Uj Kelet, 1939. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

­ 3 OLDAL na, vagy־ egészen más hangon jutna szó­­hoz, mint a háború előtti‘liberális ko­r­­szak­­ban, melyet nagy hitek és álmok bevitet­­tek és­­az emberiség haladásában való fel­­tétlen bizalom hatott át. Talán jobb is, hogy nem érte meg a mai időket: az októberi forradalom bukása utáni visszahatás betetőzését s azoknak a zsidó barátainak­­kirekesztését a magyar irodalmi és kulturális életből, akik olyan sokat tettek és hadakoztak érte. M­élységes humanizmusa, mely éppúgy táplálkozott a klasszikus magyar hagyo­­mányokból, mint a kortársi európai leve­­gőből — a legnemesebb nacionalizmussal volt átszőve. Ez az ״ elzsidósodott“ zseni Balassa és Petőfi után a legtisztábban hozta ki mind­­azokat a szépségeket, melyek a magyar nyelvben rejtőztek s Petőfinél is széle­­sebbre tárta ki a magyar nép lelkiismere­­tének, jóságának, emberszeretetének ka­­puit » ״ Nagy az én bűnöm, a lelkem, bűnöm, hogy messzelátok és merek“ — énekelte, de akkor még nem tudta, hogy ezért a bűnért egy egész nemzedéknek, az összes jóakaratú embereknek bű­nhődniök kell. • Halálának huszadik évfordulóján fájó, de kissé felemelő is a reá való emlékezi. Költészetén nemcsak a magyarság leg­­jobbjai nevelődtek, csiszolódtak, kaptak világszemléletet és lelkesedést, de arra a magyarul beszélő zsidó értelmiségre is óriási volt a hatása, mely ma már társ­­talanul, magára utalva, megalázva és da­­cos visszahúzódással emlékszik vissza Ady fellépésének és tündöklésének letűnt kor­­szakára. Ady nemcsak magyar költőnek volt nagy, hanem a szó legmagasabb értelmé­­ben európai költő volt, ha európaiság alatt — legalább is multidejű vonatkozásban — az emberiség felemelkedésében való hitet, a szociális igazságszeretet, a lelkiismereti szabadságot, a testi és lelki önrendelke­­zést és az egyéniség tiszteletét értjük. Ady olyan rejtett, halk, elfinomult ér­­zéseket szólaltatott meg, amelyek viszen­­genek egy kis nemzet szűk keretein és az egyetemes emberibe torkollanak. Ezért voltak és vannak kitűnő fordítói és ezért találtak versei megértő közönségre az őszi azév kultur*nemzeteknél, legfőképpen a franciáknál, angoloknál és északi népek­­nél. Ez az egyetemesség volt az, ami a zsidó szívekben és lelkekben is olyan erőteljes visszhangot vert. Férfias kiállásai és el­­lágyuló, asszonyos sírásai, forró érzékisé­­ge és megrendítő szomorúsága ma is a szivünkig hatol, ha verseit olvassuk. Biblikus ember volt: ״ igéim bővek, zen­­gők, nagyok, papoknak ivadéka vagyok“ — énekelte s valóban: nincs a magyar irodalomban, se a klasszikusban, se a mo­­dernben hozzá hasonló költő, aki az ó-tes­­tamentum tömör nyelvén, illatos, erőtel­­j­jes szóképeiben annyi igazságvágyat, fel- ן háborodást, fenyegetést, rajongást, átkot és áldást fejezett volna ki; aki — miként Izráel prófétái__azért gáncsolódott, hogy javítson, felrázzon, új utakra vezessen. • Nagy­­költő volt , ma ez a nagyság éle­­sebben világít a köröttünk terjengő éjsza­­kába, mint nyugalmasabb, emberibb korok­­ban világíthatna. A harc, amelyet emberként harcolt, egy­­előre vereséget szenvedett, de amit mint költő alkotott, örök és feledhetetlen. A nagy magánosságban, ami körülvesz bennünket, vigasztalás forgatni köteteit s a halálára való emlékezés egyben arra em­­lékeztet bennünket, hogy az emberiség leg­­jobbjai velünk voltak és velünk marad­­nak. Az ár, mely szörnyű szennyet kavar, majd elvonul egyszer , akkor a Géniusz, •az emberi lélek jobbik fele kitör a sírból, hogy lángoszlopként járjon újra előttünk. Ady Endre ilyen lángoszlop volt , ha fényét ma el is sötétítik a vihar fellegei — a fény azért tovább él s egyszer majd újra világítani és melegíteni fog. Salamon László — Felemelik a katonai nyugdíjakat. Bu­cu­restiből Jelentik: Mirulea Constantines­cu nemzetgazdasági miniszter intézkedett a katonai nyugdíjilletmények felemelése érde­kében. O­J­OUST Február hó folyamán megtörténik az exportáló vállalatok at* rostálása Elöltt­k az axparttél azakat a vállalatokat, salukkal szaahti a aranka■ kilátás miolt tál. Miclis alsajaval ser cut az ■I raaiszar szolét lakat axearttal lailalkinl. Az expartizladilátasak lakrak­kal arai­­kazak ■IkMtolkat Bucureşti, j­anuár 31. A főváros beava­­tott köreiben tisztában vannak azzal, hogy az export-üzlet szabályozásának kérdése február folyamán végleges rendezést nyer. A kormány tudvalevőleg felszólította az exporttal foglalkozó vállalatokat arra, hogy׳ az exportőrök szindikátusába való felvételük végett adataikat közöljék a kor­­mánnyal. Ez a jelentkezési határidő ja­­nuár 31-ével lejárt. A nemzetgazdasági minisztérium illeté­­kes szervei már meg is kezdték a begyűlt anyag átvizsgálását és csoportosítását.­En­­nek a felülvizsgálásnak a folyamán külön elbírálás alá veszik minden egyes vállalat helyzetét abból a szempontból, hogy fölve­­hető-e az export szindikátusba, vagy sem. A felülvizsgálásnál használt kritériu­­mok nem szorítkoznak csupán a vállalatok által kitöltött kérdőívek adatainak verifi­­kálására. A kormánynak az a meggyőző­­dése, hogy a jelentkezők sokaságában a­­ szelekciót is szem előtt kell tartani. Ezt az átrostálást olyképpen fogják elvégezni, hogy megállapítják, hogyan teljesítették az exportáló vállalatok hivatásukat a múlt­ban és így mennyiben szolgálták az ország érdekeit. Azokat a vállalatokat, amelyek­­ről megállapítást fog nyerni, hogy vissza­­éltek helyzetükkel, vagy pedig nem követ­­ték minden vonatkozásban az export sza­­bályozására kiadott törvényeket és rende­­leteket, törölni fogják azoknak a cégeknek a sorából, amelyek a jövőben export-ü­gyle­­tek lebonyolítására felhatalmazást kap­­nak. Ez a felülvizsgálás február folyamán megtörténik, mivel az exportszindikátu­­soknak februárban meg kell alakulniok. Március elsejével az exportban már csak azok a vállalatok vehetnek részt, me­­lyek helyzete végleges tisztázást nyert és amelyek az exportszindikátusok rendes tagjai lettek. Ezek az exportszindikátusok fogják el­­lenőrizni ezentúl a kivitel lebonyolításának és az egyes export­vállalatoknak a helyze­­tét. A szindikátusok ebben a vonatkozásban­­ a hivatalos ellenőrző szervek szerepét is­­ át fogják venni. (r­r.) ­kiknek adóját 1937. év tavaszán jogerőősen állapították meg, nem kötelesek adó­­vallomást beadni Megírtuk, hogy a pénzügyminiszter rende­­letet adott ki az adó­vallom­ások elkészítésé­­ről, amelyek ezévt mn február adhatók be. A rendelet szerint adóvallomást köteles beadni­­minden olyan iparos és kereskedő, aki a Patenta fixa szerint adózik és akiknek há­­rom éves kivetési határideje 1938 vagy 1939 március 31-én lejár. A rendelet szerint tehát azok, akiknek patenta fixa adóját 1937 év tavaszán jogerősen állapították meg — te­­hát a kivetési határidő 1940 március 31-én jár le — en évben nem kötelesek adóvallomást beadni. Ha azonban 1937 vagy 1938 évben az illetőket ideiglenesen sorolták be a patenta fixa valamelyik osztályába, ezek is kötele­­sek adóvallomást beadni. Milyen intézkedések történtek a mérnöki foglalkozás románosítása érdekében Néhány figyelemre méltó bejelentés a mérnökszövetség országos köz­gyűlésén Bucureşti, január 31. A romániai mér­­nökszövetség vasárnap tartotta huszadik közgyűlését, amelyen az egész országból jelentős számban vettek részt a szövetség tagjai. Az Andrei Ionescu főtitkár által felolvasott jelentés szerint a szövetségnek ma már több mint 3200 tagja van. A mér­­nöki cím viseléséről szóló törvény kiharco­­lása a szövetség tevékenységének egyik eredménye volt. A technikusok testületé­­nek szervezete ugyancsak a mérnökszövet­­ségnek volt köszönhető. Külön fejezetet szentelt Ionescu főtit­­kár a nemzetiségi kérdésnek. A mér­­nökszövetség — mondotta — az integrális nemzeti eszme vonalán marad továbbra is. Az új alkotmányos rend, azon elvek fényé­­ben, amelyek szövegéből és szelleméből fa­­kadnak, a foglalkozásokat, a nemzeti szín­­tézis elemeivé avatja és biztosítja a ro­­mánság állandó uralmát az összes tevé­­kenys­égi szektorokban. Más szóval egy megszorító alkotmányos rendelkezés híj­­ján is meg lehet valósítani a foglalkozá­­sok románosítását, visszaállítva a nemzeti munkát a maga történelmi jogaiba. Bár a mérnökök iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik, a külföldi tőkével dolgozó vállalatok részéről szervezett ellenállás nyilatkozik meg a román mérnökök és technikusok jobb megfizetésével szemben. A mérnökszövetség állást foglalt ez ellen. A vállalatoknak végül is engedniük kell, kényszerből, ha nem önkéntesen, mert ve­­zetőiknek és protelktoraiknak meg kell ér­­teniök egyszer, hogy a vállalatok meg­­szűntek a tőke, profit esz­közel lenni; azok általános érdekű funkcióikat töltenek be­­ és így be kell iktatódniuk a nemzet felsőbb­­ érdekeibe. Sikerült elérnünk azt, hogy a mérnök­­kollégium létesítéséről szóló törvény le­­gyen az első — és eddig az utolsó — az 1938 februári alkotmány alapján készített törvény, amely rendelkezéseiben felöleli a­­ foglalkozások románosítására vonatkozó alkotmányos előírásokat. A mérnökszövetség ezenkívül több ízben interveniált a közmunkaügyi minisztérium­­nál a köz- és magánmunkálatok szabályo­­zása érdekében. Az erről szóló törvényja­­vaslat már készen áll és valószínű, hogy ebben az évben törvényerőre emelkedik. Az új törvényre azért volt szükség, mert ily módon: a) Megszüntetjük a nagyobb munkál­a­­tok néhány nagyvállalat kezében való mo­­nopólisztikus kaszpontosulását, amelyek nagyrészt idegen tőkével dolgoznak. b) Hogy nacionalizáljuk a köz- és ma­­gánmunkálatokra beállított vállalatokat és románosítsuk a technikai vállalkozáso­­kat, valamint ,­ hogy megadjuk a módot fiatal román mérnököknek az akadálytalan érvényesü­­lésre. —­50 millió lejes szubvenció a Társadalmi Szolgálat céljaira. Bucurestiből jelentik. A Principele Carol kulturalapítvány 50 millió lejnyi szubvenciót utal ki a Társadalmi Szol­­gálat beszervezése céljaira. SZERDA, 1939. FEBRUÁR 1. 4 . Baal-Mölacia zsilvölgyi szervezi­ akciója Annak a­ szervezési kampánynak a volt melyet a Baal-Mölacia szervezet indított a zsidó iparosság־ egysége atténe érdekei, egyik jelentős állomása a Zsilvölgyének­ נ szervezése. Az a párszáz iparos, aki országrészti­nek ebben ■a felében él elszórva, nélküle egy egységes iparos keretet és igy nem t­dott résztvenni abban a nagy műnkig melyet a zsidó iparosság az országai­ érdekében kifejteni köteles. A Baal-Meladia szervezet, mely csatl*­­zásra szólította fel egész Erdély zsidó ip­rosságát, a cionista szervezkedés fontos*, átérző emberekre talált a Zsil völgyében * A kezdeményezés érdeme Schwartz Dg­am­nószwd diavérünké, aki személyesen is Kolozsvárra felajánlani munkásságát 0! ן Friedmann Jenő és Wiesel Jakab 1^*, dia­vérokkal a kezdeti nehézségeket kötet­ték le. A lelkes munka emlménye egyelőre Aj nósza, Petrozsény és a lupényi csoport megalakulása, melyet követni fog a vuik és resicai alakuló közgyűlés is. Remény­e reá, hogy rövidesen az egész Zsilvölgy zsidó iparossága csatlakozik mozgalnunk­ és igy a cionizmusnak egy uj és értékes­­ meget szerezhetünk. Ennek a reménynek a biztosítékai aa* lelkes emberek, akik a már megalakult s pártok vezetőségeiben foglalnak helyet akik lelkesen dolgoznak a Zsilvölgyének í jes beszervezéséért. Tudósításaink a következők: L­* Január 22-én tartotta alakuló közgyük a Baal-Meladia lupényi csoportja, a nyílit az ottani zsidóság teljes számban vett rá A közgyűlést Friedmann Jenő nyitott meg, aki Üdvözölte a Baal-Mölacia kötzpot­jának jelenlevő alelnökét, Schlesinger S­­anuelt, aki eljött a lupényi zsidó iparod első lépéséhez. Schlesinger Sámuel hatásos beszédben o­lította fel ez ottani zsidó iparosságot a­n­tiv cionista munkára, bizonyítva azt, tag ez az egyedüli útja ma már It zsidóságul Ezután Wiesel Jakab mondott köszönetet ׳ központi alelnök fáradozásaiért, melyet­­ ottani zsidó iparosság felvilágosítása érdem­ben tett és felszólítja a jelenlevőket a B1 Mölacha mozgalomhoz való csatlakozás A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Wis Jakab indítványát, kimondotta a B1 Mölacha lupényi csoportjának megalakult és a következő vezetőséget választotta:­­ nők: Friedmann Jenő, titkár: Wiesel Jafc pénztáros: Wiesel Dávid, jegyző: Bér­ Miksa. Patroni Petrozsény­ben január 23-án rag Baal-Meladia helyi csoportja lépes gye­­zet előtt. A gyűlést Lajovits Ezra nyitotta meg átadta a szót Schlesinger Sámuelnek a U pont alelnökének. Schlesinger Sámuel rövid, de tömör beat­ben ismerteti a zsidó iparosság fontosság­a cionizmusban és az ebből fakadó feles­é­get és felkéri a jelenlevőket a szervezet tani csoportjának megalakítására. A jelenlevők elfogadják Schlesinger tu­rányát és a következő vezetőséget vált­ják meg: Elnök: Lajovics Ezra, elelnőte Grünfeld Henrik és Rézműves Márton, pi tárnok: Nagy József, titkár: Fischer S. ellenőrök: Perl Kálmán és Polanczer­­ Választmány: Moskovits Vilmos, Pflau Géza, Geller Mendel, Goldenberg Ignác, E­stein Márton. A Baal-Meladia medeni n4 gyűlése Folyó hó 22-én nagyszabású gyűlést ^ tett a Baal-Meladia szebeni csoportja, lgen résztvett a szebeni zsidóság min* rétege. Általános megelégedést keltett a gyűl* megjelent vallásos zsidóság nagy érdekük a döntett problémák iránt és az a aneg^ melyet újabban a város rabbijával az élén zsidóság earn értékes rétege tanúsít. A gyűlést, amelyet a asersaet of■ elnöke, az agilis Grttaberger József nyit meg, a mai súlyos időknek megfelelő kosőr problémákkal foglalkozott. Többek között megtárgyalták az áttéte­­zés nehéz problémáját, melynek kereszti vitele érdekében a szebeni BaaMüelRc­a­ti ajánlotta szolgálatait a szebeni addósz nak. Határozatba ment, hogy a Baal-ME18^ átképző tanfolyamokat indít ׳ be Grünbert József elnök irányítása mellett, akik egy* ként a szebeni ZsNSz helyi csoport­* elnöke 18 és általánosan ismert, d­ontot׳ a׳ vezető.

Next