Uj Kelet, 1940. január (23. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-24 / 18. szám
» » SZERDA, 1940. JANUÁR 24. tu KÖZGAZDASÁG ־^, r_ __ Módosítják a A pénzügyminiszter rendelettörvényt készített a banktörvény egyes cikkeinek módos kására. A módosítás főleg azt célozza, hogy a banktörvény rendelkezéseit összhangba hozják az április 1.-én életbelépő új kereskedelmi törvénnyel, főleg abból a szempontból, hogy a bankok az idei közgyűléseiken keresztül vigyék a netalán szükségessé vált banktörvényi alapszabálymódosításokat. A módosító törvény speciális intézkedést tartalmaz az életképtelen bankok minél gyorsabb felszámoltatására. A módosító törvényjavaslatok a Legfőbb Törvényelőkészítő Tanács n. szekciójához már átküldték és ennek véleményezése után kerül a minisztertanács elé. Január 31-i fbüntetés nélkül űzethető a cselédadó , Bucureşti, január 23. Megírtuk annak idején, hogy az 1939 április 1.-i adótörvénymódosítás adókötelesekké tette a háztartási alkalmazottak (cselédek) készpénz jövedelmeit is. Mivel számos háztartás a cselédadó fizetését elmulasztotta, a pénzügyminiszter az adóközegeket a cselédadó fizetésének ellenőrzésére utaltatta, akik február 1.-től kezdve házról-húsra járva ellenőrzik a cselédadó pontos fizetését. Mivel az adóamnesztia törvény vonatkozik a cselédadóra is, azok, akik eddig a cselédadót nem fizették, január 31.-ig a hátralékos celédadót (1939 április 1-ig visszamenően) bírságmentesen fizethetik be az illetékes adóhivatalhoz. A cselédadó fizetése az erre szóló Űrlapokon (blankettákon) számítandó ki és minden hónapról két-két példányban állítandó ki. Az 1939 április 1.-i adótörvénymódosítás szerint a cselédadó a következő: A 891 lejnél nagyobb fizetéseknél a 2 lejek a supracotaadók jelentik. A fenti adók akkor érvényesek, ha a munkaadó az adóösszeget a cselédtől levonja és ez esetben az adóívre rá kell írni, hogy az adót a cseléd fizeti. Ha azonban a fenti fizetések nettó összegek, vagyis az adót a munkaadó fizeti, úgy az állami adó összege a fentieknél 1—2 lejjel több. ANACOT /// FertőtUinti a szájat a torkot Havi fiz. lejig adó Fan 2% ut- Fond. adó Munc08S2 2605 1 5 1 12 361— 2705 1 5 2 13 281— 4605 2 5 2 14 461— 4795 2 5 3 15 480— 5305 3 5 3 16 531— 6306 3 5 3 17 831— 6607 3 5 3 18 661— 6707 3 5 4 19 880— 7307 4 5 4 20 731— 8308 4 5 4 21 831— 8609 4 5 4 22 861— 8799 4 5 5 23 880— 8909 5 5 5 24 891— 9309-125 5 5 26 931—10302־ 10455527 1031—10492־ 11455528 1050—10702־ 11455629 1871—11302־ 11465630 1131—12302־ 12465631 Kizszaksziliti dik kaiét árusító ■aivkeiatkadtk laivzika Szamáris Mtranaraa nagyikba■ Szatmár, január 23. A szatmári kereskedelmi kamara hivatalos közleményt adott ki arról, hogy a körzetébe tartozó Szatmár és Máramaros megyékben az alábbi cégek foglalkozhatnak közszükségleti cikkek nagybani eladásával: Beer Miklós, Feldmann József és Fiai Rt., Friedmann Kálmán, Freund Márton és Társai, Lefkovics Leopold, Reiter L és Fiai, Weisz Albert Utódai, Berger Berta, Argus-cég, Goldstein József és Fia, Grün Herman, Rosenberg Testvérek, Grünfeld Adolf, Kauffmann Dávid és Fia, Fleschmann Dávid, Fleischmann Dávid és Fia, Rappaport Lajos és Társai, Diamantstein Dezső, Glück Nándor, Granum közkereseti társaság, Rosenberg Rozália, Feuer Ignác Szatmár, Schrei 7. OLDAL ] bér Kálmán, Mercur Rt., Steinfeld Béla, Bőrkereskedelmi Rt., Haracsek Vilmos Utódai, Löwinger Dezső és Neumann Testvéreit Nagybánya. Máramarosszigeten az alábbi cégeket minősítették nagykereskedéseknek: Puchs Ede, Friedmann Ábrahám és Fiai, Keszner Izidor és Fiai, Prager Chaim, Lóbl Emánuel, Klein Ignác és Társai, Klein Lázár, Traubkatz Salamon, Liebermann Chaim, Dávidovics Bernát, Stern Sámuel, Klein I. Simon, Steaua Maramuresanu, Heimovics Jenő, Wolff Náthán, Askenázy Bernát, Steinmetz Semaja, Vogel Ignác, Solomovics Lázár özvegye, Davidovics Ferenc, míg Felsövisón Fitgelmann Ignác, Friedmann Máté is Leib Wolff Utódai foglalkozhatnak nagybani eladással is okozott a mészárosoknak, mert nehéz bika- borjúhoz hozzájutni, mert kevés a kínálat. Ugyancsak emelkedik a borjúbör ára is, amely ma 90 lej. A mészárosok számolnak azzal, hogy a borjúbör ára tovább fog emelkedni. Lóbör darabja 350- 400 lej, marhabőr 42 lej, bivalybor 40 lej, a nyúlbor 70 lej. A fémipar nyersanyagelátása. Pénteken és kedden a nemzetgazdasági minisztériumban értekezlet volt, amelyen a fém- és vasipar nyersanyagellátásának kérdését tárgyalták le. Egyidejűleg a nemzetgazdasági minisztériumban készül a törvényjavaslat fémhivatal felállítására és az ócskavas és ócskafém gyűjtés megszervezésére. Emelkedtek s tilási tuilatárak Tg-Mures, január 23. A legutóbbi marosvásárhelyi állatvásáron feltűnően kevés volt a felhajtás, ami megakadályozta az árak emelkedését, annak ellenére, hogy az exportőrök érdeklődése úgy sertések, mint hízott ökrök iránt igen nagy. A sertésexport Marosvásárhelyről és a vidékről főleg Prága és Bécs felé irányul. A kivitel teremtette helyzet azonban nem járult hozzá a sertésárak további emelkedéséhez. A sertés kilója ma élősúlyban 34—36 lej és nemcsak az exportőrök vásárolják ennyiért, hanem a helyi mészárosok 18. Viszont egyes vidéki vásárokon, de különösen a vásári alkalmakon kívül előadások esetében 38 lejt is elkérnek az állattenyésztők a sertés kilójáért. Ugyancsak nagy kiviteli lehetőség kínálkozik Németország felé hízott ökörből, viszont ezt csak vontatottan tudják szállítani a vagonhiány miatt. Az exportökröt élősúlyban kilónkénti 20—21 lejért vásárolták legutóbb Marosvásárhelyen. A sovány ökör párja 14—16 ezer lej, marha kilója élősúlyban 14 lej, növendékmarha 19 lej. Jelentékeny emelkedést mutatnak a borjúárak. Ma már 26 lejt is adnak a borjú kilójáért élősúlyban. Ezt annak tudják be a mészárosok, hogy néhány hét óta csak bikaborjút szabad vágni. Az önöknek a vágástól való eltiltása bizonyos nehézségeket A Human stennseti (tan* hivatalos devizaárfolyamai: 7 .נ־ 143—141.10 570.10—067.87 678.84—608.50 78.52—76.41 32.29—31.81 3.27—3.22 24.22—?23.8 59—49 ־׳ 2—28.60 Dollár font Palesztina: font holland forint svájci frank francia frank belgas márka pengol cseh korona (Prága hivatalos) 4.68 -4.77 szlovák korona (Pozsony hivatalos) 4.68-4.77 Az exportból eredő szabadforgalomba hozható devizakvóták árfolyamai tartottak. Bucurestiben tegnap délig a következő árfolyamok alakultak ki: S 94—035 955—945 •50—909 M5—245 5,85—6 T. Bli/S 40—H 58—59 1045—1066 1250—1270 Angol font, 70%-0e kvóta Palesztinai font, 70%-08 kvóta egyiptomi font, 70%-08 kvóta dollár, 70%-os kvóta francia frank, 70%-os kvóta svájci frank, 70%-os kvóta belgas, 70%-os kvóta svéd korona, 70%-os kvóta angol font, 40%-os kvóta angol font, 20%-08 kvóta A B) lista kompenzációs árfolyamai 1 font angliai árukra 1950 lej font más államok áruira 20800 font angol gyarmatok áruira 2250 • SZABÓ IMRE (45) SIMON KANCELLÁR |.IIIIIIIIIIIIIIII!1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIII1IIIJIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!I A javak bősége — ezt mindenki tudta — nem holmi fölkapaszkodottra zuhant. Ismerte a vitágot, barátkozott a tudományok és a politika jeleseivel, mészszíré űzte magától az önhittséget, emberszeretettel és önbírálattal talpig férfit formált magából. Mint az apai és nagyapai just a múltban, úgy ezúttal a főúri vagyont eszköznek tekintette csupán nagy feladatok elérésére, nem öncélnak. Két célt tűzött ki maga elé: visszaadni régi szabadságát a katonásan fegyelmezett székely népnek és olyan vallási eszményeket plántálni szép Erdélyországba, amelyek felvilágosítanak, nemcsak földöntúli malasztot ígérnek. Szombatosságával legelőször a székely néphez tudott hozzáférni, ehhez az emberségéért annyit vérzett, nyakas és gyorsan fellángoló fajtához. A szombatosság előbb egész Udvarhelyszéket hódította meg, a Marosmentét, majd Csikország székhelyeit, ahol másoltatták és terjesztették Pécsi Simon I imáit; a maguk módján megtartották a zsidó ünnepi szokásokat, mindenekelőtt a szombat megszentelését. Titokban csinálták, akárcsak a spanyolok és portugálok között élő és kényszerből kitört ,,abarjanok“, a keresztény vallási törvényeket megszegő zsidózók. Küküllőben és Fejér megyében lévő birtokain Simon elhintette a „minden igaz vallás magvait“. A közállapotok ezúttal megengedték ezt, mivelhogy az ország fölött veszedelmek felhői feketéllettek, ezek pedig elfödték a vallások csillagjait. A hittérítő Pécsi Simon birtokai rendezésével foglalkozott, azon Zsigmond fölemelkedett és az ablak felé inállít. Itt megállott és kinézett a kert fáira. Az orgonavis rág már rügyezett, a sivitó, tavaszi szél elült, a nap kisütött és eloszlatta a ködfátyolt __Oppelnbe megyek és Ratiborba, a váraimba! Száműzetésbe megyek. A két férfi felé fordult és kezét nyújtotta. ן— Dolgozzatok Erdélyért. Kicsit értem is! Ezzel búcsúzott. Elhintve az igaz vallás magva . Ahogy Pécsi Simon elbúcsúzott a fejedelemtől nyomben hintóra ült és sietett a szenterzébeti kúriára. Eőssi András már a végét járta, de volt még ereje megmondani fogadott fiának, hogy minden jószágát, ingóságait reá testálta, mivelhogy harmadik fia halálával magvaszakadt. Megmondta neki élő szóval, amit — közokirat lévén — testamentumából óvatosan kihagyott, hogy a vagyont főleg a szombatosság terjesztésének céljaira adta. Aszerint, ahogy az ügy megkívánja, gyarapítsa; ha kell, fogyassza. Igyekezzék birtokai révén is olyan pozícóikba jutni, hogy módjában legyen Mózes hitét Erdélyország népei között meghonosítani. 81־ mon kezét szorongatva a halódó Eőssi András ezeket mondotta: — A zsidó bölcsekkel állítom: Minden más prófétáknak az ő látomásuk zavaros tükörben jelentek meg, egyedül Mózes mesterünk látta azokat tiszta tükörben, világosan. Járj a nyomdokában. Simon!) Pécsi Simon immár gazdag ember. Annyi falu 18 részjószág ura, mint bármelyik erdélyi főnemes, kívül a perekkel. Eőssi András rokonai siettek ugyanis megtámadni az örökhagyó testamentumát. Közben az ország dolgai gyors ütemben fejlődtek. Nem úgy, ahogy az urak kifundálták és remélték, úgy sem, ahogy Báthory Zsigmond emberei hitték. A lemondott fejedelem nem sietett sziléziai birtokaira, hanem Erdélyben maradt, hogy Endrével találkozzék. Meglehet, fellobogott benne a bűnbánat szikrája és szemébe akart nézni a rokonnak, akinek fivérét felkoncoltatta. Hátha a szelidlelkű bíboros jámbor pillantása lecsillapítja lelkiismeretének azt a tompa és mindig jelenvaló morajlását, ami a fiatal nagyurat a duhaj élvezetekből böjtös vezeklésbe, sokszor az önkínzásba kergette. Szebenben várta Endrét és mint gyermek olyan bűnbánóan sírt a találkozáskor. Medgyesre országgyűlést hivott egybe, azzal lepve meg a rendeket, hogy a bíboros rokonnak adta át Erdély fejedelemségét. Hiábavaló volt ez is. Hiábavaló volt Endre mézédesen jóságos és angyalian nyájas természete, az urak a Báthoryak e másik végletében sem bíztak. Kígyó vére — mondották — nem válik tejjé. Az országgyűlésen ugyan mindenre, amit a fejedelem kivánt, áment mondottak, de aztán, mielőtt hazaszéledtek, összeesküvők csoportjaivá szervezkedtek. Egyik csoportnak sem volt tudomása a másik terveiről, azt sem tudták, melyik csoport maradt meg a Báthoryak pártján, melyik áll a másik oldalon. Pécsi Simon nem sodródott semerre. Minden gondolata: gyarapítani a vagyont, nagy befolyást szerezni általa a közügyekre és kedvező viszonyokat teremteni olyan adott pillanat számára, amikor az igazság és emberség diadalmaskodhatik. Nem volt tagja egyetlen konventikulumnak, de tudta, hogy az ország generálisa, Kornis Gáspár, a haderő főparancsnoka is árulója Endrének és hogy Mihály havasalföldi vajdának ajánlotta fel szolgálatait. (Folytatása következik.) 4