Uj Kelet, 1939. május (22. évfolyam, 98-118. szám)

1939-05-03 / 98. szám

tali Ctaj, Star. Emi­l Pop­­*»ant/•» Triefon: 18־־••. BfOMiai Arak: flvroata lMt négyeáén* 82•, W• « 9m, *gémén* 120• tej. EM­il*rre 12. Szerda, májam 3- 1939—5690. Itar 14. xxn. évfolyam, 08. mára. UI KEKET ZSIDÓ NAPILAP ka■■*•: Dr. Mar­ton Ernő. Re. dactor re»ponsab tő: Jámbor Fere delegat •I girant Igacgató: Schwai tar-Talajdonos: F de EdltariL RegK periodice No. 43 Tribunal al C 1 Ára 3 le] U-FeieKSs «Imi1 ־ te Endre. Proprtt* *raternttas S. A. R. ttrul uoblicatMsflar . Dos. 800. 1888. laj, Secția IIL alinescu miniszterelnök hatalmas beszéde a céhek bucureşti kongresszusán az új rendszer reformjairól, Románia területi integritásáról és az ország felkészültségéről Bucureşti, május 2. A fővárosban hétfőn irtották meg a céhek kongresszusát. A s­lésen részt vett Calinescu miniszterei- , valamint Bujoiu, Ralea, Slavescu, dr. és Titeanu miniszterek. Ralea mkaügyi miniszter rámutatott arra, mi­­n helyesen cselekedett a munkásság, mi­­t az osztályharcos szindikátusok helyett­­ irányított szindikátusokba tömörült. A munkásság bizalommal viseltetik a rend­­i politikájával szemben. A miniszter ez­­tán felsorolta az uj rendszer reformjait. Calinescu miniszterelnök szólalt fel ez­­tán s összefoglalta az uj rendszer előnyeit. — Amit az állítólagos demokrácia nem idott megtenni, — mondotta a miniszter­­nek — , megtette a tekintélyrendszer a­unkásság iránti szere­tet­ből. Természetes,­gy mindez nem lett volna lehetséges felsége megértése, kezdeményezése és bá­­rítása nélkül. Elsősorban neki köszönne­­k a nagy változások. A munkásság kép­­zelői ünnepélyesen kijelentették, hogy időt fordítanak a hadsereg felszerelése-Legőszintébb t­öszöne­temet kifejezve,­­jelentem, hogy az országot meg kell vé­­nni s ebben a tekintetben mindent meg is tenni. — Egy szomszéd ország sajtójában nem­­igen bizonyos követeléseknek adtak ban­­kt Romániával szemben , egy másik hata­­ט állítólagos támogatására hivatkoztak. ►nló megnyilvánulások nem szolgálják jó szomszédság és barátság ügyét, ami­­kivárnánk s nem járulnak hozzá a hely­­tisztázódásához. Egyetlen idegen hatalom illetékes kép­­zelője sem tett soha olyan javasla­­tot, hogy áldozatot hozzunk az ország területével kapcsolatban. hogy bátorítást nyújtsak hasonló kisér­­t, kényszerítve érzem magam s helyes­­tartom megállapítani: a román kor­­tág politikája a területi épség és méltó­­politikája mindenkivel teljes egyetér- tően. Határozottan ki kell jelentenem, " Románia jó szomszédi és baráti kap­­ttokat Jáván az összes környező álla­­mokal, kész ezeknek a kapcsolatoknak a­z erősítésén dolgozni, úgy kulturális, iz gazdasági tekintetben, de nemzeti je­­létünk elleni minden kísérlet teljes ellen­kunkba ütközik. Ez nem a kormány, vagy egy csoport etikája, hanem az ország politikája,­­ti politika, a nemzeti egység megőr­* eszméjének jegyében. Az ország fel­é készülve. a kongresszus résztvevői lelkesen élje­­*ék ezután Károly király őfelségét. A ‘,elkenő szónok Eftimie Gherman, a bá­­’-munkások és az erdélyi munkások ne­­*ם beszélt, Gh. Gheorghescu a magán­­*viselője, G. Teodoru pedig a textil és *ház!­ipari munkások céhe nevében. Be­­tik után a gyűlés Calinescu miniszter־ * ^jelentései alapján határozati javas­* fogadott el. ^aztvevők ezután oszlopokba sorakozv 8 elhaladtak a királyi palota előtt, ahol Őfelsége az erkélyről üdvözölte a munká-­­­dasági munkásságnak a betegsegélyzőbe sokat, majd koszorút helyeztek el az Isme­ való besorozásának kérdését tárgyalták rétrén katona sírjára, meg. Ez alkalommal Cornatiami és Ralea Este értekezlet volt, amelyen a mezőgaz-­­ miniszterek beszéltek. Eredményesen befejeződtek az angol-török tárgyalások Megcáfolták az olasz-francia közvetlen tárgyalások falrét. A francia sajtó az ellenállás szükségességét hangoztatja a tengelyhatalmakkal szemben Mi lesz Szlovákia sorsa? Párizs, május 2. (Rador). Az általános helyzettel foglalkozva, a hétfői francia la­­pok az ellenállás szükségessét hangoztatják. Fabry a Matin-ben rámutat arra, hogy Len­­gyelország, Anglia és Franciaország (a kon­­tinensi és északafrikai területek együttvéve) 140 milliós embertömböt képeznek. Az erők ezen egyszerű felvonultatása elég arra, hogy elvegye a kedvet minden erőszakos próbál­­kozástól. Erőszakra — erőszakkal Bal­by a Jour-ban írja, hogy a demokrati­­kus hatalmak el vannak határozva, hogy a jövőben erőszakra erőszakkal fognak vál­a­­szoba. A helyzet sokkal jobb, mint 1038-ban, mert Anglia Franciaországgal együtt mozgó­­sít és az Egyesült Államok harcba bocsátko­­zásához nem kellene két év, mint 1914-ben. Több francia lap római tudósítója szerint fasiszta körökben bizonyos nyugtalanság ész­­lelhető a német politikával kapcsolatban. Az Oeuvre kihangsúlyozza, hogy Rómában ked­­vezőtlenül nézik Németország túlsúlyát a tengelyen belül. A lap szerint az olasz lapok által ismertetett angol és francia fegyverke­­zési kiadások óriási számadatai, amelyek ,,a demokráciák háborús politikáját“ voltak hivatva illusztrálni, igen nagy benyomást kel­­tett az olasz közvéleményben. A Justice írja, hogy Németországnak nem szabad kétséggel lennie a demokratikus or­­szágok elhatározását illetően. Minden újabb támadás háborúra vezetne. Megcáfolt olasz-francia tárgyalások Párizs, május 2. A Press Association táv­­irati iroda hétfőn azt a jelentést röpítette világgá, hogy Olaszország és Franciaország között tárgyalások vannak folyamatban. Az olasz kormány két helyet kért a szuezi csa­­torna igazgatóságában, szabad körzetet a dzsibuti kikötőben, a francia vasútvonal abesszin területre eső része fölötti rendelke­­zést és a tuniszi olaszok helyzetének az 1803-as egyezmény értelmében ▼aló rendezé­­jét, a francia kormány ez utóbbi kívánságot nem hajlandó teljesíteni és kompromisszumos megoldást javasol. A Havas ügynökség megállapítja, hogy a fentebbi közlések nem felelnek meg a való­­ságnak. Franciaország és Olaszország között nincsenek folyamatban tárgyalások. London, május 2. A Havas ügynökség je­­lenti: Az angol-török tárgyalások eredménye­­sen befejeződtek. Csaknem bizonyos hogy az angol kormány még e hét folyamán hivatalos nyilatkozatban foglal erről a világos tájékoz­­tatni. Az angol-orosz tárgyalások kedvező me­­netéről az alsóház hétfői ülésén tájékoztatta Chamberlain az ellenzéket. Róma, április 2. A Giorale d'Italia írja, hogy az új olasz katonai hitelek és a Brav­­achi­ tábornok, a német hadsereg főparancs­nokának látogatása megadja a szüksége© vá­­laszt az angol-francia bekerítési politikára. Ezen politikai, katonai és diplomáciai bekerí­­tés mindinkább olyan fenyegető jelleget nyer, hogy Olaszország és Németország fegyver­­keznek és összhangba hozzák erőiket, vala­­mint védelmi terveiket ezen offenzíva ellen. Varsó, május 2. A danzigi kérdéssel fog­­lalkozva, az Express Poranny írja, hogy Dan­­zig kérdése sohasem létezett Lengyelország számára a német felfogásban. Jelenlegi for­­májában a danzigi kérdsét a hivatalos német körök hozták felszínre, tehát azt a német politikai módszerek és célok tükrében kell nézni. A német poltista el akarja távolítani Lengyelországot a Balti tengertől, meg akar­­ja szállani a Visztula torkolatát és fokozni kívánja a német befolyást azokon a területe­­i­ken, amelyek Lengyelország „életterét“ ké­ ן pezik. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények­­ között a lengyel kormánynak tovább kell fo­­koznia igényeit Lengyelország danzigi jogai és érdekei biztosítékainak megállapítását illetően. A Kurier Poranny írja, hogy ideje kihang­­súlyozni a danzigi lengyel jogokat, amelyeket mostantól fogva jobban k­ell biztosítani, mint a múltban, nehogy meglepetés következ­­zék be. Megkezdődik a német offenzíva Varsó ellen Berlin, május 2. (Rador). A Havas ügy­­nökség jelenti: A német propaganda erőfeszí­­téseket tesz abban az irányban, hogy a né­­met-lengyel kérdést Danzig problémájává egyszerűsítse le. Ezt találják ma a leghelye­­sebb taktikának a demokratikus államokkal szemben. Berlinben az a benyomás uralko­­dik, hogy a német sajtó támadásai Varsó el­len rövidesen megindulnak. Teleky Pál gróf és Csáky István berlini látogatását ugyan­­csak úgy állítják be, mintha Németország ezúton rs figyelmeztetné Lengyelországot, hogy ne támaszkodjék magyar, vagy olasz szimpátiákra. Szlovákia sorsa­ik­ szerint Teleky Pál és Csáky István egy Mussolini által jóváhagyott tervet vittek magukkal Berlinbe, amely Szlovákiának Ma­­gyarországhoz való csatolását foglalja magá­­tart B*nM**M*m MM hír* szerint lehetséges­, hogy Berlin hozzájárul ehhez a kívánsághoz, amennyiben Magyarország meg­­ígéri, hogy támogatja a német törekvéseket Lengyelországgal szemben». (Folytatása a nyolcadik oldalon.) V­LAG TÜKRM Iz orosz-angol kapcsolatok Irt־». C. R. ATTLEE Gra**j 7 az angol munkáspárt vezére Nagy-Britanniában éppúgy, mint a kon­­tinensen számos jólértesült és meggondolt ember már rég óta fenntartja asm vélemé­­nyét, hogy a támadásokkal szembeszállni, a jogszabályokat fenntartani és az európai békét megőrizni csakis a békebarát államok közötti szilárd szövetség megkötésével le­­hetséges. E yen egyezmény három ország között jöhet létre és pedig: Nagy-Britan­­­­i­a, Franciaország és Oroszország között. Ennek a három országnak a szövetségi biztos bázist jelentene azon kis államok számára is, amelyek rettegnek a fenyegető támadástól. A munkáspárt szóvivői, akik­­nek szemléletét frappánsan igazolták a leg­­frissebb események, szüntelenül arról akar­­ták meggyőzni a jelenlegi kormányt, vala­­mint ezeknek elődeit, hogy feltétlenül meg kell valósítani a szövetséget Sajnos azon­­ban mind a mai napig eredménytelen volt ez a törekvés. Csehszlovákiának és Albá­­­niának a Róma-Berlin tengely hatalmai ál­­tal minden adott biztosítékuk ellenére, tör­­tént bekebelezése, létrehozta azt, amit hosszú évek tárgyalásaival nem tudtak vol­­na elérni. Lassan-lassan és hosszú ingadozások után az angol kormány és hívei, a jelenle­­gi helyzet súlyosságának hatása alatt, kény­telenek voltak revideálni előítéleteiket. Vizsgáljuk meg azokat az okokat, ame­­lyek a konzervatív többségű kormányt megakadályozták az Oroszországhoz való közeledésben. Az uralkodó osztály mentalitása nem 90- kor változott. Hosszú időre volt szükségük ahhoz, hogy megértsék az amerikai forra­­dalmat és még több időt igényelt, amíg a a Francia Forradalommal szemben táplált ellenszenvüket leküzdötték. Egyáltalán nem meglepő, hogy a vörös Oroszország sokak számára ma is e­­t érin­tő. Csak 1024- ben a munkáspárti kormány hatalomrajut ■ tásakor teremtették meg a szívélyes kap­­csolatot az URDS-el. Midőn ismét a konzerv­­atívok vették át az ügyek vezetését, az angol-orosz kapcsolat újból feszültté vált. A munkáspárt 1929 és 1931 során jelenté­­keny mértékben feljavította az angol-orosz viszonyt, de Sir John Simon a Vickers-mű­­vek mérnökeinek peréből kifolyólag tett lépéseivel­ visszavetette mindezt. Ez évek alatt sokféle ok igazolta az óva­­tos és gyanakodó magatartást Első idők­­ben a nemzetközi kommunizmus működése és az URSS vezetőinek a kapitalista or­­szágok kormányaival szemben tanúsított ellenséges magatartása megmagyarázta az ellenérzelmeket. A munkáspárt annak ellenére, hogy az angliai kommunista párt kíméletlen tan a­­dósainak és kihívásainak tette ki magát, nem volt hajlandó elállani az Oroszország­­hoz való közeledést célzó politikájától. Az évek során számos konzervatív poli­­tikus ellenszenve fokozatosan csökkent En­­nek ellenére, még fennállo­tt egy jelenté­­kény csoport, amely mélységes gyűlöletet érzett a kapitalista renddel 5.־״׳ embehelyez­­kedő׳ állammal szemben. Csak a fasiszta mozgalmaknál- a kerti­­­­ésen való térhódít­v-a: hozták közelebb egymáshoz a két ors.1.;ot. Értelmes konzerva i.­A. m.31 például Wir­ston Churchill, megér­ezték a közös el­­le­nséggel szembeni szilárd együttműködés szükségességét, ezzel egyidősen pedig az URSS kormánya felhagyott azzal, hogy ki­­vétel nélkül mindegyik kapitalista államot gonosztevőnek lássa és a demokráciák mel­­lett foglalt állást a diktatúrákkal szemben.

Next