Uj Kelet, 1949. június (32. évfolyam, 243-267. szám)
1949-06-01 / 243. szám
243. szám tel Aviv! szerda, 1949. június XXXII. évfolyam Főszerkesztő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős: SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL-AVIV, SCHLESINGER-U. 9 Telefon: 29-98 mm ווו Ára 30 mil חרזמ שדח יוא) (טלק יית» ימוי יתלב יתגלפמ הפשב תירגנוה . הנש ב״ל :רייסה ר״ד .א ןוטרמ :יארהאה דוד ןש תכרעמה :י־להנההו ,ביבא־לת בוחר רגניזלש 9 m ' Mindazok a tárgyalások, amelyek annak érdekében indultak meg, hogy Egyiptom nyissa meg a közlekedést a zsidó áruforgalom számára a Szuezi csatornán keresztül, sikertelennek maradtak. Ezért e külügyminisztérium széleskörű diplomáciai tevékenységbe kezdett׳, hogy a ־'׳ egyhatalmakon keresztül gyakoroljon típust az egyiptomi kormányra. Aztis, hogy ez az eljárás eredményre fog vezetni és így olcsóbbá lehet majd tenni az Ausztráliából és Indiából érkező szállítmányokat׳. Izrael kérésére az Egyesült Államok és Anglia kormánya már lépéseket is tettek Egyiptomnál, hogy függessze fel ezt a blokádot, amely az ő érdekeiket is sérti. Ebben a kérdésben egyébként annak idején dr. Banehe is interveniált már, mert a rhodesi fegyverszüneti egyezményben Egyiptom kötelezettséget■ vállalt ebben az irányban, ezt azonban nem teljesítette. A liberálispárti News Chronicle a kérdéssel kapcsolatban éles bírálatot gyakorol az egyiptomi kormány felett és megállapítja, hogy Egyiptom más államok érdekeit sérti azáltal, hogy beleavatkozik ezeknek szabad tengeri forgalmába. Már 12 hónapja tart az egyiptomi kormány szigorú kutatásokat a Szuezi csatorna kikötőiben horgonyzó hajókon — írja a lap —, és elkoboz minden Izraelbe irányított árut. Már maga az a tény, hogy megakadályozzák áruk átszállítását és a károk, amelyeket ezzel előidéznek, önmagában is súlyos sérelem, de ami még ehhez hozzáfűződik, igen aggasztó jelenség. Ez az eljárás igen furcsa egy olyan állam részéről, amely azt hangoztatja önmagáról, hogy támogatja a közelkeleti béke gondolatát׳. Egyiptom, amely elvesztette a tényleges háborút׳ Izraellel, most gazdasági háborúba kezdett. Ha továbbra is ez marad az egyik legfontosabb arab állam politikája, nagyon nehéz megállapítani, miként fog helyreállni a közelkeleti béke. A hajóforgalomba való beavatkozásával, amelylyiel kárt okoz az érdekelt álamoknak, Egyiptom fokozza a bizonytalanság állapotát, amelyet mindenki más ki akar küszöbölni. Az egyiptomi kormánynak alaposan meg kell gondolnia, hogy folytatni akarja-e ezt a politikáját, vagy sem. Az egyiptomi külügyminiszter holnap találkozni fog Párisban Bevinn'81. Remélhető, hogy beszélgetésük azzal az eredménnyel fog végződni, hogy Egyiptom kevésbé veszedelmes módszert választ majd magának Izrael léte fölötti elégedetlensége kifejezésére — fejezi be a News Chronicle, London (—). Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Bevin külügyminiszter szerdán találkozni fog Hasaba pasa egyiptomi külügyminiszterrel. Bevin megegyezésre akar jutni az egyiptomi kormány, nyal abban a tekintetben, hogy szüntessék meg a Szuezi csatornán átkelő és az egyiptomi kikötőkben horgonyzó külföldi hajóik megmotozását. Ebben a kérdésben az egyiptomi kormánynak hónapokkal ezelőtt átnyújtott angol tiltakozás nem vezetett eredményre, sőt, azóta az egyiptomiak szigorították a hajók megmotozását. Ez a magatartás megmagyarázható volt, míg Egyiptom nem kötött fegyverszüneti megállapodást Izraellel, de a rhodesi egyezmény aláírása után már semmivel sem indokolható. Lausanne (—): Az egyiptomi magatartásnak a lausannei konferencia tárgyalásai során is visszhangja támadt. Különösen Amerika tevékenyebben a kérdésben a lausannei küldöttségek körében. Az amerikaiak, miközben folytatják az Izraelre gyakorolt nyomást az arab menekültek kérdésének rendezésére, igyekeznek az arab államokat is rávenni, hogy a palesztinai béke megteremtése érdekében reálisabb álláspontot foglaljanak el. Az amerikaiak azt ígérték az araboknak, hogy a közelkeleti fejlesztési terv rövidesen készen lesz és ennek keretében elegendő pénzt fognak rendelkezésükre bocsátani a menekültek letelepítésére és országaik fejlesztésére. Ugyanakkor az amerikaiak elégedetlen,ségi,3 v״״ tték ki az arabok ama szándéka fölött, hogy tovább folytassák a zsidó állam elleni gazdasági blokádot. Amerika kölcsönös jóviszony megteremtését kívánja a legrövidebb időn belül a Közelkeleten. Amerikai körökből származó értesülések szerint׳ most már Anglia is támogatja az Izrael és az arab államok közötti békeszerződés megkötésének gondolatátát. London (—): Sir Ronald Campbell kairói angol nagykövet׳ tiltakozott׳ az egyiptomi kormánynál a Szuezi csatornán áthaladó angol hajókkal szemben tanúsított magatartása miatt׳, rövidesen rendes lakást kezdenének követelni és ezért a kormány úgy döntött, hogy inkább állandó jellegű lakásokat kezd építeni, amelyek kicsinyek, ugyan, de idővel minden lakó kibővítheti a házát. Munkához juttatják az olékat A kormány azt akarja, hogy az olék is vegyenek részt a házak építésében, már a telek előkészítésétől kezdve, ők készítsék a blokkokat, és szakmunkás irányítása mellett építsék is fel a lakást. A házépítéseknél foglalkoztatott munkások családja egyelőre a táborban marad, mert különben a munkahelyeken újabb tábort kellene létesíteni. Ezzel a módszerrel azonnal ezer és ezer élét bevezetünk az építőszakma tanulásába, megszabadítjuk őket a tétlenségtől és keresethez is juttatjuk őket. A munkabér egy részét beleszámítják a ház vételárába, ami által a havonta fizetendő részletek kisebbek lesznek. A kormány nemcsak az építéstechnik • ■kai keresztülviteléről tárgyal különböző tényezőkkel, hanem annak finanszírozása ügyében is. Ez időszerint húszezer lakásegység építéséről folynak a tárgyalások és június végéig az első tízezer lakásra vonatkozó tárgyalások be is fejeződnek és azután azonnal hozzáfognak három,ezer lakás építéséhez. A kormány úgy külföldön, mint belföldön keres megfelelő kölcsönöket az építkezési költségek egy részének fedezésére. Az építkezési akció céljaira szánt összegekből mintegy negyedmillió fontot kisegítő gazdaságok létesítésére irányozták elő, ami. ..által lehetővé válik 1200 családnak az . .előtáborokból való• kiemelése............... és elhagyott falvakban való letelepítése. Ezt az akciót még június folyamán lebonyolítják. ״ _ A szuezi blokád megszüntetését követelik a nagyhatalmak Egyiptomtól Bevin szerdán tárgyal a kérdésben az egyiptomi külügyminiszterrel Golda Méirsohn beszámolója a kormány lakásépítő akciójáról Év végéig 30.000 lakásegységet építenek fel az országban . még nem fejeződtek be a tárgyalások az építkezések végrehajtásáról és finanszírozásáról Golda Méirsohn munkaügyi miniszter nagy referátumot tartott a nemzetgyűlés hétfő délutáni ülésén a lakásépítés és a munkaviszonyok kérdéséről. Tekintettel arra, hogy az ülést 6 óra 40 perckor berekesztették, a miniszter ma folytatni fogja beszámolóját, amely fölött ötórás vita lesz a Házban. Első ízben hárul ránk az a feladat, — kezdte Golda Méhisohn —, hogy sok tízezer lakást építsünk rövid idő alatt. A kormány előtt két probléma állott. Az*egyik technikai jellegű: ott építsünk, ahol külnböző szempontokból a legkönnyebb, vagyis a * meglevő városok és nagyobb községek környékén, míg az ország nagy területei, amelyek benépesítésre várnak, továbbra is lakatlanok maradjanak. A másik kérdés az, hogy a tervszerű építkezés mellett hogyan lehet a telepesek megélhetését is biztosítani. Felmerült azután az építkezés gyorsaságának a kérdése is. Eddig konzervatív módon építkeztünk az országban, de külföldön, ahol súlyossá vált a lakásínség, új, gyorsabb és modernebb építkezési módszereket találtak fel. Ezeket a módszereket nálunk is ismerték, de nem alkalmazták. Csakhamar kiderült azonban, hogy ha nem vezetjük be a modern építkezési technikát, semmi reményünk nincs a lakásprobléma gyors megoldására, még ha meg is oldjuk a kérdés pénzügyi oldalát׳. A kormánynak az a szándéka, hogy a ־׳ táborlakó élék közül minél nagyobb számú embert a mezőgazdasági kerületekben telepítsen le. Ezáltal be lehet népesíteni olyan területeket és országrészeket is, amelyeket másképpen talán csak hosszú idő múltán lehetne benépesíteni, másrészt pedig ezeket az embereket nemcsak az építkezésnél lehet foglalkoztatni, hanem a föld megművelésében is, vagyis a lakáshoz juttatásukat össze kell kötni a mezőgazdasági munkával, amivel az élék foglalkoztatásának kérdése is nagyrészt megoldáshoz jut. Ez nem jelenti azt, hogy bizonyos számú lakást nem fog építeni a kormány a városok és a nagyközségek környékén is, de lesznek házak az ország északi részében, délen és az ország belsejében is, nemcsak a tengerpart mentén. Azokra az emberekre, akik a mezőgazdasági körzetekben fognak letelepedni, a földművelésen kívül, az a feladat is vár, hogy részt vegyen nagyszabású közmunkákban. Milyen lakásokat építsenek? Golda Mehsohn ezután arról beszélt, hogy a kormány három,négy külföldi és több belföldi céggel, vagy intézménnyel van tárgyalásban a lakáskérdésnek gyors megoldása ügyében. Az egyik külföldi cég azt javasolta például, hogy ne egyszobás lakásegységeket építsen a kormány, hanem sokkal nagyobb lakásegységeket, amelyekre nemcsak szükség lenne az országban, hanem az építésük sokkal ol esóbb is az országban szokásos költségekkel szemben és azonkívül gyorsan is felépíthetők. A kormány most tárgyal arról, hogy ennek a vállalatnak megbízást adjon több ezer nagyobb lakás építésére. Ezeket a lakásokat utolóknak és leszerelt katonáknak adnák. Minden többi ajánlat 22- 30 méteres beépített területen levő egyszobás,konyhás lakásra vonatkozik, a hozzátartozó mellékhelyiséggel. A kormány által tervezett lakástípus megválasztása természetesen attól is függ hogy mibe kerül az építése. A kérdés A nemzetgyűlés kedd délutáni ülésén folytatta a leszerelt katonák lakásaikba való viszaköltözési jogáról széllő törvényjavaslat vitáját. Bar.Rav.Hai (Mapáj) befejezte hétfőn félbenmaradt felszólalását. További intézkedéseket kért׳ a kormánytól a leszerelt katonák lakásproblémájának teljes megoldására. A tárgyalás alatt álló törvény gyakran igen súlyos helyzetbe fogja hozni a bírákat, amikor 15 napos kilakoltatási végzést kell majd hozniuk a lakásokban jelenleg tartózkodó családok ellen, akiknek esetleg nincs hová menniek. A törvényszerkesztő bizottságnak valamilyen megoldást kell találnia erre. Dr. Johanan Báder (Cherut) elvben helyeselte a törvényjavaslat szándékait׳, csak azt kifogásolta, hogy az igazságügyminiszternek túlzott törvénymagyarázási és módosítási jogot akarnak biztosítani. Rosenblüth igazságügy miniszter a felszólalásra adott válaszában több felszólalást helyreigazított. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a visszaköltözési jog azokat a katonákat is megilleti, akik a törvény kihirdetése előtt leszereltek. A lakás átadását nem a leszereléstől, hanem az erre vonatkozó kéréstől számított 15 napon belül kell végrehajtani. Az, hogy a katona meddig élhet ezzel a jogával, azért nem szükséges szabályozni, mert ha nincs más lakása, úgyis azonnal vissza fogja kérni a régit, ha pedig van, akkor a törvény nem vonatkozik rá. A miniszter nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a leszerelt katona az esetleges elmaradt lakbért részletekben is megfizethesse. Szerinte egy ilyen intézkedés az első lépés lenne a moratórium felé. Ezért inkább azt a gondolatot vetette fel, hogy a házbérhátralékokat tekintsék rendes adósságnak és legfeljebb a bíróság kimondhatja, hogy az összeg részletekben is törleszthető. Ami pedig a törvény végrehajtásával kapcsolatos magyarázó rendeletek kiadását illeti, a miniszter biztosította a Házat, hogy csak procedúráit? jellegű intézkedésekre gondol. A javaslatot ezután visszautalták a szerkesztőbizottsághoz, sürgősségére való tekintettel azonban arról kellett dönteni, hogy többé-kevésbé ideiglenes jellegű lakásokat építsen-e a kormány, vagy pedig állandó jellegű lakást, ha nem is különösebben tökéletes, így jött■ létre a Szochnut és a kormány együttes akciója kis baraklakások építésére. Jelenleg négyezer ilyen baraklakás van munkában. A barak egyáltalán nem tekinthető állandó lakásnak, de még mindig jobb, mint a táborban való sínylődés. Mindamellett nyilvánvaló, hogy a baraklakók A leszerelt katonák joga a régi lakásokhoz A mezőgazdasági telepítés előnyei A sajtóban megjelent túlzott és megbízhatatlan számokkal ellentétben Golda Mehsohn közölte a Kneszettel, hogy a négyezer daraklakáson kívül az Amidar építési vállalat 16 ezer lakás építését kezdte meg. Ezenkívül tárgyalás alatt van tízezer lakásegység építése, amelyből egyelőre 3 ezerhez fognak hozzá, mihelyt a tárgyalások befejeződnek. Az év végéig 30 ezer lakásnak kell elkészülnie, az elhagyott falvakban levő házakon kívül. A tényleges szükséglet százezer lakás. A foglalkoztatás kérdésére áttérve Golda Mehsohn közölte, hogy a kormány egyelőre 800 ezer fontot szavazott meg az utak kijavítására és karbantartására, valamint félmillió fontot új utak építésére. A házépítkezésekkel együtt׳ mindezek a munkák kb. 1 millió 750 ezer munkanapot bizotsítanak a legközelebb 15 hónapra. Ez azt jelenti, hogy júniusban 8 ezer embert lehet foglalkoztatni a munkálatoknál és ez a szám októberignovemberig 13—15 ezerig fog emelkedni.