Uj Kelet, 1940. február (23. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-16 / 37. szám
Az ötszáz éves Ida: STEINER Ebben az évben üli az európai nyomdaipar ötszáz éves jubileumát. Szavak, szövegek és rajzok sokszorosítására való törekvés már jóval Gutenberg előtt felmerült. Tudjuk, hogy Babyloniában már az ókorban használták az ércből kivájt, vagy a köre, vagy pedig az agyagra vésett mintákat, amikből pecsétnyomókat csináltak, abból a célból, hogy velük törvényi okiratokat, adományleveleket hitelesítsenek. Pontosan 500 évvel az európai könyvnyomtatás feltalálása előtt kínai szerzetesek mér fametszeteket készítettek, amik azonban csak ritkán jutottak európai földre. Nem lehet semmiképpen sem azt állítani, mintha ennek hatása alatt készült volna az első európai sajtótermék. A könyvnyomtatást főleg a kor egyik erős áramlata, a humanizmus hívta életre. Régi latin-görög írók eszmevilágára voltak kiváncsiak az emberek és a sok másoló már nem győzte a munkát. Ebből a szűkvégletből támadt azután a könyvnyomtatás, melynek zseniális feltalálója Gutenberg János volt. Fiatalságáról keveset tudunk, 1434-ről megmaradt egy okirat, amely azérrint egy bírósági tárgyaláson azt a vádat emelték ellene, hogy Strassburgban,titkos művészetekkel** foglalkozik. Valószínű, hogy ezek a művészetek összefüggtek a könyvnyomtatás felfedezésével járó munkájával. Hosszú próbálgatások után tudott csak fémből való betűtípusokat előállítani, amiket csak akkor lehetett a sokszorosításhoz használni, ha megfelelő nyomdai sajtót is hozzávettek eszközül. Gutenberg ezt is megkonstruálta, de csak hoszszú évek puhatolózása és próbái után. Mindez pénzbe került, ami fölött Gutenberg nem rendelkezett- kénytelen volt tehát egy mainzi polgártól, Joan Fust nevűtől 800 arany forintot felvenni, 69108 kamatra. A kamatokat a feltaláló még valahogyan tudta fizetni, de a törlesztések körül mindig zavarok voltak, úgy, hogy 1455 . november 6-ikán Gutenberget elmarasztalták és a feltaláló kénytelen volt átadni Fustnak találmányát. Gutenberg krvnedocolt, miközben hitelezője kiadta a nyomdát egy Peter Schöffer nevű embernek, akit Gutenberg beleártott volt a mesterségbe így־ keletkezett a 42 soroz Btblia, az első európai nyomdatermék saui választófejedelem katonái bevonultak Mainzba, ahol a legjobban felszerelt nyomda működött. A nyomdászok azonban magukkal vitték a betűket, a primitív szerszámokat és a sajtókat is, elmenekültek Kölnbe, Baselbe és attól kezdve indult meg nagy arányokban a könyvnyomtatás. Lehetőleg olyan városokba vitték a későbbi nyomdákat,amelyeknek közelében papírmalmok voltak. Az első fennmaradt nyomdatermek Strassbourgból való. Időrendben következnek Róma, Velence. Párizs, Lyon, Utrecht, Krakó. Valencia, Westminster, Prága, Bécs, Stockholm, Odense (Dánia), Vilna, Moszkva és Varsó. A 15. századbeli nyomdatermékeket incunabuláknak nevezik. ..polgásoknak“, amivel jelezni akarják, hogy még akkor jöttek létre, amikor a nyomdaipar kezdeti stádiumában feledzett. 1509-ig több, mint 30 ezer különböző nyomtatvány készült el. A 15. században egyébként az egyes nyom meg az első nyomtatott Biblia, amit 1482- ben hoztak ki Bolognában. Jellemző a korra, hogy abban az időben a zsidó nyomtatók valami szent műveletnek tekintették a nyomdai mesterséget és ahogy a ,,szófér“ — a tóramásoló — a Szentírás első és utolsó betűjét megrendelésével íratta, úgy a régi héber nyomtatványok ipari előállítói is a megrendelőkkel kezdték és fejezték be munkájukat. Az első zsidó nyomdai termékek, akárcsak a nemzsidók a kor kívánalmainak megfelelően, vallási természetűek voltak és héber szövegűek. A mű végén nemcsak a nyomda tulajdonosa tüntette föl nevét, hanem a szedő is, aki még hozzátette: Ju109ték bimlecirt hakodés", aki 3 sentséges mesterséggel foglalkozik. Az ipar általában megbecsült tevékenységnek számított, különösen pedig a szellemiekkel kapcsolatos mesterség. Az első könyvnyomatatványok cím nélküliek. Héber nyomdát Feggióban állítottak föl legelőször és pedig 1475-ben. Ugyanabban az évben Piave eli Saccoban, Mantuában és Rómában máskódott egy-egy zsidó nyomtató műhely. Különösen rátartiak voltak a Soncino-családból származó nyomdászok, akik egyik általuk előállított nyomtatványt egy je- Mstillbatt idézetnek apihálásával e szavakkal zártak. ..Mert Cionból árad ki a Tóra és az Ur szava Soncinóból“ Jiddis nyomtatványokat 1514-ben kezdtek előállítani. Híres héber régi nyomtatvány a prágai Haggada, amely 1529-ban hagyta el a sajtót. Az első héber nyomtatvány a Frago Baggada, amelyet Gerson Kohen műhelyében készítettek. Tíz sora jiddis nyelvű. *Az ismeretes pesxach esti dal: .Abnächtiger Gott bau dem Tempelschire...** Nevesett* könyv az ebó nyomtatási időkből a Biblia szókincset felölelő héber-jiddis szótár — Markevet Hamumé , amelyet 1334 kárul nyomtak Krakkóban. A szótár *titazavából kiderül, hogy abban az időben sok jiddis könyv került ki különböző nyomdákbó, de a kultúrthstánai szempontból bizonyára értékes művek a történelem villanásában elpusztultak. Tűz emésztetta föl őket, vagy az ellenség halása során tűntek el Amikor ugyanis meg kellett menteni a könyveket, deceorban a héberre gondoltak A Martevet Ham eme am könyvek kőnki való, amelyeknek fedőlapjuk volt. A amlapec fktöigykonzervban a litván aaser látható. lő lovassal, baloédalimn ugyancsak ka—mai švezett pajzsban a lengyel saa, jobbra koronás kígyó, alul pedig az oéma Starsa-c salad amere. Ezt nyitván a »■ilü királyné családja tiszteletére tetták oda a nyomtatok Victor Hugo és vele sokan mások a történelem legnagyobb eseményének tekintették a könyvnyomtatás fölfedezését. A könyv lerögzíti és megőrzi a gondolkodó eszméit és a költő álmait, ahogy a vászon a festők vízióit és a kő a szobrászok formaalkotását. De a könyvnyomtatás újsággá és pamflettá fejlődött az idők során és sok esetben gonoszok és kontárok romboló eszközévé. Hogy Gutenberg találmánya régi történeti fényét és jelentőségét visszakapja, ahhoz uj, nagy történeti eseményt kell föltalálni: az emberiség szolidaritását. nyo MDR Egy uaeehetetikaáaad'oei. nyomdamühely. jarványokbél iecteljesec, ha 5d9 pekiSsyt keszztettefc es pedig fiftegiáért, mert a betűk a h.iagnalhata: annajur lekaptak. A II. sísissur kitsnetjrieuc. zsuiua *ziksara 1 wcRuyTHuon taraaunagykt voit. taie iuhizeaenam. nmsusoiccu. 1429- ban iztat 41 skát Ul. rrvrm&anu 1430- ben maz Saumurssurniii. 1 tilHutn W:1.n3- b1:I. :utaneerf a&maabah, MCB^DexL 2a ;ur:nzashuL Hz 1 luryn» kuvssr lem fente»hetatt 1 mufti ívumaaiDamai. jls *liufiar ■Égha krrrmiimrut smink .«*מ mnrui m tívüláltak nyitt ;UM3E91 JJJ .«Olt Gutenberg tovább próbálkozott Bambemben, de itt sem tudott zöldágra vergődni és átadta nyomdája: Albrecht Piatér n*vű *eredjenek Néhány erre rá Adott a—Mi választófejedelem magához vette .jaoigai es advan emteret" köz* es alkatsa: adott neki találtaáatya fejbaatteére. lééé-ban Guten- Serg szegényen es ameretlená. halk meg 1446־ ben yc. ki az ekw GMeafeerS'fea* nyomda: termeit, de azasaai a* sok uiiibe tek. mg 2*dSKruv* és «itarvede» vait er a :;LiUttítt nfcrdfrer TT-kan a mis-[ A Sondno-caalAd nyomdai védjegye. A azó gyökök teljesen hiányoznak ebből a szótárból. Ellenben a szó minden fonnája föllelhető benne, ha az előfordul a Bibliában. * I AZ UJ KELET SZOMBATJA4 PÉNTEK, 1940. FEBRUAR lftfc I I Talmud kincseiből Közli: FRIEDMANN FERENC, Brassó Rabbi Abuha és Rabbi Chija utazásuk alkalmával előadásokat tartottak egy idegén városban. Rabbi Abuha csak könynyed népies tárgyat fejtegetett és egy ezrekre menő hallgatóközönséget vonzott magához, míg Rabbi Chije egy fölötte fonyodalmas, komplikált és nehéz kérdés feszegetésével állott hallgatói előtt Áni itt csak kongott a terem az ürességtől. Alig hallgatta néhány ember az értékes és becses előadást Érthető Rabbi Chije elkeseredése. Ezt látván a babérokat szerzett Rabbi Abuha, így vigasztaló társát. Egykor két kereskedő jött egy helységbe, az egyik drága gyöngyöket és gyémántokat árusított, a másik olcsó üvegkalárist. Amíg az előbbinél csak nagyon ritkán láttak vevőt — mert hiszen a tömeg nem vásárolhat drágaköveket __ addig a másikhoz az ő csábítófénye értéktelen, csalógó üveggyöngyeiért csak úgy özönlötték a vevők. Ugyanez a kettőnk közötti viszony. Nincs tehát okod szégyenkezni megfizethetetlen gyöngyeiddel. Mihez hasonló az, aki a tudományt az erény fölé helyezi? Olyan fához, melynek sok az ága, de gyökerei csak sekélyen ágaznak szét a földben. Egy erős szellő a földre dönti őket Mihez hazánki az, akinek drágább az erény a tudománynál? Fához, amely szegény lombozatu ugyan, de annál gazdagabb, messzire szétágazó, erős* gyökerében. A világ centes ■átvészel sem képesek helyéből frimatiztAm (Abóthl Ne légy gőgös és felfuvalkodott ha tudományra tettél szert: hte es as élethivaז ásod (AbótXf Mien hasonlították bölcseink sseni ta- Beinket e vízhez? Amint a ni nem kapecekodik e maga*, begye* bércekre, hanem csendesen csörgedez alá a kréta, t*Sz a tudomány* csak serény embereknél ▼irágiik és gyümölcsödik. • A fához is K**^•Tl-rtték Bálámmá a tóráL Amiként a sztentékteka kk gyuf*־ síéi lángba képes bontani egy egén ka* •Bit, úgy élesítik a kmebb nsilhír^ ** k Bálunknál jóra! nagyobbakat • Ha öregszik a tudós, gyarapodik a tudománya m Ha firrgatik a tszolhr. ve* bő a balgasága is