Uj Kelet, 1939. október (22. évfolyam, 219-242. szám)
1939-10-01 / 219. szám
e־״״ sts,n ♦ץ־!״ if a poétái a Szerkesztőség után num.ég kiadóhiva-30523/1934 *al: Cl uj, Str. -------------־־־־ Baron L. Pop eliefon: 1860. Előfizetési árak: nta Hó, négyfélévre 320, fél-000, ejfészévr© 1200 lej. Kül.: Havonta 2, negyedévie 6, e 12, egé®zévre 20 dollár. — rések díjszabás szerint. — Az KELET“ a transilvaniai és 1 zsidóság egyetlen napilap- Cikkeink utánnyomását csak a , megjelölésével engedjük meg. Director-Főszerk©Mzt: Dr. Marton Ernö. Redactor responsabU-Peleleg tő: Jámbor Ferenc, delegat hí girant responsabil-j ׳ igazgató: Schwartz Endre. Propttear-tulajdonon: Pratentitás 8. A. & de Editira. Registrul publcaţiunilor periodice No. 43. IK»«. 889. 1938. Tribunalul Cluj, S°cţia IIL Vasárnap, október L 1939—5700. Tteri 18. XXII. évfolyam, 219. szám. 10 Berlinbe utazott . Párizsban, Londonban és Washingtonban nem hisznek az orosz-német katonai szövetségben Bérenger francia szenátor szenzációs dokumentumokat mutatott be az orosz- német barátság hátteréről szóltek az angol-francia-török szerződés elej én, szeptember 30. A Reuter távirat úgy tudja, hogy Chamberlain az alsófői ülésén nyilatkozni fog a számbaelentett német-szovjetorosz békeajánkapcsolatban. A nyilatkozat elé ezért várakozással tekint az egész térítmény. Beavatottak tudni vélik, hogy aterelnök be fogja jelenteni a brit mnás minisztérium átalakítását is, mert a panaszokat, amelyek a legutóbbin elhangzottak, indokoltnak találja. Daladier tanácskozása a németGrass szerződésről s, szeptember 30. (Rador). Albert kv*. szeptember 30. (Rador). A Reurvit, hogy az orosz-német egyezmény iugatólagos fenyegetése dacára, hogy tanácskozni fognak a háború megse ügyében, a megfigyelők többsége véleményen van, hogy nem jött létre szövetség Oroszország és Németor köött. Ha ez a feltevés megerősítést tbbentropp útja balsikerrel végződött, békejavaslatoknak angol és francia való elutasítása teljesen elszigetelnérszágot. Amerikában nem hiszik, hogy Sztálin harcba szállna Németország oldalán ington, szeptember 30. (Rador.) Irek kétségüket fejezik ki aziránt, hogy ezek többre, mint Németországgal nácskozásra kötelezték volna magui az esetre, ha a szövetségesek nem ők véget vetni a háborúnak. Nem valószínűnek, hogy Sztálin Németordett harcba szállna, méghozzá egy fíborutlan, amelyből kimaradva annyi húzott. Azt az aggodalmat, hogy a nagymennyiségű hadianyagot szállt Németországnak, ugyancsak alapak tekintik. Általános amerikai vészerint a szövetségesek folytatni jogikorát. A francia sajtó eleivel elutasít minden békeindítványt .» szeptember 30. (Rador). Habár a rosz ״ béke-offenzíva“ még nem ing■ és nem történt hivatalos lépés, a sajtó minden ilyértelmű indítványt .it Párisien szerint a közös németnilatkozatban foglalt néhány sor eléggy az angolok, franciák és semlegesrtsék és elbírálják a helyzetet, Idre azt írja, hogy Németország nikkelt, mint Oroszország az azonnali Ha Németország elnyerné a békét, állna haderőis azonnal Kelet felé ". Ezért a szovjeteknek a békeajánló csatlakozása elismerését jelenti a folytatására irányuló angol-francia tfsnak. Populaire Leon Blum tollából megy az a feltevés, hogy Franciaország Lebrun francia köztársasági elnök szombaton délben kihallgatáson fogadta Daladier miniszterelnököt, akivel háromnegyed órás megbeszélést folytatott. Párizs, szeptember 30. (Rador). Miután Párizsban közismertté vált a szovjet-német megegyezés, Daladier francia miniszterelnök dolgozószobájába kérette Gamelin tábornokot, Champetier de Ribes külügyi államtitkárt, Coulondre kabinetigazgatót és Leger külügyminisztérium vezértitkárt, akikkel részletesen megtárgyalta az egyezmény szövegét, egy hónapi háború után elárulhatná azt az ügyet, amelyértharcba szállt, egymagában sértő. Egyébként a békét azért ajánlják fel Franciaországnak, hogy miután elválasztották Angliától, egy Közép- és Kelet-Európát uraló Németország megtámadja ״ Az egész világ London szavát várja“ Berlin, szeptember 30. (Rador). A német lapokat a német-orosz egyezmény foglalkoztatja. A Völkischer Beobachter azt írja, hogy Európa új arculatot köpött. De nem csak Európának, hanem az egész világnak tekintettel kell lennie erre: a Nyugatnak válaszolnia kell önszántából, elfogadja-e a közép- és kelet-európai természetes rend megteremtéssét. A béke feltételei megvannak és az egész világ London szavát várja. A Frankfurter Zeitung szerint a németorosz együttműködés erőfeszítéseit a háború befejezésére irányítja. A Hamburger Fremdenblatt megállapítja, hogy hiba volt Berlin és Moszkva viszálykodására számítani. A történelem során elsőízben találja magát szembe a brit birodalom egy európai és ázsiai blokád fenyegetésével, amely a Rajnától Vladivosztokig terjed. A német-orosz nyilatkozat tartós keleteurópai béke létesítésére akar alapot teremteni és nyugalmat kíván nyújtani az összes közép- és dél-európai államoknak, amelyeknek minden érdekük meg van, hogy biztonságuk legyen a békés uton való fejlődés számára. A magyar sajtó az orosz-német szerződésről Budapest, szeptember 30. (Rador). A Stefani jelenti: A Pester Lloyd, a magyar kormány hivatalosa Írja, hogy a moszkvai tárgyalásoknak világfontosságuk van és befolyásolni hivatottak az európai politikai helyzetet. A lap szerint a háború minél sürgőseb befejezése az emberiség általános érdekének felel meg és ezért a nyugati hatalmaknak tekintetbe kellene venniök fegyverszünet kötését, hogy viszonylagosan nyugodt légkörben tárgyalhassák le azokat a kérdéseket, amelyek szebenálló táborokra osztották az európai hatalmakat. A Pravda és az Izvesztia a német- orosz szerződésről dul, szeptember 30. (Rador). A DNR jelenti: Az orosz lapok vezércikkeiket a német-orosz egyezménynek szentelik. A Pravda kiemeli, milyen érdeke a két országnak baráti és jószomszédi viszonyt állandósítani. A Németország és a szovjetek közti béke és barátság az összes európai népek érdekeinek is megfelel. Csak azok, akik háborúra uszítanak, húzhatnának hasznot a keleteurópai ellenségesedés és bizalmatlankodás állapotából. Az Izvesztia ״ Egy tartós béke szilárd alapja“ cím alatt hangoztatja, hogy a szovjetek és Németország úgy látják, hogy csak nekik kötelességük a békét és rendet biztosítani a volt lengyel állam területein. A lap foglalkozik azon nyilatkozattal is, hogy Németország és a szovjetek készek a békéért dolgozni Nyugaton és hozzáteszi, hogy ha a békefelhívást elutasítanák, a háború folytatásáért az egész felelősséget Anglia és Franciaország viselnék. jött létre katonai szövetség Németország és a szovjet között? il szovjet és Németország új Népszövetséget akarnak létesíteni? London, szeptember 30. (Dunaposta). A Reuter angol távirati ügynökség azt a szenzációs hírt közli, hogy Ribbentropp és Molotov moszkvai tárgyalásai során felmerült az új Népszövetség megalakításának terve is. Ebben a Népszövetségben Németország, a Szovjet, Olaszország, Magyarország, Spanyolország, a Balti-államok és a Balkán-államok vennének részt. A nemzeteknek ez az új szövetsége kísérelné meg az összes függő kérdések végleges és megnyugtató elrendezését. Birodalmi hitelintézetet létesítenek Varsóban Berlin, szeptember 30. A DNB jelenti: A legfőbb Ihadvezetőség a lengyelországi megszállott területen birodalmi hitelintézetet létesít abankjegyhiány pótlására. A hitelintézet október 2-án kezdi meg működését és a lengyel Nemzeti Bank szerepét fogja betölteni. A párizsi lengyel követ tiltakozó jegyzéke Párizsban Párizs, szeptember 30. (Rador). A Havas távirati iroda jelenti: A párizsi lengyel követ a következő tiltakozó jegyzéket juttatta el a francia kormányhoz: a német birodalom és a szovjet kormány között szeptember 28-ánlétrejött egyezménnyel kapcsolatban: ,,A lengyel állam és a lengyel nép szent jogainak olyan elképesztő megsértése ellen, amely a szeptember 28-án Németország és Oroszország között létrejött egyezményben jut kifejezésre és amelyben a két támadó állam javára döntenek a lengyel köztársaság területei felett, a lengyel kormány nevében a legformálisabb és a legünnepélyesebb tiltakozásoimat jelentem be e minősíthetetlen eselekedet felett, amelyet az összes nemzetközi kötelezettségek és az emberi erkölcsök sárbatiprásával követtek el. Lengyelország sohasem fogja elismerni ezt a jogtalan cselekedetet és igaz ügyének tudatában csak akkor fogja befejezni a harcot, midőn hazája felszabadul az eltiprés alól és amidőn visszaszerzi jogos tulajdonát. Hadseregének hősies ellenállásával és az egész lengyel nép hazafias önfeláldozásával, amelyről Varsó, Lemberg, Vona, Gdynia, Mediin és egész Lengyelország elkeseredett védelmében tettek tanúbizonyságot, a lengyel nemzet megmutatta a világnak azon törhetetlen akaratát, hogy szabadon és függetlenül akar élni. Szövetségeseire, valamint a szabadságot és a nemzetközi méltóságot tisztelő országok egyhangú rokonszenvére támaszkodva, Lengyelország minden randelkezdésére álló eszközzel folytatni fogja a harcot a jövőjébe és a biztos győzelembe vetett hittel“. (Folytatása az utolsó oldalon.) VILÁG TÜKRE A moszkvai szerződések ״ Két nap alatt alapos munkát végeztünk“ — mondotta Ribbentrop — midőn Moszkvától jövet, leszállt a berlini repülőtéren. Valóban alapos munka volt. A 36 milliós lengyel államot Ribbentrop és Molotov egyetlen tollvonással elöröték Európa térképéről. Abesszínia, Ausztria, Csehszlovákia és Albánia után az ötödik állam tűnik el, az ötödik nemzet veszti el függetlenségét, az ötödik nép kerül az imperializmus kerekei alá. 1939 szeptember 28-ika a Moszkvában megkötött orosz-német szerződéssel bevonul a történelembe. Ez a dátum amúgyis arra volt rendelve, hogy későbbi generációk alaposan megjegyezzék maguiknak. Szeptember 28-án volt egy éve annak, hogy létrejött a müncheni paktum. Talán számot sem tudunk vetni magunknak arról, hogy az események milyen ördögi tempóban nyargaltak el fejünk fölött e végtelenül hosszú esztendő alatt. Münchenben Anglia, Franciaország egyrészről, Németország és Olaszország másrészről megegyeztek egymással a szudétaterületek átengedésében, SCsehszlovákia új állami elrendeződésében; elhatározták, hogy szavatosságot vállalnak az új csehszlovák államért és egymáshoz való úttkoslyukot a megértés és különös tanácskozás alapjára helyezik. Oroszországot kizárták ebből a megegyezésből, amelynek létrejötteihez Lengyelország is jelentős mértékben hozzájárult. Nem cikkelyezték ugyan be, de nyilvánvalóan ott lebegett a müncheni egyezmény fölött a gondolat, hogy Németország számára megnyissák az utat Oroszország felé. Az angol külpolitika a bolsevista Oroszország és a nemzeti szocialista Németország szembeállításában látta a maga hatalmi érdekeinek megfelelő biztosítását. 1919-ben a nyugati hatalmak Oroszország és Németország megkérdezése nélkül döntötték el Kelet-Európa sorsát. 1938-ban Oroszország kikapcsolásával döntöttek egy keleteurópai kérdésben. Nem lehet állítani, hogy Moszkva ne vett volna maradéktalanul revánzsot ezért a mellőzésért, amely , ha 1919-ben az akkori zavaros orosz viszonyok mellett még megbocsátható volt, 1938-ban végzetes tévedésnek bizonyult. Az angol politika kelet felé szerette volna levezetni a német birodalom katonai és imperialista energiáit. Ehelyett most Hitler és Sztálin együttesen fenyegetik meg a Nyugatot és elvitatják bárkitől a jogot, hogy akeleteurópai kérdésekben rajtuk kívül beszólást kérjen. • Ribbentrop és Mirrotov elvetették egy kisebb, kizárólag lengyellakta területre szorítkozó, minden politikai súlyt nélkülöző és látszólagosan független lengyel állam megteremtésének gondolatát. Ehelyett felosztották egymás között Lengyelország területét, javarészt a már néhány nappal ezelőtt kijelölt demarkációs vonal alapján, amelyet Németország javára módosítottak. Varsó és a Visztula folyása német kézre kerül, hasonlóképpen az övék az egész lengyel iparvidék és a kiigazítás folytán visszakerül hozzájuk Lublin, másrészről a lengyel petróleumvidék egy része is. Az egykori magyar-lengyel határ közös orosz-német-magyar határ lett. Az újabbkiigazítások folytán a lengyellakta területek német fennhatóság alá kerülnek, míg a szovjet a főleg ukrán és fehérorosz részeket kebelezi be. Németország az új határmegvonás folytán mintegy 18 millió lengyelt vesz oltalma alá. Szeptember 29-én volt egy éve an