Uj Kelet, 1940. augusztus (23. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

2. OLDAL ellenére, hogy közben gazdasági nagy­ha­­talmi pozíciójuk megrendült. Az újvilág felfedezése után a világforr­adalomnak új útja nyílt meg az Atlanti óceánon. Ez az új kereskedelmi irányvonal a keleteuró­­pai zsidóságot az ő tősgyökeres területén elszegényítette. A zsidók főbb kontingense elproletarizálódott, vagy pedig a kézmű­­vesség felé fordult. Vallásának szilárd korlátai között Ke­­let-Európa zsidósága a 18. század végéig mint zárt tömeg tudott fennmaradni. Az elmúlt évszázad közepe óta azonban a ke­­leteurópai zsidóság fejlődése már nem egyfajta folyamatot mutat fel. Míg a zsi­­dók Ausztriában, Magyarországon és Po­­roszországban teljes szabad költözködési joggal bírnak és részben egyenjogúak is, az oroszországi zsidópolitika más utakon jár. A 19. század második felének kormá­­nyai szeretnék a zsidóság befolyását bi­­zonyos helyhez kötni, olyan helyhez, ahol évszázadok óta laktak. Egyáltalában nem volt gondjuk arra, hogy a zsidó­ problé­­mát valójában megoldják. Az összes tör­­vények és rendeletek, valamint az időn­­kénti pogromok nem hoztak tartós ered­­ményt. A zsidók mesteri ügyességgel ér­­tettek az orosz törvények megkerüléséhez vagy a tisztviselők megvesztegetéséhez. A 19. század második felének iparosítási szakában Oroszország és Lengyelország zsidósága gazdaságilag újra uralmi pozí­­cióba került. Az egész külkereskedelmet elidegeníti, átveszi a kapitalista szerepét, újságkiadó, gyáros, közvetítője az export­­nak és importnak, nagy és kiskereskedő, szóval a gazdasági élet maradéktlaan ve­­zetője. Ebben a szellemben fejlődött a zsidóság befolyása a legújabb időkig A keleti zsidóknak e helyütt röviden jelzett történetéből lényeges szemponto­­kat kapunk a keleti zsidóság faji, vallási, nyelvi, népi és szociális adottságához. A rabbinikus ortodoxiának ma már nincs túlságosan erős befolyása, mindazonáltal ennek a népcsoportnak ez a külső össze­­kötő gyűrűje. Kelet-Európa zsidósága nyelvi tekintetben is egységnek tekinthe­­tő, holott a kontinens nyugatán az asszi­­miláció messzemenően érvényesült. Még ma is a jiddis — amely keveréke a közép­­felnémetnek, a hébernek és szlávnak — a keleti zsidók négyötödének érintkezési nyelve. Népi tekintetben a keleti zsidóság pozitív beállítottságú. Ebben a vonatko­­zásban Herzl cionizmusa a múlt század második fele óta erősen befolyásolja őket. Míg azonban vallási, nyelvi és népiségi tekintetben a keleti zsidóság egységes, addig faji összetételében éppen ennek el­­lenkezőjét tapasztalhatjuk. Errefelé nincs szilárdan körülhatárolt zsidó típus, ötven százalékban előázsiai vérkeveredést mu­­tatnak fel, amihez még keleti, levantei, keletbalti, északi és dinár­iai fajkompo­­nensek csatlakoznak. Szociális rétegezésük teljesen egyoldalú. Galíciában a zsidók 80 százaléka, Kong­­resszusi Lengyelországban 83 százaléka városokban él, 40 százaléka kereskedő, 38 százaléka iparos, 22 százaléka nem tudta magát önállóan eltartani. A zsidóságon belüli szociális feszültséget kiélezte náluk a szociális ideológiák elsajátítása. New­­york mellett Varsó a legnépesebb zsidó­­városa a világnak. Varsó után a keleti zsi­­dók legnagyobb városa Krakkó és Lublin. Átlagban a városok zsidó lakossága 30— 40 és 50 százalék. Egyes városokban a zsi­­dó lakosság többségben van. * Meg lehet állapítani, hogy a keleti zsidó nép — valamint a főkormányzóság zsi­­dósága , történeti múltja és az élet kü­­lönböző szektoraihoz való viszonya követ­­keztében különösen és sajátosan alakult ki. Már az adott nehézségek miatt is nem lesz könnyű megoldani a zsidókérdést Ké­­zenfekvő, hogy gyors elintézést nem is le­­het várni. A zsidóság lecsökkentése nem kielégítő szolució. A zsidóság elszigetelé­­sének és befolyásának korlátozása helyébe konstruktív megoldást kell találni­. Sem­­mi kétség abban a tekintetben, hogy Né­­metország egy napon konstruktív megol­­dást fog találni és pedig nemzeti szocia­­lista szellemben CSÜTÖRTÖK, 1940. AUGUSZTUS 1. UJ K­­OT Három pillanatfelvétel INDIA Az angol gyarmatbirodalom sorsával kap­­csolatosán sok szó esik újra Indiáról. Ta­­gadhatatlan, hogy India a háború kitörése óta állandóan erősödő külföldi propaganda alá került. Különöse­n a kommunista pro­­paganda érezteti hatását a határszéleken és a legszegényebb hindu nép­rétegekben. Ami­­magát az aktuális háborút illeti, a hindu nacionalisták felhasználták az alkalmat, hogy őszi, híres nyilatkozatukban Angliát háborús céljainak bevallására és India jövő­­jének kijelentésére kényszerítsék. Kijelentet­­ték, hogy készek a fenyegetett demokrácia érdekében mindenben résztvenni, de a de­­mokrácia kiterjesztését követelték Indiáb­­­a is. A nacionalisták állásfoglalását a többi hindu pártok részéről természetesen élénk tiltakozás kísérte. Az indiai alkirály, az ösz­­szes hindu pártok véleményét meghallgatva, fehér könyvet adott ki , abban válaszolt a felvetett kérdésekre. Ismertette Nagy- Britannia háborús céljait és biztosította a hindukat arról, hogy Angliának elhatározott szándéka Indiát rögtön a háború után a domínium rangjára felemelni. Ezzel a nyilat­­kozattal azonban a hindu nacionalisták nem elégszenek meg és abban az öt tartomány­­ban, ahol a hatalmat kezükben tartják, a miniszterek lemondatták és saját bizalmi embereiket helyezték a politikai és köz- igazgatási vezető tisztségekbe. India sorsa a jelek szerint a közeljövőben megpecsételődik. A harc megkezdődött és annak kimenetele nem annyira az angol kor­­mány magatartásától, mint inkább az egyes hindu törzsek belső egységétől és egységes fellépésitől függ. Jellemző, hogy a hindu erascadtégir­ezgalomban a nacionalista és kommunista elemek közös front kialakítá­­sán fáradoznak. A pán­indiai kongresszus most vasárnapi ülésén 95 szavazattal 46 ellenében ha­táro­­zati javaslatot fogadott el, amely teljes mértékben magáévá teszi az indiai naciona­­listák álláspontját és azt ajánlja a rövidesen összeülő indiai monstre-kongresszusnak, hogy a háború utánra mondja ki India telj­­etlenségét. FINNORSZÁG A moszkvai békével — mint ismeretes — Finnország tekintélyes területeket adott le Szovjet-Oroszországnak. Ezeken a területe­­ken mintegy félmillió ember élt. Ezek nagy­­része azonban nem akart Oroszországhoz kerülni és inkább lemondott földjéről és bír­­tokáról, ahol évszázadok óta élt és szinte teljesen néptelenül és lakatlanul adta át Karéliát Oroszországnak. Ez a félmillió menekült azonban irtózatos problémát jelent a gazdaságilag amúgy is le­­gyengült Finnországnak, amit csak egy új földreformmal vélnek megoldhatónak. A tör­­vényjavaslat már tárgyalás alatt ia van. A földreform természetesen a kisajátítással, illetve kártalanítással kapcsolatos s az elő­­zetes számítások szerint 200 millió dollárt jelentene. Ennek egy részét készpénzben fi­­zetnék, bár az infláció elkerülése végett a készpénzfizetés csak csekély mértékben jö­­het számításba. Éppen ezért nagy belső államsegélyre gondolnak, amelynek részvé­­nyeivel egyúttal az állam fizethetné a ki­­sajátított birtokosokat. Hozzávetőleges becs­­lés szerint harmincezer új kisbirtok létesíté­­séről kell gondoskodni, amely mindegyik hét hektár már megművelt és hét hektár fel­­töretlen földből és bizonyos erdőrészből állana. Bár Finnország területe lakosainak szám­­arányához viszonyítva rendkívül nagy, még­sem lesz könnyű feladat ezt a 30.000 tele­­pülést megalkotni. Az ország nagy része erdő és klimatikus viszonyai miatt meg­­művelésre alkalmatlan. Ezért elsősorban arra gondolnak, hogy az új földreform szá­­mára a koronauradalmi birtokokat veszik elő, miután az erdők 40 százaléka az állam birtoka. A nagybirtokosoktól pedig már megművelt földeket sajátítanak ki és annak fejében erdőjogban részesítik őket. Az erdők ugyanis továbbra 18 állami ellenőrzés alatt maradnak és azok kivágása nem történhet magánkezdeményezésre. A finn menekültek megsegítésében külön­­ben nemcsak a nagybirtokosok vesznek részt, hanem mindazok, akiket közvetlenül, anyagi javaik, vagyonuk tekintetében, nem sújtott a moszkvai béke. Ezek számára ön­­kéntes és kötelező segítési módozatokat álla­­pítot­tak meg és feltehető, hogy az áldozatos hazafias szellem csakhamar eltakarítja a véres háború romjai után a kenyörtelenség és nélkülözés vigasztalan kilátásait is. Finnország nemzeti szerencsétlenségében példát ad. Olyan példát, mely a hősiesen megha­rcolt háború után ismét kivívja a kulturvilág elismerését. Hol lennének egyes nemzetek, ha a háborús szerencsétlenség után az áldozatosság és testvéri önzetlenség oly fokára jutottak volna, mint Finnország az új földreform által! ... PORTUGÁLIA Salazar portugál miniszterelnök, aki im­­már 12 éve vezeti hazája sorsát , aki annak idején a legnagyobb gazdasági nyomorból ragadta ki Portugáliát, országépítő munká­­jára most feltette a koronát azzal, hogy az állam külföldi adósságát egy belső kölcsön­­nel konvertálta. Ez a külföldi adósság, jól­­lehet az utolsó években állandóan csökkent, még mindig 27 millió angol fontot tett ki, amit most egy 4 százalékkal kamatozó belső kölcsönnel konvertáltak. A kölcsön kiírása olyan nagy sikerrel járt, hogy maga a por­­tugál pénzpiac azonnal lejegyezte. Salazarnak ez az újabb sikere nemcsak otthoni helyzetét erősítette meg, hanem kül­­földi tekintélyét ma annyira emelte, hogy ma már a leszerepelt belga Van Zeeland mellett­­Európa, illetve a világ legnagyobb gazda­­sági és pénzügyi szakemberének tartják. Az angolszász és amerikai világban ez a két név úgy szerepel, mint a jövendő emberei, akikre Európa gazdasági újjáalakításának nagy feladata vár. Mindenesetre biztosra vehető, hogy b­ányamutatásuk kellő értékelés­­ben részesül nemzetközi viszonylatban ie. Érdekes megjegyezni, hogy több más val­­­ami férfival ellentétben, Salazar nem híve a gazdasági önellátásnak és hogy az ország szanálását is épp azzal érte el, hogy fokozta a termelést és kiterjesztette Portugália ki­si­­kereskedelmét. Bár Salazart diktátornak szokták neveznt kormányzása nem a kényszeren és az erő­­szakon alapul, hanem egy okos és egéssé­­ges takarékosságon, a gazdasági és pénzügyi vezetésen. Úgy, ahogy uralomra lépésekor Salazar mondotta: ״em­ tudom, hogy mit akarok és hova me­­gyek, de nem adom oda magam annak a csalóka ábrándnak, mintha célomat néh­ány hónap alat elérhetem .. Figyelem!! E héten látható a világ legnagyob­bb háborús filmje!! Capitol Mozgó Ezt nem olvasni, hanem látni kell!! A nyugati villám­­háború A holland, belga, norvég és francia hadjárat. Eredeti felvételek 1. 2 órás előadások! 3.20, 6.20, 720, 9.30 órakor. Kedvezményes jegyek nem érvényesek. ________Rendes he­lyárak_ Szamos­ tartomány postafőtisztviselői 51.209 lejt adományoztak a katonai be­­hívottak családjai részére Cluj, július 31. Tegnap megjelent Corio­­lan Tataru királyi helytartó előtt dr. Ion Pascu, a szamostartományi postafelügye­­lőség főnöke, valamint dr. Simion Morariu a cluji központi postahivatal főnöke, akik Szamos tartomány postafőtisztviselőinek nevében 51.209 lejt nyújtottak át a kato­­nai beh­ívottak családjainak felsegélyezé­­séhez való hozzájárulásképpen, a követ­­kező szavak kíséretében: ,,Kegyelmes Uram! Szamos tartomány postafőtisztviselői a kolozsvári postafőtisztviselők kezdeménye­zésére március 9־ én bált rendeztek az Egyetemi Kollégium dísztermében, a ka­­tonai behívottak családjainak javára. A postatisztviselők erkölcsi és anyagi hoz­zájárulásával gyűlt össze 51.209 lej. A fenti összeget átnyújtjuk önnek, azzal, hogy rendeltetési helyére továbbítsák. Egyben kérjük, hogy ezt az összeget me­­gyénként olyan arányban osszák szét ahogyan a hozzájárulás történt: Kolozs­­megye 25 ezer lej, Bihar megye 10 ezer lej, Szatmár megye 1000 lej, Máramaros megye 1209 lej, Szilágy megye 9000 lej, Szamos megye 2000 lej és Naszód megye? 2000 lej. Tatalu királyi helytartó megköszönve a postatisztviselők adományát, utasítást adott a helytartóság pénzügyi osztályár­nak, hogy az adományozók kérelmének megfelelően az 51.209 lejt a megyeprefek­­túrák révén osszák szét. Román-orosz vasúti tárgyalás Odesszába■ fogják ratifikálni a román-orosz vegyesbizottság kijenevben hozott határozatait last, július 31. A Curentul írja: Beszá­­rad­tunk arról, hogy még július 6-án ro­­mán CFR bizottság utazott Beszarábiába, hogy az URSS bizottságával tárgyaljon a kiürített területek vasúti vonatkozású lel­­tárairól. A román bizottság tagjai: Vasi­­liu Mircea mérnök ellenőr Galati, Stefa­­nescu mérnök Galati, Radulescu mérnök Galati, Stefan Vasilu mérnök Bukarest, Arionescu osztályfőnök Bucuresti, Alfons Vasiliu forgalmi ellenőr, Ilie Codreanu, Const. Popescu Iasi, M. Serban, Const. Be­­reuta és Aftanase Ábramov Galati. A bizottság élén Carlaontu hadosztály­­tábornok állott a CFR vezérigazgatóságá­­nak részéről, valamint Ionel Taranu mér­­nök és M. Gheorghiu ellenőr Iasi. Három hét leforgása alatt a román bi­­zottság együttműködött a szovjet bizott­­sággal Beszarábia valamennyi vasúti köz­­pontjában: Ungheniben, Baltiben, Lipnic­­ben, Rezinaban, Cetatea Alban, Basara­­beascan, Bolgradon, Reniben, Tighinában és Iargaran. Végül is a két bizottság mun­­kálatait Kisenevben összpontosították, hol a két bizottságból összeállított ▼egyecbi­ zottság összegezte a közös megegyezésen alapuló eredményeket. Kisenevben a tárgyalásokat a Vörös­­hadsereg székházában (a volt parókia) és a Népbiztosságon (a volt királyi helytar־ tóság) folytatták le. Az URSS részéről tagja volt a vegyes bizottságnak: Leaping tábornok, Zaharenco ezredes, Mahov fő־­hadnagy mérnök, Decic mérnök stb. Tegnap éjszaka a román bizottság tag­­jai külön motorosvonattal Iasiba érkeztek. A bizottság tagjai kijelentették, hogy a Kisenevben hozott határozatokat Odesszá­­ban fogják ratifikálni, ahová e célból már el is utazott Ionel Taranu mérnök, M. Gheorghiu Iasi, akik a CFR néhány ki­­küldöttével együtt egy másik szovjet de­­legációval véglegesítik a döntéseket. JUGOSZLÁVIÁBAN FELOSZLATTÁK A SZABADKŐMŰVES PÁHOLYOKAT Belgrád, július 31. (Rador). A Stefani Iroda jelentése szerint a jugoszláv kormány­hivatal 108 közlést adott ki, amely szerint rendelet­­tel felfüggesztették az összes szabadkőműves páholyok működését

Next