Uj Kelet, 1949. február (32. évfolyam, 146-166. szám)

1949-02-04 / 146. szám

2 « SZÁZEZREKNEK ADHAT KENYERET AZ IZRAELI IDEGENFORGALOM Irta: Jámbor Ferenc Van egy iparág, amelyből százezren tudnának megélni ebben az országban. Régiek és újak egyaránt. Még csak kül­földi pénz sem kell hozzá. Sem Marshall - dollár, sem adomány. Meg tudnánk te­remteni szinte egyedül, a magunk ere­jéből. Olyan ipar ez, ami „exportra“ dol­gozik. Mégpedig az exportnak a legsze­rencsésebb fajtájára. Valuta jön be érte, anélkül, hogy cserébe bármit is ki kel­lene vinni az országból. Külföldi fo­gyasztókat elégít fel, mégpedig úgy, hogy szükségleteiket nem viszi­ az ország hatá­rain túlra, hanem magukat a fogyasztó­kat importálja be a valutájukkal együtt. Ez az ipar: az idegenforgalom. A svájci példa Itt van­­mindjárt Svájcnak a példája. Ebben a kicsi országban 34 ezer ember dolgozik a világhíres óraiparban, a gép­iparban, 47 ezer, a textilművek 29 ezer embert foglalkoztatnak, a mezőgazdaság 26 ezret, a szállodaipar pedig csaknem 200.000 embernek ad kenyeret. Egyedül a szállodaipar. Holott ezenfelül még más százezrek élnek közvetlenül és közvetve az idegenforgalomból. A svájci szállodákban­­ és penziókban 240.000 ágy van. Ha egy évben minden ágy átlag 150 éjszakán keresztül van el­foglalva, akkor egy esztendő alatt 36 millió éjszakáért szednek jövedelmet a svájci szállodák. Ennek a nagyszabású turisztikának 43 százaléka a belföldi forgalomra esik ugyan, de a 36 millió éjszakának 57 szá­zalékát külföldiek alusszák át Svájcban , és valutában fizetik. Nemcsak a hotel­ágyakat, az étkezést is, meg az apróbb­­nagyobb bevá­sárlásokat. Nem is szólva arról a jövedelemről, ami a külföldről jött utastól a svájci vámnak, vasútnak, hajóknak és repülőgépeknek és a pos­tának jut. Hivatalos kimutatás szerint évente 400 millió svájci frank, közel 40 millió izraeli font, özönlik be Svájcba az idegenforgalom révén. Mit ad Svájc ennyi valutáért szállodai ágyon és ellátáson kívül? Csupa olyan dolgot, ami soha sem fogy el, bármeny­nyit is mérnek ki belőle: jó levegőt, tisztaságot, tájképet, történelmi emléket, kényelmet, udvariasságot és barátságos kiszolgálást. Amink van és amink nincsen E portékák közül sok az olyan, ami­ből nekünk sokkal több van, mint Svájcnak, de van olyan is, amiből vég­zetesen kevesebb. Izrael mégiscsak több, mint Svájc. Nem új pont az idegenfor­galomban, öreg, kipróbált zarándokhely már évezredek óta. Jeruzsálem több, sok­kal több, mint Genf, vagy Zürich. Itt, ebben a mi kis országunkban, minden halomhoz és minden völgyhöz tíz or­szágra is elég történelmi patina tapad. Ez az az ország, amelynek földjén egy­kor az emberiség legnagyobb erkölcsi drámája zajlott le és ennek a színpad­nak minden földrajzi pontja nagyon is közelről ismerős soha itt nem járt zsi­dóknak, keresztyéneknek és muzulmá­noknak egyaránt. Milliók vannak szerte a világban, akik hamarabb tanulták meg ennek az országnak a földrajzát, mint saját hazájukét. Legalább 5 millió zsidó van a világon, aki látni szeretné a régi Palesztinát és az új zsidó államot. A Tá­bor hegyét, amelynek csúcsán egykor Deborah ítéli Izrael fiai felett és a hegy lankás alját, ahol most fiatal zsidók ki­­bucokat teremtettek, egy új társadalmi rendnek az építő köveit. Miért ne jön­nének ide a­sidó és nemzsidó turisták milliói éppen olyan szívesen, mint Svájc­ba? Vagy talán még sokkal szívesebben. Csak éppen hogy szállodai ágyunk nincsen a számukra. Nemhogy 36 millió éjszakára egy évben, hanem még 36 ezerre is nehezen. És nincs kényelem, nincs udvariasság, sem barátságos kiszol­gálás. Ki árulja a levegőt ? Az idegenforgalom megteremtése ér­dekében létre kell hozni e grandiózus megélhetési forrásnak összes anyagi és erkölcsi előfeltételeit. Kellene legelőször is egy komoly állami szerv, egy jól meg­alapozott idegenforgalmi iroda. Nem le­het teljesen magániniciatívára hagyni a turisztikát. Hogy az ország levegőjét, tájképét, történelmi patináját, új ábrá­zatát és vendégszeretetét úgy árulják magáncégek Amerikában, vagy bárhol másutt a világon, ahogy árulták eddig az ország migrásait. És Ugyanúgy uzsorás­­kodjanak vele. Ilyen idegenforgalmi iroda azonban egyelőre nincsen. Több minisztérium ve­télkedett eddig érte. A belügyminiszté­rium, amely minthogy az eddigi belügy­miniszter, Jichak Grünbaum, ideológiai okokból kiengedte a rendőrséget a kezé­ből, szinte hatáskör­ nélkül maradt s szí­vesen foglalkozott volna idegenforgalom­mal. A kereskedelemügyi minisztérium, amely úgy gondolta, hogy a turista könnyen kaphat kedvet a tőkebefekte­tésre, a közlekedési minisztérium, amely az idegenforgalomban elsősorban a köz­lekedési és postaproblémát lát és végül a bevándorlási minisztérium, amely min­den turistában, legalább is zsidó turistá­ban, potenciálisan új élet vél felfedezni. Nemzetközi diplomáciai és turisztikai városnegyedeket E vetélkedésben egyelőre a bevándor­lási minisztérium győzött. Annak a ke­belében állítottak fel egy szerény, nagyon szerény turisztikai osztályt. Valóban kár, mert egy igazi nagyszabású idegensor­­hogy legyen az összes érdekelt miniszte­­ralmi iroda miniszterközi szerv kellene, h­umok harmónikus együttműködésével. Ez az iroda kellene, hogy gondoskodjék megfelelő szállodák építéséről, hajókról, repülőgépekről és belső forgalmi eszkö­zökről. Milyen könnyen lehetne Tel-Avivban, de a többi városainkban is megfelelő nemzetközi negyedet teremteni a diplo­máciai karnak és a turistáknak, úgy, ahogy azt Ankarában csinálták két évti­zeddel ezelőtt. A Jarkánon túli részen ki lehetne hasítani egy hatalmas területet erre a célra. Minden követségnek ingyen kellene ott telket kapnia, azzal a­ felté­tellel, hogy felépít ott követségi palotát és ingyen kellene ugyanott telket kapni annak is, aki kötelezi magát, hogy meg­felelő szállodát, vagy panziót épít s an­nak árait állami ellenőrzés alá helyezi. A mai földárak mellett, pénzért vett tel­ken, aligha lehet az országban olyan szállodát építeni, amelynek szobaárait középrendű turista meg is tudná fizetni. ÚJ KELET Az összes arab menekültek vissza akarnak térni a zsidó államba Lake Succesből jelentik: Dr. Dodge, a beiruti amerikai egyetem elnöke nyi­latkozott az újságírók előtt a palesztinai arabok helyzetéről. Dr. Dodge, aki az UNO által az arabok segélyezésére kikül­dött rendkívüli bizottság tanácsadója­ként működik, kijelentette, hogy csak­nem mind a 750 ezer (?) palesztinai arab menekült vissza akar térni eredeti lak­helyére. Amennyiben a zsidó állam nem akarja visszafogadni őket, legalább kár­térítést kell fizetnie a menekülteknek. Dodge cáfolja a zsidóknak azt az állítá­sát, amely szerint az arab álalmok fel­biztatták volna az arabokat, hogy hagy­ják el lakhelyeiket. Felelőtlen zsidó ter­rorcsoportok ébresztettek bennük olyan pánikot, hogy fejveszetten elhagyták ott­honaikat, — mondotta Dodge, aki azt a reményét fejezte ki, hogy az UNO bé­kéltető bizottsága követelni fogja a zsi­dóktól az arabok visszafogadását. Hozzá­tette azonban, hogy erre nincs sok kilá­tás. A továbbiakban elmondotta, hogy beszélt az arab fellah­okkal, akik most, hogy rendes, felelős kormány van Iz­raelben, vissza szeretnének menni fal­vaikba. Milyen cikkekre vonatkozik az új luxusadótörvény ? Néhány nap óta pénzügyi ellenőrök járják végig a különböző üzleteket, rak­tárakat és gyárakat, ahol felveszik az árukészleteket. Ez az eljárás az új fény­­űzési adótörvénnyel van összefüggésben, amelyet az államtanács legutóbbi ülésé­ben szavazott meg. A törvény ugyanis különböző ipari cikkeket fényűzési cik­keknek minősített, amelyek után külön luxusadót vetett ki, a számlaérték bizo­nyos százalékát. A 11 csoportba osztott áruk fényűzési adója a következő: személyszállító autók 15—20 százalék, motorkerékpár 10 százalék, villamos hű­tőkészülékek (frigidairek) 15—20 száz­­alék, rádiókészülékek 20 fontig adómen­tesek, ezenfelül 15—35 százalék adó alá esnek. Órák, ébresztőórák, stb. 5 fontig mentesek, ezenfelül 15—25 százalék. Hangszerrk (kivéve az akkordeont és a furulyát, amelyek mentesek) 15—20 szá­zalék. Fényképezőgépek 15 fontig men­tesek, ezenfelül 15—25 százalék. Szőrme­­áru 15 százalék, ékszerek (jegygyűrűt ki­véve) 35 százalék, piperecikkek (kivéve a szappant, fogtisztító szereket, kölni vi­zet, ajakrúzst, körömlakkot, stb.) 20 szá­zalék, szőnyegek 20 fonton felül 20—30 százalék. Az adólerovás általában az elvámolás­sal egyidejűleg történik, a belföldi áruk­nál pedig, amikor a kiskereskedő bevá­sárol. A rendelet egyik paragrafusa lehe­tővé teszi, hogy bizonyos emberek, vagy csoportok az adófizetés kötelezettsége alól felmentést kapjanak. Minthogy en­nek a rendelkezésnek célja és értelme nem világos és alkalmas arra, hogy meg­különböztetést tegyen polgár és polgár között, szakkörökben erős bírálat tár­gyát képezi. A fényűzési adónak kettős célja van: takarékosság és az államkincstár jőve­­a fényűzési cikkek fogyasztásában való helmének gyarapítása. Ebből az adóból az első negyedévben 100 ezer font bevé­telre számít a kincstár. 1949 február ) Meg kell tanulni a vendégfogadás­­mű­vészetét Ám egy valódi idegenforgalmi irodá­nak, nemcsak anyagi, hanem erkö­lcsi feladata is van. Át kell nevelnie az égész­sisavot, meg kell tanítani a vendégfoga­dás tudományára, művészetére és morál­jára az ország egész lakosságát. Arra például, hogy a turistát iste­n nem ajándékba adja az izraeli zsidói­nak, hanem csak kölcsön. Nem ke mindjárt mind a hét bőrt lenyúzni ról. Nem szabad a turistát ökörnek tekin­teni, legfeljebb csak tehénnek. Akit oko ember nem vág le, hogy egyszerre fo­gyassza el, hanem kíméletesen és szel­­den úgy fej meg mindennap, hogy jövő évben is adjon tejet. Hosszú út vezet ehhez a tudományhoz és ehhez az erkölcsi szellemhez. A sváj­ciak éppen 150 év alatt tanulták ki a mesterséget. De semmi akadálya sincsen annak, hogy mi ne csinálhassunk utánuk két vagy három rövid esztendő alatt. Pehely- vatta- és gyapjú PAPLANOKAT Elsőrendű kivitelben készit BALOGH VERA HAIFA, Pevsner u. 23. Chaim u. sarok Földszint az udvarban. ------»OIMOK HABI nfiriTPTI II» — Lepje meg hozzátartozóit és barátait Németországban, Ausztriában és Euró­pa többi országában szép P­­RI MI CSOMAGGAL Vegye igénybe kitűnő cso­magcsekk szolgálatunkat. FOREIGN TRADE INSTITUTE LTD TEL-AVIV, 13. Montefiore-u. HAIFA, Holland Bank Blog. Uj Merkaz Szövetet, selymet és mindenféle textil árut a magyarajku közönség a „DROR” LTD. T. A., WOLFSOHN­ U. 22. Textil- és maradéküzletben vásárol. Olcsó árak. Szolid kiszolgálás. BIZTONSÁGI LAKATOK minden célra, ÚJ ÉPÜLETE­K-re is nagy választékban kaphatók Kulcsok készítése és zárjavítások A. WOHLSTÄDTER TeI-Avít, Levantin­ u. 2. Telefon : 5578 szám

Next