Uj Kelet, 1938. december (21. évfolyam, 270-295. szám)
1938-12-01 / 270. szám
DcumUc 1. Ilu filmz *neje: na újkori romén töörténelem legkiemelkedőbbbk legnagyobb jelentőségü és legemligetetebb napja. Ez a dátum Erdély Romániával való egyesültét »nimbolizisja, bár a területnek a román csapatok récéről való teljes katonai elfoglalása csak pár héttel később «*tó«* ״*eg és későbbi időpontra esik a trianoni békeszerződés I* amíg az egyesülés tényét a nemzetközi jog formáiban ratifikálta. December elseje lett mégis ex egyesülés évfordulójának ünnepe. Ezen a napon ült ugyanis össak az albaielizi nemzetgyűlés, amely Erdély, Bánát, Körös vidék és Mámmaros területei*«* Romániákon velő fcsatfakozását kimondotta* &f népek önrendenceié.%1 jogának alapján, amely a wilsoni elgondolások alapján rányomta bélyegét a világháborut követő békém are; a nemzetiségi elv alapján, amely oly elhatározó módon avatkozott be a modern Európa történelmébe, a békét követő korszakban is. A szimbólum jelentősége világos: az egyesülés jogi és történelmi alapját nem őerződéses, még csak nem is egészen a fegyvern hódítás ténye képezi, hanem az ott élő románság szabadon nyilvánított akarata. Húsz esztendő telt el immár az albaiullai nemzetgyűlés óta, amely Erdély és Bánát csat I .koránénak kimondásával egyidejűleg lefektette azokat a politikai és irányelveket ie, amelyeket adott román állam keretében képviselni és érvényesíteni kívánt. Csak a legutóbbi nemzetközi események vetettek vakítóan éles fényt arra a méy Mttátanógrív, történelmi előrelátásra és királó ítélőképességre, amely az allmlukai nemzetgyűlést az ezzel kapcsolatosan hozott határozatokban vezérelte. Akik e határozatok bölcsőjénél állottak, világosan láttál, hogy a modern Románia politikai és erkölcsi konszolidálásának természetes vele- járója, de defe*ét«ác !« * többségi és kisebbségi népek harmonikus együttélése és pozitív együttülködése a haza magasabbrendi» érdekeinek védelmében. Húsz esztendő... A százados román nemzeti eszmények megvalósulásának felmérhetetlen örömét fokozatosan felváltották a meg nagyobbodott állam konszolidálásának gondjai. A háború előtti, területileg Ida or״ ál, helyébe komoly államhatalom lépett, amely a nyugati civilizáció védelmére van elhivatva a Kelet kapujában, a Dana torkolatánál és a müncheni egyezmény , óta különösképpen na a felelősségteljes, nehéz és kényes feladat vár reá, hogy függetlenségét, nmzeti önállóságát, gazdasági és politikaizabadságát védve, az egyensúly tényezője legyen a szemben álló imperializmusok között, amelyek hmnét bírókra készülve nézegymással farkasszemet. A béke és egyensúly tényezője odakint, a béke, a halateremtő munka és nyugodt együttélés serzete az országban élő népek számára. Ez a nehéz és sorsdöntő itt az ország ősz- Ines fiainak egységét és zavartalan együttűtödését kívánja meg, a rend és nyugalom s zavartalan légkörében. December elseje, az I e gyesülés évfordulója, arra a szellemre cmi- I *kivétet, amelyben a román területek egy- I násra találása megtörtént és idézi azt a le- Idhatalan örömet és boldogságot, amelyet a szemzeti eszmények megvalósítása a románjogtban keltett. ״ Ebben az örömben pártosnak az ország szüh nyelvű és más vallású fiai is, akik számára a gyulafehérvári határozatok az ifjoltaik és kötelességeik emelkedett szellemű és tisztmnalmi perspektíváju kodifikálását is teintették. &idó életűi E hasábokról, amelyek nap-nap után adnak «Irt a világ és a zsidó élet eseményeiről, nem *Wtszor fordulunk meleg és testvéri szaval- I az erdélyi zsidósághoz. Úgy érezzük, SV ,e veknek a szavaknak mindig meg volt I * visszhangja a legszélesebb zsidó rétegek- I °"1 ׳«nit beszédesen bizonyít azoknak a I *Idff akcióknak a sikere, amelyek érdekében 11* T | Kelet hasábjain húsz esztendő óta 11״'a ,/óUtank. Franciaország az általános sztrájk napján Párizsban és a legtöbb városba■ csak részleges volt a sztrájk Párizs, november 30. Szerda hajnalban egész Franciaországban életbe lépett az általános sztrájk. A reggeli órákban a sztrájkmozgalom a következőket mutatta: Montpellierben a nyomdászok csak részlélyes sztrájkba léptek. Lilleben a városi tisztviselők elhatározták, hogy sztrájkba lépnek, kivéve az anyakönyvi hivatal tiszt־ viselőit, a tűzoltók és a temetkezési hiva־ tal alkalmazottait. Raubankban a vasúti alkalmazottak szindikátusa országos konferenciát tartott, amelynek határozatát közölték a munkásokkal, vagyis, hogy vegyék fel a munkát. Dunkerqueben a városi villamosvasutak és az autóbuszok munkásai és tisztviselői letették a munkát, de a villamosművek és a gázművek alkalmazottai is sztrájkba léptek. Ennek ellenére a két üzem működése nem szenved fennakadást. Remélik, hogy a bankok, áruházak és egyéb vállalatok alkalmazottai nem hagy- t ják abba a munkát. Hasebrouck környéké- ről nem jelentenek sztrájkot. A Grenoble és a Chambery- állomások munkásait sür- j gönyileg szólította fel az országos munkás- szövetség, hogy folytassák a munkát. A bordeauxi városi villamosvasutak személyzete sztrájkba lépett. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a város vezetősége milyen álláspontra helyezkedik. Merseille városa a sztrájk miatt szerda reggel taxik és villamosok nélkül maradt. . A gáz- és villanyszolgálat biztosítva van. A város központjában a köztisztasági szol- ' gálat rendesen, működik. A megjelent uj Ságokat rendesen kikézbesítették. Az uccá- ikon őrjáratok cirkálnak. A hajó- és dokk munkások szolgálattételre jelentkeztek. Az első benyomás: a sztrájk nem általános A Reuter közlése szerint déli 1 óráig egyetlen jelentősebb incidens sem történt Az angol hírszolgálati ügynökség úgy véli, hogy a sztrájk meghiúsult és akészenlétben álló rendőri készültségeken kívül, semmi rendkívüli nem történt. Párizs, november 30. A munkás szakszervezetek tanácsa elhatározta, a legteljesebb rend megőrzését a sztrájk tartamá- ra. A hatóságok intézkedéseket tettek a közszolgálatban foglalkoztatott munkások mozgósítására. A keddi összes békéltetési tárgyalások sikertelenül végződtek. A szerda reggeli órák első benyomásai szerint a sztrájk csak részleges sikerrel fog zárulni. A francia fővárosban mindenhol rendőri felkészültség látható. Reggel hatig normálisan működik a víz, gáz, és villanyszolgáltatás. A vonatok és autóbuszok medesen közlekednek. A munkások az üzemek közelében fekvő kávéházakban gyűlnek össze. Az újságkioszkokban nem láthatók a friss reggeli lapok. A köztisztasági szolgálat is rendesen működik. A közlekedésben foglalkoztatott vezetők s pénzbeszedők reggel szolgálattételre jelentkeztek, de sokan közülük visszautasították a munka felvételét. Szerda reggel a párizsi lapok nagy része nem jelent meg. A Matin négy oldalon, a Jour egy oldalon, az Actions Francaise, amelyet royalista munkások szedtek, hat oldalon jelent meg a piacon. A Petit Parisien is megjelent, míg a Figarót egy külvárosi nyomdában állították elő nagy késéssel. A többi lapoknál áll a sztrájk. Tömeges letartóztatások Párizs, november 30. A közlekedésügyi minisztériumhoz délelőtt 9 órakor beérkezett jelentések szerint az egész francia vasúti hálózaton a közlekedés zavartalanul és késés nélkül történik. Kivételt csupán néhány egyéni távolmaradás és a sztrájkra való uszítési kísérlet képez. Marseille közelében sztrájkoló sziget kialakulásáról kapott jelentést a minisztérium. A sztrájkolók likvidálására azonnal akciót indított a minisztérium. A nagy vasúti műhelyek ugyancsak normálisan működnek. Egyes helyeken kísérlet történt a fűtőházak elfoglalására, ezek azonban meghiúsultak. Az északfranciaországi megszállott bányákban a sztrájkolóik a munkásság 20— 30 százalékát alkotják, ugyanígy a fémipari üzemekben is. Párizsban az autók normálisan közlekednek, a földalattikon a sztrájkutasítást reggel hét órakor visszavonták. Az elzászi kali bányákat ugyancsak érintette a sztrájk. A Citroen-művek bejáratánál néhány jelentéktelen incidens történt. Hat tüntetőt letartóztattak. A déli órákig 290 letartóztatás törént a közlekedés megtagadása és mintegy 80 a munka szabadságának megakadályozása miatt. A belügyminiszter nyatkozata Serraut belügyminiszter a következő nyilatkozatot tette délelőtt a sajtó képviselői előtt: __ Minden a lehető legjobban megy. Semmilyen incidensről nem érkezik jelentés. *A közhivatalok normálisan működnek. A nehéziparban, ahol nagyobb szabású akcióra volt kilátás, mindössze 25 százalék sztrájkolóról érkezik jelentés. A párizsi rendőrprefektúra 495 letartóztatásról tett jelentést a belügyminisztériumnak. (Folytatása a 8. oldalon) Minden korszak megköveteli a zsidó kortárstól, hogy megfelelő módon alkalmazkodjék az Időhöz. Sok minden másképpen történt volna a külföldi zsidók életében, ha idejében tudtak volna számot vetni az Idő parancsával. . . Az egyes embertől és az Intézményektől az állam és a társadalom minden időben elvárja a kötelességteljesítés maximumát. Mi lehet a zsidó polgár és a zsidó intézmény kötelessége ma? Munka és lojalitás. Lojalitás az álammal és az országgal szemben, hűséges teljesítése az összes állampolgári kötelességeknek és kötelességteljesítés önmagával, családjával és a zsidó társadalommal szemben. Ez a lojalitás befelé élő zajtalan, szerény és munkás életmódot ír elő. A család és hangos örömöt és a külső élet minden saját.Erdély ■Midósága a hóm évek alatt kifogástanul teljesítette mindig állampolgári és zsidó kötelességét. Vannak pillanatok, amikor a kötelességteljepítést fel kel fokozni és az építő, konstruktív életmódot ki kell teljesíteni. Szeretnénk, ha az erdélyi zsidó Hág sorsának és hivatásának magaslatán az életvitelével és életmódjával példázná a konstruktív kötelességteljesítést és lojalitást. Nincs szilárdabb bázis a helyes út m®gválasztásánál és semmi sem nyújt nagyobb lelki nyugalmat, mint az életmód bensőségessége és szerénysége. Ara 5 lej Csütörtök, december 1. 1988—5699. Kinder 7. XXL évfolyam, 270. szám VILÁG TÜKRE Izai Csehszlovákia német járszalaiva A müncheni egyezmény, mint ismeretes, Közép- és Kelet-Európában történeti jelentőségű eltolódásokat idézett elő. Csehszlovákia, amely addig az időpontig jobban, mint Európa bármely más országa, Szovjetoroszország felé orientálódott, most érdekeit úgy véli megvédeni, ha Németországhoz csatlakozik. Ugyanakkor Lengyelország, amely a Szovjettel szemben, főleg belpolitikai okok miatt eddig a lig tartózkodóbb, sőt olykor ellenséges magatartást tanúsított, az események nyomására Szovjet Oroszország felé fordult. Egész gyönge lábon álló megnemtámadási paktumát megszilárdította és hosszú évekre hatályossá tette. Ebben az általános helycserében jelentékeny történeti ténynévénynek a német birodalomhoz való csatolása. Ez volt Alsó- Ausztria és Magyarország között egy évezredig a történeti határ. A többi határkiigazítás során tiszta cseh területek Németországhoz jutnak, amelyre a birodalomnak közlekedési aktból van szüksége. Még nincs eldöntve többek között, várjon Taus városát, ahol tiszta cseh lakosság él emberemlékezett óta, valóban át fogják-e csatolni a német birodalomhoz. Annyi azonban bizonyos, hogy a Német- és Csehország közötti kapcsolatok egyre szorosabbá válnak. Elsősorban azon a közlekedési vonalon, amely ki fog épülni Breslau, Brünn és Bécs között. Hatalmas autóút ez, amely hatvanöt kilométeren, — mint ahogy azt Németországban mondják — korridor lesz a korridoron belül. Elméletben ez lesz az Összekötő út Szilézia és Ausztria között — csehszlovák állami területen keresztül. Gyakorlatilag azonban az a helyzet, hogy ezen az útvonalon Németország érvényesíteni fogja felségjogát. A német átvonulás forgalmát ugyanis nem feszélyezi semmiféle vámilleték, vagy útlevélkötelezettség. Aki ezen az uton átvonul, nem tartozik a Bach határon felmutatni semmiféle iratot, nem tartozik elvámoltatni holmijait és nem kell semmiféle illetéket fizetnie. Sőt az út felügyeletével nem csehszlovák fegyveres hatóság lesz megbízva, hanem ezt Németország úti rendőrsége fogja gyakorolni. Csehszlovákia tartozik minden ellenérték nélkül a szükséges telkeket a birodalmi autótársulat rendelkezésére bocsátani, amely társulat tudvalevőleg egyik ága a német birodalmi vasutaknak, amely ezzel birtokba is fogja venni az egész utat Ha a telektulajdonosok igényt tartanak megváltási összegre, akkor ezt csakis a csehszlovák államtól követelhetik. Az útvonal építési munkálatait Németország intézi, amely már Brünnben úgynevezett tervezési Irodát állított fel. Csak annyit engedett a cseheknek, hogy 40—60 ezer cseh munkást fog foglalkoztatni az útépítés körül, amelyet 1940-ben akarnak befejezni. Az építkezés költségeit bezárólag a csehszlovák vasutak átjárói, esetleg hídjai költségeit is Németország fogja, viselni. A birodalmi autóút néhány ágazata csehszlovák irányba is el fog térni. Ennél a közlekedési tervnél felmerült a gondolat, hogy a két anaág között a vámtételek kiegyensúlyozódását, vagy pedig teljes vámegységet léptessenek életbe, ha nem is azonnal, de úgy, hogy fokozatosan át lehessen térni majd erre a rendszerre. A felső dunai csatorna építkezése is felerészben át fog haladni csehszlovák területen. Ez azonban éppúgy, mint ez autóút, német vállalkozás marad. Az építkezéseket rövidesen meg fogják kezdeni mind a kért oldalon. Fő célja a csetonaépítkezésnek az, hogy olcsó fuvartételekkel lehesse a német Felső- Sziléziából a szenet a Balkánraés a Földközi-tenger országaiba eljuttatni. Ebben az esetben a lengyel szén a világversenyben alul fog maradni, minthogy ezt a szenet vasúton kell szállítani Gdingenbe és innen a kontinens felét át kell majd hajózni. Csehszlovákia számára ezáltal meg fog nyílni a keleti tenger, éppúgy, mint a Fekete-tenger. Későbbi időpontban meg fogják tervezni a felső dunai