Uj Kelet, 1939. szeptember (22. évfolyam, 197-218. szám)
1939-09-01 / 197. szám
OLDAL. Lengyelország kincse és hadiipara Lengyelországban nem volt véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy Pilsudszky jelszavát: ״ A honvédelem mindenek fölött is maradék nélkül meg kell valósítani. Pilsudszky fölismerte, hogy országának függetlenségét és szabadságát csakis erős hadsereg biztosítja. Amikor a marsall ezt a jelszót kiadta, még nem volt tulajdonképpeni felszerelési ipara Lengyelországnak. Külföldről kellett beszereznie a hadsereg számára szükséges fegyvert és egyéb anyagot. Annakidején Franciaország volt a legnagyobb szállító, amely 1920 közepéig Lengyelország számára kereken 1600 ágyut, 260 ezer fegyvert és 500 millió lövedéket szállított, a nyugati hatalmak Itáliával együttvéve közel 600 repőgépet küldöttek Lengyelországnak. A fegyverkezési ipar megteremtésének előkészületei szükségessé tették, hogy az államot ebből a szempontból különböző kerületekre osszák fel. A hadügyminisztériumban a felszerelési ipar irányítására külön osztályt állítottak föl, azonkívül tanácsot neveztek ki ipari, gazdasági szakértőkből és m minisztériumi tisztviselőkből. Mindenekelőtt el kellett hárítani azt az akadályt, amelyet׳ speciális gépek és munkaerők hiánya okozott. 1927-ben az ország 62 millió dolláros amerikai kölcsönt kapott, azt nyomon követték újabb nagyobb kölcsönök. Kezdték fölépíteni Lengyelország iparát. 1919-ben három nagy ן Csak hozzávetőleges megállapításokról lehet gazdasági probléma előtt állott Lengyelor- i szág öt nagyobb és két kisebb lőpor gyárszág: szén-, vagon- és nyersanyag-hiányban ־ bizonyára teljesen kielégíti a hadseregdeszenvedett, de az idők során ezeket a nehéz vonatkozó szükségleteit. Nem olyan kedvezőségeket elhárították. 1922-ben Felső-Szilézia azonban a helyzet gyalogsági fegyverek tömegszerzése után, Lengyelország már annyi ן kintetében. A belföldi termelés még nem elég nagy. A tüzérségi fegyverzet is importra szorul. Ugyanúgy az automobil-gyártás. Háború esetén az 1939. március 30-án hozott szenet produkálhatott, hogy ebből a fontos nyersanyagból exportra is jutott. A vagonhiányt német szállításokkal egyenlítették ki és 1930-ban már hat hatalmas vagon- és 10 komotiv-gyár működött a lengyel köztársaság területén, úgy, hogy 1928 óta nem volt szükség vasúti anyag behozatalára. A nyersanyagnak tengerentúlról való beszerzését állami jótállású hitelekkel oldották meg. Mindez lehetővé tette a lengyel fegyverkezési ipar gyors tempójú újjáépítését. A munka intenzivitásához még csak a szakemberek kellő száma hiányzott. Hivatalos lengyel vizsgálóbizottság jlentése szerint az országnak 62 mld. tonna kiaknázható kőszén-készlete van. Anglia és Németország után Lengyelország Európa harmadik legnagyobb széntermelő országa. 1929-ben a termelés 46 millió tonna volt. 1934-ben 29 millió. Ma ismét elérték az 1929-es nívót. Lengyelrszág gazdaságának szempontjából rendkívül fontos a szén-export. 1929-ben 16 millió tonnát vittek ki az országból, vagyis a termelésnek egyharmadát. Ma a kivitel már kisebb. A kőszén mellett az országnak még van 5 mld. tonna barnaszene is, amit azonban nem termelnek ki elég intenzíven. A Vasércben hozzávetőleg 165 millió tonna készlete van az országnak. A belföldi termelés azonban, annak ellenére, hogy állandóan fokozódik, nem elégíti ki a szükségleteket. A nyersanyag behozatala álladóan emelkedőben volt. 1933-ban 360 ezer tonnát importáltak, 1938-ban már 640 ezret. A nyersanyag 50 százaléka Oroszországból került be, 25 százaléka Svédországból. Különösen a különleges acél előállítását szolgáló gépekben volt hiány. Ezt azonban az utolsó hónapokban igyekeztek leküzdeni. Felső-Szilézia megszervezése következtében Lengyelország Belgium után Európa legnagyobb cinktermelője lett. A cinkérc kitermelése 1935-ben 316 ezer tonnát tett ki. Az ércekből kitermelt cink 1936-ban 92.600 tonna volt, egy év múlva már 107 ezer tonna. Szükség esetén az ország képes kőszén mellett még cinket is szállítani. Az ólomtermelés 1937-ben 17.500 tonna volt, szemben az 1936-os termeléssel, amikor 15 ezer tonna került ki a lengyel ólombányákból. Lengyelország gazdag földolajban, földgázban és aszfaltban, a készleteket 16 millió tonnára becsülik. Aszfaltban egyébként monopoisztikus heyzetben van. Drohobitz környéke egyedül közel 80 százalékát adja ennek a nyersanyagnak, amely 1925-ben kereken 800 ezer tonnára rúgott. Hogy háború esetén a nafta-készleteket feltárhassák, 1937-ben igen intenzív fúrások történtek. A nafta feldolgozását harminc finomító biztosítja. 1932-ben kormányrendelet határozta meg, hogy háború esetére mekkora kőolaj-készleteket kell felhalmozni. A kőolaj készleteknek 45 százalékát kiviszik. Az ország fokozódó motorizálása (1937-ben 30 ezer autó volt forgalomban) évi kétezer a belföldi benzin-szűktonnára fokozta felségletet. Későban Lengyelország rendkívül gazdag. A wielitzkai és bochniai sóbányák 1933-ban 450 ezer tonnát szállítottak, vagyis kereken 40 százalékát a termelésnek. A készletet közel 6 millió tonnára becsülik. A kősóra monopólium van és jelentős jövedelmet hajt az államnak. Foszforéra termelése jelentékenyen emelkedett, a kéné szintén. Kénben gazdag piritet találtak ki életében, Lengyelország déli részében. Rendkívül gazdag az ország fában. Háború esetén a nyersbőr és kikészített bőrkészletek teljesen fedezik a szükségletet. A vegyi iparnál elegendő készlete van magában az országban. Ezzel szemben a textilipar készletei nem lesznek elegendők, kivéve a selyemipar cikkeit. A textiltermelés a külföldtől függ, főleg gépek és kémiai kellékek tekintetében. A kormány azon igyekszik, hogy belföldi gyapjút dolgoztasson fel a gyárakkal és természetesen ezt a nyersanyagot nem engedi kivinni. Már 1933-ban a kormány kötelezte a textilgyárakat, hogy az állami szállítások anyagához 45 százalék belföldi gyapjút adjanak. Ami a fegyverkezési kapacitást illeti, arról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezt minden állam kormánya titokban tartja. törvényrendelet értelmében az összes közlekedési eszközök a honvédelem számára adandók át. A motorgyártó ipart miniszterközi bizottság ellenőrzi. Az utak általában rendezettek, kivéve az ország keleti részét. 1934-ben 48 ezer kilométer jól járható útja volt Lengyelországnak. Az utóbbi években sok minden történt az utak körüli munkálatok körül. Sokkal sikeresebbek voltak a repülőgép- ipar körüli munkálatok. Ezidőszerint négy gyár állítja elő a repülőgépeket. Repülőmotorokat a Skoda-gyár fiókja állít elő, amely gyárat az állam megváltotta. Az ״ Avia" varsói gyár is dolgozik. A repülőgép-gyártás élén az első években Lewec francia generális állott. Már 1932-ben a lengyel miniszterelnök helyettese kijelentette, hogy a hazai repülőgép-ipar a szükséglet 97 százalékát tudja előállítani. A lengyel vadászrepülők már akkor Európa legjobb gépei közé tartoztak. Ma 1500 gépet állítanak elő évente. Az a hiba, hogy a motorok gyártása nem tart lépést a gépek gyártásával. A légi közlekedés Lengyelországban erősen ki van fejlődve. Nehézségek vannak még optikai cikkek előállításában, úgyszintén a hajógyártásban. Az öt éves terv keretei között talán sikerül ezeken a bajokon is segíteni. A flotta nagyrészét a külföld szállítja. A kémiai ipar azonban igen magas nívón áll. Az állami chorzowi nitrogén-gyárai Európa legnagyobb ilyenszerű üzemei. .* A hadiipar erős tempójú fejlődése az utóbbi években meglassúbbodott ugyan, de sokkal céltudatosabb és tervszerűbb lett. A hadiipar centruma Sandomir, amely a San és Visztula egybefolyása közelében fekszik és amelyet keletről a Lemberg—Lublin —Varsó-vonal, délről a Krakkó—Tamow— Prezmyl-vonal, míg nyugatról a Varsó- - Kielcze—Krakkó-vonal határol. Stratégiai szempontból nagyon jól megválasztott ״ biztonsági háromszögh ez. Igaz, hogy a cseh határtól csak 130 kilométerre van, de megvédik a Kárpátok hatalmas ormait. PÉINTEK, 1939. SZEPTEMBER 1. UU KELET A palesztinai zsidóság megőrzi nyugalmát Hat hónapra biztosítva van Palesztina élelmiszerrel való ellátása Jeruzsálem, augusztus 31. Megírtuk, hogy Sir Harold A. M McMichael, Palesztina főkormányzója, két hónapi szabadságra utazott Angliába. A főkormányzót, a válságos nemzetközi helyzetre való tekintettel, most sürgősen visszahívták Palesztinába. A palesztinai kormány főtitkára, John MacPherson, aki a kormányzó távollétében az ügyeket vezette augusztus 27־ én hoszszabb megbeszélést folytatott Jichak Ben Avivel, a zsidó nemzeti tanács elnökével és Don Hos-szal, Tel-Aviv város alpolgár-mesterével. Ugyanakkor a helyettes főtitkár, Sidney Moody behatóan tanácskozott a Palesztina, kormány körzeti biztosaival."[ A zsidó lakosság megőrizte nyugalmát. Vezető bankkörök kijelentették a Zsidó Távirati Iroda levelezője előtt, hogy Palesztina pénzügyi életében nem mutatkoznak pánik jelei. A Jewish Agency körei szerint a Palesztinában felgyűjtött élelemtartalék elegendő arra, hogy hat hónapon keresztül Palesztina zsidó lakosságát ellássa. Jeruzsálem, augusztus 31. A palesztinai kormány hat hónapra betiltotta a ״ Hájárdén“ revizionista hetilapot, mert közzétette az Irgun Zevai leuminak, a revizionis ták katonai szervezetének közleményeit. Szigeten felülvizsgálják az iparengedélyeket Sorozatos új Illetékeket vetettek ki a Máramarossziget lakosságára Lighet, augusztus 31. (Az Új Kelet tud.) Máramarossziget város háztartása egyre komolyabb anyagi gondokkal küzd. A véres jövedelmi forrásai a múltban is eléggé korlátozottak voltak és csak állandó központi segélyezésekkel és szubvenciókkal lehetett betömni az egyre gyakrabban mutatkozó költségvetési hiányokat. Annak ellenére, hogy ez a forgalmas megyeszékhely külső jellegét magánhordó harmincezer lakosú város egy rendesebb mezővároskát is megszégyenítően alacsony költségvetéssel dolgozott. Dr. Tite polgármester nyilatkozata a város költségvetési nehézségeiről A legutóbbi költségvetést jóval magasabb végösszegben állították össze, mint a múlt években. A rendkívüli költségvetést is beleértve tizenegymillió lejre rúg fel Máramarossziget város ezévi háztartásának budgetje. Dr. Tite György polgármester kijelentése szerint azonban ez a költségvetés csak abban az esetben realizálható, ha a kolozsvári királyi helytartóság újabb jelentős szubvenciókat fog a város rendelkezésére bocsátani. — A költségvetés összeállítása nem volt irreális, — mondotta dr. Tite polgármester, — de azok az adottságok, amelyek annakidején még kínálkoztak, ma már nem léteznek többé. Mi számítottunk arra, hogy a Tiszántúli Máramarossal megindul a forgalom és ez esetben a szigeti élelmiszerkereskedők, pékek, lisztesek, terményesek, gyümölcsösök, általában a piaci árusok, vendégiparosok forgalma fellendül, ami a város jövedelmeinek egy számottevő alapját képezte. Egyelőre azonban ilyesmire nincs kilátás és a kereskedőknek azon rétege, amely bizonnyos mértékig a határon túli forgalomból élt, napról-napra nehezebben tengődik. A város folyóévi költségvetésében egyébként számos új taxa szerepel, amelyek meglehetős megterhelést jelentenek a lakosságra nézve, főleg a múlt évekhez arányítva. Ezen új taxák csak most lépnek életbe. Hasonló illeték szedéséről intézkedik többek között a városi közmunka szolgáltatásáról szóló városi szabályrendelet, amely Szamos tartomány Hivatalos Lapjának legutóbbi számában jelent meg. Eszerint a város területén lakó minden 21—60 közötti férfi — kivételt csupán a köztisztviselők és hadirokkantak képeznek — évente ötvןנ1י közmunkát kell szolgáltasson a városnak, ami napi 75 lei, azaz 375 lei pénzösszeggel is megváltható. A közmunkát megváltó összegek behajt Hogyan szabadultam meg lábbántalmaimtól A keletkező oxygénnek köszönhető, amely megszünteti őket néhány percen belül Egyszeri gyógymód hazai régi recept feltétlenül hatásos: 1. Egy lábi melegíti. 2. Egy maréknyi ״ Salini Rodell״. 3. Aztasga lábait nem percen át. Megszűnt! Lába és buki nem dagadt többé. \[ egy számmal kisebb cipőt viselhet. A sajgó tyúku annyira megpuhult. In meglepő könnyedséggel távolítható. A keményedé úgy meglágyultak. ..min hó a tűző napban‘*. L és lábszárai nem fáradt többé s így most már et nap gyalogolhat, az ép kukat áttáncolhatja a szalom és fáradtság min 11 voma nélkül. Ez az új׳ megoldás az erjedő génnek köszönhető, felszabadítja a ״ Salti Rodclt, azt a valóban daszert, amelyet mészet nyújt ennek bántalmai ellen. A szuva toljuk. Minden gyógyszertárban, drogban és illatszertában kapható. A költség csel 10 Lei. Tikarekossigi dorrut 25 if Iei ינ N־זסזזו• ciaUdi Használatra 80 te׳. Ezt tása már nagy apparátussal folyik. A félmillió lej bevételt irányzott elő a közmák megváltásából és ugyanannyit irány elő az elvégzett közmunkák hasznából, a teljes összeg a város uccai kőburkolat éi a rendbehozatalára van szánva. A városi uccák a vasúti forgalom születése alatt jelentős mértékben felnövelte teherautó- és autóbusz-forgalom követében a használhatatlanságig megrongáltak, eltekintve attól, hogy azelőtt sem tak éppen a legkifogástalanabbak. Erre a célra küönben a városi költségvetésben jelentős összegek vannak előirányozva. A Királyi Helytartóság már eddig is szép szegeket folyósított a városnak útra vitt rá, amelyek különben már folyamatban vannak és lázas tempóval haladnak hogy még a tél beállta előtt befejeződjenek. A közmunkák mellett újabb taxákat tettek ki a város területén üzemben gépjárművekre is. A luxus gépkocsik a taxik 1500 kilogram súlyig 1000 leit, 15 2000 kilogram súly között évi 1500 leit 2000 kiló súlyonfelüli gépkocsik 3000 fizetnek évente a városnak. Orvosok, csupán egy gépkocsival rendelkeznek, mert kizárólag hivatásuk gyakorlására hasanak, a fenti összegek felét fizetik. A térkerékpárok 200—300 leit, míg az eszerű kerékpárok 50 lei új városi adót fűjnek évente. , Felülvizsgálják az összes ipari kereskedelmi engedélyeket Az új ipari, vagy kereskedelmi autokációk kibocsájtása alkalmából a város ajvőben száz lejtől tízezer lejig terjedő kát szed bizonyos táblázat szerint. Ugyanakkor elrendelték az összes engedélyek revízióját, hogy megállapító megfelelnek-e az összes követelmések. Az érdekelteknek harminc napon s kíiül kell adniok kérvényeiket a felülvizsgálás idekében és mindezek szintén kötelesek fizetni a megállapított taxákat. Új taxákat vetettek ki a város általi bocsátott bizonyítványokra. A kérvénytől számított 48 órán belül, tehát sürgő kiállított igazolványok után a város 40 lejes illetéket szed. A cégek reklámtáblái, valamint az építezések során leraktározott épületanyag és keszállítások, a kiálló kirakatok után idén újabb taxákat kötelesek fizetni az é keltek. Értesüléseink szerint mindezen ülletékekből a város több, mint kétmilliót akar behajtani a folyó évben, nem számít a közmunkából bejövő összegeket. Az új taxákról szóló rendelet már éj is lépett. (K־ I