Uj Kelet, 1939. szeptember (22. évfolyam, 197-218. szám)

1939-09-01 / 197. szám

­ OLDAL. Lengyelország kincse és hadiipara Lengyelországban nem volt véleménykü­lö­nbség abban a tekintetben, hogy Pilsudszky jelszavát: ״ A honvédelem mindenek fölött is maradék nélkül meg kell valósítani. Pil­­sudszky fölismerte, hogy országának függet­­lenségét és szabadságát csakis erős hadse­­reg biztosítja. Amikor a marsall ezt a jel­­szót kiadta, még nem volt tulajdonképpeni felszerelési ipara Lengyelországnak. Külföld­­ről kellett beszereznie a hadsereg számára szükséges fegyvert és egyéb anyagot. Annak­­idején Franciaország volt a legnagyobb szál­­lító, amely 1920 közepéig Lengyelország szá­­mára kereken 1600 ágy­ut, 260 ezer fegyvert és 500 millió lövedéket szállított, a nyugati hatalmak Itáliával együttvéve közel 600 re­­p­őgépet küldöttek Lengyelországnak. A fegyverkezési ipar megteremtésének elő­­készületei szükségessé tették, hogy az álla­­mot ebből a szempontból különböző kerüle­­tekre osszák fel. A hadügyminisztériumban a felszerelési ipar irányítására külön osz­­tályt állítottak föl, azonkívül tanácsot nevez­­tek ki ipari, gazdasági szakértőkből és m mi­­nisztériumi tisztviselőkből. Mindenekelőtt el kellett hárítani azt az akadályt, amely­et׳ speciális gépek és munkaerők hiánya oko­­zott. 1927-ben az ország 62 millió dolláros ame­­­rikai kölcsönt kapott, azt nyomon követték újabb nagyobb kölcsönök. Kezdték fölépíteni Lengyelország iparát. 1919-ben három nagy ן Csak hozzávetőleges megállapításokról lehet gazdasági probléma előtt állott Lengyelor- i szág öt nagyobb és két kisebb lőpor­ gyár­szág: szén-, vagon- és nyersanyag-hiányban ־ bizonyára teljesen kielégíti a hadsereg­­de­­szenvedett, de az idők során ezeket a nehéz­ vonatkozó szükségleteit. Nem olyan kedvező­ségeket elhárították. 1922-ben Felső-Szilézia­­ azonban a helyzet gyalogsági fegyverek tö­­megszerzése után, Lengyelország már annyi ן kintetében. A belföldi termelés még nem elég nagy. A tüzérségi fegyverzet is importra szorul. Ugyanúgy az automobil-gyártás. Há­­ború esetén az 1939. március 30-án hozott szenet produkálhatott, hogy ebből a fontos nyersanyagból exportra is jutott. A vagon­­hiányt német szállításokkal egyenlítették ki és 1930-ban már hat hatalmas vagon- és 10­ komotiv-gyár működött a lengyel köztársa­­ság területén, úgy, hogy 1928 óta nem volt szükség vasúti anyag behozatalára. A nyers­­anyagnak tengerentúlról való beszerzését ál­­la­mi jótállású hitelekkel oldották meg. Mindez lehetővé tette a lengyel fegyver­­kezési ipar gyors tempójú újjáépítését. A munka intenzivitásához még csak a szakem­­berek kellő száma hiányzott. Hivatalos lengyel vizsgálóbizottság j­len­­tése szerint az országnak 62 mld. tonna ki­­aknázható kőszén-készlete van. Anglia és Németország után Lengyelország Európa harmadik legnagyobb széntermelő országa. 1929-ben a termelés 46 millió tonna volt. 1934-ben 29 millió. Ma ismét elérték az 1929-es nívót. Lengyel­­­rszág gazdaságának szempontjá­­ból rendkívül fontos a szén-export. 1929-ben 16 millió tonnát vittek ki az országból, va­­gyis a termelésnek egyharmadát. Ma a kivi­­tel már kisebb. A kőszén mellett az ország­­nak még van 5 mld. tonna barna­szene is, amit azonban nem termelnek ki elég inten­­zíven. A Vasércben hozzávetőleg 165 millió tonna készlete van az országnak. A belföldi terme­­lés azonban, annak ellenére, hogy állandóan fokozódik, nem elégíti ki a szükségleteket. A nyersanyag behozatala ál­ladóan emelke­­dőben volt. 1933-ban 360 ezer tonnát impor­­táltak, 1938-ban már 640 ezret. A nyersanyag 50 százaléka Oroszországból került be, 25 százaléka Svédországból. Különösen a külön­­leges acél előállítását szolgáló gépekben volt hiány. Ezt azonban az utolsó hónapokban igyekeztek leküzdeni. Felső-Szilézia megszervezése következtében Lengyelország Belgium után Európa legna­­gyobb cink­termelője lett. A cinkérc kiterme­­lése 1935-ben 316 ezer tonnát tett ki. Az ér­­cekből kitermelt cink 1936-ban 92.600 tonna volt, egy év múlva már 107 ezer tonna. Szük­­ség esetén az ország képes kőszén mellett még cinket is szállítani. Az ólom­termelés 1937-ben 17.500 tonna volt, szemben az 1936-os termeléssel, amikor 15 ezer tonna került ki a lengyel ólombányákból. Lengyelország gazdag földolajban, földgáz­­b­an és aszfaltban, a készleteket 16 millió tonnára becsülik. Aszfaltban egyébként mo­­nopoisztikus heyzetben van. Drohobitz kör­­nyéke egyedül közel 80 százalékát adja en­­nek a nyersanyagnak, amely 1925-ben kere­­ken 800 ezer tonnára rúgott. Hogy háború esetén a nafta-készleteket fel­­tárhassák, 1937-ben igen intenzív fúrások történtek. A nafta feldolgozását harminc fi­­nomító biztosítja. 1932-ben kormányrendelet határozta meg, hogy háború esetére mek­­kora kőolaj-készleteket kell felhalmozni. A kőolaj készleteknek 45 százalékát kiviszik. Az ország fokozódó motorizálása (1937-ben 30 ezer autó volt forgalomban) évi kétezer a belföldi benzin-szűk­tonnára fokozta fel­ségletet. Későban Lengyelország rendkívül gazdag. A wielitzkai és bochniai sóbányák 1933-ban 450 ezer tonnát szállítottak, vagyis kereken 40 százalékát a termelésnek. A készletet kö­­zel 6 millió tonnára becsülik. A kősóra mo­­nopólium van és jelentős jövedelmet hajt az államnak. Foszforéra termelése jelentéke­­nyen emelkedett, a kéné szintén. Kénben gazdag piritet találtak ki él­eté­ben, Lengyel­­ország déli részében. Rendkívül gazdag az ország fában. Háború esetén a nyersbőr és kikészített bőr­készletek teljesen fedezik a szükségletet. A vegyi iparnál­ elegendő készlete van magában az országban. Ezzel szemben a textilipar készletei nem lesznek elegendők, kivéve a selyemipar cikkeit. A textil­terme­­lés a külföldtől függ, főleg gépek és kémiai kellékek tekintetében. A kormány azon igyek­­szik, hogy belföldi gyapjút dolgoztasson fel a gyárakkal és természetesen ezt a nyers­­anyagot nem engedi kivinni. Már 1933-ban a kormány kötelezte a textil­gyárakat, hogy az állami szállítások anyagához 45 százalék belföldi gyapjút adjanak. Ami a fegyverkezési kapacitást illeti, arról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezt minden állam kormánya titokban tartja. törvényrendelet értelmében az összes­ közle­­kedési eszközök a honvédelem számára adandók át. A motorgyártó ipart miniszter­­közi bizottság ellenőrzi. Az utak általában rendezettek, kivéve az ország keleti részét. 1934-ben 48 ezer kilométer jól járható útja volt Lengyelországnak. Az utóbbi években sok minden történt az utak körüli munkála­­tok körül. Sokkal sikeresebbek voltak a repülőgép- ipar körüli munkálatok. Ezidőszerint négy gyár állítja elő a repülőgépeket. Repülőmo­­torokat a Skoda-gyár fiókja állít elő, amely gyárat az állam megváltotta. Az ״ Avia" varsói gyár is dolgozik. A repülőgép-gyártás élén az első években Lewec francia generális állott. Már 1932-ben a lengyel miniszterel­­nök helyettese kijelentette, hogy a hazai re­­pülőgép-ipar a szükséglet 97 százalékát tudja előállítani. A lengyel vadászrepülők már akkor Európa legjobb gépei közé tar­­toztak. Ma 1500 gépet állítanak elő évente. Az a hiba, hogy a motorok gyártása nem tart lépést a gépek gyártásával. A légi köz­­lekedés Lengyelországban erősen ki van fejlődve. Nehézségek vannak még optikai cikkek előállításában, úgyszintén a hajógyártásban. Az öt éves terv keretei között talán sikerül ezeken a bajokon is segíteni. A flotta nagy­­részét a külföld szállítja. A kémiai ipar azon­­ban igen magas nívón áll. Az állami chor­­zowi nitrogén-gyárai Európa legnagyobb ilyenszerű üzemei. .* A hadiipar erős tempójú fejlődése az utób­­bi években meglassúbbodott ugyan, de sok­­kal céltudatosabb és tervszerűbb lett. A hadiipar centruma Sandomir, amely a San és Visztula egybefolyása közelében fek­­szik és amelyet keletről a Lemberg—­Lublin —Varsó-vonal, délről a Krakkó—Tamow— Prezmyl-vonal, míg nyugatról a Varsó- - Kielcze—Krakkó-vonal határol. Stratégiai szempontból nagyon jól megválasztott ״ biz­­tonsági háromszögh ez. Igaz, hogy a cseh határtól csak 130 kilométerre van, de meg­­védik a Kárpátok hatalmas ormait. PÉINTEK, 1939. SZEPTEMBER 1. UU KELE­T A palesztinai zsidóság megőrzi nyugalmát Hat hónapra biztosítva van Palesztina élelmiszerrel való ellátása Jeruzsálem, augusztus 31. Megírtuk, hogy Sir Harold A. M­ McMich­a­el, Paleszti­­na főkormányzója, két hónapi szabadságra utazott Angliába. A főkormányzót, a vál­­ságos nemzetközi helyzetre való tekintet­­tel, most sürgősen visszahívták Paleszti­­nába. A palesztinai kormány főtitkára, John MacPherson, aki a kormányzó távollétében az ügyeket vezette augusztus 27־ én hosz­­szabb megbeszélést folytatott Jich­ak Ben Avivel, a zsidó nemzeti tanács elnökével és Don Hos-szal, Tel-Aviv város alpolgár-­­­mesterével. Ugyanakkor a helyettes főtit­­kár, Sidney Moody behatóan tanácskozott a Palesztina, kormány körzeti biztosaival."[ A zsidó lakosság megőrizte nyugalmát. Vezető bankkörök kijelentették a Zsidó Távirati Iroda levelező­je előtt, hogy Pa­­lesztina pénzügyi életében nem mutatkoz­­nak pánik jelei. A Jewish Agency körei szerint a Palesztinában felgyűjtött élelem­tartalék elegendő arra, hogy hat hóna­­pon keresztül Palesztina zsidó lakosságát ellássa. Jeruzsálem, augusztus 31. A palesztinai­­ kormány hat hónapra betiltotta a ״ Hájár­­dén“ revizionista hetilapot, mert közzétet­­te az Irgun Zevai leuminak, a revizionis­­­ ták katonai szervezetének közleményeit. Szigeten felülvizsgálják az ipar­­engedélyeket Sorozatos új Illetékeket vetettek ki a Máramarossziget lakosságára Lighet, augusztus 31. (Az Új Kelet tud.) Máramarossziget város háztartása egyre ko­­molyabb anyagi gondokkal küzd. A véres jö­­vedelmi forrásai a múltban is eléggé korlá­­tozottak voltak és csak állandó központi se­­gélyezésekkel és szubvenciókkal lehetett be­­tömni az egyre gyakrabban mutatkozó költ­­ségvetési hiányokat. Annak ellenére, hogy ez a forgalmas megyeszékhely külső jellegét magánhordó harmincezer lakosú város egy rendesebb mezővároskát is megszégyenítően alacsony költségvetéssel dolgozott. Dr. Ti­te polgármester nyilatkozata a város költségvetési nehézségeiről A legutóbbi költségvetést jóval magasabb végösszegben állították össze, mint a múlt években. A rendkívüli költségvetést is bele­­értve tizenegymillió lejre rúg fel Márama­­rossziget város ezévi háztartásának budget­­je. Dr. Tite György polgármester kijelentése szerint azonban ez a költségvetés csak ab­­ban az esetben realizálható, ha a kolozsvári királyi helytartóság újabb jelentős szubven­­ciókat fog a város rendelkezésére bocsátani. — A költségvetés összeállítása nem volt irreális, — mondotta dr. Tite polgármester, — de azok az adottságok, amelyek annak­­idején még kínálkoztak, ma már nem létez­nek többé. Mi számítottunk arra, hogy a Tiszántúli Máramarossal megindul a forga­­lom és ez esetben a szigeti élelmiszerkeres­­kedők, pékek, lisztesek, terményesek, gyü­­mölcsösök, általában a piaci árusok, vendég­­iparosok forgalma fellendül, ami a város jö­­vedelmeinek egy számottevő alapját képezte. Egyelőre azonban ilyesmire nincs kilátás és a kereskedőknek azon rétege, amely bizon­­­nyos mértékig a határon túli forgalomból élt, napról-napra nehezebben tengődik. A város folyóévi költségvetésében egyéb­­ként számos új taxa szerepel, amelyek meg­­lehetős megterhelést jelentenek a lakosságra nézve, főleg a múlt évekhez arányítva. Ezen új taxák csak most lépnek életbe. Hasonló illeték szedéséről intézkedik töb­­bek között a városi közmunka szolgáltatá­­sáról szóló városi szabályrendelet, amely Szamos tartomány Hivatalos Lapjának leg­­utóbbi számában jelent meg. Eszerint a vá­­ros területén lakó minden 21—60 közötti férfi — kivételt csupán a köztisztviselők és hadirokkantak képeznek — évente öt­­v­ןנ1י közmunkát kell szolgáltasson a városnak, ami napi 75 lei, azaz 375 lei pénzösszeggel is megváltható. A közmunkát megváltó összegek behajt Hogyan szabadultam meg lábbántalmaimtól A keletkező oxygénnek köszönhető, amely megszünteti őket néhány percen belül Egyszeri­ gyógymód haza­i régi recept feltétlenül hatásos: 1. Egy láb­i melegíti­. 2. Egy maréknyi ״ Salini Rodell״. 3. Aztasga lábait nem­ percen át. Megszűnt! Lába és buki nem dagadt többé. \[ egy számmal kisebb cipőt viselhet. A sajgó tyúku annyira megpuhult. In meglepő könnyedséggel távolítható. A keményedé úgy meglágyultak. ..min hó a tűző napban‘*. L és lábszárai nem fáradt többé s így most már et nap gyalogolhat, az ép kukat áttáncolhatja a s­zalom és fáradtság min 11 voma nélkül. Ez az új׳ megoldás az erjedő génnek köszönhető, felszabadítja a ״ Salti Rodclt, azt a valóban daszert, am­elyet mészet nyújt ennek bántal­mai ellen. A szu­v­a toljuk. Minden gyógyszertárban, drog­­ban és illatszertában kapható. A költség csel 10 Lei. Tikarekossigi d­orrut 25 if I­ei ינ N­­־זסזזו• ciaUdi Használatra 80 te׳. Ezt tása már nagy apparátussal folyik. A félmillió lej bevételt irányzott elő a közm­­ák megváltásából és ugyanannyit irány elő az elvégzett közmunkák hasznából,­­ a teljes összeg a város uccai kőburkolat éi a rendbehozatalára van szánva. A városi uccák a vasúti forgalom szül­­etése alatt jelentős mértékben felnövelte­ teherautó- és autóbusz-forgalom köve­­tében a használhatatlanságig megrongál­tak, eltekintve attól, hogy azelőtt sem tak éppen a legkifogástalanabbak. Erre a célra kü­önben a városi költségvetésben jelentős összegek vannak előirányozva. A Királyi Helytartóság már eddig is szép­­ szegeket folyósított a városnak útra vitt rá, amelyek különben már folyamatban­­ vannak és lázas tempóval haladnak hogy még a tél beállta előtt befejeződj­­enek. A közmunkák mellett újabb taxákat­­ tettek ki a város területén üzemben­­ gépjárművekre is. A luxus gépkocsik a taxik 1500 kilogram súlyig 1000 leit, 15­ 2000 kilogram súly között évi 1500 leit­­ 2000 kiló súlyon­­felüli gépkocsik 3000­­ fizetnek évente a városnak. Orvosok, csupán egy gépkocsival rendelkeznek, mert kizárólag hivatásuk gyakorlására hasa­nak, a fenti összegek felét fizetik. A­­ térkerékpárok 200—300 leit, míg az e­szerű kerékpárok 50 lei új városi adót fűj­nek évente. , Felülvizsgálják az összes ipari­­ kereskedelmi engedélyeket Az új ipari, vagy kereskedelmi autok­á­ciók kibocsájtása alkalmából a város aj­vőben száz lejtől tízezer lejig terjedő kát szed bizonyos táblázat szerint. Ugyanakkor elrendelték az összes engedélyek revízióját, hogy megállapító megfelelnek-e az összes követelmés­ek. Az érdekelteknek harminc napon s kíiü­­l kell adniok kérvényeiket a felülvizsgálás i­dekében és mindezek szintén kötelesek­­ fizetni a megállapított taxákat. Új taxákat vetettek ki a város általi bocsátott bizonyítványokra. A kérvény­­től számított 48 órán belül, tehát sürgő kiállított igazolványok után a város 40 lejes illetéket szed.­­ A cégek reklámtáblái, valamint az építe­zések során leraktározott épületanyag és keszállítások, a kiálló kirakatok után i­dén újabb taxákat kötelesek fizetni az é keltek. Értesüléseink szerint mindezen ül­letékekből a város több, mint kétmillió­t akar behajtani a folyó évben, nem számít a közmunkából bejövő összegeket.­­ Az új taxákról szóló rendelet már éj is lépett. (K־ I

Next