággal 1939 tavasziéra palesztinai krízis végső megoldását Ez helyzet magyarázza meg azt is, miért iá­radozik a cionista vezérkar azon, hog­y Negevben minden körülmények közé biztosítsa a zsidó bevándorlás lehetősége ha jelenlegi helyzetben kevés is a val­­színűsége annak, hogy a bélterület egye­lőre zsidó fennhatóság alá kerüljön. A n gevben feltárásra kerülő természeti ki­esek kiaknázásánál a zsidó telepítő munkára még akkor is óriási feladat­ és lehetőségek várnának, ha a koncesszt­ ezekre a leletekre is az angol impérium nagyvállalatai kapnák meg. A Holt­ten­ger és a Negev végeredményben a zsió jövőt is meghatározzák a palesztinai zs­ió telepítés minden vonatkozásában. M­ert van okunk minden optimizmusra, ma akkor is, ha a jelenlegi nemzetközi kon­velációkban kár volna bízni ׳ ígéreteké és szerződésekben. Ezek azonban azok sarkalatos pontok, ahol az angol impéria érdekei a cionizmus értékeivel találóá­nak. Itt pedig már nem szerződésről van ígéretről van csupán szó, hanem oly­ együttműködésről, amely­­ végső ere­ményében a zsidó nemzeti otthon irká! célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítói felé vezet. petróleum szerepe a palesztinai­­ Zsidó Állam megvalósításában A Holt tender, melléki és netfevi petróleum közeli feltárására számítanak Miért kell tavaszig rendezni a palesztinai krízist Az Új Kelet munkatársától ÚJ KELET SZOMBAT, 19­. OKTÓBER 1. Minél mélyebbre a föld alá bújni...! Haldene professzor új könyve a légih­áborúról London, szeptember 30. Az egész angol sajtó nagy cikkekben tárgyalja J. B. S. Hal­­dane professzor új könyvét, mely a modern légihá­borúról szól. Haldane korunk egyik legkiválóbb biokémikusa, a mérgesgázok nagy szakértője. Hónapokat töltött a polgár­­háborús Spanyolországban . Így nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is igen szé­­leskörű tapasztalatokat szerzett. A könyv igen éles támadásokat tartalmaz az angol kormány ellen. Azzal vádolja a kor­­mányt, hogy a nép figyelmét csak a gáz- és gyújtóbombákra hívja fel, pedig az igazi veszedelem a robbanó bomba, ez ellen lehet a legnehezebben védekezni. A professzor sze­­rint a gáz- és gyújtóbomba az újabb hábo­­rúkban nem vált be, de annál inkább a rob­­banó bomba. — Gáztámadás nem lesz, még pedig igen egyszerű okból — írja Haldane. Ugyanis egy bizonyos sulyu robbanó bombával sokkal több embert meg lehet ölni, mint ugyan­­olyan sulyu gázzal. Erősen kritizálja Haldane professzor azo­ Icát a gázmaszkokat is, amelyeket az angol belügyminisztérium a polgári lakosság szá­­m­ára készíttetett. A katonai gázálarcokkal már inkább meg van elégedve. Véleménye szerint a gyujtóbombáktól épp­­úgy nem kell félni, mint a gázbombáktól. Spanyolországban a gyújtóbombák hatást­t­annak bizonyultak. Madridra igen sokat dobtak, de nagyon kevés kárt okozta Mégis lehetséges, hogy az ellerség gyárak én (üelmisze!raktára,era gyújtóbombákat fog dobni. A robbanó bomba hatása a legborzal­­sabb. Leírja, hogy a spanyol városok robba bombákkal történt bombázásakor hogy r omlottak össze pillanatok alatt a ház, hogyan robbantak semmivé férfiak, assz­nyok, gyermekek. A legfontosabb, hogy a robbanó bőm ellen védekezzünk. A ballonhálózatban H­­ane nem nagyon bízik, neon hiszi azt se hogy légelhárító ágyukkal és üldöző repü­lépekkel megfelelően védekezni lehessen lenük, ámbár a légelhárító ágyuk jó szólg­­atot tettek Valenciában és Barcelonában. A védekezés egyetlen hatásos módja:­n­nél mélyebbre bújni a föld alá. Erre a cél pedig legalkalmasabb egy kertben ásott, cl­cakókban haladó mély árok, mint a pincé­ben berendezett, menedékek. I* M. Ilyen elmékkel — sorsos — •Itt nem szolgálhatunk. Framtmrsi ÜZEMJETEK

Next