Uj Kelet, 1949. február (32. évfolyam, 146-166. szám)

1949-02-06 / 147. szám

LILIAMON ÉS SZÍRIA IS CSATLAKOZIK A filiODOSZ MEGBESZÉLÉSEKHEZ Transzjordánia nem vesz részt az arab államok kairói értekezletén . Szombaton a zsidó és egyiptomi katonai szakértők tárgyaltak a fegyverszüneti vonalakról Beirut (—), Szíria és Libanon minisz­terelnökei a szombati nap folyamán öt­­órás tanácskozást folytattak abban a kér­désben, hogy megjelenjenek-e dr. Bun­che meghívása alapján a rhodosi fegyver-Rhodos (—) . Bunche újabb kompro­misszumos javaslatot tett az egyiptomi és izraeli küldöttségeknek, hogy ezzel áthi­dalja a tárgyalásokban beállott válságot. Dr. Bunche utolsó javaslatának elfoga­dása a tárgyalás sikerét jelentené. A javaslatot csak külső befolyás buk­tathatja meg,­­szüneti tárgyalásokon. A hosszú tanács­kozás után hivatalos kommünikében kö­zölték, hogy a két miniszterelnök meg­állapodott abban, hogy államaik részt­­vesznek a rhodesi tárgyalásokon. Azt hiszik, hogy Irak meg fogja kísé­relni az Arab Liga politikai bizottságá­nak összehívását, hogy közös politikai magatartást javasoljon az arab államok­nak. Javaslatait azonban eddig nem fo­gadták el. Abdalla nem mutat hajlandó­ságot arra, hogy küldöttséget menesszen az Arab Liga ülésére. Halakkal. Mindkét félnek dr. Bunche azt mondotta, hogy ezek a javaslatok végle­gesek és az elfogadásukon múlik a rho­desi konferencia sorsa, vagyis ha a bi­zottságok nem fogadják el az előterjesz­téseit, a tárgyalásokat meghiúsultaknak fogja tekinteni. A fegyverszüneti megbeszélések egyik legnagyobb nehézsége az, hogy mind­egyik fél arra vár, hogy a másik fedje fel a kártyáit. Emiatt azután dr. Bunche Úgyszólván az utolsó pillanatig nem tud­­­ta, sőt talán még most sem tudja bizto­san, hogy az a minimum, amelyet mind­két fél hajlandó lenne elfogadni, mielőtt céltalanoknak tekintené a további tár­gyalást. Ez a nehézség tette bizonyta­lanná eddig a rhodesi konferencia ki­látásait. Azok a javaslatok, amelyeket dr. Bunche hétfőn nyújtott át a két de­,­legációnak tulajdonképpen azt a célt szol­gálták, hogy úgy az egyiptomiak, mint a zsidók árulják el végre, meddig hajlan­dók elmenni a kölcsönös engedmények terén. Ezért javasolt más határvonalakat a zsidóknak és másokat az egyiptomiak­nak. A zsidó delegációval folytatott meg­beszélése során dr. Bunche kategorikus visszautasításban részesült. A zsidó dele­gáció kijelentette, hogy nem járulhat hozzá semilyen tervezethez, amelyből ki­ az egyiptomiaknak átengedni olyan terv­­folyólag a zsidók kénytelenek lennének leteket, amelyek a zsidó hadsereg kezé­be vannak. Bunche nem lepődött meg a visszautasítás­tól, hanem azt válaszolta, hogy tegyen a zsidó küldöttség előter­jesztést, az általa elfogadhatónak tartott fegyverszüneti vonalak tekintetében. A zsidó delegáció azonban nem tért el ere­deti álláspontjától, amely azt kívánja, hogy úgy dr. Bunche, mint az egyipto­miak ismerjék el a Negevben fennálló katonai helyzetet. Az egyiptomi delegáció nem adott vá­laszt dr. Bunche javaslataira, hanem Kairóba küldte Sherin ezredest, hogy a kormánytól kérjen utasításokat. Az egyip­tomi minisztertanács két ízben is foglal­kozott dr. Bunche legújabb javaslataival. Az egyiptomiakat legjobban a Faludj­ánál körülzárt brigád sorsa aggasztja. Attól tartanak ugyanis, hogy Faludja helyőr­sége kénytelen lesz megadni magát, ami katonai szempontból további hátrányt jelentene számukra. A zsidók által meg­engedett élelmiszerkaravánok csak heten­­kint mehetnek be Faludjába és az egyip­tomiak azt szeretnék, ha minél több ilyen karaván jutna el az ostromgyűrű­­ben levő csapatokhoz, amelyeknek a harci készsége és ellenállóképessége ilyen formán annyira megerősödnek, hogy ta­vaszig kihúzzák az ostromot. Ezért az egyiptomiak hajlandók fokozatosan ki­sebb engedményekhez hozzájárulni, hogy elhúzzák a tárgyalásokat. Valahányszor a megbeszélések megakadnak és válság­gal fenyegetnek, mindig előhúznak a zsebükből valami engedményt és odadob­ják dr. Bunche asztalára. Bunclie újabb kompromisszumos javaslata Az amerikai külügyminiszter kihallgatáson fogadta Egyiptom és Izrael követeit Washington (—) . Dean Acheson ame­rikai külügyminiszter szombat délelőtt rendkívüli kihallgatáson fogadta Eilat izraeli követet, amely tö­bb mint félórát tartott. Nyomban ezután az egyiptomi követ jelent meg kihallgatáson a külügy­miniszternél. A külügyminisztérium szó­­vivő­je nem volt hajlandó nyilatkozni a kihallgatások céljáról, csupán annyit kö­zölt, hogy Izrael követét a külügymi­niszter hívta meg a kihallgatásra, viszont az egyiptomi követ maga kérte a kihall­gatást. Diplomáciai körök szerint Ache­son újabb er­veszítést tett, hogy köze­lebb hozza Izrael és Egyiptom álláspont­ját. A katonai szakértők tanácskozása Rhodosban Rhodos (—). A zsidó és az egyiptomi delegáció szombaton délelőtt dr. Bunche elmöéletével közös tanácskozást tartott. Kétórás megbeszélés után a közvetítő ki­jelentette, hogy a tanácskozás bizonyos mértékben közelebb hozta a két küldött­séget. Más forrás szerint a közös tanács­kozásokon a két delegáció tagjai csak annyit értek el, hogy jobban megismer­ték egymás szempontjait, anélkül azon­ban, hogy a felek bármelyike is engedett volna álláspontjából. Szombaton délután Riley tábornok közreműködésével a két delegáció kato­nai vezetői ültek össze, hogy pontosan tisztázzák a katonai helyzetet a Negev­ben. Erre a megbeszélésre azért volt szük­ség, mert a tárgyalások során egyre in­kább az derült ki, hogy az egyiptomi kül­döttség tagjai nincsenek tisztában a ne­­gevi katonai helyzettel. Rhodos (—): Dr. Bunchenak az arab államokhoz küldött meghívása után az arab kormányok tárgyalásokat kezdtek arról, hogy részt vegyenek-e a rhodosi tárgyaláson, vagy sem. A beirúti rádió szerint valószínű, hogy Transzjordánia és Irak elfogadják a meghívást és hogy február 13—16 között lesz az első talál­kozás a két arab ország és a zsidó állam képviselői között. Általában az a véle­mény, hogy amennyiben Transzjordánia és Irak csatlakoznának a rhodesi megbe­szélésekhez, Szíria is hajlandó lenne meg­kezdeni a tárgyalásokat. Stavropoulos, a közvetítő jogi taná­csosa egyébként Damaszkuszba utazott, hogy a meghívással kapcsolatban tárgya­lásokat folytasson a szíriai kormánnyal. Damaszkuszból Stavropoulos Ammanba megy. Kairó (—): Az összes arab államok képviselői, ma, vasárnap, tanácskozásra ülnek össze Kairóban, Abdul Hadi pasa egyiptomi miniszterelnök elnöklete alatt. Egyedül Transzjordánia képviselője nem vesz részt a megbeszélésen, amelyeknek tárgya az Izraellel kötendő fegyverszü­net kérdése. Kairói lapértesülések szerint ezen a héten újabb tárgyalások kezdődnek Ang­lia és amerika között a közelkeleti prob­léma rendezése ügyében. Beavatott egyip­tomi körök úgy értesülnek, hogy Anglia és Amerika, fájdalomdíjként Izrael elis­merése miatt, teljes függetlenséget akar­nak biztosítani az arab államoknak. Rhodos kulisszái mögött Minden titkolódzás ellené­re kiszivár­gott, hogy dr. Bunche a fegyverszüneti vonalak kérdésének megoldására nem egy, hanem két javaslatot dolgozott ki és más propozíciókat tett a zsidó küldött­ségnek, mint az egyiptominak. Ezen a diplomáciai fogáson kívül dr. Bunche ál­lítólag még ahhoz a jellegzetesen diplo­máciai lépéshez folyamodott, hogy mind­két javaslatában túlzott engedményeket kért az egyes küldöttségektől, azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy ezen a réren minél nagyobb engedményeket tudjon el­érni náluk. Míg a zsidók részére átnyúj­tott javaslatban dr. Bunche majdnem az összes egyiptomi követelések teljesítését ajánlotta, különösen az októberi és de­cemberi harcokban elfoglalt területek visszaengedése tekintetében, az egyipt­­o­miaknak azt javasolta, hogy teljesítsék a zsidóknak a kívánságát és egyezzenek bele, hogy a fegyverszüneti határ körül­belül azonos legyen a­ jelenlegi froktro- Ára 25 mill va­ intró ( 0 ? j? ■ a'5 m» . nijjin ns»a ’m?B8 ’/i5a »ai» mn» ■r.pun,0 .N T'7 ]tta­in DKímCI :n5n:jini /nnván 20 paV?o .0 mm «araxmn SZTÁLIN hajlandó találkozni az összes nyugati kormányfőkkel London f9): Sztálin marsall újabb ajánlatot tett arra, hogy hajlandó talál­kozni Truman amerikai elnökkel, Atlee angol, Queuille francia miniszterelnök­kel Ez a javasllt azért jött ebben a for­mában, mert Sztálin előző ajánlatát, hogy hajlandó Truman elnökkel talál­kozni azzal a megokolással utasították vissza, hogy egy ilyen találkozón a többi érdekelt kormányoknak is részt kell ven­niük e­niök. Az amerikai hatóságok ezt az új ja­vaslatot is elutasították, és azt mondják, hogy minden tárgyalásnak az UNO köz­ben jöttével kell megindulnia, azonkívül a négy kormányelnök találkozására csak az Atlanti paktum aláírása után kerül­het sor, miután az oroszok megszüntet­ték a Berlin elleni balkádot. Az orosz sajtó nagy részletességgel foglalkozik Sztálin marsall ajánlataival és kidombo­rítja, hogy a nyugati hatalmak mindeze­ket a javaslatokat visszautasították. Lon­doni diplomáciai körökben azt állítják, hogy Amerika, Anglia és Franciaország kormányai hajlandók lennének komolyan foglalkozni olyan ajánlattal, amely a szo­kásos diplomáciai után jönne Sztálintól arra, hogy Trumannal, valamint az angol és francia miniszterelnökökkel találkoz­­zék. Feloszlatták a Demokrata Néppártot Magyarországon Barankovics István szökésének különös körülményei Budapest (—): A Magyar Demokrata Néppártot, amely a magyar parlament egyetlen nagyobb ellenzéki pártja volt kormányrendelettel feloszlatták. A párt vezetője, Barankovics István, néhány nappal ezelőtt Bécsbe menekült. Baran­kovics szökésének körülményeiről érde­kes részleteket közölnek. Barankovics Szombathelyen szállott fel a Budapestre induló rendes személyszállító repülőgép­re. A gép azonban az utasok legnagyobb meglepetésére az amerikai zónában levő bécsi repülőtéren szállott le. Csakhamar kiderült, hogy Barankovics a repülőgép pilótáival ,jóelőre megállapodott az ötle­tes szökési tervben.

Next