Uj Kelet, 1939. augusztus (22. évfolyam, 170-196. szám)
1939-08-01 / 170. szám
1 OLDAL._____________________________ y₪H₪B₪₪K₪₪₪₪₪₪₪₪K₪₪₪₪₪₪₪m erőseknek, ezúttal Itáliának, amely nem is volt ráutalva az Egyesült Államok fegyveres készárujára. A semlegességi törvénynek meg volt még az a hátránya ia, hogy a Népszövetséget nem tudta támogatni az Olaszország elleni szankciós kampányában, noha az amerikai kormány ezt nagyon szerette volna. Amikor később Spanyolországban kitört a polgárháború, az a törvény valóban reformra szorult. " * 1937 tavaszán a kongresszus újabb sem legességi törvényt hozott, azt, amely ma is érvényes. Kiterjesztette a semlegességi törvény hatályát a polgárháborúra is. Az 1.nöknek szánta azt a jogot, hogy proklamálja, vájjon ilyenszerű háborús állapot áll-e fenn bizonyos országokban Egyebekben pedig a második semlegességi törvény megismételte a fegyverkivitel, valamint a háborúskodó államok számára adandó kölcsönök és hitelek tilalmát. Ezenfelül úgy rendelkezett, hogy háború esetén amerikai árut csak akkor lehet kivinni az Unió területéről, ha azt utolsó fillérig kifizetik. Az elnöknek külön felhatalmazása volt arra, hogy kijelöljön árukat, amelyeket háborús időkben nem szabad kivinni Amerikából. Ennek a törvénynek gyakorlati végrehajtása nem tudott senkit sem kielégíteni. Sem azokat, akik a teljes izolálás mellett állottak, sem pedig azokat, akik a népszövetségi hatalmakhoz való közeledést hirdették. Kipróbálni a törvényt a távolkeleti háborúban nem lehetett azért, mert sem a tokiói kormány, sem pedig a kínai kormány formálisan nem üzent háborút, így tehát lehetőség adatott a japánok számára, hogy az Egyesült Államokból igen jelentős mennyiségű fegyvert és muníciót vigyen ki. Roosevelt elnök ezt az Amerikában is botrányosnak érzett helyzetet nem tudta megszüntetni. Annyit tudott csak elérni és pedig baráti után, hogy a repülőgépek gyárosai nem szállítanak Japánnak. Januárban Roosevelt elnök üzenetet intézett a kongresszushoz, amelyben többek között ezeket mondotta: ״ Azt tapasztaluk, ׳ hogy semlegességi ♦örvényeink nagyon egyenlőtlenül és nagyon méltánytalanul érvényesülnek. Azt látjuk, hogy a támadót meg siet segíteni־ törvény által, de a megtámadottat sorsára engedik.“ * Ez az intelem eléggé mutatja, hogy Roosevelt mit akart, amikor a semlegességi törvények revízióját követelte. Németország felé meg akarta mondani, hogy őt , potenciális“támadóinak tekinti és nem hajlandó vele szemben semlegesnek maradni. Ha a dolgok az Egyesült államok elnöke és Cordell Hull államtitkár szellemében történnek, akkor úgy kellett volna átszövegezni a semlegességi törvényt, hogy az egészen határozottan Németország ellen éleződjék ki. A semlegességi törvény kimondotta volna, hogy az elnöknek a joga egy háborús konfliktus kitörése esetén megjelölni, melyik az az ország, amelyet támadó jelzővel lehet illetni. Ha egy európai háború nem ״ villámszerűen“ intéződik el, akkor számítani kell az ellenségeskedések hosszú tartamára és olyan szívós harcra, amely életfontosságúanköveteli Amerika fegyverkezési iparának segítségét. Ha az Egyesült Államok a legobjektívebb semlegességgel ׳ kimondaná, hogy az összes hadviselőknek szállítanak, akkor ilyesmit csak akadémikusan jelenthet ki, mert a reális valóság szerint csak azoka hatalmak tudnának vásárolni, akik saját hajóikon vihetnék a fegyvereket és munícióit Európába. Ilyen állam pedig csak Anglia lehet. Az egyesült Államok elnökének, mint tudjuk, nem sikerült a szövetségi kongresszust meggyőzni a semlegességi törvény reformjának szükségességéről. Nyilvánvaló, hogy ebbe a kudarcba belejátszott azoknak az intrikája és harca, akik Rooseveltet nem szívesen látják az elnöki székben. De Washingtonban mindenki tudja, hogy a háború kitörése esetén új helyzet teremtődik és a kongresszus órák alatt határoz׳ hat olyan kérdésekben, amelyekben békeidőben a pártok évekig nem tudnak megegyezni. Aki ismeri az amerikai mentalitást, tudja ezt és ezért nincs európai kormány, amely ne lenne biztos afelől, hogy Amerika milyen szerepet fog játszani háború kitörése esetén. ÚJ KELHET A Zsidó Távirati Iroda jelenti: Pátoszán A Palesztinai kormány intézkedései az illegális bevándorlás megakadályozására Geoffrey Mander képviselő az alsóház ülésén megkérdezte a gyarmatügyi minisztert, hogy mennyi hajót rendeltek ki a palesztinai partok őrizésére az illegális bevándorlás megakadályozása céljából. Macdonald gyarmatügyi miniszter: Egy torpedóromboló rajt. Miss Eleanor Rathbone és T. H. Harvey azon kérdésére, hogy hajlandó-e a gyarmatügyi miniszter eltekinteni a bevándorlási tilalomtól az öreg szülőknek és Palesztinában már letelepedett személyek közeli rokonainak esetében, Macdonald így felelt: — Nem lehetek tekintettel egyetlen olyan esetre sem, amely eltérést jelentene a Fehér Könyvben lefektetett bevándorlási politikától és az alsóházi nyilatkozatomtól. Creed Jones: A zsidó menekültügyi bizottság mezőgazdasági alosztálya a belügyminisztérium engedélyével ezer németországi zsidó menekültet hozott Angliába, hogy különböző mezőgazdasági intézményekben és magángazdaságokban ezeket előkészítse. A terv az volt, hogy 200 menekült októberben, 200 novemberben és a többi 600 decemberben Palesztinába vándorol. Szeretnék tudni, hogy ez a terv a gyarmatügyi miniszter tudtával lett-e kidolgozva és hogy a miniszter rendelkezése a palesztinai bevándorlás betiltására, erre az ezer személyre is vonatkozik-e? Macdonald: Az intézkedés, amelyet a képviselő felemnt, az én tudtom és beleegyezésem nélkül történt. Nem ígértem, hogy ezek a menekültek palesztinai bevándorlási engedélyeket kapnak majd. Creed Jones: Nem gondolja a gyarmatügyi miniszter, hogy helyes volna ezt az esetet mint külön esetet kezelni? Macdonald: Ha ezt tenném, azonnal rendkívül sok különleges esettel kerülnék szembe. TÖMEGES LETARTÓZTATÁSOK PALESZTINÁBAN. A keddről szerdára virradó éjszaka egész Palesztina területén tömeges letartóztatások voltak, amelyeknek során a hatóságok több, mint száz zsidót fogtak el, akik közül sokan a jisuv ismert egyéniségei közé tartoznak. A letartóztatottak különösen Dél-Palesztina kolóniáiról kerülnek ki, így Petach-Tikvában 48, Rison le Cionban 34 és Rechobotban 15 személyt tartóztattak le. Ezeknek legnagyobb része nem tartozik a revizionistákhoz. Hivatalos közlemény a letartóztatások okául azt jelöli meg, hogy ezek a személyek kapcsolatban állanak a revizionistákkal. A letartóztatások végrehajtása az összes helyeken azonos művelet alapján történik. Éjfél után a katonság és a rendőrség lezárta a legfőbb útvonalakat és megkezdte a házkutatásokat. Különösen alapos razziát végeztek Petach-Tikvában. A katonaság három körzetre osztotta fel a várost, amelyet a rendőrség átkutatott. A műveletek hajnali négy óráig tartottak. A petach-tikvai letartóztatottak között van egy városi tisztviselő, három orvos és a zsidó segédrendőrség egyik vezetője. Egy másik hivatalos kommüniké arról számol be, hogy Tel-Avivban 48 revizionistát tartóztattak le. A zsidó lapok jelentése szerint a sarafandi gyűjtőtáborba koncentrált 80 revizionista éhségsztrájkot kezdett, mert Izrael Horowitznak, a jeruzsálemi revizonisták vezetőjének hat hónapos büntetését a katonai törvényszék egy évre emelte fel. Hivatalos jelentés szerint szerdán este azon a helyen, ahol egy héttel ezelőtt halva találták Adin volt zsidó légionáriust, három arab holttestét találták meg, akiket állítólag zsidók öltek meg. A rendőrség az üggyel kapcsolatosan három tibériási zsidót állított elő. # KÉT ZSIDÓ DIÁK A JERUZSÁLEMI KATONAI TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. A jeruzsálemi katonai törvényszék most kezdte meg Menachem Lévi és Josua Buchwald diákok ügyének tárgyalását. Mindketten a héber egyetem kémiai szakának hallgatni és azzal vádolják őket, hogy Zichron Mose negyedbeli lakásukban robbanó anyagot rejtegettek. * MACDONALD ״ NEM LÁT OKOT A KÖZBENJÁRÁSRA“. Az alsóház ülésén Wedgwood ezredes megkérdezte a gyarmatügyi minisztert, hogy nem volna-e hajlandó közbelépni a 16 esztendős tibériási Nahum Abu érdekében, akit egy arab megölése miatt a haifai katonai törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon egy arab súlyosan megsebesítette Nahum Abu testvérét. Macdonald gyarmatügyi miniszter azt válaszolta, hogy nem lát okot fennforogni a közbenjárásra a büntetés enyhítése érdekében. Franciaország HÁROM HÓNAPI ELZÁRÁSRA ÍTÉLTÉK A PÁRIZSI ANTISZEMITÁK EGYIK VEZÉRÉT. A párizsi büntető törvényszék július 26-ikán tárgyalta Darquier de Pellepoix párizsi városi tanácsos és antiszemita fővezér ügyét, akit az április 25-iki törvényrendelet megsértése miatt helyeztek vád alá, mert lázított a lakosság egyik rétege ellen. A vádlott lapjában, a ״ La France anchaine״־ ben cikksorozat jelent meg, amely a Stürmer stílusában támadja a zsidóságot. Pellepoix mellett ezért a vádlottak padján foglalt helyet a cikkek írója, Pierre Gérarde is. Szemtelen magatartása miatt az elnök már a tárgyalás elején rendre utasította Pellepoix-t. Az elnök kérdésére, hogy igaz-e, miszerint lapjában azt írta, hogy a zsidók a világ legalacsonyabbrendű fajtája és hogy kábítószerekkel mérgezik meg a világot, Pellepoix azt felelte, hogy ártatlan áldozata a zsidó terrornak, amely őt szemelte ki támadási célpontjának. Az elnök idegesen szakította félbe: — Azt akarja ön mondani, hogy áldozata valamely ön ellen irányuló machinációnak . Ezt senki sem fogja önnek elhinni. Ellenkezőleg, a tények azt bizonyítják, hogy ön az, aki a gyűlölet magvait igyekezett a lakosság körében elvetni. Az ügyész nagy beszédet tartott az izgató, de gyáva antiszemitizmus ellen és maximális büntetést követelt. Részleteket idézett Pellepoix cikkéből, aki szerint a zsidók a francia nőket megrontották és arra bírták, hogy ne szüljenek gyermekeket. A második vádlott, Gérard, kijelentette, hogy kitart eme állítás mellett és kész azt a jövőben is védelmezni. Ez a kijelentés általános derültséget keltett a tárgyalóterem hallgatósága körében. A vádlottak ügyvédei azonosították magukat védenceik állításaival és a legszélsőségesebb antiszemitizmus létjogosultságát hangoztatták. Rövid tanácskozás után az elnök kihirdette az ítéletet. Darquier de Pellepoix-t három hónapi elzárásra, míg munkatársát, Pierre Gérardot egy hónapi elzárásra ítélte. A büntetés felfüggesztésének nincs helye. DECEMBERBEN LESZ A GRINSPANTÁRGYALÁS? Szerdán, július 26-ikán volt Herschl Grinspannak utolsó kihallgatása. Grinspan, akit, mint ismeretes, von Rath, a párizsi német ügyvivő meggyilkolásával vádolnak, a kihallgatás végén újból kijelentette: ״ Végtelenül sajnálom tettemet, nem akartam egy ember életét kioltani.“ Hír szerint az ügy főtárgyalását ez év decemberében tartják meg. Lengyelország MARIAN EIGER PROFESSZOR TEMETÉSE. Július 27-ikén temették el a lengyelországi zsidóság egyik kimagasló egyéniségét, Marian Eiger professzort, a vilnai egyetem kémia tanárát, aki mint tudós köztiszteletnek örvendett. A temetésen a lengyel tudományos élet számos kimagasló egyénisége jelent meg. Az egyetem tanári karának nevében Czaddeczki professzor búcsúztatta a nyitott simát az elhunytat. Konopka professzor Eiger hazafiasságát és Pilsudszki elnökhöz való mély barátságát méltatta. Eiger professzor elhunyta után házában megrendítő jelenet játszódott le. Keresztény felesége minden előkészületet megtett arra vonatkozólag, hogy Eigert katolikus szertartás szerint temessék el. Zsidó részről azonban tiltakoztak az elhunyt akaratának semmibe vevése ellen, mert Eiger nem csupán a híres poseni rabbi, Akiba Eiger leszármazottja, de egész életén keresztül öntudatosan vallotta zsidóságát és tagja volt a Jewish Agency tanácsának is. MUTĂRI BlflOU WISAVI. cu OARA. piața CARI! o. tel. MACAZie OARAJ Șl LOCUINŢA '»TR.OARII ?. TEL . -S02S. KEDD, 1939. AUGUSZTUS 1. Olaszország EZER ZSIDÓ VÁRHATJA BE TOVÁBB. VÁNDORLÁSA PILLANATÁT OLASZORSZÁGBAN. Bécsből jelentik: Július 25-ikén ezerbécsi zsidó utazott Olaszországba, fasiszta kormány megengedte ezeknek zsidóknak, hogy mindaddig Olaszországban tartózkodjanak, amíg Angliába, Amerikába és a többi államokba való továbbutazásuk lehetségessé válik. A bécsi zsidó hitközség közbenjárására külföldi zsidók devizákat utaltak át az olasz bankokhoz, hogy fedezzék az ezer zsidó ellátását. aguia LEHETETLEN A MENEKÜLTEK FRANCIAORSZÁGBÓL ANGLIÁBA VALÓ VÁNDORLÁSA. A német zsidókat segélyző szervezet közleményt bocsátott ki, amelyben közli, hogy a belügyminisztérium a jövőben nem engedélyezi a menekültek Franciaországból Angliába való vándorlását. Anglia a jövőben csak olyan bevándorlókat fogad be, akik közvetlenül Németországból jönnek és akik a megkívánt pénzügyi garanciákkal rendelkeznek. Cseh protektorátus A GESTAPO EGY ÉV ALATT 70 EZER ZSIDÓ KIVÁNDORLÁSÁT KÖVETELI A PROTEKTORÁTUS TERÜLETÉRŐL. Prágából jelentik: A Gestapo közölte a prágai zsidó hitközség kivándorlási irodájával, hogy az elkövetkező év folyamán legkevesebb 75 ezer zsidónak kell elhagynia a protektorátua területét. Ez a cseh protektorátus területén élő zsidók felének felel meg. A cseh kormány statisztikai hivatalának közlései szerint 1938 októbertől 1939 július elsejéig 24 ezer személy hagyta el a cseh protektorátua területét. Ezek közül 22.864 zsidó. A hitközség épülete előtt naponta a zsidók százai tolonganak, akik mindannyian kivándorlási engedélyt akarnak szerezni. A hitközség kivándorlási irodája három osztályt állítt fel. Az elsőt azon zsidók számára, akik nem Palesztinába akarnak vándorolni, a második kizárólag palesztinai kivándorlók ügyével fog foglalkozni, míg a harmadik a kikeresztelkedettek, felekezetenkívüliek ügyeit intézi. A prágai zsidó hitközség a kivándorlási ügyek intézése terén szoros kapcsolatot tart fenn a HIGBM-mel, valamint a bécsi zsidó hitközséggel. Kedd, augusztus 1. BUCUREŞTI. 7: Torna, hanglemezek és étrend. 12: Hanglemezek. 13: Hanglemezek. 13.08: ,,Bajkál‘ Balalajka-zenekar. 13.55: Ca■ rabita-zeneker, Mária Lătăreţu énekszámaival. 14.10: Hírek. 14.30: Carabolţa-zenekar 15.10: Időszerű közlemények. 19: Időjelzés 19.02: Tudományos krónika. 19.17: Filmzene. 20: Felolvasás. 20.15: A román operaénekesek hanglemezei. 20.30: Wagner-hanglemezek. 22: Hírek, sporthírek. 22.15: Tánclemezek. 22.30: Áriák francia daljátékokból (Hanglemezek). 23: Hírek. 23.15: Ionel Cristea zenekara. 23.45: Hirek francia és angol nyelven. JERUZSÁLEM. Délután 1.30: Pontos idő, hirek, zene. 5: Pontos idő, időjárás, arab nyelvoktatás kezdődnek. 5.30: Irodalmi előadás. 6: Ismertető előadás földmiveseknek 8: Izrael Zamora előadása. 8.15: Hirek hébsz rül. 8.30: Hangverseny. 9.30: Hirek angolul 9.45: Lichtheim előadása. BUDAPEST. 7.45: Torna, hírek, hanglemezek, étrend. 11: Hirek. 11.20 és 11.45: Felolvasások. 13.10: Cigányzene. 13.40: Hírek. 14.20: Időjelzés. 14.30: Postászenekar. 15.30: Hirek. 15.45: Műsorközlés. 17.15: Felolvasó 17.45: Időjelzés. 18.10: Szudy Nándorné gorázik. 18.40: Képek Arad történetéből, P&־ beszéd. 19.10: A rádió szalonzenekara. 20.15: Hirek. 20.25: Felolvasás hanglemezekkel 21.15: Komjáthy Aladár verseiből ad elő 21.35: Kivánsághangverseny. 22.40: Hirek 23: Hanglemezek. 23.40: Hirek német, olak angol és francia nyelven. 24: Cigányzene 21.05: Hirek. Módosították a banktörvény egye» te nevkezéseit. A pénzügyminiszter rendelettör׳ vényt készített a banktörvény 44., 45. és מ■ cikkeinek módosítására. A módosítás egy״ legfontosabb rendelkezése, hogy a Legfőb Banktanács csak hét szavazattal hozhat ך vényes határozatot. A másik fontos módozás, ha a kényszerfelszámolásban lévő hat hónapon belül igazolja, hogy a részvény tőkéjét megfelelő módon felemelte és a P*3*‘ RIMÓCZI INTREPR.DE TRANSPORT CLUJ sziváit arányosan csökkentette, úgy a szerfelszámolást elrendelő végzés ־~r'n vonható.