Uj Kelet, 1949. május (32. évfolyam, 217-242. szám)

1949-05-02 / 217. szám

Hírfő, 1949 május 2. ÚJ KELET LEVELEK a szerkesztőhöz Van-e „afrikai veszedelem” ? Arje Gelblum cikke az „afrikai vesze­delemről” nemcsak az északafrikai élők körében váltotta ki a tiltakozások viha­rát. Az Új Kelet szerkesztőségéhez is ér­keznek nap-nap után levelek és ezek a levelek azt mutatják, hogyan reagált az ITI Kelet olvasóközönsége a felvetett problémára. Az alábbiakban adjuk az egyik levelet: „Igaz, hogy északafrikai testvéreink következetesen franciának vallják magu­kat, de annak egyszerű magyarázata az, hogy a marokkói név hallatára kedves testvéreink bezárják az ajtót. Gelblum úr valószínűleg nem vett részt a francia maquisardok harcában, mert ha részt vett volna benne,­­ akkor igenis látta volna közöttük az északafrikai zsidó if­júságot. Erélyesen cáfolom, hogy tudat­lanok és műveletlenek. Nem beszélek a hatvan éves öreg­emberekről, hanem a fiatalságot veszem figyelembe, azokat, akik a harcok idején az elsők között ér­keztek az országba. Ezeknek a fiatalok­nak a műveltségi foka általában több­szörösen felülmúlja a Palesztinai arabok kultumnivóját, S mit tehet a szegény fi­atalember arról, hogy arabok között kellett élnie és igazságát bicskával kellett kiharcolnia? Mit tehet­­ arról, hogy nem volt módjában európai egyetemet láto­gatni és így nem tanulhatta meg az eu­rópai hízelkedő nyelvek hazugságait? Igaz, az olőtáborokban sok a beteg, csakhogy ezt nem az olék rovására kell írni. Gyógyítani kell, de nem puszta sza­vakkal. Szavakkal nem lehet gyógyítani. Az alijja szabad, — állapították meg vezet­őnk, — de az csak akkor volt, ami­kor még tele voltak idealizmussal. Ami­kor pedig elkezdtek jönni, megijedtek tőlük. Miért nem akarja az Alijját Noár a marokkói gyermekeket befogadni? Mi­ért nem akar a vállalkozó munkát adni a marokkói új­ólénak? Miért nem segí­tik őket a Hisztadrut nemes intézmé­nyei? A válasz roppant egyszerű: azért, mert félnek tőlük. Félnek attól,­ hogy többséghez jutnak. Ahelyett, hogy igazságtalan általáno­sításokká: megbélyegeznénk északafrikai testvéreinket, — azt ajánlom, — emeljük őket magunkhoz. Szendrői György egyszerű közkatona A haifai hulladékpapír-gyűjtési koncesszió Három évvel ezelőtt jöttem az or­szágba és mert volt néhány fontom, nem kértem segítséget senkitől, hanem széj-­­ felnéztem, hogy mihez lehet fogni. Addig néztem, míg elfogyott a pénzem. Közben több kérvényt adtam be különböző en­gedélyekre, de mindet visszautasították. Egyszer a helyiséget nem találták meg­felelőnek, máskor meg azt mondták, hogy csak volt angol katona kaphat o­­lyan engedélyt. Nem volt mit tennem, elmentem feketemunkásnak a fiammal együtt. Nyolc hónapig dolgoztam, de az­után nem bírtam. A lábam fájni kezdett és felhagytam a munkával. Közben a fiam is bevonult katonának.. Később ki­jött a másik fiam is Romániából , és őt egyenesen a hajóról vitték katonának. Most is ott van mind a kettő. Csak le­gyenek egészségesek. Az nem baj, ha ka­tonák, a hazát védeni kell. Amikor hadi­ké lcsönt hirdettek, azonnal mentem és befizettem a 41470 számú kötvényre. Hi­szen az államunknak kell és ha mi nem segítjük, akkor ki segítsen? Beteg lettem. Az ékszeremre kaptam valami kölcsönt kamatmentesen és ekkor egy magyarajku ismerősöm azt tanácsol­ta, hogy fogjak hozzá hulladékpapírt­­ gyűjteni, mert ahhoz nem kell engedély és sok pénz sem. Hozzáfogtam. Minthogy a beteg lábam miatt nem tudtam dol­gozni, embert fogadtam, aki gyűjtse ne­kem a papírhulladékot. Raktáram és mér­legem volt. Felkerestem egy papírgyárat, amellyel meg is állapodtam, hogy átveszi az árumat. Egy napon felkeres egy Bider­­man nevű ember egy másik gyártól, hogy adjak el neki is papírt. Mialatt a rak­tárban előkészítettem neki az árut, el­­csalta a gyűjtőemberemet azzal, hogy tőle közvetlenül fogja átvenni a papír­hulladékot. Többet nem is láttam ezt a Bidermant. Felfogadtam egy másik em­bert, aki lengyel származású. De én a lábammal egyre rosszabb és rosszabb ál­lapotba kerültem, feküdnöm kellett és a raktárt a lengyelre kellett bíznom a kul­csokkal együtt. me„n­­ti NYÁRI SZEZONT megnyitja a Minden délután SANDU MARCU és társulata játszik Minden este hangverseny és tánczene JOSEF TROPFE és zenekara Minden delelő» 112 1-ig hangverseny népdalének” betétekkel* Parisban ül össze két héten belül a négyhatalmi konferencia A nyugati hatalmak nem akarják késleltetni a független Nyugat­németország kikiáltását Paris. (2) Politikai körökben úgy tudják, hogy a Németország kérdésében egybehívandó négyhatalmi konferencia már két héten belül összeül Parisban. A lapok szerint Londonban is arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy a konferen­ciát minél előbb meg kell tartani, hogy Nyugatnémetország függetlenségének ter­ve ne szenvedjen emiatt késlekedést. A nyugatnémetországi német állam meg­­alakítását május végére tervezték. Az orosz diplomácia állítólag azon fárado­zik, hogy a megbeszélés számára későbbi időpontot állapítsanak meg. Nyugati kö­rökben ezt azzal magyarázzák, hogy ezzel a halasztással Oroszország ki akarja tolni a nyugatnémetországi föderáció ter­vezett megalakítását. A francia külügyminisztérium azt a tervet vetette fel, hogy a négyhatalmi konferencia előtt a három nyugati nagy­hatalom is tartson megbeszélést. A fran­cia kormány azt is akarja javasolni, hogy a ma orosz ellenőrzés alatt álló keletnémetországi terület is csatlakozzék a tervezett német föderációhoz. Ehhez a tervhez Oroszország hozzájárulását is még meg kell nyerni. .. Golda Meiersohn az egységfront megteremtésére rlí­vja fel az izraeli munkásságot esei ünnepségek az egész országban Májusels Az izraeli szervezett munkásság impo­záns módon ünnepelte az első május elsejét a zsidó államban. Az ünnepségek voltaképpen már szombaton este kezdőd­tek, amikor Tel Aviv külvárosaiban nagyarányú munkásgyűlések voltak, ame­lyekre az ifjúsági szervezetek és a mun­kások különböző csoportjai vonultak fel. A Hapoél sportegylet imponáló felvonu­lást rendezett az Allenby­ uton. A Noár Hapvéd is megrendezte a maga felvonu­lását szombat délután. Szombaton este Tel Aviv utcái rendkívül mozgalmasak voltak. Vasárnap reggel Tel-Aviv amúgyis túl­zsúfolt forgalmát rendkívüli módon meg­­duzzasztotta a május elsejei ünnepségek­­re felvonuló tömeg és érdeklődő közön­ség. Május elsejét nem nyilvánították hi­vatalos ünnepnek a zsidó államban és így a nyitott üzletek és rendes autóbusz­ forgalom zsivajában megtartott mun­kásünnep rendkívüli tarka képet nyúj­tott. A kora délutáni órákban kezdtek gyüle­kezni a különböző­­ ifjúsági és munkás­csoportok. A felvonulást a Noár Hanvéd sokezer főnyi tömege vezette be, majd az egyes szakszervezetek munkásai követ­keztek, az üzemek és gyárak munkástaná­csainak veetésével. Az útvonalon sokez­res tömegek vézték a felvonulást, amely rendkívül érdekes látványt nyújtott, ha a rendezés nem is volt a legkifogástala­­nabb. A közönség lelkes tapssal fogadta a kisebbségi munkások felvonulását. Arab munkások nemzeti viseletben, köz­tük beduinok és feketék voltak a menet­ben, akik a zsidó és az arab munkás egy­ségét követelő táblákat hordtak. A hatalmas menet, amelyben 20 ezer ember vonult fel, a stadionban a tribün előtt fejlődött fel, ahol (a sokezernyi kö­zönség között) . Sháret külügyminiszter, Kaplan pénzügyminiszter, Shezár közok­tatásügyi miniszter,, Golda Meiersohn munkaügyi miniszter, Sprin Zak nemzet­,­gyűlési elnök, a Hisztadrut vezetősége, a tel avivi szaktanácsosok tagjai, sok parla­menti képviselő és a Hisztadrutnak az országban tartózkodó számos amerikai barátja foglalt helyet. A Hisztadrut nevében Golda Meier­sohn tartott beszédet és a következőket mondotta: — Megértük végre a napot, amelyért ennek az országnak a munkásosztálya egy nemzedéken át dolgozott. Az első má­jus elsejét ünnepeljük Iraelben, amely­nek alapjait a chaluci munkástömegek rakták le. Ebben az évben sokezer új­olé is ünnepel körünkben, mert elérkeztünk a gálát egybegyűjtésének korszakába. Ezen a napon azzal a szóval fordulunk az ország munkástársadalmához: teremtsé­tek meg a munkásság egységét. De ahhoz a munkássághoz is fordulunk, amely Moszkvában és Párisban, Londonban és Belgrádban és a világ minden sarkában ünnepi a nemzetközi munkásság napját, hogy egyesüljenek a béke megvédésére. Közben az történt, hogy Tel-Avivban papír központ létesült, amely azt nevezi mol­i gyűjtőnek, akit akar és csak ezektől veszi át a hulladékot. Másnak gyűjtenie sem szabad a papírhulladékot. A köz­ponti urak eljöttek Haifára is és mert tudták, hogy én vagyok az egyetlen papír gyűjtő-raktáros, bejöttek a raktáramba. Minthogy én beteg voltam, csak a len­gyel alkalmazottamat találták ott. De nekik ez is elég volt. Vele tárgyaltak és őt nevezték ki a haifai papírhulladék egyetlen jogosult gyűjtőjévé. Sőt, elmen­tek minden nyomdába és ott is meg­mondták, hogy ezentúl csakis neki ad­hatják el a hulladékpapírt, senki másnak. Minderről csak akkor szereztem tudo­mást, amikor két héttel később bemen­tem a raktáramba. Azaz, csak be akar­tam menni, mert az ajtót zárva találtam. Rajta egy cédula, hogy a kulcsok itt és itt vannak. Az én lengyelem elment, az adott előleggel együtt. Amikor megtud­tam, hogy mi történt, beutaztam Tel Avivba, a központhoz és előadtam, hogy engem illet a haifai koncesszió és fel­panaszoltam az egész furcsa eljárást. A felelet erre az volt, hogy „így van ez Palesztinában”. De kérdem, ha már így vas, ez Palesztinában, miért nem hir­dettek versenytárgyalást a papírgyűjtés­re? Hátha én többet ígértem volna az államnak? Az ilyen koncessziót, ha már nem is adják oda a régi cégeknek, min­denütt a legtöbbet ígérőnek adják. Ho­gyan lehetséges az, hogy csak a polgár­nak legyenek kötelezettségei az állam­­mal szemben, de az államnak nincs sem­­miféle kötelezettsége a polgárral szem­­ben? Sirman Jakab, Kirját Motzkin, Rec­ov Bárák 22. . A zsidó nép és a világ dolgozói számára legszentebb a béke és az igazi egyesülés meg is tudná teremteni a világ békéjét. Hisszük, hogy a következő évben a szer­vezett munkásság, amely minden erőfe­­szítésével részt vett a függetlenségi hábo­rúban, amit nélküle nem lehetett volna megnyerni, ugyanilyen erőfeszítéssel fog­ja megvalósítani az alijja és az élék be­fogadásának nagy munkáját, megvalósít­ja a gálat egybegyűjtésének próféciáját és mához egy évre így üdvözölhetjük majd a május elsejei felvonulást. Éljen a május elseje a szocialista Zsidó állam­­ban!“ Az ország minden városában nagysza­bású ünnepségek voltak. Különösen im­pozáns ünnepséget rendeztek Haifán, ahol úgyszólván az egész város részt vett a felvonulásokon. Ramelhban sokezer új élé részvételével felavatták a Hisztadrut első szakiskoláját. Golda Meiersohn mun­kaügyi miniszter, aki ezen aZ ünnepségen is részt vett, vágta el a kapu előtt kifeszí­tett szalagot és beszédében kiemelte a munkás-szakképzés rendkívüli fontossá­gát az állam jövője szempontjából. AZ in­tézetben már 65 tanuló kap fémipari, il­letőleg faipari kiképzést és rövidesen to­vábbi 150 tanulót fognak felvenni. Női szabászati tanfolyam­a elsajátíthatja különféle ruhák, blu-­­ zok, szoknyák, kabát és kosztümök szabásmódját a legmodernebb szisz-­­­téma szerint Ziszovics, T, A, Lessing-u. 14. Ugyanott férfi szabászati tanfolyam BRAUN ISTVÁN szümieszalon T. A., Allenby 99. Vállalja mindennemű szőrmeáru nyári megóvását. RAlOilAi. fBAP.EíN) vo^y géppel borotválkozni egyetlen borbélynál Tel-Avivban H E I N Q V I T S (Bratislavából) Montefiore 30. Allenby sarok. A legjobb szabású férfi és női nadrágot Szentgyörgyi (Sternheim) URISZABÓSÁGA készíti T. A. Hess u. 25. mérték után ........................................ . Batteria-montőröket és d­omlemez-öntöket keres ADY Battery gyár HAIFA, Telefon: 7106 Magyar cukrászda Tel-Aviv, Naehiat Benjamin 46 Magyar süteménykü­lönlegességek ­Rövidhullám: 43.9 méter, (6820 kilocycle) és 36.7 méter (8170 kilocycle), középhul­lám: 460 méter (651.63 kilocycle). 6.50: torna, 7: hírek, 8: hanglemezek (Jasha Heifetz), 11: operarészletek, 12: a hadsereg kórházműsora, 13.30: hírek, 13.45: a háziasszony rovata, 14: angol hírek, 16.30: Delibes: A király mulat c. balett-szvitje, Dvorzsák: Szimfonikus kül­temény, 17.15: Dvorzsák: Bibliai énekek, 17.30: ifjúsági adás, 18: hírek, 18.15: ka­marazene, Moshe Parnesz (hegedű), W. A. Shocken (viola), Rína Kohn (cselló) előadásában (Bach.Fugák a „Fugák mű­vészete c. darabból, Bach: Kánonok, Cvn Neugarten: Variációk egy Bach-témára, bemutató előadás), 18.45: munkásrovat, 19: sakkrovat, 19.45: Tanach-részletek, (csak középhullámon), 20: hírek, 20.15: a hadsereg hírei, 20.45: zenei rovat, 21.30: héber dalok, (Pinchasz Gorin), 21.45: jiddisnyelvű adás a gálát részére, 22: angol hírek, 22.15: héber hírek.

Next